Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-30 / 204. szám

TOLNA »JEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLÉR III. évfolyam, 204. szám. Szombat, 1958 augusztus 30. Harminchárom Aj általános iskolai tanteremben indul meg a tanítás az új tanévben Alig egiy-két nap választ el ben­nünket az új tanévnyitótól, amely új munkaév kezdetét jelenti majd a megye 35 000 általános iskolai és kö­zel 3000 középiskolai tanulója szá­mára. Az általános iskolai tanulóifjúsá­gunk nagymérvű szaporodásával az utóbbi években nem tartott kellő lé­pést a tanteremfejlesztés, ezért az utóbbi években mind több tanterem­ben folyt váltakozó tanítás, . amely nem egyenértékű a délelőtti oktatás­sal. Kormányzatunk éppen ezért az általános iskolai tantermek nagy­mérvű szaporítását határozta el. A három éves terv célkitűzései szerint Tolna megyében is, amely a tanteremellátottság szempont­jából viszonylag országosan nem áll rosszul, több mint 80 új álta­lános iskolai tantermet kell majd átadni rendeltetésének. A terv első évében Tolna megyében beruházásból, illetve községfejlcsz­tésből 35 tanterem építése volt fo­lyamatban. Ezek közül csak az ud- vari-alsópéli általános iskoia nem készült el a tanévkezdetre, de ez a kéttantermes iskola is még ’ec^mber L-ig az alsópéli tanulóifjúságnak a rendelkezésére fog majd állni. Ebben az esztendőben a Torna me­gyei Építőipari Vállalat különösen jó munkát végzett, mert még a tanév­kezdet előtt átadta rendeltetésének a szekszárdi 20 tantermes, a bogyiszlói és a pusztahencsei 2—2 tantermes, az aisótengelici 1 tantermes és a bölcs­kei négy tantermes általános iskolát, amelyek mindegyike mellé nevelő la­kás is készül. Különösen a bölcskei négy tan­termes iskola elkészültét üdvö­zöljük nagy örömmel, mert az új iskola legnagyobbrészt a bölcs- keiek összefogásának a bizonyí­téka: községfejlesztésből és egy kis állami támogatásból épüli. Minden tekintetben megyeszerte kö­vetésre méltó példát szolgáltattak a bölcskeiek mind az iskola építésénél végzett társadalmi munkájukkal, mind pedig azzal, hogy a községfej­lesztési célokra fizetett forintjaikat az iskola építésére adták. Ugyancsak elkészül a tanévkez­detre a szakcsi 4 tantermes általá­nos iskola is, amelynek a szomszé­dos Baranyából került ki a kivitele­zője, a Komlói Építőipari Vállalat­nak a személyében. Mindent egybevetve 33 teljesen új tanterem várja az 1958—59. tanév tanulóifjúságát a megyében és szinte számtalan azoknak az iskoláknak a száma, amelynél községfejiesatésből, felújításból, különféle célhitelekből felújítást, alakítást, tatarozást végez­tek, vagy pedig bővítés van folya­matban. Az új tanévkezdetre közel 10 mil­lió forint felhasználásával a Tolna megyei oktatásügy nagy lépést tett meg a korszerűsítés felé. Befejeződött a Megyei Nőtanács ülése Tegnapi lapunkban hírt adtunk sír­ról, hogy a Megyei Nűtanács tanács­kozásra ült össze. Takács Mihályné, a Megyei Nőta­nács titkára beszámolt az eiső fél­évi munkáról és ismertette azokat a sajátos női problémákat, amelyek a jövőben megoldásra várnak és azo­kat a terveket, amelyek szerint a nőtanácsnak dolgozni kell. Az asszonyok tanácskozása a/t mutatta, hogy az első félévben ered­ményes munkát végeztek a megye járási és községi nőtanácsai. A mozgalomban dolgozó asszonyok erejüket nem kímélve harcoltak, dolgoztak az Országos Nótanács ál­tal szervezett „Gyermekváros”-ért akcióban. 230 000 forint az az összeg, melyet megyénkben házról-házra járva gyűjtöttek össze, vagy rendez­vények bevételeiből szereztek meg. A vitában Gyorsok Istvánné, a mázai községi nőtanács titkára el­mondotta, hogy a községben társadalmi munká­val kultúrházat építenek, az építkezéstől aa asszonyuk sem maradtak el, elismerést érdem­lően dolgoztak. Sok szó esett a termelőszóvetkezeti mozgalomról is. Bolyás Józsefné (Bátaszék) el­mondta, hogy a tsz-mozgalnm fejlő­dése érdekében legjobb módszer a tsz-látogatás, sok ilyent szervezzen a nőtanács. Vígh Dezsőné is arról szólt, hogy elsősorban ott lehet jó, eredményes agiitációs munkát végezni, ahol jó és eredményes, példamutató a tsz mun­kája. Sok szó esett a gyermeknevelésről, az ifjúság nevelési problémájáról is. Voltak olyan hozzászólások, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a közvéleményben gyakran vannak olyan hangok, mely szerint a szocia­lista társadalomból eredő hibának te­kintik az ifjúságnál elég gyakran ta­pasztalható, elítélendő hibákat. Dr. Bársony Róbertné hozzászólá­sában bírálat alá vette e téves néze­teket. Az ifjúság nevelésének égető problémája nem a szocialista társa­dalom bűne, hanem az átmeneti tár­sadalom problémája. A kettős nevelés adja a mai tár­sadalomnak ezt a súlyos problé­mát. Ha a szülők helyes, a társa­dalom és az iskola diktálta neve­léshez igazodva nevelik gyerme­keiket, megoldódik ez a pro­bléma. Takács Istvánné az üzemi nőbizott­ságok munkájáról és a nők egyenjo­gúságáról beszélt. Elmondta, hogy tapasztalata szerint a nők elsősorban akkor passzívak mind a termelési, mind a társadalmi és politikai munka terén, ha nincsenek kellően bevonva a termelés irányításába. Két gyár van Tolnán. A selyemgyárban sok nő dolgozik, a nők a vezetésből is részt kaptak, a nőmozgalmi munka is dicsérni való. A textilben, azt lehet mondani, nincs is semmiféle nőmoz­galmi munka, de az asszonyok elmon­dása szerint a vezetésből sem kapnak részt. Papp Mátyásné, a földművesszö­vetkezeti nőbizottság részéről elmon­dotta, hogy milyen fontos a nűtaná- csok és a földművesszövetkezeti nő­bizottságok együttműködése. Szakály községben közcsen végzert munká­ból nagyon szép eredmény születelt. A 145 taggal megalakított nö­vénytermelési szakcsoport szer­vezéséből dicséretet érdemlően kivették részüket az asszonyok. A Megyei Nőtanács — miután meg határozta a tennivalókat — befe­jezte munkáját. Híres mesterek, kisiparos dinasztiák Az idei 62. Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás és Vásáron 103 kisiparos 1400 négyzetméter területen épült színes, ízléses pavilonban mutatja be és árusítja készítményeit a láto­gatóknak. A kiállítók között láthat­juk majd Rátkai Sándort, Jávor Pé­tert, a külföldön is híres szegedi pa­pucskészítőket. Piros, kék, fekete Építenek, építenek Kurdon a napokban kezdik meg a községi orvosi lakás tatarozását, a váróhelyiség bővítését, az ajtók, ab­lakok befestését, amely összesen 40 000 forintba kerül. Az összeget költségvetésből biztosítják. * A községi tanács vezetősége 30 000 forintot szavazott meg a helyi iskola tetőzetének a javítására. A pénz megvan, a munkát, gyorsan el kelle­ne végezni, mivel már a kertek alatt van a tanítás kezdete, a tetőzet pe­dig rossz állapotban van. A munkát mégsem tudják elvégezni, mert a he­lyi TÜZÉP vállalatnál a zsindelyt nem tudják megkapni azért, mert el­fogyott a közületi keret és ha kap­nak is zsindelyt, abból csak a magá­nosok részesülhetnek. A kis község lakói nem kisebb fá­ba vágták fejszéjüket, mint abba, hogy ebben az évben kultúrotthon építéséhez kezdenek. A lakosok 150 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak. A tanács 100 000 forint értékű anyagot biztosít és 350 000 forint készpénzük lesz. A fa­lu lakói eddig 20 vagon terméskövet hordtak fel az építkezés színhelyére az állomásról, ezenkívül segítettek kitermelni mintegy 60—70 köbméter tetőszerkezethez szükséges faanya­got. Ez azonban kevés, úgy véleked­nek a vezetők, ha valamilyen segít­séget, anyagi támogatást nem kap­nak és csak saját erejükre támasz­kodnak, három év alatt készül el a régen óhajtott kultúrotthon. bársonyból készítik a kecses papu­csokat színes magyaros hímzéssel. Kovács János, tapolcai kádár a több százéves kádár dinasztia sarja. Százezer forintot érő hatalmas hor­dóját sokan megcsodálták már. A mezőgazdasági kiállításra is tartogat meglepetést. Jönnek még bognárok, lakatosok, tengelykészítők, felvonul­nak a szíjgyártók, színes ostorukkal parádés és igavonó hámjaikkal. Fi­nom borjúboxból készíti a vásári csizmákat Rozmics László csizmadia, falusi asszonylátogatók kívánságát viszont Szeles László teljesíti, aki csinos női csizmákat mutat be. Sok apró meglepetés is várja a látogatókat, főleg az asszonyokat. Rózsa Jenő ugyanis saját találmá­nyi!, plasztikból készült varrógép- olajozóból is megfelelő mennyiséget készít. Előnye a tetszetőségen kívül, hogy a csöve hajlékony és minden eldugott gépalkatrészhez könnyen hozzáfér. A debreceni híres mézeskalácso- sok is eljönnek Budapestre. Kedves vásárfia a cukorvirágos, tükrös mé­zeskalács-szív, de a kürtöskalács mellett mézeskalács kiscsizmával, csikóval, furulyával, babával is jön­nek a híres debreceni mesterek. Elviszik a legények elejit... Sorozásra igyekvő fiatalok nótájától volt hangos az út Öcsénytől Szek- szárdig. Az őcsényi legényeket elkísérték a néni együttes tagjai is. Az őcsényi népi együttes tagjai tán cokkal, énekszámokkal szórakoztat­ták a sorozásra váró fiatalokat. Ismét bemutatták szebbnél szebb sár­közi táncaikat, amit a nézőközönség nagy elismeréssé! fogadott. Alapos orvosi vizsgálatnak vetik alá a legényeket. Tetőtől talpig meg­vizsgálják, nincs-e valami baja. A katonai szolgálat egészséges szerve­zetet kíván, ezért az alapos vizsgálat. Páder tiszt elvtárs, a sorozó biz'tt ág vezetője hosszan elbeszélget minden sorozott fiatallal. Ka valaki nek segítségre, tanácsra van szük­sége, azonnal segít. Ezért minden fiatal bizalommal fordul hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents