Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

A népi vagyon védelme A KPVDSZ Megyei Bizottsága és a MÉSZÖV Igazgatósága az elmúlt hé­ten ült össze, hogy az fmsz-ek for­galmi költségcsökkentési versenyvál­lalásait, teljesítéseit menet közben értékelje. Bevezetőképpen írjuk, hogy 1958. év 4. sz. MÉSZÖV Érte­sítőben versenyfelhívás jelent meg, amelyben a paksi földművesszövet­kezet vezetősége a megye valameny- nyi földművesszövetkezetének csat­lakozását kérte az általa indított for­galmi költség csökkentési mozgalom­hoz. 1958 április 9-én a KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága és a MÉSZÖV Igazgatósága fordult felhívással min­den földművesszövetkezethez, hogy csatlakozzanak a paksi szövetkezet vállalásához, felhívásához. Földmű­vesszövetkezeteink legnagyobb része bejelentette, hogy részt kíván venni a 'takarékos gazdálkodást elősegítő mozgalomban és lelkesen látott mun­kához. Voltak azonban olyan földmű­vesszövetkezeti veaetők is, számszerint tizenhárom földművesszövetkezetünk nél, akik még nem értették meg a forgalmi költségcsökkentés nagy jelentőségét, vagy éppen féltek a munkájuk megjavításával járó na­gyobb feladatok elvégzésétől és tá­vol tartották magukat a mozgalom­tól. Akad néhány olyan földművesszö­vetkezet is, ahol papíron szépen ki­dolgozott költségcsökkentési terv ké­szül, de a versenyidőszak első har­madának tényleges eredményei a múlt évi költségvetéshez képest csökkenés helyett emelkedett. Az ilyen vállalásoknak sok jelentősége nincs. A versenyidőszak első harmada megyénkben mintegy 650 ezer forint költségmegtakarítást eredményezett, csak a kiskereskedelem és vendég­látóipar ágainál. Reméljük, hogy a verseny a harmadik és negyedik ne­gyedévben még fokozódni fog és sok eddig indokolatlanul kifizetett költsé­get tudunk megtakarítani a földmú- vessHövetkezet közös vagyonának gyarapítására. Hogy az értékelés ért­hető legyen, tájékoztatásul elmond­juk, hogy a szövetkezeteink hat ka­tegóriába vannak csoportosítva asze­rint, hogy milyen nagy a földműves­szövetkezet hálózata és tevékeny­sége. A KPVDSZ Megyei Bizottsága és a MÉSZÖV által megejtett értékelés eredményeit a vemsenyidőszaki első harmada után a következőkben ösz- szegezzük: Az V.—VI. típusú nagy s^övetkeze-i tek első három helyezését rangsor! szerint Dunaföldvár, Bonyhád és Dombóvár érte el. A III.—IV. típusú szövetkezetek­nél a három eredményes szövetkezet: Döbrököz, Zomba és Németkér. És végül az I.—II. típusú szövetke­zeteknél jó pontjaival Magyarkeszi, Udvari és Bogyiszló jár az élen. A versenyben jó munkát elérő szö­vetkezetek elismerése mellett nézjzük meg azt is, melyek azok a szövetke­zetek, amelyek távolmaradásukkal tüntetnek. Mondhatnánk a megye első és legnagyobb szövetkezete az első: Szekszárd utána Pincehely, Ozora, KocsoJa, Dunaszentgyörgy, Kisvejke, Bikács, Gerjen, Madocsa, Tevel, Sióagárd és Harc, végül Sár- szentlőrinc, amely július 28-án csat­lakozott a felhíváshoz. Ezeknek a szövet kezeteknek természetesen az eredmé­nyeit nem is értékelte a bizottság. Elismerés illeti a paksi földműves­szövetkezet vezetőségét a mozgalom elindításáért, amely hozzá segített a jelentős kclt'tségmegliakaríltás eléré­séhez. Reméljük, hogy a versenyidő­szak hátralévő részében olyan ered­ményeket is mutat fel, amelyekkel a legjobbak közé kerül. A versenyben résztvevő szövetke­zetek munkájához sok sikert kívá­nunk. As eldobott mákgubó BüdszeritmiháHyon áll egy kőbe- faragott szobor, örök elismerés, örök hálaként Kabay János gyógysze­résznek, akinek nevét jól ismeri a küldjöld, ismerjük itthon, de sajnos nem úgy, mint ahogy nagysága meg­érdemelné. Ahhoz, hogy mondani­valómnak súlya legyen, elengedhe­tetlenül szükséges a