Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-13 / 164. szám

Less-e termelőszövetkezet Sregszemcsén ? NAGY CSAIAD Az értekezlet résztvevői Kocsis elvtárs előadását hallgatják nagy figye­lemmel. ÍGY Zsúfolásig megtelt a bátaszéki kul- túrház, a szorgalmas méhecskék ta­lán még szorgalmasabb gazdáival, hogy tapasztalataik kicserélésével tovább javíthassák munkájukat és öregbítsék a magyar méznek azt a világhírnevét, amit elődeik megsze­reztek. Az előadó, Kocsis elvtárs az OMSZK igazgatója ismertette a méz világpiaci helyzetét, a termeléssel kapcsolatos feladatokat és azokat az új rendelkezéseket, melyek az ed­digi hiányosságokat szüntették meg. Az előadás ismertette a jövő fel­adatait és utat mutatott az elkövet­kezendő időkre. Bakk Ferenc az OMSZK o. v. pe­dig a növényvédőszerek (idegmérgű) káros hatása a méhekre és ezzel kapcsolatos kísérletéről tartott elő­adást. Az idegen, aki még nem ismeri ezt a kollektívát, nagyon elcsodálkozik, vajon mi lehet az oka annak, hogy itt mindenki olyan, mintha egy csa­ládnak gyermeke lenne? Mi az, ami így összetartja, fegyelmezi és szere- tetre méltóvá teszi ezeket az em­bereket. Nem nehéz megtudni annak, aki szeret beszélgetni, főleg ha a méheket nem csupán a fulánkjukon keresztül ismeri. Beszélgetni itt nem nehéz, hisz oly barátságos és ven­dégszerető mindenki, hogy talán egyedül maradni volna művészet. A kapun belépőt hárman-négyem köz­refogják és úgy kísérik be a terem­be, mintha a legkedvesebb barátjuk, vagy rokonuk volna, holott lehet, A szocializmus építésében a kul­turális munka, annak eredménye egyik fokmérője az életszínvonal emelkedésének. A földművesszövet­kezetek munkájában is mind na­gyobb gondot kell fordítani az fmsz-i kultúrmunka helyes kialakí­tására, szervezésére. Az egyik vo­nal a földművesszövetkezeti keres­kedelem, ahol bizony az elmúlt időkben ezen a téren lazaságok mu­tatkoztak, amelyek szövetkezetünk­nél egyre jobban kezdenek meg­szűnni. örvendetes, hogy a bolti, italbolti eladóknak a vásárlókkal szembeni udvariassága, előzékeny­sége fokozódott. A kulturális igények elősegítésé­hez tartozik az is, hogy a III. ne­gyedévben az 1. sz. italboltnál tár­sadalmi munka megszervezésével fogjuk végrehajtani a kuglizó nagy­javítását. A fürgedi helyi szerveze­tünk italboltját vízvezetékkel látjuk él és a III. negyedévben itt is tár­sadalmi munkával készítünk el egy új kuglizót. A szükséges anyagok biztosításáról földművesszövetkeze, tünk gondoskodik. A 2. sz. ital­boltunkban pedig ahol jelenleg sincs pohárállvány és ételszekrény ezt is még ez évben beszerezzük. Földművesszövetkezetünk köz­ponti irodájának az udvara az el­múlt időkben úgy nézett ki, mint egy csatatér. Ezt megszüntettük, s a dolgozók összefogása eredménye­képpen társadalmi munkával mint­egy 40 köbméter földet mozgattunk meg, hogy a portánkon rend legyen. Mindazokat a szövetkezeti dolgozó­kat, akik ebből a munkából kivet­ték részüket, dicséret illeti, külö­nösen ifj. Pincési Ferenc bolti eladót, id. Sávai Mihály italbolt­vezetőt és Balogh Jánosné mg. ad­minisztrátort szorgalmas munká­jukért. Az udvar rendbehozatala azt eredményezte, hogy a „csatatér” he­lyén ma parkírozott és tiszta udva­runk van, röplabdapályával, (mivel azt is építettünk), melynek a kör­nyékét befüvesítettük. hogy még sohasem látták. .Nem kell félni az idegen vendégnek hogy itt egyedül marad, nincsenek kialakított társaságok, foglalt asztalok, külön senki sem szórakozik itt, még az idegen is a család tagjává válik. Nem kellett rendező gárda és fo­gadó bizottság, mert itt mindenki házigazda és mindenkinek egyfor­mán szívügye, hogy a másikkal tö­rődjön és hogy mindenki jól érezze magát. Nem kellett egymás között meg­egyezniük, hogy fogadják az érke­zőket, mert egymást felváltva kí­Az őszi-téli hónapokban a föld­művesszövetkezeti nőbizottság szer­vezésével egészségügyi tanfolyamo­kat és szabás-varrás tanfolyamot ki. vénünk megindítani. Távolabbi ter­veinkben ott szerepel egy televízió- készülék beszerzése is, amit külön­böző rendezvények megtartásával, célrészjegyek eladásával kívánunk megvalósítani. Az 1959. évi jó cukorrépatermelés alapjait már most meg kell vetni. Köztudomású, hogy a cukorrépa igényes növény nemcsak kézi mun­ka, hanem talaj tekintetében is. A mélyrétegű, tápanyagokban gazdag talajt kedveli, de ugyanakkor na­gyon meghálálja úgy az istálló-, mint a műtrágyát. Elővetemény szempontjából is igényes, mert a kalászosok után díszük kellőkép­pen. Sajnos, nem egy alkalommal látható, hogy cukorrépát kukorica csalamádé, vagy napraforgó után vetnek. Az ilyen nagyfokú nemtö­rődömség, vagy szakszerűtlenség nem eredményezhet jó termést. Az aratás javában folyik, most kell határoznunk, hogy a répát me­lyik kalászos után, melyik földbe vetjük. Aratás után a jövendő répaföldet kát. holdanként 50 kiló pétisóval meg kell szórni. Ez a művelet ke­vés pénzt és kevés munkát kíván, viszont haszna annál nagyobb. A pétisót a tarlómaradványokkal együtt tárcsával, vagy egészen se­kély szántással a talajba dolgozzuk, fogas után hengerezünk. Haszna sérgettek be barátságos kézfogások és bemutatkozások között mindenkit a terembe. A vacsora az előzmények folytatá­saként családi hangulatban zajlott. Az ifjabb méhész nemzedék tálak­ban hordta fel a gőzölgő pörköltet. A virágokkal díszített asztalok a méhész feleségek munkáját dicsér­ték és a sokfajta mézes sütemény önmagát kínálgatta a megrakott asz­talokon. A vendég, aki nem is­merte eddig a méhész társadalmat (ez már külön társadalom) csodálat­tal szemlélte az emberi szeretetnek, a kollektív szellemnek itteni meg­nyilvánulását. A méhecskék munkás élete úgy látszik komoly befolyást tud gyako­rolni az emberekre. Utat mutattak a bátaszéki méhészeknek a kollek­tív szellem kialakításához. A kis méhecske csak úgy váük hasznos­sá, ha- egy erős család tagja lehet. A bátaszéki méhészek megértették, hogy ők is csak úgy válhatnak erős­sé és boldogulhatnak, ha a közös utat választják és családba tömö­rülnek. Ez megtörtént és ez a tit­ka annak a kollektív szellemnek, amely itt kialakult. A bátaszéki méhész szakcsoport valóban egy példás nagy család képét mutatja, mely elindult az új úton, mely a biztos és boldog jövő felé vezet. ennek a munkának a következő: a tarlómaradványokat a rostbontó — denitrifikáló — baktériumok humi- fikálják, ami hosszadalmas, több hó­napra terjedő művelet. A rostbontó baktériumoknak munkájához igen nagy mennyiségű nitrogénre van szükségük és ezt a talajból vonják el, amit csak munkájuk befejezté­vel — hónapok múlva — adnak vissza. A tarlóra szórt pétisóban a nitrogént a baktériumok megtalálják és így szinte etetjük őket nitrogén­nel. A talajban lévő többi nitro­génre nem lesz szükségük, ez az elvetendő répa rendelkezésére áll. A tárcsával, sekély szántással alá­takarjuk a gyommagvakat, — a hen- gerezéssel helyreállítjuk a talaj víz­emelő képességét — felszínre hozzuk a nedvességet — és ezzel a gyom­magvakat kikelésre kényszerítjük. A további talaj munkákkal gyommen­tessé tesszük földünket. Cséplés után, augusztusban hord­juk ki az istállótrágyát, kát. hol­danként 200 mázsát számítva. A trá­gya legyen jól kezelt, érett, — és ne legyen szalmás, penészes, mert a szalmástrágya feldolgozásához ismét 1956. őszén feloszlatták az ireg- szemcsei termelőszövetkezetet és a közösen szerzett vagyont a tagok szétosztották. Pedig volt már szé­pen állatállományuk, voltak mun­kagépeik, melyekkel szépen lehetett volna gazdálkodni. Egyeseknek fájt, hogy a közös munka eredményeit csak úgy elherdálják, de voltak olya­nok is, akiknek tetszett, hogy 60 má­zsa kukoricát kaptak osztozkodás­kor. Az ilyen ember csak a pilla­natnyi saját hasznát nézte és nem gondolt jövőjére, elfeledve a fel­szabadulás előtti paraszti élet keser­veit. Az ellenforradalom demagó­giája e téren is sok embert megté­vesztett. Kormányunk azt akarja, hogy a mezőgazdaság felvirágozzon. A ter­méseredmények fokozásával, a bel­terjes gazdálkodás meghonosításá­val, a gépesítéssel, falun is megte­remtse a boldog paraszti életet, ezért továbbra is napirenden tart­ja a mezőgazdaság szocialista átala­kítását. A mai modern világban a parcellás gazdálkodás, az egy hely­ben topogás csak sírásója lehet me­zőgazdaságunknak. Az önkéntesség és fokozatosság elvét azonban az átszervezés során mindenkinek be kell tartania, megsérteni senkinek nem szabad, mint ahogy ez meg­történt és hiba volt az 1951—52— 53-as években. Éppen ezért nem kényszerít senki erre az útra, és mégis, országszerte egyre több dol­gozó paraszt lép termelőszövetke­zetbe. Az ellenforradalom óta a termelő­szövetkezetek megerősödtek. Meg­erősödésük máris kiváltotta Ireg- szemcsén is a dolgozó parasztság egy részének érdeklődését a termelőszö­vetkezet iránt, főleg a volt tsz tagoknál, akiknél a mai napig sem múlt el nyomtalanul volt termelő- szövetkezetük közösségi élete, mun­A júüus 6-i Szövetkezeti Nap al­kalmával földművesszövetkezeteink a községekben lévő többi szövetkeze­tekkel együttesen ünnepelték a Szö­vetkezeti Napot. A Szövetkezeti Nap előadói előadásaikban ismertették a a rostbontó baktériumok munkája szükséges. (Nitrogén elvonás — pen­tosan hatás.) Az istállótrágyát egyenletesen te­rítsük el, ne engedjük kiszáradni, — sok nitrogént veszít — alászántá- sát 15 cm mélyen azonnal végezzük el, könnyű fogas után hengerezzünk. Az augusztusi trágyázás azért fon­tos, mert a talajbaktériumok mun­kájához melegre van szükség, így a tél beálltáig a trágya átalakítása a répa által felvehető formára nagy­részt befejezést nyer, a szükséges és kész tápanyagokat tavasszal a répa már hasznosíthatja. Szárazságra hajló klímánk mel­lett minden csapadékot meg kell becsülnünk, ezért ha a pétisó