Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-11 / 162. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! III. évfolyam', 162. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Péntek, 1958 július 11. I gabonafelvásárlást politikai munkának kell tekinteni — A Felvásárlási Operativ Bizottság ülése — Kimagasló ősziárpa átlagtermés Tengelicen A napos idő lehetővé tette, hogy a megyében mindenhol teljes erővel lássanak a gabonák letakarításához. A szorgos munkára jellemző, hogy nagyon sok termelőszövetkezetben befejezték az év legszebb és legnehezebb munkáját, az aratást. Eriről adhatnak számot a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet tagjai is. A termelőszövetkezet és a szedresi gépállomás traktorosait illeti dicséret azért a szorgalmas munkáért és igyekezetért, hogy összesen 453 holdról letakarították a gabonát. A 137 hold őszi árpa 80 százalékát már elcsépeltek és eddigi eredményeik szerint 20 mázsás az átlagtermésük. Még az aratási idő kezdetén a Pa- lánki Tangazdaság üzemi bizottsága és pártszervezete versenyt hirdetett az aratás és a cséplés munkáinak mielőbbi és jóminőségben történő elvégzésére. A verseny első szakasza végétért: 235 holdon learatták a búzát és őszi árpát, becslések és a cséplé- sek alapján az eredmény nem rossz. Őszi árpából 17—18 mázsa, búzából 14—15 mázsa lesz az átlagtermés. Az aratás befejezése után a gépekkel segítenek a szomszédos területen, a kórház gabonatáblájának learatá-, sában. Napokkal ezelőtt megkezdték az őszi árpa eséplését és eddig 4 vagon árpát csépeltek el. A napokban indul a második cséplőgép, amellyel búzát csépelnek. Tegnap ülést tartott a Megyei Fel- vásárlási Operatív Bizottság, amelyen megtárgyalta a felvásárlás — elsősorban a most meginduló gabonafelvásárlás teendőit. Az ülés alapját a Terményforgalmi Vállalat tájékoztatója képezte, amely ismertetést adott a felvásárló szervek, a terményforgalmi telepek, átvevőhelyek, a földművesszövetkezetek felvásárlásra való felkészüléséről. A tájékoztató részletesen beszámolt a raktárhelyzetről, a raktárak fertőtlenítéséről, a zsákkal való ellátásról, valamint a felvásárlással kapcsolatos egyéb intézkedésekről. Eszerint a földművesszövetkezeti terményraktárak kiürítése megtörtént a Terményforgalmi Vállalat raktáraiban viszont nehézséget okoz az, hogy az előző évekkel szemben sokkal nagyobb átmenő készletet kell tárolni. Az Operatív bizottság éppen ezért hathatós intézkedéseket tett szükségraktárak megszerzésére. Ennek eredménye az, hogy országos viszonylatban Tolna megyében sikerült a legtöbb szükség- raktárat biztosítani. Előreláthatóan nem lesznek gondók a zsákellátással sem, mert mintegy 250 000 darab zsák áll rendelkezésére, amelyeket a vállalat a cséplés teljes beindulásakor küld ki a telepeknek. A bizottság tagjai részletesen foglalkoztak a felvásárlási teendőkkel, főleg a felvásárlási árakkal kapcsolatos problémákkal. Pánczél Géza, a megyei rendőrkapitányság társadalmi tulajdcnvédelmi osztályának vezetője a vasúti szállításokkal kapcsolatos teendőkkel, a raktárak biztonsági berendezéseivel, a felvásárlók tevékenységeivel foglalkozott. — A felvásárló ne álljon a raktár ajtajában, ne várjon arra, hogy a gazdák vigyék oda gabonájukat, hanem keresse fel őket, agitáljon, hogy a terményüket az államnak adják el a gazdák. Rékai Gábor, a Terményforgalmi Igazgatóság igazgatója arról beszélt, ügyelni kell arra, hogy a felvásárlók ne károsítsák meg a gazdákat a gabonaátvételnél különböző manipulációkkal A felvásárlási árakkal kapcsolatban elmondotta: — Mindenkinek meg kell magyarázni, hogy — minden ellenkező híresztelés ellenére — nem lesz változás a termények felvásárlási árában. A párt és a kormány vizsgálta ugyan ezt a kérdést, de mivel a termés alatta maradt a tavalyinak, úgy döntött, hogy nem változtatja meg az árakat, tehát a terményeket az állam ugyanolyan áron vásárolja meg, mint az elmúlt évben. Beszélt azonfelül a spekuláció megA Paksi Járási Párt VB tagjai a györkönyi Szabadság Tsz-ben Az elmúlt héten a Paksi Járási Párt Végrehajtó Bizottság a györkönyi Szabadság Termelőszövetkezet intézkedési tervét tárgyalta meg. Az értekezletre este került sor. Ezt megelőzőleg a végrehajtó bizottság tagjai egész nap a termelőszövetkezetben dolgoztak, borsót forgattak és kévéket hordtak össze a kévekötő aratógép után. így a v. b. tagoknak módjuk nyílt közvetlen közelről megismerkedni a szövetkezeti tagok munkájával, életével, de ugyanakkor közvetlenül megismerkedhettek azokkal a problémákkal, amelyek a szövetkezet tagjait foglalkoztatják. A Vörös Zászló Termelőszövetkezetben dolgozott egy napig a bátai KISZ segítő brigád Naponta érkeznek hírek a KISZ segítő brigádok eredményeiről. A fiatalok résztvesznek a községek csinosításában, idős embereknek segítenek a mezőgazdasági munkák-. ban, vagy olyan fiatal szüleinek, aki; KISZ tag, de katonai szolgálatot telj jesít. A bátai segítő brigád tagjai! elhatározták, hogy egy napig a Vörös! Zászló Termelőszövetkezetben dől-! goznak. A munkában 24 fiatal vett: részt. Ez elsősorban azt) a célt szolgálta, hogy a brigád tagjai megismerkedjenek a szövetkezet munkáVilágrekorder szarvasbikát várnak az idén a gemenci erdőben A Tolna megyei erdőkben több mint 50 évvel ezelőtt, 1891-ben lőtték ki azt a szarvasbikát, amelynek agancsát ma is világrekordként tartják számon, a nemzetközileg megállapított pontozás alapján. Az idén, mint a híres gemenci vadgazdaság vadászai megállapították, hasonló világrekordra van kilátás, mert olyan jó volt a szarvasok agancsfelrakása. Az erdészet szakemberei továbbra is élénk figyelemmel kísérik a szarvasbikák fejlődését s minden remény megvan arra, hogy az őszi vadászatokon, amelyeken harminc bikát lőnek ki, sikerül az idén világrekordot jelentő bikát is elejteni. jával, hogy a kiszista fiatalok és a termelőszövetkezet tagjai még jobban összebarátkozzanak. A fordítókorong lapja megcsi- kordul a csille alatt. Nagy- györgy Sándor nekifeszíti vállát a vályoggal rakott vascsillének s tolja befelé a kemencébe. A kemencében, ahol a 24 voltos árammai működő villanylámpa csak alig derít annyi fényt, hogy a téglarakást látni lehet, egymás tetejére rakja a vályogot. t — Mióta dolgozik a szakmában? —• O kérem, mi nagyon korán kezdjük ... Látta ott kint azt a gyereket, aki a lóval vontatja a csilléket? Hát én még annál is kisebb voltam. Tizenkét éves sem múltam, amikor már a téglaverőplaccon apám után szedtem a vályogot. S most itt folytatom.. . Szinte mértani pontosságot követel a vályog helyes berakása. Ha rosszul rakja, úgy hogy nincs hézag a vályogok között, akkor nem lesz huzat, összeég a tégla, negyedosztályúnak tudják csak eladni. Amíg gyors mozdulatokkal rakja a „falat” addig nem sokat lehet vele beszélni. Csak akkor, amikor csillehiány miatt kiülünk a kemence mellé. Iskola, nsgsfközi^és mozi épül előzéséről, a megfelelő mennyiségű iparcikk biztosításáról, a termelőszövetkezetektől történő felvásárlásokról. — Ne kerüljön sor semmiféle törvénysértésre, szoros kapcsolatot kell kiépíteni a felvásárló és a tanácsi szervek között és akkor nem lesz nehézsége a felvásárlási terv teljesítésének. Vígh Dezső elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy a felvásárlást politikai feladatként is kell tekinteni, úgy kell nézni a felvásárlási rendszert, mint a párt és a kormány politikáját, amely az elmúlt évben minden tekintetben bevált. Gondos és pontos felkészülésre van