Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-27 / 201. szám
1958. augusztus 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A dán mezőgazdaság és a dán szövetkezetek TUDOMÁNY ES TECHNIKA Az 1956-os ellenforradalom előtt és még napjainkban is igen sokat beszélnek dolgozó parasztok és szövetkezetét vezető szakemberek a dán mezőgazdaságról és a dán szövetkezetekről. Sokan Dániát eszményi mezőgazdasági országnák- tartják. Dánia magas termelékenységű állattenyésztéséről közismert. A világpiacon főleg állati termékekkel jelentkezik. Ebből nem szabad arra következtetni, hogy Dánia agrárország, főleg élelmiszer- és hajó ipara fejlett. A mezőgazdaságban az ossz lakosságnak kevesebb, mint egy negyede dolgozik és angol számítások szerint a nemzeti jövedelemhez mindössze húsz százalékkal járul hozzá a mezőgazdaság. Nálunk, Magyarországon a nemzeti jövedelemhez 32 —34 százalékkal járul a mezőgazdaság, az ország lakosságának mint egy 44 százaléka még ma is mezőgazdaságban dolgozik. Ez az egyetlen példa is bizonyítja, hogy nincs túl iparosítás Magyarországon. Ellenkezőleg a nagyipart együtt a mezőgazdasággal tovább kell fejleszteni. Dánia talajai a mi földjeinknél gyengébb minőségűek, nagyrészt agyagos talajok. Jütland nyugati részén gyenge homoktalajok és sok a mocsár. Éghajlata enyhe, csapadékos. Hőingadozás: 16—17 fok. Nyári középhőmérséklet 14— 16 fok. Csapadék mennyiség: 450— 750 mm. Eloszlása jobb mint nálunk. A dán mezőgazdaság vízellátása kedvező. A hőmérséklet viszont alacsony: e két tényező együtt, főleg a szálastakarmányok termesztésére és ennek alapján az állattenyésztés fejlesztésére előnyös. A dán mezőgazdaságot a régi szakirodalmak a kisparasztok „el- dorádójának” nevezték. Azért, mert Dániában nincsenek többezer holdas nagybirtokok. Sokan a kisüzemek eldorádójának tartják. A tények azt bizonyítják, hogy Dánja mezőgazdasága, mint minden kapitalista gazdaság erősen koncentrálódott. A termelés nagyobb részét a kulák üzemek, a nagyüzemek adják. Az összes gazdaságok 48 százalékát kitevő 10 hektár alatti kisüzemek, a föld területnek mindössze 16 százíalé!- kán gazdálkodnak. A számuk és te rületük az utóbbi 10 év alatt is komoly csökkenést mutat. Tehát tönkre megy, nem tud versenyezni az igen jól felszerelt kulák gazdaságokkal. A dán parasztok adóssága a háború előtti 2 milliárd koronáról 6.4 milliárd koronára nőtt. Az üzemek nagyságát sem Dániában, sem másutt nemcsak a föld terület nagysága határozza meg, ez csak egyik tényezője. A fő tényező a befektetett tőke. A dán mezőgazdaság alapját képező állat állomány elosztását, ha vizsgáljuk kiderül, hogy területileg nem nagy üzemek, de minden kétséget kizáróan tőkés üzemek. Ebben a cikkben a dán mező- gazdasággal külön állattenyésztés, növénytermesztés, és gépesítéssel csak rövid pár mondattal lehet foglalkozni. Állattenyésztéssel nem is tenyésztési, inkább közgazdasági problémával foglalkoznék. A dán állattenyésztésnek nagy lökést adott az, hogy körülötte fejlett ipari államok vannak, (pl. Anglia, Németország, Belgium) amelyek felveszik Dánia mezőgazdasági exportját. Az export főleg állatállomány és állati termékekből tevődik össze. 1951—52-ben a hús kivitel 452 millió dollár, az összes export érték 590 millió dollár. Tehát az ossz kivitel 76.6 százalékát a hús kivitel adta. A szarvasmarha állomány zömét a helyi fajták alkotják (állományuk 85 százaléka dán vörös és jütlandi, fekete foltos fajta). Shorthon marhát a tej hasznosítás mellett hizlalják is. A kisebb létszámú jersey fajta (amellyel Magyarországon is folynak kísérletek) a magas tej zsír százalékával tűnik ki. A mezőgazdaság ossz bevételének 40—50 százalékát a tejgazdaság adja. Egy tehén évi átlagos hozama: 1948-ban 2.750 liter 1951-ben 3.300 „ 1954-ben 3.600 „ Ezt az egész világon csak Hollandia és Belgium átlaga haladja felül. Svájc jóval elmarad ezen a területen Dánia mögött. A sertés- tenyésztés a szarvasmarha tenyésztésre alapozódik, mivel a lefölözött tejet és írót használja fel. Elsősorban nemesített dán fajtát tenyésztenek. A takarmányozásra tejen kívül főleg árpát használnak. Dánia sertésállományát kizárólag hússertés adja. Nagy tömegben állítanak elő bacont, Anglia számára. Dán lapáj sertés 7—8 hetes korában eléri a 20 kg-ot. Különleges bacon fajta. 