Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-20 / 170. szám
Gabonafelvásárlás az 1958—59. gazdasági évben Megalakult megyénk első járási szövetkezeti tanácsa A felvásárló szervek ez évben a tavalyi gazdasági évhez viszonyítva sokkal felkészültebben fogtak hozzá a gabonafelvásárlás lebonyolításához. A felvásárlási munka további javítása olcsóbbá és szervezettebbé tétele, valamint a dolgozó parasztoknak a felvásárló szervek felvásárlók iránti teljes bizalmának fokozása érdekében az elmúlt gazdasági év felvásárlási tapasztalatait is felhasználták. örvendetesnek mondható, hogy a gabonafelvásárlásban tovább növekedett megyénk földművesszövetkezeteinek részvétele. Ez évben már 46 községben a földművesszövetkezet végzi a gabonafelvásárlást. A többi községekben pedig a Termény forgalmi Vállalat felvásárlói. A gabona átvételéhez szükséges munkálatokat mind a TV, mind a földművesszövetkezetek időben elvégezték. A raktárakat fertőtlenítették, a technikai felszereléseket biztosították. Fokozódott a terményfelvásárlók felkészültsége is, akik alapos szakoktatásban részesültek az e célból rendezett tanfolyamokon. A tanfolyamokon szerzett ismeretek a felvásárlóknak kellő alapot adtak ahhoz, hogy gazdagyűléseken és egyéb összejöveteleken különböző szemléltető eszközök segítségével a dolgozó parasztokkal megismertessék a gabonafelvásár lás menetét, pl. a felvásárlási árakat, hektoliter súlymérést, nedvességmérést, tisztasági előírások vizsgálatát, stb. Kormányunk július elején kiadott árrendelete szerint ebben a gazdasági évben is az 1957—58-as gazdasági év felvásárlási árai érvényesek. Alaptalanok voltak tehát azok a rémhírek — amelyek itt-ott szárnyrakeltek, amely az ez évi gabonafelvásárlási árakat úgy próbálta beállítani, hogy jóval a tavalyi felvásárlási árak alatt maradnak. A gabonafelvásárlási árak kialakításánál kormányunk figyelembe vette a meglévő termelési költségeket és úgy szabta meg a felvásárlási árakat, hogy azok a dolgozó parasztok termelési kedvének fokozásával egyidejűleg elősegítsék a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fejlesztését. Ezért nem változtatott a tavalyi gabonafelvásárlási árakon. Igaz, hogy a májusi aszály a terméskilátásokra eléggé kedvezőtlenül' hatott ki, de a júniusi esőzések az aszály miatti terméskiesést csökkentetté^:, s így a tavalyi esztendőhöz viszonyítva nem sokkal lett kevesebb a terméshozam, ahogy azt az aszály előtt vártuk. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy a gabonafélékre kedvezőtlen időjárás ellenére is élesen megmutatkozott a szocialista nagyüzemek fölénye a kisüzemekkel, az egyéni gazdaságokkal szemben. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek termésátlagai jóval felül múlják az egyéniek termésátlagait, s így azonos nagyságú földterületről több gabonát tudnak értékesíteni, mint az egyéniek. Ahhoz, hogy kormányunk biztosítani tudja a lakosság kenyérellátását, elengedhetetlenül szükséges a gabonafelvásárlás eddiginél sokkalta jobb elvégzése, a felvásárlók felelősségteljes, odaadó munkája és a gabonatermelők készsége, gabonafeleslegük államunknak történő eladására. Kormányunk az alábbi módon kívánja a kenyérellátás biztosításához szükséges gabonakészletet beszerezni : 1. Cséplőgépkeresmény átadása a termelő részéről. A termelő a csép- léstől számított öt napon belül köteles a cséplőgépkeresményt a cséplőgép felelős vezetője által meg állapított felvásárlási helyre beszállítani. Ha ezt elmulasztja, a beadandó cséplőgépkeresményt 10 százalékkal felemelve kell teljesítenie. Amennyiben 20 napon belül sem tesz eleget, ellene bírósági eljárás indul. 2. Földadó teljesítése: A 4 kh-on felüli termelő természetben köteles búza földadóját teljesíteni, legkésőbb szeptember 20-ig. A teljesítés búzában, rozsban és árpában történhet. Helyes, ha ezt a kötelezettségét is a termelő a cséplőgépkeresmény átadásával egyidejűleg teljesíti és így ezáltal mindkét kötelességének eleget tehet, ami egyben fuvar- és időmegtakarítást is jelent amellett, hogy levette róla a gondot. A földadó teljesítésével nem érdemes egyetlen termelőnek sem késlekedni, mert, aki ezt elmulasztja, vagy a kiszabott határidőn túl teljesíti, a fennálló rendelkezések értelmében ellene szankciókat léptetnek életbe. 3. Értékesítési szerződéssel lekötött gabonatételek átvétele. 4. Szabad értékesítés a tavalyi felvásárlási árak alapján. Kormányunk biztosítja, hogy a dolgozó parasztság a termelvényeit szabadon értékesíthesse, az állami és szövetkezeti felvásárló szervek, a bérből és fizetésből élő, valamint a többi termelő részére. Azonban a legfontosabb mezőgazdasági termékek esetében, így a gabona esetében is továbbeladásra csak az állam vásárolhat. Dolgozó parasztságunk a tavalyi évben is szívesen H bátaszéki földmüvssszövetkezet mozgfboltja A bátaszéki határban még az elmúlt héten is tikkasztó melegben, hangyaszorgalommal dolgoztak. Vágták a gabonát, kapálták a kukoricát, felbúgott a cséplőgép, a nagy melegben izzadtak az emberek. A földművesszövetkezet, hogy segítségükre legyen, hűsítő italokkal megrakott mozgóboltot létesített, amely a bátai határrésztől Lajvérig menetrendszerűen rójja a dűlőuta- kat. A nagy melegben jólesik egy- egy korsó sör, málna, vagy egyéb hűsítő ital. Dudar Mihály, a mozgóbolt vezetője napi 1000—1300 Ft-ot forgalmaz jégbehűtött hűsítő itallal és a trafikáruval. A határban mindenki ismeri, ami nem is csoda, mert már 3 éve ő a mozgóbolt vezetője az aratási időszakokban. A nagy melegben alig várják, hogy jöjjön Miska — mert így hívja mindenki —, hogy megolajozza a nagy melegtől kiszáradt torkokat. Az elmúlt hetekben sokat járt a „Búzakalásznál”, de nem hanyagolta el az egyéni gazdákat Sem. Megjelenése után hűsítő italaitól a munka új lendületet kap, az emberek elégedettek, maguk előtt látják ahogy mindjobban érlelődik munkájuk gyümölcse. adta el az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek gabonafeleslegét. A kedvező felvásárlási árakkal kormányunk ez évben is az állami felvásárláson keresztül kívánja biztosítani az ország kenyérellátásához szükséges gabona alap megteremtését és ennek alapján az állam piacszabályozó szerepének ellátását a spekulációs törekvések megelőzését. A tavalyi évben voltak olyanok is, akik úgy spekuláltak, hogy szabad terményeiket megtartják, arra számítottak, hogy a tavasz folyamán az árak emelkednek. Azonban a felvásárlás eredményeként az állam kellő készletekkel rendelkezett, tudta biztosítani piacszabályozó szerepét, s az ilyen spekulánsok számításai halomra dőltek, mivel a termékek árai nem emelkedtek. A termelőszövetkezetek gabona értékesítésénél a felvásárlási árak mellett még külön előnyt jelent számukra, ha gabonafeleslegüket egy mennyiségben értékesítik az állam felé. A termelőszövetkezeti tagok így jobban járnak, mintha a gabonát tagonként szétosztanák, mivel minden átadott 150 q-ás kenyérgabona és árpa után 20 Ft-os mázsánkénti felárat kapnak. A gabonafelvásárlás során ez évben is továbbra is fennáll a minőségi átvétel. A tavalyi évhez hasonlóan azok a termelők, akik a szokványnál magasabb hl. súlyú gabonát visznek értékesítésre, felár visszatérítésben részesülnek. Abban az esetben pedig, ha a szokványnál alacsonyabbat, a különbséget értékben fogják levonni a felvásárlók. Természetesen ez mellett a minőségi átvételnél a nedvességet, a tisztaságot, stb.-t is fogják értékelni. Mivel a gabonaátvételre a felkészülés megtörtént, a felvásárlásai árak a termelők részére kedvezőek, s a felvásárló apparátus úgy lett útbaindítva, hogy a felvásárlásnál egyidejűleg továbbra is segítse a dolgozó parasztok bizalmának fokozódását, minden reményünk megvan arra, hogy eredményesen végrehajt suk a gabonafelvásárlást, az ország kenyérellátását biztosító nagy feladatot. Július 11-én egymásnak adták a kilincset a Szekszárdi Járási Pártbizottság helyiségébe érkező, a szövetkezeti mozgalomban jártas elvtársak, szövetkezeti vezetők, hogy megalakítsák a szekszárdi járás „Járási Szövetkezeti Tanácsát.’’ Az alakuló ülést Eigner György elvtárs, a Járási Pártbizottság munka társa nyitotta meg és ismertette a megalakulandó szövetkezeti tanács célkitűzéseit. Kifejtette, hogy a szövetkezeti tanács fő célkitűzése a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése a szekszárdi járásban. A mezőgazdaság átszervezésében — ahogy mondotta — a meglévő különböző szövetkezeteknek a szövetkezésben való jártasságuk alapján, felhasználva az eddig szerzett tapasztalatokat, egybehangoltan kell közreműködniök. A járási párt, tanács, tömegszervezeti és szövetkezeti szervek összefogása, egybehangolt munkája nélkül a mezőgazdaság szocialista átszervezése megvalósíthatatlan. E mellett a járási szövetkezeti tanács további célkitűzése a különböző szövetkezetek gazdasági tevékenységének összehangolása, az értékesítés jó megszervezése, az önköltség- csökkentés fokozása, a társadalmi el- ellenőrzés kiszélesítésének előmozdítása, a szövetkezeti eszme propagálása. A vita során az alakuló ülés valamennyi részvevője kifejtette véleményét és sok egészséges javaslat született a szövetkezeti tanács munkáját illetően. Győrffi elvtárs, az FJK elnöke hozzászólásában kifejtette, hogy a Járási Szövetkezeti Tanács a párt irányítása alapján működik és fontos feladata lesz, hogy a szövetkezeti gondolatot közös nevezőre hozza a különböző szövetkezetek között. A járási szövetkezeti tanács a községi szövetkezeti tanácsokat nem utasíthatja, hanem ezek felé javaslatokkal élhet és kell is, hogy javaslataival segítse a községi tanácsok munkáját. Sokat tehet például a különböző szövetkezetek közötti versenymozgalom, s a kulturális tevékenység kifejlesztésében a szövetkezeti gondolat elterjesztésében és megvalósítású ban. Schaffer elvtárs, a tolnai HTSZ elnöke már arról számolt be:, hogy a tolnai szövetkezeti tanács hogyan oldja meg közösen a községben lévő szövetkezetek problémáját. Elmondta, hogyan mozgósítottak a községben lévő termelőszövetkezet árterületén lévő gabonájának learatá- sára, hogy a kárt megelőzzék. Ugyanakkor a szövetkezeti tanács ülései egy tapasztalatcsere értekezletekhez hasonlóak, mivel ott alaposan megismerkednek egymás problémáival és mivel a szövetkezeti tanácsban ott vannak a párt , tanács és tömegszervezetek képviselői is, ezek segítségére támaszkodva bármilyen problémát eredményesen tudnak megoldani. A járási szövetkezeti tanács alakuló ülésén elhatározta, hogy rendszeresen kéthavonként fog ülésezni és első ülésükön megvitatják az addigra elkészített munka-programot. Elhatározták, hogy a verseny- mozgalom kifejlesztése érdekében vándorzászlót létesítenek és azt a járás területén legjobban működő szövetkezeti tanács kapja meg. Végül határozatilag kimondták a járási szövetkezeti tanács megalakulását. A szövetkezeti tanácsban a különböző szövetkezeti szervek képviselői mellett résztvesznek még a járási párt, tanács, a Hazafias Népfront, a Nőbizottság a községi szövetkezeti tanácsok képviselői. Majd a járási szövetkezeti tanács elnökéül Győrffi László elvtársat, az FJK elnökét, titkárául Földes Erzsébet elvtársnőt, jegyzőnek pedig Faragó Imre elvtársat választották. ALSÓNÁNAI SZAKCSOPORTOK a valaki Várdombról Alsó- nánára utazik és a II-es völgy dűlőbe érve meglátja a különböző szakcsoportok egymás mellett lévő cukorrépa és lucerna tábláit, a fűszerpaprika és dohány ültetvényeket, a 18 holdnyi gyümölcsöst, a heterózis kukorica tábláját, először azt hiszi, hogy egy belterjesen gazdálkodó termelő- szövetkezet „birodalmába” jutott el, és csak később tudja meg, hogy a különböző szakcsoportok termelési területére érkezett. A szakcsoportok közül a lucerna magtermelő szakcsoportokról szólunk. A községben két lucerna- magtermelő szakcsoport működik. Egyik 10, a másik 11 kh. földterületen. Mindkét csoportban a tagok közösen tevékenykedtek, hogy minél nagyobb eredményt tudjanak produkálni és a termelt lucernamaggal hozzájáruljanak más területeken is a fehérjedús lucernások kialakításában. Egyikben a szükséges talajmunkát géppel, a másik csoportban pedig közösen, a tagok saját fogatainak felhasználásával végezték még a tavasz folyamán. Ehhez a Bátaszék és Vidéke Földművesszövetkezet foga- tos vetőgépet kölcsönzött, amely egész éven át ott van a szakcsoportnál, és ősszel már meg is fogják saját részükre vásárolni. Mind két szakcsoport a lucernásán elvégezte a növényvédelmi munkálatokat, és az első kaszálást, aminek eredményeként pl. a 11 holdas szakcsoport már 7 q-ás átlagtermésű kiváló minőségű lucernás zabszénát tudott értékesíteni. A júniusi esőzések és a növényvédelmi munkák időbeni elvégzése a lucernást szép dússá varázsolta, úgy, hogy a következő évben már hozzáfoghatnak a lucerna magfogásához. A termelt lucernamagot a földművesszövetkezet átveszi. A szakcsoport tagjai jól járnak, mert q-ként 3500 Ft-ot fizet a földművesszövetkezet, igy anyagiakban is megéri, hogy szakcsoportba tömörültek, ugyanakkor a népgazdasági érdekek megvalósulásához is hozzájárulnak, amiért a szakcsoport minden tagját dicséret illeti. A szakcsoportok gyommentes tábláin a jól fejlődött növényféleségek láttán akaratlanul is szóba kerül Koréi Ferencné, a bátaszéki fmsz-i mg. üzemágvezetőjének fáradságot nem ismerő munkája, akii sokat tett azért, hogy a szakcsoportok az említett eredményeket elérjék. De meg kell említeni Török János községi termelési felelőst, aki szakmailag segíti a szakcsoportok munkáját és Folkmann Jánost, valamint Keserű József elvtársakai is, akik nagyban közrejátszottak a szakcsoportok munkájában. Mivel a különböző szakcsoportok területei szinte egymás mellett helyezkednek el, felvetődik a gondolat: Milyen előnyös lenne a szakcsoportok tagjainak, ha egyesülnének. Előnyösebben tudnák a gépi munkát kihasználni, csökkenne az önköltség. Egységesebb lehetne az időben elvégzett növény- védelmi munka. Szakszerűbben végezhetnék el a palántanevelést. Könnyebb lenne az állattenyésztés fejlesztését a községen belül előmozdítani és még lehetne tovább sorolni, ami mind-mind csak növelné a tagok anyagi hasznát, jövedelmét.
