Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-27 / 201. szám
tolna megyei VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 201. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1958 augusztus 27. Elmélyültebb tanítást az általános iskolákban — Bősz József művelődésügyi osztályvezető beszámolója a megye pedagógusainak éveleji előkészítő tanfolyamán Kedden délelőtt mintegy 250 pedagógus gyűlt egybe a volt megyeháza nagytermében. Néhány nap múlva megkezdődik az új iskolaév, új gondokkal, új problémákkal. Mindezekre fel kell készülni, ezt a célt szolgálta a pedagógusok --általános iskolai igazgatók, szakfelügyelők — összejövetele, éveleji előkészítő tanfolyama. Az összegyűltek előtt Bősz József a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartott beszámolót a múlt tanév tapasztalatai alapján. A beszámoló, amely az új tanév tennivalóit is meghatározta, foglalko*- zott a tanulmányi előmenetellek a tanítás különböző módszereivel, a neveléssel, a pedagógusok iskolai és iskolánkívüli munkájával. — A múlt évi tanulmányi eredmények hűen tükrözik a fogyatékosságokat — állapította meg Bősz' elvtárs. — Az alsó tagozatban nem kielégítő az olvasás tanítása és az a tapasztalat, hogy nem nevelik eléggé a gyermekeket önálló tanulásra. A nevelők csak felmondatják a leckét és osztályoznak, nem törekednek arra, hogy a tanulók meg is értsék az anyagot. A tanuló felmondja a leckét anélkül, hogy megértené a tananyagot. A történelem tanításánál például van olyan tapasztalat, hogy egyik-másik nevelő fél ettől a tárgytól, amely politikai állásfoglalást is követel. Pedig a történelem az egyik legfontosabb tantárgy, alakítja a tanulók világnézetét, annak kialakulását, — A hazafias nevelés leginkább a földrajztanításnál érződik, a hazai táj iránti szeretet megnyilvánulásában. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a politechnikai oktatás iránt. Az új tanterv szerint a gyakorlati foglalkozásokat meg kell tartani, és főleg fel kell használni az iskolai gyakorló kerteket. Az erkölcsi neveléssel kapcsolatban arról beszélt Bősz elvtárs, hogy több iskolánál különböző tárgykörökön, előadásokon keresztül foglalkoztak ezzel, de sok helyen az osztályfőnöki órák — amelyeken főleg az erkölcsi neveléssel kellene foglalkozni — még mindig formálisak, esetleg az illemtanról folyik szó csupán. A túlkoros tanulókkal kapcsolatos problémákról beszélt ezután Bősz elvtárs. — Számos javaslat hangzott Szeptember közepén már 24 gépen szövik a selymet — Selyemfonógyári mozaikok — Az első szövőgépet még a kora tavasszal állították üzembe a Tolnai Selyemfonógyárban. Jelenleg pedig már 12 sima-gépen szövik a selymet. A gyár távolabbi fejlesztési tervei szerint majd ötszáz szövőgépes üzem épül. A közeljövőben, előreláthatólag szeptember 15-re a jelenlegi 12 gép mellé újabb 12 szövőgépet vásárolnak. Az új gépeken is kendő- és burett-anyagot fognak szőni. BŐVÜL A GYÄR Néhány hete költöztették új helyre a festődét, ahol az első negyedévben még csak 1400 kiló fonalat festettek, a harmadik negyedévben pedig már 5600 kiló fonal festését írja elő a terv. Már ezekben a napokban megkezdik a három műszakos termelést, mert csak így tudják a feladatokat megoldani. Az új helyiségben lehetőség van a termelés növelésére. A karbantartó műhelyt is át kellett költöztetni, mert néhány új gépet kaptak — köztük egy legújabb típusú 500-as esztergagépet. A lakatos és karbantartó részleg fejlesztésével a gépek házi javítását akarják megoldani. ' HÜSZ ÉVE HÜZÓDÓ ÜGYET INTÉZTEK EL Húsz év óta kérik a tolnaiak, a tanácsi szervek, orvosok, hogy a gyár oldja meg a szennyvíz-elvezetést. Ezideig ugyanis a gyárban keletkezett szennyvizet a Hqlt-Dunába engedték, ahol a víz szennyeződése miatt már több esetben be akarták szüntetni a fürdést. Hatszázezer forintot fordítanak az új derítő felépítésére. Ezzel a létesítménnyel húszéves kérésnek tesznek eleget. Ugyancsak vízügyi kérdés volt, amely a termelésre is kihatással volt: a Holt-Duna vize nem felel meg a fonás és festés követelményeinek. Amikor például fehér színre akarták a fonalat festeni, olivazöld színt kapott a víztől. A gyár vezetősége új betonaknás kutat építtetett 50 ezer forintos költséggel. Az új kutat rövidesen használatba veszik. el ezzel kapcsolatban — mondotta —, hogy a tankötelesség korhatára ne a 14. év legyen, hanem a VIII. osztály elvégzése 16 éves korig. (A jelenlevők általános helyesléssel fogadták.) Az a helyzet ugyanis, hogy a túlkoros tanulók legnagyobb része nem fejezi be általános iskolai tanulmányait. Aa iskolaigazgatók munkájáról szólva megállapította, hogy az határozott javulást mutat, változott a világnézetük is, ugyanúgy a tanácsokkal való kapcsolat is. Több problémát oldanak meg a helyi tanácsokkal közösen, kevesebb ügy kerül a járási, megyei szervek elé. Az igazgatók munkájáról szólva — ez vonatkozott a falusi pedagógusok egészére — leszögezte, hogy a falu kulturális életének szervezői, irányítói elsősorban ők legyenek A beszámoló után a jelenlévő általános iskolai igazgatók közül többen mondták el véleményüket, ismertették elképzeléseiket az új tanévre vonatkozóan. Délután Cséke Miidós szákfelügyelő előadásával folytatódott a tanfolyam. Cséke Miklós az erkölcsi nevelés problémáival, az osztályfőnöki órákon folyó neveléssel foglalkozott előadásában. * Ma tovább folytatódj1; az általános iskolai igazgatók éveleji előkészítő tanfolyama. Ezúttal külön- külön foglalkoznak a különböző szaktárgyak, munkaterületek — az úttörőmozgalom, az ifjúsági Vörös- kereszt, szakköri munka, óvoda — problémáival. További villamosítások Tolna megyében Tolna megye az ország egyik legjobban villamosított megyéi közé tar tozik. Több mint 100 községe közül mindössze négy olyan község van, ahova nem jutott el a villamos-energia Ebben az évben a gyönki járás Szárazd községét villamosítják, ezenkívül tíz községben hét kilo- mételr hosszúságú hálózatbővítést végeznek, 298 000 forintos költséggel. Nyolc tsz-ben ugyancsak ebben az évben szeptember 30-ig befejezik a villamosítást, amelyre egymillió kilencvennyolcezer forintot irányoztak elő. A faddi Uj Élet és Győzelem a Paksi Vörös Sugár és Uj Élet, az alsónyéki. nyékipusztai, valamint a nagyszokolyi Béke Tsz-ben már be is fejezték a gazdasági épületek mo- tcrizálását, valamint a iszalagok lakóházainak villamosítását. Az idén Szekszárd város külterületeinek villamosítására is sor került, s ezzel kapcsolatban négy transzformátort építenek. A négy transzformátor közül egy a szekszárdi Béke Tsz József pusztai telepén létesül. A tsz ugyanis József ípusztán nagyobb beruházásokkal egy korszerű baromfi farm létesítését vette tervbe, keltető berendezéssel, csibenevelővel és villamosított műanyákkal. Még ebben az évben sor kerül a palánki kertészet üvegházának villamosítására is. Tizenegy Stisfogat vonul fel az Országos Mezőgazdasági Kiállításié Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron az idén is megrendezik a hagyományos fogatbemutatókat. A múlt évieknél látványosabb lesz a különböző tájegységeken használt paraszt-szekerek felvonulása. A hajdúságiak bemutatják ekhós szekereiket felvonul a szabolcsi könnyű szekér, a vásárhelyi lőcsös kocsi, az Ormánság, Zala, Somogy jellegzetes szekértípusa és a tolnatamási kocsi érdekes piros-kék színezésével. A parasztszekér bemutatót a kiváló lótenyésztésükről ismert termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók tartják. Az állami gazdaságok és méntelepek bemutatóján 11 ötösfogat vonul fel. A bábolnai törzsállattenyésztő állami gazdaság könnyű, fonott, sal- langos hámmal, szürke arab kanca ötösfogfltot mutat be. A gyöngyösi állami gazdaság öt lipicai ménje cseklészi kocsi előtt, csipkés szerszámba fogva fut majd. A hilpusztai állami gazdaság sárga gidránkanca ötösfogatát 1782-ből származó Gaál- féle rézveretes, sallangos szerszám ékesíti. Fekete nonius mén ötösfogattal szerepel a bemutató téren a mezőhegyesi állami méntelep. A debreceni állami méntelep piros pej nonius-lovakból állított ösz- sze ötösfogatot. Decsi széljegyzetek ••• Az egyik decsi ház szélesre tárt ablakán bepillantva egy idős nénit látok. Szövőgép mellett ül. A szobából Strauss Kék-Duna keringőjé- nek dallamai szállnak ki az utcára a szövőgép zenéjével egyidőben. Gondolta-e vajon húsz évvel ezelőtt a nénike, hogy rádiója lesz és ilyen gyönyörű dallamok kísérik az ősrégi szövőgép zenéjét? — MiközA népművészet mestere Látogatás Tamás József fazekas műhelyében A szépapa, Tamás Gergely gölöncsériparos talán a székelyüldözés elől mentette át életét és művészetét, amikor Csíkszeredáról Kalocsára települt át. De lehet az is, hogy a népművészet iránti szeretet, az új népi motívumok keresése hozta el a fenyvesekkel övezett Erdélyből az alföldi városba, Kalocsára. Dédapját, Tamás Ferenc fazekasmestert már a konkurrencia késztette arra, hogy művészete és áruja számára más vidéket keressen. így települt át a Tamás-család Kalocsáról Szekszárdra, ahol a Sárköz közelsége miatt keresettek voltak a fazekasipar készítményei, a paraszttálak, boroskancsók, tejesköcsögök. A fazekas „dinasztia” ötödik leszármazottja, Tamás József már nincs kitéve sem a soviniszta üldözésnek, sem a konkurrencia játékának, mint annak idején ősei. Ö megbecsült tagja a Népművészek Háziipari Termelőszövetkezetének. Mint alkotódíjas művész, a népi képzelőerő adottságai birtokában fejleszti a hagyományokat. Művészetében csodálatosan egyesíti szépapja székely, dédapja kalocsai és nagyapja sárközi motívumait. Munkái kijutottak a Szovjetunióba, Egyiptomba, a Brüsszeli Világ- kiállításra és ezen keresztül ki tudja még hová. — Most is nagy munkában vagyok — mondja és a száradó 50 cm nagyságú, embert ábrázoló alakokra és a kisebb állatfigurákra mutat. — Ezek a figurák az Országos Mező- gazdasági Kiállításra készülnek és a sebb, Tamás József igen kevés beszédű és nagyon szerény ember. Olyan ember ő, aki tele van ötlettel, ezt bizonyítják a falon tarkállló játékos ízléssel mintázott székely, bolgár és sárközi motívumokkal díszített tálak, kancsók és az úszó kacsára emlékeztető hét darabból álló pálinkás készlet is, amellyel a kisipari szövetkezetek kiállításán díjat nyert. Most a Mezőgazdasági Kiállításra készülő figurák sorsáért aggódik az egész család és ez tart mindaddig, amíg az égetéssel is nem végzünk — magyarázza a mester. — A sikertelen égetéssel hónapok munkája mehet tönkre. Az égetés pedig függ az időjárástól, a kemence melegségétől, a máz minőségitől és még sok mindentől. Az öregek fazekas-átoknak nevezték azt, amikor nem sikerült az égetés. Én persze már túl vagyok azon, hogy az átok erejében higgyek, mint tette azt szépapám. Mi más körülmények között élünk, mint annak