Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-20 / 170. szám
TOLNA MEGYE* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 A MAGYAR «SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A , TANÁCSOK LAPJA \ III. évfolyam, 170. szám. MA 10 OLDAL, ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958 július 20. fl megye állatorvosai harcba indultak a tbc ellen — Tudományos ankét a Gerjeni Állami Gazdaságban — Tolna megye állami gazdaságainak szarvasmarhaállományában is pusztít a gümőkór. Ezek a tehenek napról napra közvetlen, vagy közvetett formában terjesztik az egyik legveszedelmesebb betegséget, a tüdőbajt. Az állatok tovább fertőzésének megfékezése 1889 óta napirenden van Magyarországon, de eddig csak több kevesebb sikert értek el, az eredménnyel korántsem lehetünk elégedettek. Ezért határozták el Tolna megye állami gazdaságainak állatorvosai a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága neves állategészségügyi szakemberei, tudományos kutatók, hogy ankétra ülnek össze Tolna megyében, a Gerjeni Állami Gazdaságban. Az ankét, melyet dr. Pozsonyi Miklós, az állami gazdaságok megyei főállatorvosa nyitott meg, magasszínvonalú volt. Az egybegyűltek körükben üdvözölhették Nikolaj Pankrjotejet is a karkovi egyetem járványügyi intézetének vezetőjét. Rajta kívül megjelent dr. Barabás István, az állami gazdaságok főállatorvosa. dr. Szentiványi Tamás orszá- gcshírű állatorvos, egyetemi tanár és még sokan mások. Az ankéton dr. Tóth Zsigmond, a Kanacsi Állami Gazdaság állatorvosa tartott előadást, amelyet élénk vita követett. Az első felszólaló dr. Kovács Jenő, a paksi járási tanács főállatorvosa elmondotta tapasztalatait, mely szerint az állami gazdaságok állattenyésztői, állatgondozód nem fordítanak kellő gondot a gümőkór 'továbbterjedésének megakadályozására. A növendékjószágokkal forralatlanul itatják a fertőzésre reagált tehenek tejét, és így már a fiatal állomány is fertőzött lesz. Nem különítik ei a beteg tehenektől az egészségeset, ami szintén továbbter- jesztője a betegségnek. Dr. Rappay József, a megyei tanács főállatorvosa az ankéton követelte, hogy az állami gazdaságok, ha kell, radikális intézkedésekkel is követeljék meg az állami gazdaságok állattenyésztőitől és az állattenyésztésben dolgozóktól a betegség továbbterjedésének megelőzését. Erre válaszolva dr. Barabás István elmondotta, hogy az állami gazdaságok főigazgatósá gán készül egy utasítás, amely kötelezi az állami gazdaságok vezetőit, hogy erre vonatkozóan dolgozzanak ki tervet. Mérjék fel, hogy mennyi a férőhely és ha nincs mód arra, hogy elkülönítsék a betegségre reagált egyediket, akkor az Állami Gazdaságok Főigazgatósága jelöl ki állami gazdaságokat, ahol kizárólag gümőkórral fertőzött egyedeket tartanak, de az egészséges és a betegségre hajlamos jószágokat mégis elkülönítik egymástól. Az ankét résztvevőinek nagy érdeklődésé közepette szólalt fel Nikolaj Pankrjoteje. A többi között elmondotta, hogy a Szovjetunióban néhány év alatt szívós munkával eljutottak odáig, hogy ma a kolhozokban mindössze 0.5, a szovhozokban pedig 0.2 százaléka fertőzött, csak a szarvasmarháknak. „Jó magam is szakember vagyok ezen a területen és azzal a céllal küldtek ide az önök országába, hogy tanulmányozzam az itteni helyzetet és adjam át otthon szerzett tapasztalatainkat. Én ezt örömmel teszem. Azt szeretném, ha kölcsönösen minél többet tanulnánk egymástól’’ — mondotta. A tudományos ankétnak külön érdekessége volt a gyakorlati bemutató. Az ankétről el lehet mondani, hogy hasznos volt. Tolna megye állategészségügyi szakemberei újabb gyakorlati tapasztalatokkkal gazdagodtak, amit nagyszerűen tudnak hasznosítani a tbc. elleni további küzdelemben. Ilyen szép edényeket küldünk mi külföldre — mondja Lovag Erzsébet, a Bonyhádi Zománcgyár átvevője. — Mert eladó a rizsestál, Kínában veszik meg. A mosdótál Afrikában talál vevőre. Hogy én még eladó vagyok-e? Azt ilyen nagy nyilvánosság előtt nem mondom meg. Az aratás befejezés előtt áll az állami gazdaságokban Az őszi árpa aratását befejezték, a búza aratást pedig a napokban fejezik be megyénk állami gazdaságai. Az őszi árpa 75 százalékát kombájnnal, 21 százalékát aratógéppel, 4 százalékát pedig kézzel aratták. I < A megfelelően alkalmazott agrotechnikai eljárásoknak köszönhető, hogy némely helyen kiemelkedő eredmények születtek. A Kajmádi Állami Gazdaságban 150 holdon holdanként 19 mázsa 56 kilogramm termést értek el átlagosan őszi árpából. Eddig 2200 holdon végeztek másodvetést az állami gazdaságokban, s a learatott terület 60 százalékán elvégezték a tarlóhántást. A „melegebb” talajokon megkezdték a zab aratását. A kombájnosok versenyében az első helyen továbbra is id. Szom- mer Ferenc, a Kajmádi Állami Gazdaság kombájnosa áll, aki 195 holdról több mint 25 vagon terményt takarított be. Megyei szinten az állami gazdaságok kombájnosainak átlagos teljesítménye 134 hold és 1447 mázsa gabona. Egy kombájnosra naponta több mint 10 hold terület le- aratása és elcséplése esik. Az aratógép vezetők versenyében Szoboszlai Dezső, az Alsópéli Állami Gazdaság traktorosa az első, mivel 188 hold gabonát aratott le. À bonyhádi járásban a zab kivételével befejezték az aratást A bonyhádi járásban a zab kivételével befejezték a kalászosok aratását. Az aratógépek, ”etve a kaszások után az eke jár. A tsz-ekben a learatott terület 70 százalékán, az egyéni parasztok pedig a learatott terület 40 százalékán végezték el a tarlóhántást, illetve a fogasolást és a hengerezést. A járásban, a jelentések szerint a tsz-ek 250 holdon, az egyéniek pedig több mint 500 holdon vetették el a másodnövényt. Társadalmi munka a Wesselényi utcában Szekszárdon ma KISZ fiatalok, utcabeli lakosok és szovjet katonák társadalmi munkával utcafeltöltést végeznek a Wesselényi utcában. A városi tanácstól nyert értesülés szerint az utcában a két oldali lefolyórendszer beépítése már megtörtént, most még 1000 köbméter föld hordása van hátra. A tervek szerint az utca átépítése, kövezése és csatornázása mintegy negyedmillió forintba kerül, nem számítva a társadalmi munkát. Ma, vasárnap, több száz társadalmi munkáson kívül a szovjet helyőrség negyven katonája és négy tehergépkocsija is részt vesz a földhordási munkában. A Pajtás irodalmi pályázatának két első díját a hőgyészi úttörők hozták el A Hőgyészi Petőfi Sándor Leány- dégül látta Budapesten és két nanevelő Intézet úttörői is résztvettek pon keresztül változatos program- a Pajtás által hirdetett irodalmi pá- mai nyújtott felejthetetlen élményt lyázaton. a hőgyészi Zója őrs tíz úttörőjének. Ak iskola úttörőit és a nevelő- testületet az eredmény kihirdetésekor nagy öröm érte. Az iskola két első díjat kapott. Tóth P. Mária a VII. osztály kitűnő tanulója önvallomás című írásával az egyéni első díjat hozta el, amelynek jutalma kéthetes külföldi úttörő táborozás. A kollektív munka első díját ugyancsak a hőgyészi leányintézet Zója őrsérnek tíz tagja nyerte el, ők tízen egy díszes kivitelű őrsi naplót készítettek, amelyben hangulatos írásokon, epizódokon és fényképeken keresztül mutatták be az őrs életét. A tíztagú Zója őrsöt a Pajtás szerkesztősége az elmúlt hetekben venA közép-keleti helyzet kiéleződése (1958 július 16-i állapot) Szakmunkásképzés indul az állami gazdaságokban Az idén nagyarányú szakmunkás- képzés indul állami gazdaságainkban. Mezőgazdasági szakmunkás tanulónak jelentkezhet minden fiatal, aki a nyolc általános iskolát sikeresen elvégezte. A tanulmányi idő három év. A tanulók részére télen az állami gazdaságok bentlakásos otthont és ösztöndíjat biztosítanak, az év többi szakában a tanulók teljesítményüknek megfelelő bért kapnak. A szakmunkásképzésre jelentkező fiatalok válogathatnak a különböző mezőgazdasági jellegű szakmákban. (Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, traktoros gépész szakma, stb.) A három év letelte után a tanulók szakmunkás vizsgát tesznek. Az új bérezés alapján az állami gazdaságokban külön segédmunkás és szakmunkás bért vezetnek be. J elmagyarázat : 1. Az amerikai VI. flotta tengeriész gyalogosainak partraszállása és csapatmozulatai 1958. július 16-án (melléktérkép.) 2. Újabb amerikai erősítések felvonulása. 3. Amerikai légitámaszpontok. 4. Brit és francia flotta mozdulatok a Földközitenger keleti térségében. 5. Brit légitámaszpontok. 6. Határzár. 7. Egyesült Arab Köztársaság. 8. Legfontosabb iraki kőolajmezők. 9. Olajvezeték. 10. Szuezi-csatorna. 11. Rádióállomás (melléktérkép). (Terra) Nyolc éves távlati tervet dolgoznak ki a bonyhádi járás termelőszövetkezetei. A bonyhádi járási tanács mezőgazdasági osztálya a soronlévő nyári munkákkal egyidöben nagy jeladat megoldására vállalkozott. Szo- mor Ferenc, járási főagranómus útmutatásával tudományos alapokon feldolgozzák és elkészítik a járás termelőszövetkezeteinek nyolc, illetve hat évre szóló vetésforgóját. A termelőszövetkezetek szántóföld jelt feltérképezik nyolcas, illetve hatos szakaszokra osztják fel, figye- lembevéve a tsz-ek kötelezettségeit, a tagok ellátását, vetőmag szükségletét, a piaci értékesítést, stb. A sza-' kaszok kidolgozásánál nagy súlyt) helyeznek a növény, illetve a talaj tulajdonságaira és az elővetemények megválasztására. A nyolc, illetve a hat éves távlati tervek kidolgozása a tsz-ek bevonásával történik, hét tsz-ben már el is készítették a távlati tervet.