6 hónapos korában eléri a 90 kilót. Sertés hús termelés 10 év alatt 1944—1954. évi 226 ezer tonnáról 495.100 tonnára, tehát több mint kétszeresére növekedett. A lótenyésztés sokat veszített jelentőségéből. A juhtenyésztés egykor fejlett ága volt a dán mező- gazdaságnak, ahogy a kapitalizmus előre halad, úgy fokról-fokra kiszorul. Jelenleg csaknem teljesen jelentéktelen. A baromfi tenyésztés igen elterjedt, különösen a tyúkfélék. Tenyésztés célja elsősorban a tojástermelés. Dánia növénytermelése. Az összterület 63,8 százaléka szántó, 9,9 százaléka rét-legelő. Dánia nöBúza rozs árpa zab cukorrépa burgonya 1934—38. 18,2 q/kh , 10,7 q/kh 17,9 q/kh 16,1 q/kh 222,6 q/kh 102,0 q/kh E magas és általában növekvő termésátlagok több forrásra vezethetők vissza. a) Kiegyenlített, mennyjhégjleg elegendő csapadék; b) Talajerő magas színvonalon tartása és fokozása; c) Technikai felszerelés viszonylag magas színvonala. 1948-ban még csak 7 ezer traktor volt Dániában, 1950-ben 18 ezer, 1952-ben 32 ezer és 1955-ben 59 ezerre növekedett a traktorok száma, tehát 7 év alatt 8,3-szeresé- re nőtt. Kis terület ellenére elterjedt a kombájn is. A technikai felszerelés színvonalára jellemző, hogy a gazdaságok 80 százaléka villamosítva van és 50 százaléka használ fejőgépet. A dán szövetkezetek kialakulása. A XVIII. század végéig a mezőgazdaság alacsony fokon állt, a földközösség, majd a földhöz kötöttség (jobbágy állapot), megakadályozta a mezőgazdaság egészséges fejlődését. A tagosítás végrehajtása majdnem egy évszázadig tartott. A parasztbirtokok felaprózódtak, és ha fenn akartak maradni, szervezkedni kellett. Szövetkéz zetek jöttek létre, amelyek átváltoztatták a mezőgazdaság képét. Ezek a szövetkezetek bérmunkással dolgoztató paraszt szövetkezetek. A szövetkezetek tagjai, eltérően a szocialista szövetkezetektől, egyéni gazdálkodást folytatnak, csak az értékesítés történik" közösen, míg nálunk, Magyarországon, a munkák is közösek és a jövedelem döntő többségét a végzett munka arányában osztják el, addig Dániában a befektetett tőke alapján történik a jövedelem elosztása. A földnélküli agrárproletár, vagy kis tőkével rendelkező szegényparaszt csak bérmunkása, a szövetkezetben levő nagy tőkével rendelkező kulákbirtokosnak. A szövetkezetek élén tőkések (kuvénytermelése nagymértékben az állattenyésztést szolgálja. Gabonafélék arányát, főleg az árpaterület növekedése emelte meg. Ezután a legnagyobb területű gabonaféle a zab. Harmadik a rozs, ezt is takarmányozásra használják. A szántóterület mintegy 2,3 százalékán termelnek búzát. A kenyér- gabona ellátását behozatalra alapozza. A vetésterületük szerkezetét minél jobban az állattenyésztés céljának megfelelően igyekeznek alakítani. Ebből következik, hogy megnőtt a gyök-gumósok részaránya és a kenyérgabona importja. Természeti adottságánál fogva Dánia sokkal kevesebb féle növényt termel, mint Magyarország, s ez az üzemek erőforrásának ésszerű felhasználását mozdítja elő. A takarmányrépa-termelés növekedése indokolja, egyúttal a szálastakarmányok vetésterületének csökkentését is. A herefélék a nyári takarmányozás alapjául szolgálnak. Nagymértékben lecsökkentek, gyakorlatilag el is tűntek az ugarterületek. A vetésszerkezet átalakításával egy-két növény vetésterülete csökkent. A termésmennyiség még ezeknél is általában nőtt, mert a termésátlagok növekedése a második világháború óta rendkívül nagy volt. Dánia terméshozama nemzetközi viszonylatban a múltban is ki- emelkedőek voltak, ma még inkább azok. Néhány adat a főbb növények termésátlagának alakulásáról. 1956. 22,2 q/kh 14,4 q/kh 21,0 q/kh 19,8 q/kh 170,4 q/kh (1952-ben) 127,8 q/kh (1952-ben) Iákok) állnak, akik a szövetkezet előnyeit a maguk javára fölözik le. A szövetkezet kisparaszti ait ki- semmizik úgy, hogy ezek elszegényednek, földjeik a tőkés kezébe jutnak, ők maguk bérmunkásokká válnak. Ez megcáfolja azokat a nézeteket, hogy a magyar szövetkezeteknél fejlettebbek a dán szövetkezetek. Azok, akik a dán szövetkezeteket csak a termelés emelkedésével és a magasabb termésátlagokkal mérik, és így mondják ki, hogy fejlettebb forma, nagyon tévednek. Formájában a dán szövetkezetek árut termelő és értékesítő szövetkezetek, tartalmában tőkés nagyüzemek, amelyek kivétel nélkül bérmunkán alapszanak. Rájuk is érvényes a kapitalizmus általános törvénye. Ezek figyelembevételével vizsgáljuk a két típus közti különbséget, akkor mindjárt érthetővé válik, hogy melyik a fejlettebb. Ez nem azt jelenti, hogy mindent el kell vetni a dán mező- gazdaságból, azt a célt kell tűzni, a mi mezőgazdaságunk, a mi szövetkezetünk elé, hogy a termelés területén érje utol Dániát,, hogy e tekintetben utolérjük annak mezőgazdasági, szocialista átalakítása elsőrendű feltétele. Kisárutermelő gazdaságok nem versenyezhetnek sikeresen a kapitalista nagyüzemekkel sem. A mi fejlődésünk nem a kapitalista dán úton, hanem a szocialista viszonyoknak megfelelő magyar úton halad, de ezen az úton fel lehet és fel kell használnunk egyebek mellett a dán mezőgazdaság nem egy tapasztalatát is. Tolnai István mezőgazdasági mérnöki Tenyésztik a trachoma kórokozóját Londonban a megelőző gyógytudo- manyi intézetben első ízben sikerült a trachoma két törzsének kitenyésztése. E törzsek egyike Nyugat-Afri- kából, a másik Kínából származik. Annak bizonyítására, hogy valóban e betegség kórokozójáról van szó, egy önként jelentkező vak ember kötőhár'Jyájáti k|ísérletik)éppen megfertőzték a kórokozóval. A kutatóknak sikerült erről a fertőzött szemről mesterséges táptalajra átoltani a trachoma kórokozóját. A trachoma fertőző szembetegség, különösen gyakori Ázsiában, Dél- Amer kában, Közép- és Kelet-Euró- pában és az Egyesült Államok déli részében. Becslések szerint a földön körülbelül 400 millió ember szenved ebben a betegségben. A betegséget víirüs okozza; kötőhártyagyulladással kezdődik, végül a szaruhártyán képződő hegek befolyásolják a látást, sőt gyakran teljes vakságra vezetnek. A trachoma elleni harcban fontos előrehaladást jelent a vírus sikeres tenyésztése a londoni intézetben A kutató csoport végülis oltóanyagot szeretne előállítani. Ezenfelül megvizsgálták a különböző antibiotikumok hatékonyságát a trachomakezelésben. Terramycinnel sikerült is kiváló eredményeket elérni. Az agy viszonylagos nagysága befolyásolja az élettartamot? Dr. G. Sacher amerikai tudós új kutatásai cáfolják azt az eddigi elterjedt véleményt, hogy az élet tartama az energiafogyasztás intenzitásától, tehát többé-kevésbé az egyén viselkedésétől függ. A tudós kutatásai arra az eredményre vezetnek, hogy az ember és az emlősök élettartama az agy viszonylagos méreteitől és attól a módtól függ, amellyel az agy a szervezet összes funkcióit irányítja. Dr. Sacher különféle emlősök összehasonlítása után a következő eredményekre jutott: minél nagyobb és súlyosabb az agy a test hosszához és súlyához képest, annál tovább tart a szóbanforgó lény élete. Az a tény. hogy az emberi agy a többi emlősökhöz képest a legkedvezőbb arányokat mutatja, s hogy az ember sokkal intenzívebb energia- fogyasztása ellenére a leghosszabb életű magasabbrendű élőlények közé tartozik, igazolni látszik ezt az elméletet. A dohányfüst megsemmisíti a baktériumokat! A dohányzás veszélyéről szóló híráradat után végre egy jó hír a dohányzóknak: Francia kutatók szilárd és folyékony baktériumkuiturákon kipróbálták a dohányfüst baktériumölő hatását és megállapították, hogy a dohányfüst hosszabb idő alatt megsemmisíti, rövidebb idő alatt pedig legi- alább is bénítja a baktériumokat, tehát a szájba és az orrba a levegőből bekerülő baktériumokat is, amelyek különösen hideg időben okoznak betegséget. Japánban új antibiotikumot fedeztek fel. Az új gyógyszer: a kanamycin; japán és amerikai orvosok szerint hatékonyan alkalmazható olyan tuber- kulózis-bacillusok ellen, amelyek a streptomicinnel, s a két újabb gyógyszerrel, az INH-val és a PAS-sei szemben ellenállók. Japán klinikákon egyedül és más készítményekkel kom binálva az új gyógyszert több súlyos esetben alkalmazták és általában javulást, sőt egyes betegeknél gyógyulást értek el vele. A kísérletek azonban azt mutatták, hogy ha egyedül adagolják, idővel a kanamycin is elveszti hatását, mert ellenállóképes tuberkulózis-bacillustörzsek fejlődnek ki. Egy philadelphiai orvoskongresszuson azt javasolták, hogy a kanamycint tetracynnei együtt adagolják, mert ez megakadályozza az ellenálló törzsek kialakulását, Esztrogén a lányok túlzott növekedése ellen Dr. S. Charles Freed, san-francis- coi orvos cikket közölt az amerikai orvosszövetség lapjában, amelyben arról ír, hogy esztrogén megakadályozza a természetellenes erős növekedést a serdülő lányoknál. Az orvos szerint az eszitrogénkezelés teljesen veszélytelen, de hatásos. Elmondja, hogy esztrogén petefészek kivonattal két, túlságosan gyorsan növekvő lánykát kezelt. A kezelés után a növekedés lényegesen lassúit. Freed hasonló esetekre javasolja az psztrogén-kezelést, Archimedes és az űrhajósok Bizonyára valamiféle fürdőkádban fekszik majd az a halált megvető bátor ember, aki elsőként löveti ki magát a világűrbe. Az amerikai tudósok kísérletei bebizonyították, hogy az emberi szervezet sokkal jobban állja a gyorsaság által kifejtett nyomást, ha vízben van, mintha „szárazon” ülne. Erre ugyan már 2009 évvel ezelőtt rájött Archimedes, aki a monda szerint fürdés közben fedezte fel. hogy „minden vízbemártott test annyit veszít a súlyából, mint az általa kiszorított víznek a súlya.” A modern kor mérnökeinek most eszükbe jutott ez az archimedesi tétel és különböző víztartályokban fokozódó gyorsaságnak tették ki a kísérletre önként jelentkezőket. Kiderült, hogy az emberi szervezet négy percen át bírja ki a nehézségi erő tizenháromszorosát. Eddig úgy tudták, hogy az emberi szervezet legfeljebb a tizenkétszeres nehézségi erőt tudja elviselni, de azt is legfeljebb csak 1.45 másodpercig. Bányászati Kutató Intézet Berlinben A nyugat-berlini Műszaki Egyetem új intézetet épít, amely bánya- és kohómérnöki kutatásokra fog szolgálni. Ezt az épülő intézetet újszerű berendezéssel szerelik fel. A 11 emeletes épületben 50 m magas „tárnát” létesítenek, amelyben olyan légköri viszonyokat lehet mesterségesen előállítani, mint amilyenek a bányában előfordulnak. Ennek az aknának a segítségével vizsgálják hőmérsékleti viszonyait, a levegő nedvességét és a porellenes védekezést. Azt remélik, hogy ezeknek a kutatásoknak során eredményesebb harcot lehet majd folytatni a bányászok hirhedt betegsége, a silicosis ellen. UJ ROMAN RÁDIÓ-TÍPUSOK A román rádiógyártás tulajdonképpen a felszabadulás után kezdődött meg. A felszabadulás előtt a holland—román tőke érdekeltségű „S. A. R. Philips Radio” nevű vállalatnál csak külföldről behozott alkatrészeket szereltek össze. Az államosítás után a rádiógyár szovjet segítséggel gyors ütemben fejlődött és ma a Radio Popular nevet viseli. A gyár eddig több mint 30 rádió-típust állított elő. Az üzemekben a felszabadulás előtt évente mindössze 3—4000 készüléket gyártottak, jelenleg több mint 130 000 készüléket állítanak elő. Ezenfelül rengeteg rádióberendezést szállítanak a falvak számára. A sztálinvárosi autógyár részére pedig alkatrészeket készítenek. Az újtípusú készülékek közé tartozik a „Lux”, a „Romanta” és a „Balada”. Ezekkel párhuzamosan megkezdik a tranzisztoros rádiók gyártását is. Egy új épületrész elkészültével a vállalat hozzálát az első román televíziós készülékek gyártásához is, ameíy a tervek szerint 1959-ben indul meg.