be­dolgozása, vagy a trágya alászántá- sa után esőt kapunk, földünket fo- gasoljuk le. A fogasoíásnak kettős haszna van: 1. megszüntetjük vele a talaj vizetemelő képességét, tehát raktározzuk a nedvességet, 2. a csí­rázásnak induló gyomokat pedig pusztítjuk. S V. A. kája. Már lettek volna olyanok is, akik ismét megalakították volna a tsz-t, azonban egy részük Dóczi Mihály volt tsz elnököt, más részük Magyar János volt tanácselnököt szemelte ki elnöknek, és mivel eb­ben a kérdésben nem tudtak megál­lapodni, már megalakulás előtt az érdeklődő tagságot — ha rövid idő­re is, de kedvezőtlenül befolyásol­ta. Olyan is előfordult, hogy a tsz- be kívánkozókat egyes személyek igyekezték a belépésről lebeszélni, így kialakult egy olyan szemlélet, mit szólnak, ha belépek a tsz-be? Attól tartanak, hogy kevesen lesz­nek, akik dolgoznak. — „A szövet­kezet vezetésére mindig akad sze­mély, de aki kapál olyan kevés van” — mondják. Az ilyen aggodalmaktól azonban nem kell tartaniok. Ugyanis a köz­gyűlésen kell eldönteni az olyan kérdéseket, hogy kikből tevődik össze a szövetkezet vezetősége, ki legyen a szövetkezet elnöke és kit vesznek fel tagként maguk közé. Nyilvánvalóan olyanokat nem vesz­nek fel, akiről tudják, hogy olyan mellékgondolatai vannak, ti csak dolgozzatok, én majd a részesedés­nél megjelenek. Ahhoz, hogy Iregszemcsén ismét termelőszövetkezet legyen, első lé­pésként egy olyan tsz-t előkészítő bizottság kell, hogy alakuljon, mely szívós kitartással dolgozik és nem hátrál meg a nehézségek előtt. Je­lenleg a helyi szervek — köztük a földművesszövetkezet is ■— ezirány- ban munkálkodik. Ugyanakkor föld­művesszövetkezetünk segíti, támo­gatja a dolgozó parasztok termelési társulásait, amelyek nemcsak a munkát teszik könnyebbé, szervezet­tebbé, hanem anyagi haszonnal is járnak. szövetkezeti mozgalomban elért eredményeket és a végrehajtásra vá­ró feladatokat. Különösen nagyobb községeikben, mint pl. Tolna, Duna- földvár, Dombóvár voltak kultúrmű­sorral is egybekötött nagyobb sza­bású ünnepségek. Az ünnepségeken résztvettek a párt, a tanács és a tö­megszervezetek képviselői. Egyes helyeken a kultúrműsor után tánc­cal zárták be a Szövetkezeti Nap megünneplését. Láttuk — hallottuk ... hogy a pálfai fmsz. ügyvezetője, Szabó Györgyné italboltkezelőt 513 fo­rint, a kisvejkei fmsz. ügyvezetője, Herbert Márton italboltkezelőt 268 fo­rint, Lovász Gáspár és Radványi Lajos italboltkezelőket pedig 400— 100 forint kártérítésre kötelezte, mert a Szeszforgalmi Vállalat göngyöle­geit sorozatosan határidőn túl szállí­tották vissza és emiatt a földműves- szövetkezeteket ugyanennyi összegű kár érte. • ... hogy a dunaföldvári földmű­vesszövetkezet felügyelőbizottsága nem tartja rendszeresen üléseit, mi­vel azokról a felügyelőbizottsági ta­gok a nagy munkákra való hivatko­zással távol maradnak, pedig nem ár­tana a nagy munka közepette sem időnként az ellenőrző munka tapasz­talatait összehozni. 0 Felsőnyék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezei kulturális munkája CSUTI ISTVÁN v. könyvelő Kormos Sándor Cnkorrépotermelés VAJK JÓZSEF fmsz-i mg. üzemágvezető Csaknem minden községben megünnepelték a Szövetkezeti Napot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents