Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-15 / 165. szám

1958 július 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A MADOCSAI VIRTUS Reális célkitűzések Evekkel ezelőtt, különösen a fel- szabadulás előtt nem múlott el hét, hogy ne került volna sor Madocsán valamiféle nagyobbszabású vereke-> désre, rendszerint bicskázással fű­szerezve. Az első látszat úgy mutat­ná, hogy a madocsaiak összeférhe­tetlensége robbantotta ki a vereke­déseket. De ha alaposabban a mélyé­re nézünk a dolgoknak, egyszeriben más derül ki. Erről beszél a községi tanács elnöke, Kemény elvtárs, a já­rási munkásőr parancsnok — aki szintén madocsai — meg a többi la­kos, aki beszélgetésünkre összese- reglett. A falu annakidején sok szempont­ból két részre oszlott. A I község közepén álltak a nagygazdák házai, környül pedig a szegényemberek laktak. Kocsma is kettő volt a falu­ban. Belül a belső kocsma, a falu szélén pedig a külső kocsma. A belsőbe természetesen a módosab­bak jártak, a külső volt a szegé­nyeké. Nem volt ajánlatos másnak ’betérni egy pohár italra, mert ha nem tudott idejében menekedni, el­látták a baját. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy rendszerint a ■zsírosparasztok legényfiai húzták a rövidebbet, mert az mindig úgy volt ■a régi világban, hogy a szegények A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1024/1958 számú hatá­rozata értelmében a folyó évben ed­dig még nem tapasztalt mértékben, országosan fellépett burgonyabogár fertőzés lehetőleg nagyobb mérvű csökkentése és a további fokozott vé­dekezés biztosítása érdekében a mer gye területén elrendelem az összes burgonyaterületen az egyszeri általár nos, vegyszeres védekezés végrehajtá­sát július hó 14-től 15-ig terjedő idő­pontban. A vegyszeres védekezésnek az el­rendelt időpontban való végrehajtása érdekében az alábbiakra hívom fel a burgonyatermelők figyelmét. 1. A vegyszeres védekezést minden ■termelő saját maga köteles elvégezni és saját költségén köteles megvásá­rolni a védekezőszert is, mely a föld- művesszövetkezetek üzleteiben ren­delkezésre áll. A védekezéshez porozó szerből holdanként 15 kg 10 százalé­kos, vagy 30 kg 5 százalékos, vagy 8 kg 20 százalékos DDT porozó hasz­nálható fel. Permetezés esetén kh-| ként 6 kg DDT olajos emulziót, vagyis Holló 10-et, vagy 1—1.2 kg 50 %-os DDT permetezőszert, vagy 1.50—1.70 kg DDT pasztát (Pernitet) kell az előírt 3—400 liter mennyi-) ségű vízhez keverve, háti gépekkel kipermetezni. HCH-val, vagyis Agri- toxxal és Darsinnal porozni, illetőleg permetezni szigorúan tilos! 2. A vegyszeres védekezést minden burgonyaterületen el kell végezni, függetlenül attól, hogy a burgonyate­rület a kártevővel fertőzött, vagy sem és hogy a terület ezideig már részen sült vegyszeres kezelésben, vagy sem. 3. Arvakelésű burgonyáját minden termelő köteles legkésőbb a védeke­zés fenti időtartama alatt kiirtani, a további fertőzés megakadályozása érdekében. 4. A vegyszeres védekezéssel egy­idejűleg minden termelő köteles a paprika, paradicsom |és tojásgyümölcs területén az erőművi védekezést, vagyis a kártevő összeszedését és megsemmisítését végrehajtani. Eze­ken a területeken permetezni, vagy porozni nem szabad. voltak mérhetetlenül többen s csak igen keveseknek jutott osztályrészül a gazdagság. Végül aztán egy-egy nagyobb ösz- szecsapás után jöttek a csendőrök s — a viszonyokat figyelembevéve ez is természetes volt — sohasem a szegényeknek adtak igazat. A harmincas években aztán a csend­őrök is igyekeztek elkerülni az ösz- szeütközést, ekkor, 1932-ben kerül ugyanis sor arra az emlékezetes esetre, amikor egy madocsai fiatal­ember ellenállt a csendőröknek és az eredmény: egy csendőr halála. A felszabadulás után egyszeriben nagyot javult a helyzet, összeütkö­zésekre még ezután is sor került — az ok itt is az osztályellentétekben keresendő —-, de az összeütközés rendszerint néhány pofon erejéig terjedt. Ma már ritkaságszámba megy a verekedés, s ha egy lány miatt is összekapnak a legények, legtöbbször csak a vitatkozásig jut­nak el. így van ez jól, kulturált, művelt ember nem verekszik. S ép­pen a kultúra terjedésében, a mű­veltség növekedésében kell látni oz okát a verekedések megszűnésének. A párt és az ifjúsági szervezet mű­velő munkája, a kultúrotthon mű­5. Felhívom a termelők figyelmét, hogy a védekezőszer szükségletüket már most vásárolják meg, hogy az a fenti védekezési időpontra rendelke­zésükre álljon. 