szükség, a felvásárló szerveknek a tanácsok adjanak segítséget. A felvásárlási terv teljesíthető, mert úgy alakítottuk ki, hogy megfelelnek az itteni adottságoknak. Nem történhet meg viszont az, hogy kiírják, ennyi a feleslege, ebből ennyit és ennyit adjon le. A gazdákkal ismertessék a fel- vásárlási árakat, a felvásárlás különböző problémáit, s erre a vasárnap délelőttöket kell felhasználni — mondotta. Az Operatív Bizottság azután meghallgatta Marschik Pálnak, az Állatforgalmi Vállalat igazgatójának a jelentését az állatfelvásárlésok alakulásáról, majd részletesen megvitatta az ezzel kapcsolatos teendőket. Pakson a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása gondot okoz a község vezetőinek, s ez a probléma mind nagyobb lesz, ahogy a község terjeszkedik és a lakosság száma nő. A tanács és a község vezetői azon gondolkoznak, hogy vízgazdálkodási társulást hoznak létre, mely- lyel hosszú időre megoldódna a járási székhely lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátása. A vízgazdálkodási társulás létrejötte esetén mintegy harminc kilométer hosz szú vízvezetéket építenének a községben s így minden ház vízellátását Bölcske község lakossága régóta vágyik már filmszínházra, s mint arról korábban hírt adtunk már, elhatározták, hogy filmszínházat építenek. Az építkezés tervezése és megkezdése régóta húzódott már, míg a napokban végre eldőlt, hogy augusztus elején a Szekszárdi Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói megkezdik a mozi építését. A négyszáz férőhelyes normál mozi megépítéséhez szükséges 873 ezer forintot a községfejlesztési alapból biztosítja a tanács. Mint a tanácsnál megtudtuk, három évi községfejlesztési hozzájárulás fedezi ezt a költséget... A községfejlesztési hozzájárulás mellett társadalmi munkával is segíti a lakosság a filmszínház építését. Az építkezés folyamán mintegy hetvenezer forintos társadalmi munkát végez a lakosság. Tízezer forint értékű társadalmi munkát máris elvégeztek az építkezéshez szükséges anyag hely. színre szállítása közben ... Még a filmszínház építésének megkezdése előtt befejezik egy négytantermes iskola építését a községben. Az építők úgy tervezik, hogy a négytantermes iskolát két pedagóguslakással, mellékhelyiségekkel együtt július húszadikán átadják rendeltetésének. Az új iskola 400 biztosítanák. A vízvezeték hálózat kiépítése és a velejáró egyéb munkák körülbelül 3,5 millió forintba kerülnének. Az építés költségeiből egy-egy házra 1200 forint esne, melyet az építkezés ideje alatt, öt év alatt kellene kifizetni. A tanács külön szervezőbizottságot hozott létre a terv megvalósítása érdekében, s a szervezőbizottság tagjai a közeljövőben utcagyűléseken beszélik meg a lakossággal a vízgazdálkodási társulás létrehozásának tervét. ezer forintos költséggel épül részben községfejlesztési alapból, részben pedig községi beruházásból. Az új iskola elkészülte után az ősszel már 14 tanteremben kezdődhet meg a tanítás Bölcskén, s így nem lesz szükség délutáni oktatásra. Néhány évvel ezelőtt még a bölcs, kei szülők idegenkedtek attól, hogy gyermeküket a napközibe küldjék, most viszont már annyian szeretnék oda járatni gyermeküket, hogy az eddigi 60—70 férőhely kevésnek bizonyult az igények kielégítésére. A tanács elhatározta, hogy a régi napközi mellé egy új épületet épít, s ezzel negyven férőhellyel növeli a napközi befogadó képességének számát. A napközi bővítése negyvenezer forintba kerül, s elkészülte után 100—110 gyermeknek biztosít helyet, amíg szüleik a mezőn, vagy a ház körül végzik napi munkájukat. NagyobbtCtz idei kiállítás területe A 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt az előbbiekhez viszonyítva 15 310 négyzetméterrel nagyobb területen rendezik. Erre azért van szükség, mert a mintegy 30 hektárnyi területen megrendezésre kerülő őszi bemutató a Nemzetközi Borkiállítással és Nemzetközi Gép- kiállítással bővül. Épül az ország két legmodernebb bemutató csarnoka. A vasbetonvázas üvegfalú, galériás pavilonok a modem kiállítási építéstechnika szépségét, újszerűségét dokumentálják; A két nyolc méter magas csarnokban 3 000 négyzetméter a kiállítási terület. Felépítésre kerül ezen kívül mintegy 680 négyzetméter alapterületű három kisebb pavilon. A 600 négyzetméter alapterületen látványos pavilont épít a SZŐ VOSZ, amely a kiállítás központi helyén kerül elhelyezésre. A kereskedelem és a kisipar részére 960 négyzetméter alapterületű, 4X4 méteres újabb ti- puspavilon készül fémvázas szerkezettel, alumínium oldalfalakkal. A kiállítás területén az idén összesen 5 220 négyzetméter új csarnoképület, illetve kiállítási pavilon épül. 3*5 millió forintos költséggel vízgazdálkodási társulást terveznek Pakson MŰNK — Nehéz, de szép munka ez — kezdi a beszélgetést — most már jobban meg is fizetik, bár másképp állapítottam volna meg a bért, mert tudja rossz amikor esik az eső, és nem kapunk pénzt, mert nem dolgozunk. Valami olyant kellett volna kitalálni, hogy a kecske is jól lakjon, (a termelés is haladjon) a káposzta is megmaradjon (legyen mindig több pénz). — Most nem kapnak sok fizetést? Sokat kell dolgozni a fizetésért? — Ezernyolcszáz, meg kétezerötszáz között változik havonta a kereset. Ezer darab tégla után 9 forint ötven fillért kapunk. Ez elég. Csak amikor esik az eső napközben, akkor nem kapunk pénzt. — Ha nem dolgoznak, hogyan lehet akkor fizetni? — Igaza van, dolgozni kell, hogy keressünk, meg, hogy több teljen kenyérre, borra, ruhára, mindenre... ... Megfordítja a korongon a csillét, betolja a kemencébe, s rakja a ÁSOK vályogot egymás tetejére... a mázai téglagyárban. * lacsony, pirosarcú asszony. Fe. **jén kendő, munkanadrágban, kissé porosán áll a gép mellett Bimbi Györgyné. Amikor leszáll a gép mellé állított dobogóról (csak így éri fel az etető nyílást) kezéről a port törölve nadrágjához törli, elsimítja a kendő alól előbukó hajtincset. — Nehéz az élet... — mondja s még sóhajt is hozzá... S amíg rövid fél óra alatt elmondja élete, családja történetét, egy munkásasz- szony nehéz életét ismerem meg. 1949-ben jött a gyárba dolgozni. Férje ekkor halt meg. A népes család kenyérkereső nélkül maradt volna, ha... De ez a ,.ha” a munkásasszony veleszületettje — a család élére állt. Eljött a gyárba. Férje után ő állt a gép mellé. S lassan már tíz éve, hogy mindennap szorgalmasan bejár dolgozni. Otthon, négy gyerek várta a kenyeret, ruhát. S dolgozott három ember helyett is, kellett a pénz. Azután ahogyan nőttek a gyerekek, úgy jöttek ők is dolgozni... Előbb az egyik lánya, majd utána a másik, s most hárman viszik már haza a pénzt... Otthon csak egy gyerek van, az még iskolába jár, a másik a nagyobbik az fiú, iparitanuló. A lányoknak meg az ő munkaidejét is úgy osztották be, hogy valamelyikük •napközben otthon van, akkor amikor iskolába kell küldeni a gyereket, meg főzni kell a családnak. — Azért élet, hogy nehéz legyen, mondja kicsit mosolyogva Bimbiné, S utána szinte mentegetőzve, hogy olyan sokáig nem volt a gép mellett, társaira elnézést kérőn mosolyog, feláll a dobogóra, s eteti a gépet. A száraz kender-markok ropogva tűnnek el a gép gyomrában. Később, amikor egyik lányával beszéltem a gyárban, ő már másképp vélekedik. Jól élnek, eleget keresnek ahhoz, hogy jusson mindenre, új ruhákra, jó élelmezésre, a gyerekeket iskoláztatni. Meg arra is marad pénz, hogy moziba, színházba, meg kirándulni menjenek. így élnek ma már a kendergyáriak Du- naföldváron .... P. J.