gyógyszergyár­tásnak e nagy úttörőjéről néhány emlékeztető mondatot tenni. Kabay János 1898. december 17-én született Büdszentmihályon. Ifjú korának álma a vegyészet volt. Az első világháború ezt az utat elzárta előle, és a háború befejezésével gyógyszerész-hallgató lett. Tanulmá­nyainak befejezésével a munkája mellett folytatta kutatásait, így kezdte meg a nyers mák növényi \nedveit, az alkaloidákat közvetlen előállítani, a veszedelmes, kábító ópium kiküszöbölésével a morfint, az összes fájdalomcsillapító gyógy­szerünk nélkülözhetetlen anyagát. Kísérletei; első Időszakában két­hetenként vetették a mákot és az így1 gyors egymásutánban növekvő növényt nagy költség mellett hasz­nálta fel nyers alapanyagnak. Ka- I bay fáradhatatlan munkája itt nem •állt meg. Tovább folytatta kísérle­teit és így találta meg a helyes utat: la mákszalmából, a mákgubóból [szerves kivonást alkalmazott. 1925- •ben laboratóriumi, majd üzemi el­járást dolgozott ki. A család össze­adta vagyonát és ezzel alapozta meg I Kabay a hazai morfingyártást. Az : 1930-as években már 10 ország vette lát a szabadalmat. 1934-ben Len­gyelországban fióküzem létesült. I Idáig az út nehéz volt, de fárad- jhatatlan munkával és kitartással el­Teljesítsék földmiívesszivelkezeteink részjegyalapnövelési tervüket érte célját, megváltást hozott a fáj­dalomtól szenvedők millióinak. Kabay János munkájának gyü­mölcsét már nem élvezhette, mivel élete delén, 1936-ban tragikus kö­rülmények közt elhunyt, de emléke él, nevét az egész világ szívébe zárta. Úttörők járják a falvak utcáit ké­zikocsival, nagy jutazsákkal; szedik a mákgubót. Akkor nem gondol sen­ki arra, hogy milyen nagy jelentő­sége van a hulladékgyűjtéssel egy- rangba sorolt munkának. Megyénk­ben is jelentős a máktermelés. Eb­ből eredően a mákgubógyűjtésre terveket kaptak a járások. A MÊK illetékes osztálya most ejtette meg értékelését e területen, amely sajnos igen szomorú képet mutat. Egyedül a szekszárdi járás teljesítése kielé­gítő, jó. A szekszárdi járásban a legtöbb szövetkezet tervét már tel­jesítette. Minden remény megvan arra, hogy a szekszárdi járás ezen a héten előirányzatát már teljesíteni fogja. A bonyhádi és tamási járás­ban az elmúlt héten igen szép emelkedés volt. Van még mit be­hozni, de ha ilyen ütemben emelke­dik, tervüket feltétlenül teljesíteni fogják. Igen nagyfokú a lemaradás a dom­bóvári, gyönki és paksi járásban is. Kérdezhetnénk, hogy a járások MÊK Kirendeltség vezetői mit tet­tek a jelenleg mutatkozó nagyfokú lemaradás felszámolására, pedig ez nemcsak szövetkezeti, hanem fon­tos nemzetgazdasági érdek, nem me­hetünk el mellette szó nélkül. Most már megérthetjük, mit je­lent minden eldobott mákgubó. (—i —ó) Minden a szervezésen múlik nánk. Különösen fontos ezekkel a! kérdésekkel annál inkább is foglal­kozni, mert a SZÖVOSZ Igazgatósé-! gának határozata alapján a jövőbeni a beruházások megvalósításánál aj földművesszövetkezeti tagság pénz-1 beni és természetbeni hozzájárulása! is figyelembe lesz véve. Tehát a le-í hetőségek adva vannak. Ehhez; azj szükséges,, hogy földművesszövetke- j zeteink vezetőségei és aktívái, mint’ ahogy azt tavaly is tették, ezévben í is felelősségteljes munkát végezzenek! a részjegynövelési terv teljesítésének! sikeréért. ' Telefonjelentés A gerjeni tierményfelvásárló a gépállomás felé vámkeresményt többet vételijegyezett 102 kg árpa, 15 kg búza és 8 kg zabbal, mint amennyit a gépállomás dekád el­számolásban leadott. Ez egy eset, három tétel, de ha ez felületesség­ből történt, akkor feltételezhető, hogy pem először és nem is utol­jára. Sokkal több gondot kell for­dítani e nagy felelősséget igénylő munkára ... Még Faddon is..., ahol az történt ugyanis, hogy a 33-as naptári