6. A védekezés végrehajtásához igénybe kell vermi a növényvédő ál­lomásnak a községekben lévő háti permetező és porozó gépeit, a köz­ségi mezőgazdasági felügyelőktől, napi 10 forint használati díj ellené­ben. Ezen kívül a községben a saját tulajdonban lévő háti permetező és porozógépeket is adják kölcsön egy­másnak a gazdák. Aki a községben lévő háti perme­tező és porozógépeket azok ke­vés száma miatt igénybe venni nem tudja, köteles vegyszeres védekezést a saját maga által választott más mó­don elvégezni a fenti időpontban. 7. A burgonyaterületeken a vegyi szeres védekezés végrehajtását, az árvaburgonyatövek maradéktalan ki­irtásának megtörténtét, valamint a paradicsom, paprika és tojásgyümölcs területeken az erőművi védekezés végrehajtását, a járási, községi va­lamint a határrégíj és dűlőfelelősök, a fenti napokon folyamatosan, július hő 16-án pedig véglegesen leellenőr- zik és amennyiben mulasztást tapasz­talnak, úgy a mulasztók ellen a községi tanács végrehajtó bizottsága a fennálló érvényben lévő rendelke­zések értelmében, a szabálysértési eljárást megindítja Ez nagyobb ősz-) szegű pénzbüntetést von maga után, ezen túlmenően pedig elrendeli a köz­érdekű védekezést, mely szerint a mu lasztó gazda terhére a községi tanács elfogja végeztetni a védekezési mun­kákat és annak költségeit közadók módjára fogják behajtani. Elvárom, hogy a jelen felhívásban foglaltak maradéktalan végrehajtá­sával minden burgonyatermelő gazda hozzájárul ahhoz, hogy a szabálysér­tési eljárások megindítására és a köz érdekű védekezés elrendelésére nem kerül sor. A burgonyabogár elleni lel­kiismeretes védekezés végrehajtásá­val pedig nemcsak az idei, hanem a jövő évi magasabb burgonyatermés elérését is biztosítja minden gazda. Tolna megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya ködése összehozta a fiatalokat, mű­veltebb embereket nevelt belőlük. A virtus most másként mutatkozik meg, mint régen. Ma azért folyik verseny, ma az az igazi virtus, ki­nek van szebb lova? A legutóbbi ál­lattenyésztési napon olyan kiállítást rendeztek a község parasztjai, hogy hírére még sokáig fog emlékezni nemcsak Madocsa, de az egész kör­nyék. Versengenek a fiatalok a sportban. Igazán mostoha körülmé­nyek között működik a madocsai sport egyesület, de működik. Kerék­páron látogatják a szomszédos köz­ségeket. Röplabdacsapatuk egészen kiváló, s igazán megérdemel minden megbecsülést a megyei és járási szervek részéről. Csak egy gond van még. A szülők nem segítenek eleget az iskolának a gyerekek nevelésében. Miért engedik meg, hogy 18 éven aluliak szeszes­italt fogyasszanak a kocsmában? De miért szolgálja ki őket a csapos és miért tűri ezt a rendőrség is? Madocsán az élet nyugodt, de nem halt ki a madocsai virtus, a fiata­lok a sportban csapnak össze néha, az idősebbek meg kíváncsian figye­lik, nehogy a szomszéd szebb lova­kat tenyésszen, mint az övék. (—ei) HÍREK — Döbröközön cukorrépatermelői társulás működik, amely egybefüggő, nagyobb területen termel cukorrépát. Addig, amíg az egyéni gazdák répá­ját kelés után annyira kipusztította a répabarkó, hogy nagyrészt újból kellett ültetni, a nagyobb táblán nem tudott jelentős kárt okozni, mert a növényvédő állomás gépei a nagyobb táblán könnyen elvégezték a megfe­lelő védekezést. — A bonyhádi szövetkezetek a Né­pek Barátságának Hónapja kereté­ben magyar—lengyel estet rendeztek, amelyen a szövetkezeti bizottság kul- túrgárdája szerepelt nagy sikerrel. — Az idei terményfelvásárlásba újabb nyolc községben kapcsolódik be a földművesszövetkezet, illetve veszi át a felvásárlást a Terményforgalmi Vállalattól. Ezzel a földművesszövet­kezet a megyében 47 községben fejt ki felvásárló tevékenységet. — A