Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-05 / 183. szám

2 TOLNA MEGYEI NBPÜJSAG 1958 augusztus 5. „4 két párt megingathatatlan egysége örökké szilárd biztosítéka lesz közös ügyünk diadalának64 Közlemény N. Sz. Hruscsov és Mao Ce-tung találkozásáról Il TJSSZSZ szemleírója az amerikai nukleáris kísérletekről Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió (Minisz­tertanácsának elnöke és Mao Ce- tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, a Kínai Népköztársaság elnöke 1958. július 31-től augusztus 3-ig Peking- ben tanácskozott. A tanácskozáson résztvett szovjet részről Malinovsz- kij, a Szovjetunió marsallja, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere, Kuznyecov, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere, Ponomarev, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja. Kínai részről Csou En-laj, az ál­lamtanács elnöke, Peng Toe-huaj, az államtanács elnökhelyettese és honvédelmi miniszter, Csen Ji, az ál­lamtanács elnökhelyettes és külügy­miniszter, Vang Csia-hsziang, a Kí­nai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága titkárságának tagja. A fe­lek rendkívül szívélyes és baráti légkörben sokoldalúan elemezték a jelenlegi nemzetközi helyzet idő­szerű és fontos problémáit, a Szov­Ezzel a két ország népeinek és minden nép létérdekeinek megfelelő világos és következetes politikával szemben az imperialista agresszív körök, az Egyesült Államok mono­polista csoportjainak vezetésével to­vábbra is ellenzik a békés együtt­élést és együttműködést, makacsul elutasítják a nemzetközi feszültség enyhítését, akadályozzák a nagyha­talmak kormányfői értekezletének összehívását és fokozzák az új há­ború előkészületeit, fenyegetik a békét és a népek biztonságát. Ezek az imperialista erők, a béke, a demok­rácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus ellenségei agresszív ka­tonai és politikai tömböket ková­csolnak össze, katonai támaszpont­jaik hálózatával fonják be a földke­rekséget és egyre fokozottabban és durvábban avatkoznak be más or­szágok belügyeibe. Az Egyesült Államoknak és Ang­liának Libanon és Jordánia ellen irányuló fegyveres agressziója, va­lamint az, hogy katonai erővel fe­nyegetik az Iraki Köztársaságot és az Egyesült Arab Köztársaságot, erősen fokozta a Közel- és Közép- Kelet térségében a feszültséget, egy­re komolyabb háborús veszélyt idéz elő és' a világ népei körében általá­nos tiltakozást és elítélést vált ki. A Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság határozottan elítéli az Egyesült Államok és Anglia közel­és közép-keleti agresszív cselekmé­nyeit. Követeli a nagyhatalmak kor­mányfői értekezletének hala­déktalan összehívását a Közel­és Középi-Kelet helyzetének megvitatása céljából és határozottan ragaszkodik hozzá, hogy haladéktalanul vonják ki az amerikai csapatokat Libanonból és az angol csapatokat Jordániából. A Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság szilárdan támogatja az Egyesült Arab Köztársaság, az Iraki Köztársaság és a többi arab ország népeinek igazságos harcát, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika né­peinek nemzeti felszabadító mozgal­mát. A Közel- és Közép-Keleten, vala­mint a világ más térségeiben tör­tént események bizonyítják, hogy a nemzeti felszabadító mozga­lom legyőzhetetlen, hogy a gyarmatosítás kora visszavonha­tatlanul elmúlt és hogy árt a béke ügyének és eleve kudarcra ítélt minden olyan kísérlet, amely a gyarmati uralom fenn­tartására és visszállítására irá­nyul, amely szembeszáll a törté­nelmi fejlődés menetével. Megegyezést a szükséges intézkedésekben A nemzetközi helyzet figyelembe vételével több fontos ázsiai és euró­jetunió és a Kínai Népköztársaság közötti barátság, szövetség és köl­csönös segélynyújtás további meg­szilárdításának kérdéseit, valamint a nemzetközi problémák békés meg­oldásáért és a világbéke védelméért vívott közös harc kérdéseit és meg­állapították, hogy mindenben egyet­értenek. A két fél egységesen úgy véli, hogy a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság a szocializmus táborá­hoz tartozó többi országgal, vala­mint minden békeszerető állammal és néppel együtt óriási sikereket ért el a nemzetközi feszültség enyhíté­séért és a béke védelméért vívott harcban. A Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság békepolitikáját a világ né­pei egyre szilárdabban támogatják és rokonszenveznek vele. India, In­donézia, az Egyesült Arab Köztársa­ság, valamint Ázsia, Afrika és Eu­rópa más államai és népei napról napra nagyobb szerepet töltenek be a béke megszilárdításában. A béke erői mindenütt jelentősen megerő­södtek. pai kérdésről folytatott sokoldalú eszmecsere eredményeképpen a két fél tökéletesen megegyezett azokban az intézkedésekben, amelyeket az ag­resszió ellen és a béke fenntartásáért vívott harcban tenni kell. A Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság mindent megtesz a nemzetközi feszültség enyhíté­séért és az új háború borzalmai­nak elhárításáért. A két fél ismét kijelenti, hogy tisz­telni kell minden ország népének azt a jogát, hogy önmaga válassza meg társadalmi és politikai rendszerét. A különböző társadalmi rendszerű álla­moknak békésen együtt kell élniök a széleskörű nemzetközi elismerést szerzett ismert öt elv alapján, minden vitás nemzetközi kérdést békés esz­közökkel, tárgyalásokkal kell meg­oldani, elő kell segíteni az olyan gaz­dasági és kulturális kapcsolatok fej­lesztését, amelyek a kölcsönös elő­nyökön és az országok közötti békés versenyen alapulnak, melyek növe­lik a népek közötti megértést, teljes összhangban vannak a nemzetközi feszültség enyhítésével és a béke fenntartásával. Jelenleg a béke fenntartása és megszilárdítása szempontjából első­rendű feladat, hogy az államok meg­állapodásra jussanak a fegyverzet csökkentéséről, az atom- és hidrogén fegyverkísérletek megszüntetéséről és e fegyverek alkalmazásának meg­tiltásáról, az összes katonai csopor­tosulások és idegen területen lévő katonai támaszpontok megszünteté­séről, a béke és a kollektív bizton­ság szerződésének megkötéséről. Egyre jobban szilárduló barátsá­got, de nemcsak a békeszerető népek jóakaratától és egyoldalú erőfeszíté­seitől függ, hogy el lehet-e kerülni a háborút. A nyugati hatalmak ag­resszív körei mind a mai napig el­utasítottak minden olyan intézkedést, amely a béke fenntartását szolgálja Moszkva (TASZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter­Peking (Uj Kína). Peking lakossága nagy lelkesedéssel fogadta a Hruscsov —Mao Ce-tung találkozóról kiadott közleményt. A főváros lakosságának legkülön­bözőbb rétegei, munkások, parasztok, katonák, diákok, stb. csoportosan vitatták meg a közleményt. India lakosságának körében nagy és ezzel szemben esztelenül fokozzák a nemzetközi feszültséget, háborús katasztrófa szélére sodorják az em­beriséget. De tudniok kell, hogy ha a harciaskodó impeirialista mániákusok háborút kénysze­rítenek a népekre, akkor az összes békeszerető és szabadságszerető államok és népek szoros egység­ben egyszer s mindenkorira vé­geznek az imperialista agresszo- rokkal és megteremtik az egész világ örök békéjét. A két fél nagy megelégedéssel ál­lapítja meg, hogy a szovjetunió Kom­munista Pártja és a Kínai Kom­munista Párt, a szovjet kormány és a Kínai Népköztársaság kormá­nya, a két ország népe között sike­resen fejlődik és egyre jobban szi­lárdul a testvéri barátság, a sokol­dalú együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás. Gyorsan fejlődik a két ország gazdasága, napról napra fokozódik hatalma. Az egységnek és együttműködésnek, amelyet a két or­szág a teljes egyenjogúságra és köl­csönös elvtársi segélynyújtásra ala­poz, hatalmas életereje van. Ez az egység és együttműködés nemcsak a két országnak a szo­cializmus és a kommunizmus út­ján való gyors haladását segíti elő, hanem az egész szocialista tábor hatalmának megerősödé­sét is. A két fél elhatározta, hogy bizto­sítja a két ország sokoldalú együtt­működésének további erőteljes fej­lesztését még jobban megszilárdítja a szocialista tábor egységét, az ösz- szes békeszerető államokhoz és né­pekhez fűződő szoros kapcsolatait, s egységesen összegyeztetett véleményt fejezett ki a megvitatott kérésekről. A két fél teljesen egységesen érté­keli a Szovjetunió Kommunista Párt­jának és a Kínai Kommunista Párt­nak a feladatait. A két marxista-leninista párt megingathatatlan egysége örökké szilárd biztosítéka lesz közös ügyünk diadalának. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt szünte­lenül őrizni fogja ezt a szent egysé­get, harcolni fog a marxizmus—le- ninizmus tisztaságáért, védelmezi a kommunista és munkáspártok mosz­kvai nyilatkozatának elveit, kímé­letlen harcot vív a kommunista moz­galomban mutatkozó fő veszély, a revizionizmus ellen. Ez a revizioniz- mus világosan kifejeződött a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségének programjában. A két fél azt a szilárd meggyőző­dését fejezi ki, hogy a béke és a szo­cializmus napról napra növekvő erői okvetlenül leküzdenek minden aka­dályt, amely a haladás útjában áll és nagy győzelmet aratnak. A közleményt Hruscsov és Mao Ce-tung írták alá. Hruscsov és kíséretében lévő sze­mélyek — Malinovszkij, a Szovjet­unió marsadja, Kuznyecov a Szov­jetunió helyettes külügyminisztere és Ponomarev, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja — augusztus 3-án visszatért Moszkvába. tanácsának elnöke és kísérete vasár­nap este pekingből hazaérkezett Moszkvába. érdeklődéssel fogadták a kínai— szovjet közlemény hírét. Indiai sajtókörökben kijelentették, hogy a kínai—szovjet közlemény ’’meglepő és nagyszerű hír." E kö­rökben hangoztatták, hogy ez a közlemény fontos záloga a világ bé­kéjének és „halálos csapás az ango­lok és az amerikaiak nyugat-ázsiai agressziójára.” Moszkva: (TASZSZ) Augusztus el­sején az Egyesült Államok újabb atomrobbantást végzett a Csendes­óceánon. Ezt a robbantást hivatalosan kö­zölte az amerikai atomerőbizottság és a hadügyminisztérium. Ismeretes azonban, hogy a hivatalos amerikai hatóságok távolról sem minden rob­bantásról tájékoztatják a kövéle- ményt. Július 26-án például az atomerőbizottság bejelentette, hogy a Csendes-óceánon a jelenlegi pél­dátlan kísérletsorozat negyedik nuk­leáris robbantását végezték. Ezzel szembeni a kísérletek időszakában — áprilistól július 26-ig — a Szovjet­unió megfigyelő állomásai 32 csen­des-óceáni atomrobbantást észlel­tek. Mivel magyarázható, hogy ilyen nagy különbség van a két közölt New York: (MTI) Mint az AP New York-i tudósítója jelenti, Ham­marskjöld főtitkár négyoldalas me­morandumot dolgozott ki a Bizton­sági Tanács csúcsülésének előkészí­téséről, s azt „nem hivatalosan” megküldte a tanácsban helyetfoglaló tizenegy állandó képviselőnek. Ham­marskjöld ezenkívül külön-külön nem hivatalos tanácskozásokat ké­szül folytatni az állandó képvise­lőkkel a tervezett csúcstalálkozó ide Tirana: (ATA) Behar Shtylla al­bán külügyminiszter július 15-án nyilatkozott Francesco Pistorese- nek, az Unita tudósítójának. A többi között kijelentette, hogy az elmúlt években észrevehetően ja­vultak Albánia kapcsolatai Olasz­országgal, főként az árucsereforga­lom tekintetében. „Azt hiszem, reális lehetőség van arra, hogy a jogegyenlőség és a köl­csönös előny tiszteletben tartása alapján még tovább fejlesszük a két ország kereskedelmi kapcsola­tait.” A kereskedelmi viszony el­mélyítése hozzájárul a kölcsönös megértés és a bizalom légkörének megteremtéséhez, ami a béke ügyét szolgálja” — mondotta az albán külügyminiszter. Behar Shtylla külügyminiszter a továbbiakban utalt arra a lehetőség­re, hogy Olaszországban rakétakilö­vő állomásokat létesítsenek. A miniszter nyomatékosan kije­lentette: Belgrád (MTI) Bledben háromna­pos tanácskozás után végétért az osztrák-jugoszláv államközi tárgya­lások újabb szakasza. A felek egyet­len nyitott kérdésben sem jutottak megegyezésre, s a megbeszéléseket októberre halasztották. A két ország között ez év február­ja óta folynak a tárgyalások a függő kérdések rendezéséről, több tekintet­Peking: (TASZSZ) A Zsenmin- zsipao augusztus 2-án első oldalon kommentárt közöl „Nem enged­jük, hogy az Egyesült Államok atomfegyver-kísérleteket folytas­son” címmel. Az Egyesült Államok a Közel- Keleten angol szövetségesével együtt agressziót követ el — írja többek között a lap, — és ugyanak­kor a Csendes-óceánon fokozza az atomfegyver-kísérleteket, amelyek­nek célja nyilvánvalóan nem­számadat között? Talán az ameri­kai atomerőbizottság rosszabbul van tájékoztatva a Csendes-óceánon végzett amerikai robbantásokról, mint az 5—6000 kilométerre fekvő szovjet tudományos állomások? Ez a lehetőség természetesen ki­zárt. Sokkal inkább feltételezhető, hogy az illetékes amerikai hatóságok igyekeznek eltitkolni a közvélemény, egyebek között az amerikai polgá­rok elől a jelenlegi kísérlet-sorozat páratlan intenzitását. Ha a közvéleményt pontosan tá­jékoztatnák a kísérleti atomrobban­tások megdöbbentően magas számá­ról, ez megmutatná, melyik ország követ el súlyos bűntettet az emberi­ség ellen, amikor folytatja az atom­fegyverkezési hajszát és a halál rá­dióaktív leheletével fertőzi a lég­kört, írja a TASZSZ szemleírója. jéről, helyéről, napirendjéről és el­járási szabályairól. Diplomaták és ENSZ tisztviselők valószínűnek tartják, hogy a kor­mányfői találkozó néhány napos ké­séssel létre fog jönni, körülbelül augusztus 15 és 18 között New York­ban vagy Genfben. Diplomáciai for­rások szerint Hammarskjöld me­morandumában nem tett határozott javaslatokat, hanem csupán a le­hetséges eljárási módokat sorolta fel. „Érthető, hogy nem maradhatunk tétlenek akkor, amikor az Adriai­tenger túlsó partján támadó intéz­kedéseket készítenek elő hazánk el­len. Az albán kormány július 2-án kezdeményező lépést tett és — mint ismeretes — barátságosan felkérte az olasz kormányt, tegyen le arról a szándékáról, hogy rakétakilövő ál­lomásokat létesít olasz területen. Kö­telességünknek tartjuk felhívni az olasz kormány és az olasz nép fi­gyelmét erre a komoly, veszélyre. Kormányunk határozottan kijelen­tette, hogy amennyiben az olasz kormány nem hallgat a józan ész­re és az olasz nép érdekeit figyel­men kívül hagyva mégis rakétakilö­vő állomásokat létesít Olaszország­ban, akkor az albán kormány arra kényszerül, hogy az albán nép, a nemzeti függetlenség és szuveréni- tás védelme érdekében az Albán Népköztársaság területén is rakéta­kilövő állomások létesítésére a szük­séges intézkedéseket megtegye.” ben (főként a nemzeti kisebbségek helyzetére, a jugoszláviai osztrák vagyon kártalanítására, az osztrák szabadalmak jugoszláviai használa­tára, a drávai vizierő kihasználásraj a gazdasági együttműködés alap­elveire vonatkozóan) komoly véle­ménykülönbségek vannak a felek kö­zött. Eddig mindössze négy kérdés­ben kötöttek egyezményt. csak az ázsiai népek, hanem az egész nemzetközi légkör megmérge- zése. Az Egyesült Államoknak ezek a gonosz és borzalmas cselek­ményei a legnagyobb elégedetlensé­get keltik a világ minden részén. A kínai nép élesen tiltakozik az Egye­sült Államok kegyetlen bűntényei miatt, amelyeket a Csendes-óceán térségében való atom-fegyver-robban tásokkal követett el. Ne engedjük meg az Egyesült Államoknak, hogy atomfegyvert robbantson és követel­jük, hogy az egész világon vessenek véget az atomfegyver-kísérleteknek! Kormányfői értekezletet, haladéktalanul! N.Sz. Hruscsov hazaérkezett Moszkvába Nagy lelkesedéssel fogadták Kínában és Indiában a Hruscsov—Mao Ce-tung találkozóról kiadott közleményt Hammarskjöld memorandumot dolgozott ki a csúcstalálkozó előkészítéséről Az Albán Népköztársaság külügyminiszterének nyilatkozata Eredménytelenül végződött az osztrák—jugoszláv tárgyalások újabb szakasza A kínai nép tiltakozik az Egyesült Államok bűntényei ellen

Next

/
Thumbnails
Contents