héten búzáját nem szállította el, — bár a feltételeket a TV. biztosította — annak elle­nére, hogy igen komoly raktár­hiánnyal küzd. A györei és a zombai fmsz. ve­zetősége nincs tisztában a szálas­felvásárlás fontosságával. Több- ízbeni figyelmeztetés ellenére sem hajlandók szálastakarmány felvá­sárlót felvenni. Nem fér ahhoz kétség, hogy föld­művesszövetkezeteink szerte ágazó, sokoldalú munkájával különböző ter­veket keil teljesíteni. Ezek közé tar­tozik az ezévi részjegyalapnövelési tervteljesítés is, amit szóvá kell tennünk annál is inkább, mivel a részjegyalapnövelési tervteljesítés­ben a földművesszövetkezetek több­ségiénél nagy a lemaradás. Ez annak is betudható, hogy a műit évi részjegynövelési munka és tagszervezés lendülete megszakadt, a rész(jegynöveléssel kapcsolatos teen­dőket nem egy helyen kampány-fel­adatnak tekintették, pedig ez állandó' feladatot kell, hogy képezzen szövet­kezeteinknél. Részjegynöveiési munkában a le­maradást mutatja, hogy azokban a járásokban, ahol a szövetkezetek vi­szonylag, ha nem is kellő lendülettel, de foglalkoztak a részjegynöveléssel, az első félévi tervteljesítés mindösz- sze 20—30 százalék között mozog. Nem egy szövetkezetnél az első fél­évben egészen minimális részjegy befizetés történt. Mőcsényben például, ahol több mint 6000 forintot tesz ki a szövet­kezeti tagság egy részének részjegy­adóssága, ezévben mindössze 340 fo­rint befizetés történt. Hasonló a hely zet Mórágyon, Kocsolán és még jó- néhány szövetkezetnél. „Ami késik, nem múlik’’ — tartja a közmondás. Az év hátralévő részében igyekezze­nek szövetkezeteink úgy dolgosmi, mint a simontornyai fmsz., mely a legjobb munkát végezte ezévben a rész jegynövelésben. Tervét aZ első félévben 50 százalékra teljesítette és ha továbbra is így dolgozik, eleget tesz tervteljesítésének. Ehhez szövet- kezeteinkban adva vannak a lehető­ségek. Ilyen lehetőség a részjegyhát­ralékosok megszüntetése, célrészje­gyek jegyeztetése, egy-egy dolog megvalósítása, például bolt korszerű­sítése, tekepálya építése, szövetkezeti klub-szoba létesítése, a helyi sajátos­ságoknak megfelelően sok minden számításba jöhet. Helyes, ha felmé­rik, hány tagot tudnának beszervezt- ni a szövetkezetbe és még sorolhat­Az asszonyok gyakran összetalál­koznak egy kis tere-ferére — no, nem akarattal —, csupán a tejcsar- nokba, vagy a boltba vezető sietős ltjukon. így van ez mindenhol, még Eácánkerten is, ami nem is rossz j dolog, mert ma már kevesebb plety- jka születik egy-egy ilyen találkozás­iból, mint régen; ma már inkább bí­YAH ïïlilÂMiOTiyiMJÂ Az ősz közelgő sóhajtását hallató fákkal szegélyezett úton halkan suhan „Szolgánk’’ — az autó —, amelyre puhán, barnán bámulnak a költöző fecskék a sürgönydrótok­ról. Lassan, fáradtan lépeget a Nyár, az Ősz kikiriccsel tarkán be­szórt mezeje felé, hogy lerakja kin­csét a télnek, melyet a májusi eső­vel érlelt a napsugár ernyője alatt. Az idő nem áll meg, az élet ha­lad végtelen útján, magamögött hagyva a múltat, magaelőtt hajtva a jelent. Sárköz fekete földjében csillogó ba rázdát túr az eke, melyben jobbra- balra nézegetve lépkednek a var­jak, nem törődve azzal, hogy nem a Csákó meg a Bimbó lépked előt­tük nyikorgó ekével, hanem a trak­tor dübörög, ég felé fújva füstka­rikáit. A föld végén áll az agro- nómus: Korell Ferencné. Az egy­másra hajtott barázdák mintha hóm lokára vetítenék tükörképüket, ami úgy szóban azt jelenti: Gond! Köszöntjük egymást, amiben bent van a nyárutó melegje, a barátság. Nem akarom megzavarni gondola­tait, hagyom, hogy ő beszéljen. Övé a munka súlya, ha úgy fordul: övé a dicséret is. „Sok a tennivaló — mondja — nagy a területem és még nem megy minden a rendes kerékvágásban. Annak ellenére, hogy