idején »öregjeink«, minket a kormány anyagi támogatásban is részesít és lehetőséget ad arra, hogy hivatás-szeretetből fejlesszük a népművészetet. És ez így is van. Az alkotmány ünnepe alkalmából az elmúlt héten nyolc népművésznek adták át az Országházban a »Népművészet mestere« kitüntetést és köztük volt Tamás József, szekszárdi fazekas is, akinek ebből az alkalomból mi is gratulálunk és további népművészeti alkotó munkájához jó egészséget kívánunk. Pozsonyiné szekszárdi szüreti felvonulást érzékeltetik. És a polcokon ott sorakoznak az égetésre váró figurák, a fazekasművészet remekei, amelyeket a szekszárdi baranyavölgyi szőlővidék gyomrában nyert agyagból gyúrt, formált Tamás József. Mintha a regélő meséi elevenednének meg a művész kezemunkája nyomán. A főkötős asszony, aki a szőlővel telt kosarat viszi a fején és Miska, a puttonyos, majd a szőlőszedő lányok a sajtárral és a subás öreg csősz, akinek ábrázatára rá van mintázva az, hogy tudatában van felelősségének. Az ellentétes színek, a fekete és sárga, a zöld és fehér, a piros és kék, csodálatos összhangban egyesülnek, ahogy a »gurgulából« egyiket a másikra mázolja. Mert Tamás József minden munkafolyamatot kézzel végez el. Kézi munkára van beállítva műhelye és ahogy ő maga is mondja, úgy és olyan szerszámokkal dolgozik, mint hajdani dédapja, a székely gölöncsérmester. Kézi munkával végzi a munkafolyamatokat, de nem egyedül. Utód — már legalábbis férfi, aki művészetének folytatója lehetne — nincs, de segítőtársa a felesége, aki nemcsak az agyag előkészítésénél és a festék őrlésénél segédkezik, hanem ötletekkel és az új keresésében is méltó segítőtársa férjének. — Ha valamilyen pályázatot írnak ki a fazekas szakmában, napokig együtt gondolkodunk azon, ho^ymit is készítsünk — mondja Tamásné A családban ugyanis ő a beszédeben ezen tűnődöm, eszembe jut, mutattak nekem egy kimutatást, amely szerint sárközi szőtteseket ceyloni, finnországi, párizsi, stockholmi és bázeli cégek is vásárolnak. • Nyírő Károly, a fiatal községi mezőgazdasági felügyelő terveiről beszél. Sokféle terve van. Most jött meg a dombori KISZ-vezető táborból. — Tudod, mit akarok én most szervezni? — teszi fel a kérdést. Majd nyomban válaszol is rá. — Egy ifjúsági társulást parasztfiatalokból. Ha sikerül a tervem, akkor mi, fiatalok, megmutatnánk, hogyan lehet közös erővel kicsiny területről nagy jövedelemre szert tenni. Szegő Istvánnal, a község orvosával szerettem volna beszélni, aki már három évtizede gyógyítja a de- csieket. A rendelő ajtaján levő táblán ez olvasható: délelőtt 9 órától déli 12 óráig van rendelés. Délután 1 órakor kerestem fel az orvost, de még akkor is tömve volt a rendelője. A betegek kérdően tekintettek rám. Tekintetük ezt parancsolta: — Csak tessék a sorára várni. Leültem néhány percig és vártam, A szomszédom egy idős, fejkendős parasztasszony, megkérdezte tőlem: — Hány óra van, lelkem? Amikor az időt megmondtam, megindult köztünk a beszélgetés. — Mi baja a néninek? — Nagy bajom nincs nekem — mondja — csak a könyökömet hor_ zsoltam meg. Azelőtt ilyen bajjal nem jöttem volna orvoshoz, de most a lányom nem hagyott nyugtot. Azt mondja a lányom, menjen mama, oltássá be magát tetanusz ellen .. . Menjen, hisz nem kerül semmibe, az SZTK bírja a költségeket. — Nem fél az oltástól? — kérdem a kíváncsiságtól sarkallva. — Kicsit félek... de hát abba még senki se halt bele — válaszolja — meg aztán ha be leszek oltva, a lányom is megnyugszik. Mert tudja, ezek a mai fiatalok azt szeretik, ha a bajt már csírájában orvosol- tatja az ember. <h)