Somogy megyei Tanács VB Idegenforgalmi Hivatala és műve­lődésügyi osztálya vasárnap esté ren­dezte meg az első balatoni vízifesz­tivált. Az ünnepélyt, — amelynek műsorán Erkel, Kodály, Lassus, Csajkovszkij művek és más szerzők művei szerepeltek — dr. László Ist­ván, a Somogy megyei tanács elnöke a Balatoni Intéző Bizottság Elnök­ségének tagja nyitotta meg. Az ünne­pély végül tűzijátékkal fejeződött be. — Júliusban 29 űzérkedési ügyben hoztak ítéletet a bíróságok Tolna me­gyében. Az esetek jórészében borral, tojással, baromfival, kisebb részben jószággal követtek el üzérkedést. — A kánikula beállta miatt nagy- mennyiségű hűsítő italt fogyasztanak a szekszárdiak. A szekszárdi szikvíz- üzem szombaton 42 hektoliter szikvi­zet és hat hektoliter Bambit gyártott. Ez üvegekre átszámítva 1200 bambis­üveget és 42 ezer üveg szódát jelent, a fogyasztók számára. A hétfői ter­melés 49 hektoliter szikvíz és 7.5 hek­toliter bambi volt a szekszárdi szik- vízüzemben. — A tengelici Petőfi Termelőszö­vetkezetben a learatott ősziárpa he­lyett nyomban másodnövényt vetet­tek. Az eddig learatott búza tarlóját mintegy 50 százalékban hántották fel. A szövetkezetiek megelégedettek a traktorosok — Benke István, Lu-i senszki, Pfeiffer János, Boromissza István és Tóth Sándor — munkájá­val. — A Terményforgalmi Vállalat ver­senyt szervez a felvásárlótelepek kö­zött, annak érdekében, hogy minél több gabona kerüljön felvásárlásra. A megyében három legjobb ered­ményt elérő telep részére 4500 fo-| rint jutalmat tűztek ki. pártunk Központi Bizottsága 4 és az országgyűlés legutóobi ülése megvitatta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének három­éves tervét. A hároméves terv cél­kitűzése elsősorban biztosítani, gazdaságilag megalapozni az eddig elért életszínvonalat, ugyanakkor lehetővé tenni a dolgozó nép élet- színvonalának — szerény mértékű — emelését. Biztosítani az ország nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát, tovább szélesíteni, erő­síteni a szocialista termelési viszo­nyokat, elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén, szi­lárd alapot teremteni ahhoz, hogy a hároméves tervet követő második ötéves tervben gyorsabb ütemben haladhassunk előre a népgazdaság fejlesztésében, az életszínvonal emelésében. A célkitűzések — akár az élet- színvonal emelését — a munkások reálbére 6 százalékkal fog növeked­ni — akár a beruházások összegét — az első ötéves tervben mintegy 67 milliárdot ruháztunk be, most három esztendő alatt mindössze 32 milliárdot — akár a termelés nö­vekedését nézzük — az ipari terme­lés 22, a mzőgazdaság termelése 12 százalékkal — szerények. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben azonban erőforrásainkból nem futja többre, mivel az előirányzottnál nagyobb arányú beruházás nem biztosítaná ezekben az években az életszínvonal emelését, a dolgozók reáljövedelmé­nek nagyobb arányú növelése ese­tén pedig kevesebb, esetleg még annyi sem futná a termelés bővíté­sére — vagy akár az elhasználódott termelőeszközök pótlására —, ami biztosítaná az elért életszínvonal fenntartását. Célkitűzéseinket, le­hetőségeinket népgazdaságunk je­lenlegi helyzete határozza meg, ami következik az elmúlt években elért eredményeinkből és elkövetett hi­báinkból, az ellenforradalom okozta károk következményeiből, az élet- színvonalnak az elmúlt két év alatt történt jelentős emeléséből, vala­mint az ellenforradalom óta végzett munkánk eredményeiből és hiá­nyosságaiból. jSjenki sem tagadhatja a felsza­badulás óta elért hatalmas eredményeinket, amelyeket mind politikai, mind gazdasági téren, va­lamint a dolgozó nép életszínvona­lának emelése terén, kulturális és szociális téren elértünk. Iparunk több mint háromszorosát termeli a felszabadulás előttinek, a dolgozók életszínvonala 1949-től 56-ig körül­belül egyharmaddal emelkedett. Azonban látni kell azt is, hogy elő­rehaladásunk sakkal gyorsabb lett volna, ha nem követtünk volna el az elmúlt években gazdasági és po­litikai téren egyaránt súlyos hibá­kat. Hibák alatt sokan csak az 1953 előtti túlzott mértékű beruházási politikát értik, pedig nem lebecsü­lendők az 1953 utáni jobboldali jel­legű gazdasági intézkedések követ­kezményei sem. Az objektív gazdasági törvényeket figyelembe nem vevő beruházási politika következtében — túlbecsül­ve lehetőségeinket — a nemzeti jö­vedelemből a megengedhetőnél sok­kal többet fordítottunk felhalmo­zásra. Jellemző, hogy míg a mi el­ső ötéves tervünk időszakában a nemzeti jövedelem 25,2 százalékát Evek óta kísérleteznek már a lengyel tudósok a szív és a tüdő munkáját elvégző szerkezet készíté­sével. A készüléket most már ki is próbálták kísérleti állatokon; A kísérletek bebizonyították, hogy a készülék beválik. A Lengyel Tu­fordítottuk beruházásra, ez a há­nyad nemcsak a többi népi demok­rácia, hanem a Szovjetunió ötéves tervében is alacsonyabb volt (Bul­gáriában például 19,6 százalék, a Szovjetunióban 21 százalék). A be­ruházások elosztása is aránytalan volt, kevés jutott a fogyasztási cik­keket gyártó ipar részére, a mező- gazdaságra, a kulturális és szociális beruházásokra. A beruházások je­lentős részét nem tudtuk időben befejezni, az ott befektetett hatal­mas értékek évekig nem járultak hozzá a nemzeti jövedelem gyara­pításához, az életszínvonal emelésé­hez. Aránytalanságok keletkeztek népgazdaságunkban, amelyek hatá­sával jelenleg is számolnunk kell. Míg a gyáripar termelése 1949 és 1954 között mintegy 2,5-szeresére növekedett, a villamosenergia-ter- melés csak 90 százalékkal nőtt; Vannak aránytalanságok az ipar és a mezőgazdaság között, de az ipar egyes ágai között is. Sok a beruházások szétaprózódá­sa következtében befejezetlen beru­házás. A múlt esztendőben például az ország 12 000 folyamatban lévő építkezéséből 2500 építkezésen egyál­talán inem dolgoztak (többek közt évek óta tart a gyönki gépállomás; vagy a szekszárdi 20 tantermes is­kola építése). jyjostani helyzetünkben nagy mértékben éreztetik hatásu­kat az ellenforradalom következmé­nyei. Az ellenforradalom mintegy 22 milliárd forintos 'kárt okozott, ennek felét képezi a nemzeti jövede­lem csökkenése. A • károk helyre- állítására, az életszínvonal emelésé­re kapott baráti kölcsönök visszafi­zetését meg kell kezdeni, ezzel is kevesebbet fordíthatunk a népgaz­daság fejlesztésére. Az életszínvonal emelése pártunk és kormányunk részéről helyes intézkedés volt. Azonban ezzel is kevesebbet fordít­hatunk beruházásokra, hiszen a múlt esztendőben a nemzeti jövede­lem 95 százalékát fogyasztottuk el. A hároméves tervben jelentős elő­rehaladás t fogunk elérni a népgaz­daság szerkezetében meglévő arány­talanságok kiküszöbölése terén. Az összes beruházásoknak közel felét kitevő ipari beruházásokat úgy vé­gezzük el, hogy elsősorban azokat az iparágakat fejlesszük, ahol a nép­gazdaság szükségleteit, a lakosság fogyasztását, valamint a külkeres­kedelem lehetőségeit figyelembe véve a leginkább van szükség a ka­pacitás bővítésére. Természetesen elsősorban a nehézipar, a termelő­eszközök és nyersanyagok termelé­sét fogjuk bővíteni. A mezőgazdaság fejlesztésére 5,1 milliárd forintot irányoz elő a terv, ami az öszes be­ruházásokhoz viszonyítva jóval ma­gasabb, mint az első ötéves tervben megvalósított arány. Ugyancsak ma­gasabb lesz a szociális és kulturális beruházások aránya. terv célkitűzései reálisak, ennek alapja az, hogy pár­tunk és kormányunk helyesen mér­te fel adottságainkat, lehetőségein­ket. Bizonyos, hogy tartalékaink to­vábbi feltárásával túl tudjuk szárnyalni a tervben megszabott szerény feladatokat, ezzel még biz­tosabb alapot teremtünk második ötéves tervünknek a mostaninál nagyobb, gyorsabb fejlődést bizto­sító célkitűzéseinek. dományos Akadémia kísérleti se­bészeti intézetében több ízben si­került 15—30 perces időtartamra a készülékkel helyettesíteni a kísér­leti állatok szívműködését. Megvan a remény, hogy a készülék rövide­sen emberek gyógyításánál is alkal- nfezható lesz. FELHÍVÁS a burgonyatermelőkhöz, a burgonyabogár elleni országos méretű egyszeri általános vegyszeres védekezés végrehajtására Lengyel gyártmányú tüdő—szív készülék

Next

/
Thumbnails
Contents