a talajmunka tervünket 122 százalékra teljesítet­tük már eddig, még mindig kevés az, amit a gépállomással közösen nyújtani tudunk a parasztságunk­nak. Kevés a munkadíj. A paraszt­jaink már túlnőttek a faekén és a boronán. Kultivátor kellene, vető­gép és műtrágyaszóró, amit a báta széki szövetkezet rendelkezésére még nem bocsájtott egyszer sem a gépállomás. Nagy szükség volna kendervágó gépre is, ami a ken­dertermelést nagyban elősegítené. Nehezíti a gépi munka szervezé­sét jelenleg az is, hogy a brigádve­zető mostanában mérföldekre elke­rüli a szövetkezetét, nincs megbe­szélve így sok részfeladat, amely­nek káros hatását már a gazdákon keresztül érezzük.” N Elindulunk a falu — Bátaszék — felé. Útközben elmondja még az agronómus elvtársnő, hogy egyetlen tanácsülés sem múlik el anélkül, hogy a gépi munka menetével, szer­vezésével ne foglalkozna. így az alsónánai körzetben a községi ag- ronófnus szervezésével a nagyüzemi munkák szépen előre haladtak. A szerződéskötési munkában a szö­vetkezet nőbizottsága is bekapcso­lódott. Minden nőbizottsági tag vállalta, hogy a szomszédjainál megköti a megállapodásokat. Re­méljük, munkájuk nagyban segíti a tervek teljesítését. A szerződéses termeltetés terén is folyik a munka. A tervet fel­osztották a szövetkezet vezetőségi tagjai és a dolgozók között. A ken­der kifizetést összekapcsolták az újabb szerződések megkötésével. A szövetkezet irodájában va­gyunk. A pénztárasztal előtt Kos- tyák Mihály bátaszéki dolgozó pa­raszt áll, köteg százast számol új- jai között. A négy hold szerződé­ses kendertermése után kapta, az előlegek levonása mellett 20 230 forintot. Örül Mihály bácsi és örül a család is. Magától kérte az újabb szerződésre a nyomtatványt. Azt mondja, hogy kialakítja a vetésfor­góját ... oszt megbeszéli az Any­jukkal és jövőre a négy helyett 7 hold kendert vet... Lassan szitálva megered az eső. Itt-ott sárga levelek peregve hul­lanak a földre, amely talán a mag­ágy nedvességét szívja már magá­ba, mert az „idő” nem áll meg a múló nyárral, új életet takar a fakuló avar, új munka előtt pihen a kérges paraszti kéz. Balsai László rálatot mondanak el egymásnak a közért létesült intézmények munká­járól, mindjárt megállapítva a hiba kiküszöbölésének lehetőségét is. Igen ám, de ehhez valami hiva­talos forma kellene — gondolták a fácánkerti asszonyok —, mert ők is rájöttek, hogy szervezetten mégis csak messzebb lehet érni, és amit ,egy gyűlés kollektívája határoz el, az előtt fejet kell hajtani még talán a római pápának is. Fácánkert, a Tolnai Földműves­szövetkezet tagszövetkezete. Szét­szórt házainak lakói növekvő élet- színvonaluk, igényeik során a föld­művesszövetkezettől sokat várnak és ezzel szemben a szövetkezet támoga­tása elől sem zárkóznak el. Most a féléves munka eredményeinek is­mertetésére szervezték a taggyűlést választott vezetők. Ezt az alkalmat ragadták meg az asszonyok is. ök is toborozták a tagságot, főként az asszonyokat. Szép számmal jöttek össze a nevezetes időpontra. Nyu­godtan végighallgatták a beszámolót, lelkesen vitába is szálltak a veze­tőkkel igazuk mellett, majd utolsó napirendi pontként megalakították a szövetkezeti nőbizottságot. Juhász Mihályné és Bakó Ferenc- né a rögtönzött határozathoz egy- egy részjegy jegyzésével járult hoz­zá, amely kimondja, hogy varrógé­pet, mosógépet és falmintázó hen­gert kell beszerezni és azt kölcsön- díj ellenében a háziasszonyok részére kell bocsátani. Ez az első lépés, örömmel üdvö­zöljük az asszonytársakat, elisme­rést érdemel szervezőkészségük és kívánjuk, hogy összefogásuk egy újabb bizonyítéka legyen a magyar asszonyok egyenjogúságának és munkájuk sok eredményről dicse- kedhessék. — B. L. —

Next

/
Thumbnails
Contents