Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-23 / 198. szám

fOLNA MEGYEI V ROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA £ III. évfolyam, 198. szám. ÁRA: 50 FILLER Szombat, 1953 augusztus 23. Húsz Tolna megyei iskolában vezetik be politechnikai oktatást az 1958—59-es tanévben A gimnáziumi oktatásban, amióta csak van, rendkívül hiá­nyos, hogy csak elméleti oktatást ad, gyakorlati ismereteket egyál­talán nem. Ennek a helyzetnek megjavítására az oktatási szervek elhatározták, hogy a következő tanévben kísérletképpen több kö­zépiskolában, az általános iskolák mellett, bevezetik a politechnikai oktatást. A politechnikai oktatás középiskolákban való bevezetése fontosságának hangsúlyozása mel­lett el kell mondani, hogy az ál­talános iskolai politechnikai ok­tatás nem kevésbé fontos, hiszen már a 10—14 éves gyerekeknek az életre való felkészítését szolgálja. A politechnikai oktatás beveze­tésével kapcsolatban Bősz József elvtárs, a Megyei Tanács Művelő­désügyi Osztályának vezetője többek között elmondotta, hogy a központi tervek szerint megyénk­ben 16 általános iskolában és egy középiskolában — a szekszárdi gimnáziumban — kellett volna al­kalmazni ezt az új oktatási mód­szert. Ezzel szemben még három másik középiskolában is beveze­tik, amelyhez az anyagi feltétele­ket megyei és helyi erőből bizto­sítják. Igen jelentős a tolnai köz­ségi tanács támogatása, amely 10 000 forintot juttatott a helybeli gimnáziumnak erre a célra. így tehát a 16 általános iskola mellett négy gimnáziumban, Szek- szárdon, Tolnán, Gyönkön és Bonyhádon lesz politechnikai ok­tatás a következő tanévben, ösz- szesen mintegy 150 000 forint költ­séget igényelt a felszerelések be­szerzése. A politechnikai oktatás kereté­ben már az általános iskolák fel­sőosztályos tanulói elsajátítják a mindennapi életben legfontosabb eszközök, szerszámok használatát, fejleszti a gyerekekben a munka szeretetét. A középiskolásoknál már nagyobb az igény. Ha vala­melyik középiskolás négy éven át politechnikai oktatásban részesül, olyan szakmai képzettséggel fog rendelkezni, egyéb iskolában szer­zett műveltsége mellett, mint bár­mely ipari tanuló, akik szakmun­kások lesznek az ipari tanuló is­kola elvégzése után. Szekszárdon két szakkörben fej­tenek ki tevékenységet a gimna­zisták, lesz egy műszerész tagozat és egy szőlő- és gyümölcstermelő tagozat. Tolnán elektrotechnikai tagozatot, Bonyhádon szerszámis­mereti tagozatot, Gyönkön pedig, a helyi adottságoknak megfele­lően, mezőgazdasági tagozatot szerveznek. A politechnikai oktatást irányító tanárok tanfolyamon vettek részt, ahol a szükséges ismereteket elsa­játították, úgyhogy megfelelő ok­tatói kar áll rendelkezésre. A szükséges eszközöket, felsze­reléseket már mindenütt besze­rezték, tehát az 1958—59-es tan­évben zavartalanul beindulhat megyénk 16 általános és négy kö­zépiskolájában a politechnikai ok­tatás. Az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Gyonkon Csütörtökön a Megyei Végrehajtó Bizottság tagjai a Gyönki Járási Pártbizottságra látogattak, ahol hosszasan beszélgettek a járási vég­rehajtó bizottság tagjaival, az appa­rátus dolgozóival, vizsgálva munka- módszerüket, különösen a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztése ér­dekében kifejtett agitációs tevékeny­séget. Az egésznapos beszélgetés, tá­jékozódás után a késő délután a me­gye és járás vezetői közösen beszél­ték meg a tennivalókat a tapasztala­tok alapján. A Párt Megyei Végre­hajtó Bizottság megállapította: a gyönki járásban megvannak a fel­tételei, hogy a mezőgazdaság átszer­vezése terén előreléphessünk. Jól működő állami gazdaságok, jónéhány jól gazdálkodó tsz igazolja a nagy­üzem fölényét. Másrészt ebben a já­rásban oszlott fel a legkevesebb szövetkezet az ellenforradalom kö­vetkeztében. Mindezek kedvező fel­tételek, de kihasználásuk csak akkor lehet eredményes, ha erősítjük a pártszervezeteket a falun és a szö­vetkezetekben. Számos tsz-ben még nincs pártszervezet és ez a munkák menetében is érezhető. Megállapította a Megyei Végre­hajtó Bizottság azt is, hogy az agi­tációs munka nem elég tervszerű, nem elég átfogó. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek pedig nem kapják meg a kellő segítséget. Fel­hívta a Megyei Végrehajtó Bizott­ság a gyönki elvtársak figyelmét, hogy hathatós segítséget csak úgy tudnak nyújtani, ha konkrétan is­merik a helyzetet, azt, hogy miben kell segíteni. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése érdekében va­lamennyi osztálynak együtt kell működnie és őszinte politikát foly­tatnia. Sokkal többet kell a parasztokkal beszélgetni, hogy ismerjük hangula­tukat, választ adhassunk felvetett kérdéseikre. A Megyei Végrehajtó Bizottság a pártszervezetek helyzetét, politikai munkáját értékelve megállapította: az elmúlt évhez viszonyítva lénye­ges javulás tapasztalható. Néhány pártszervezet terv szerint dolgozik, a járási bizottság tagjai rendszere­sen részt vesznek az alapszervezetek taggyűlésein, ott felszólalnak. De több segítséget kell nyújtani a tag­gyűlések és vezetőségi ülések előké­szítésében. Fejlődés mutatkozik a rendszeres pártmegbízatások adásá­ban is — ez azonban még nem álta­lános. Megállapította a Megyei Végre­hajtó Bizottság, hogy a járás kom­munistái nem használják ki eléggé a községpolitikai tervekben rejlő po­litikai lehetőségeket az agitáció so­rán. Majd a tömegszervezetek irá­nyításával, munkába állításával kap­csolatban hangzott el néhány javas­lat. A Megyei Végrehajtó Bizottság felvetései után a járási vb tagjai fel­szólaltak és elmondták, mit kíván­nak tenni a hiányosságok kijavítása érdekében. Valamennyien leszegez­ték, az értékelés reális, sok segítsé­get nyújt és helyeselték a Megyei Végrehajtó Bizottság ilyen munka- módszerét, a segítségnyújtásnak ezt a formáját. 66 000 pohár sör 28 000 adag fagyait 1 700 adag halászlé Alkotmány napi ünnepségek a megyében A kétnapos ünnepi vásár alatt nem kisebb feladat hárult a Ven- Ééglátóipari Vállalatra, mint az, hogy étellel, itallal, frissítővel ellás­sa a sok ezer főnyi vásárlátogató közönséget. A vendéglátó meg is fe­lelt ennek a feladatnak — méghozzá a közönség legnagyobb megelégedé­sére, amely pedig — Váradi Sándor elvtársnak, a vállalat igazgatójának véleménye szerint is — még egy vá­sáron sem volt úgy tapasztalható, mint ezen. Az előző vásárokon ki- sebb-nagyobb hiányosságok voltak a vendéglátást illetően, amelyeket most megfelelő felkészüléssel sike­rült kiküszöbölni, megelőzni. Ez volt az első vásár, amelyen nem hangzott el panasz. Nem utolsó sorban azért, mert elejét vették a torlódásnak azzal, hogy sok kis egy­séget helyeztek el a vásár különböző pontjain. Hét sörsátor, négy cuk­rászda, rétes-lángos sátor, halász- csárda állt rendelkezésre az étter­mek — a Szabadság, a Kiskulacs, a Kispipa, a Sör kert, a Vasúti Ven­déglő — mellett. Meg kell említeni azt is, hogy összesen 3000 ülőhelyről gondoskodott a vendéglátó. Az erkölcsi siker mellett jelentős anyagi sikert is hozott a vásár, ter­vét 144 százalékon felül teljesítette a vállalat, amely 329 000 forintos forgalmat jelentett. Különösen for­galmas volt a Kiskulacs, a Vasúti Vendéglő, a Kispipa, de komoly for­galmat bonyolított le a Szabadság és a Sörkert is Golovkov szovjet zeneszerző meg­zenésítette Longfellow költeményét, a „Hiawatha”-t. Az egyfelvonásos operát azonban már csak a szerző halála után tudták bemutatni. Go­lovkov hősi halált halt a Nagy Honvédő Háborúban és zenei hagya­tékának ezt a részét csak most ta­lálták meg. A Román Népköztársaság Ü Ma ünnepük Románia felszabadulásának 14. évfordulóját. A Szovjet Hadsereg mellett a ro­mán nép is tevékenyen részt vett hazája felsza­badításában, sőt Ma­gyarország déli területe­in is harcoltak román csapatok a német fasisz­ták és szövetségeseik el­len. A Román Népköztár­saság a Balkán félsziget északi részén fekszik; keleten a Fekete-tenger, délen Bulgária, délnyu­gaton Jugoszlávia, észak­keleten és északon a Szovjetunió, északnyu­gaton Magyarország ha­tárolja. Területe 237 500 km2, lakóinak száma 17 700 000 fő. Az ország felszínét a Kárpátok hegyvonulata két részre osztja. Az északnyugati fele termé­szeti kincsekben — só, földgáz, szén, vas — igen gazdag. A Kárpá­tok külső peremén óriá­si kőolajmezők találha­tók. Az ország délkeleti felének mezőgazdasági területein a búza és a kukorica termelése ural ­kodó. Románia 1944 előtt elmaradott agrár-ország volt, csupán a Ploe ti környéki kőolajmezőket aknázták ki külföldi olajmonopóliumok. A felszabadult román nép a két egyéves, valamint az ötéves terv során szá­mos új létesítményt al­kotott. Ezek közül ki­emelkednek a vegyipari üzemek Victoriában. Ocna Muresnél. és Cluj (Kolozsvár) közelében. A nép munkáját dicséri a craiovai elektromotor- gyár, a romani csőhen­germű, a Jasi környékén épített gyógyszergyár. A Békás-szorosban hatal­mas vízierőmű, Filipestl de Padure helység kör­nyékén az olajra, Sin- giurgiu de Padure vidé­kén pedig földgáz fűtő­anyagra épített hőerő­művek létesültek. TERRA sági és a megyebajnoki csapat vette fel a küzdelmet. GYÖNKÖN a szociális otthon parkjának évszá­zados fái alatt tartották az alkot­mány ünnepét. Báli Zoltán, a Me­gyei Tanács VB elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Délután gazdag sportműsor szóra­koztatta a gyönki dolgozókat, s ezzel az alkalommal adták át rendelteté­sének a sportpálya újonnan épült öltözőjét; KÖLESDEN a kultúrotthonban tartották meg az ' alkotmánynapi ünnepséget. Az ün­neplő közönség előtt Hegyi Ferenc, a községi tanács vb-elnöke mondott megemlékező beszédet, amelyet kul­túrműsor követett. Ezután tizennyolc tanácstagnak dicsérő oklevelet adtak át jó munkájukért. KISTORMÁSON Gyurieza István, az MSZMP gyönki járási titkára méltatta ünnepi beszé­dében az alkotmány napját. A kul­túrműsor keretében egy kislány új lisztből sült kenyeret adott át az ünnepi szónoknak. VARSÁDON a gépállomás és a község dolgozói együtt ünnepeltek. Az alkotmány­ünnepség előadója Dózsa László, a községi tanács vb-elnöke volt. Kul­túrműsor, majd délután sportműsor szórakoztatta a varsádiakat, este pe­dig közös halvacsorát rendeztek tánccal egybekötve. A békehajók Paksnál Csütörtökön délután 5 és 6 óra kö­zött haladt el Paks előtt a Dunán a Felszabadulás és a Deák Ferenc békehajó. A Bécsből indult két hajó üdvözlésére igen sokan jöttek ki a Duna-partra. Amikor az első hajó a hajóállomással egyvonalba ért, közel ezer ember keze lendült magasba és fogadta a hajó utasainak integeté­sét. A parti sokaság között több út­törő is volt, akik piros és nemzeti­színű zászlókkal üdvözölték a béke­hajó utasait. Néhány érdekes számadat a ven­déglátó forgalmáról: kimértek 66 000 pohár sört, 28 000 adag fagylaltot (forintos adagban számolva), 6000 darab cukrászsüteményt, 8000 szendvicset, 1700 adag halászlét. Ételben 60 000 forint értékű volt a forgalom. NAGYDOROGON Az alkotmány ünnepére több szá­zan érkeztek a szomszédos községek­ből, összekötötték az ünnepséget e rokoni látogatással. Számosán voltai a vendégek között bikácsiak, sár- szentlőrinciek, tengeliciek, kajda- csiak. A délelőtti nagygyűlést az iskola­parkban tartották meg, amelyen a; ünnepi beszédet Prantner Józsei elvtárs, a Megyei Pártbizottság tit­kára tartotta. Megható volt és c mintegy 300 főnyi ünneplő seregnek sokáig emlékezetes marad egy kis epizód. Az egyik úttörő elszavalta a községből származó és az ellenfor radalomban hősi halált halt Moha István őrnagy egyik versét. Ünnepeltek a gépállomás dolgozó is — a gépállomás fennállásának IC évfordulóját ünnepelték, s ide meg hívták Prantner elvtársat, aki ti: évvel ezelőtt ünnepélyes keretek kö zött adta át a szocialista üzemet : dolgozóknak. Vidám szórakozással töltötte e Nagydorog lakossága a délutánt. Kü Ionosén nagy érdeklődés nyilvánul meg a barátságos mérkőzésre érke zett sárbogárdi labdarúgó-csapatol szereplése iránt. Velük a helyi ifjú

Next

/
Thumbnails
Contents