Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-09 / 160. szám
1958 július 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 8 Szabadságon a AZ ÖRÖKKÉ forgó préshengereket kirakták az udvarra. A több tonna súlyú gépalkatrészekkel telezsúfolt gyárudvaron most nem érződik a pörkölődő bitumen és gesztenyeliszt, most csendes a gyár. Szabadságolták a gépeket, berendezéseket. Azonban ez a szabadság nagyon hasonlít a betegszabadsághoz. Tizenegy hónapi folytonos üzemeltetés után leállították a nagymányoki brikettgyárat. Tizenegy hónapig éjjel-nappal kopogott a sodronyrácsra a brikett, naponta 20—25 vagon rakományt küldtek a TÜZÉPrielepek- re. Egy hónapig állnak a gépek. S ez idő alatt a termelés helyett a javítás folyik. A brikettgyártó munkások egy résziét már elküldték szabadságra, a kisebb rész még itt dolgozik a lakatosok, esztergályosok, kovácsok mellett, akik jó orvoshoz hasonló módon a legaprólékosabban átvizsgálják a hatalmas berendezés minden egyes alkatrészét. Aszmann Géza elvtárssal, a brikettgyár vezetőjével éppen akkor találkoztunk, amikor a műszaki gárdával a legfontosabb teendőket beszélték meg. Nagy terveik vannak a javítással kapcsolatban. Milyen fejlődésen mentek át négy év alatt a termelőszövetkezetek tehenészetei? 5 kilogrammos nyírási átlag a juhtenyésztésben A Megyei Törzskönyvezési Felügyelőségen pontos számításokat végeztek a termelőszövetkezeti tehenészetek fejlődésével kapcsolatban. A számítások rendkívül kedvező képet mutatnak. A tsz-eken belül egy tehéntől naponta átlagosan 1954 júniusában 7,9 liter, 1955 júniusában 8,8 liter, 1956 júniusában 8,8 liter, 1957 júniusában 10 liter, 1958 júniusában pedig 12,6 liter tejet fejtek. Az 1950-es évben a megye termelőszövetkezetein belül tehenenként átlagosan 1995 liter tejet fejtek. Az 1957-es évben viszont az egy tehénre jutó évi fejési átlag 2582 liter tej volt. Tehát 1957-ben 587 literrel többet fejtek egy-egy tehéntől termelőszövetkezeteinkben, mint az 1950-es évben. Az 1958-as év még jobb eredménynyel kecsegtet. Ugyanis ezév első felében tehenenként átlagosan 1416 liter tejet fejtek tsz-einkben és a számítások szerint az idén az évi fejési átlag túllépi a 3000 litert. Ebben az évben a harci Uj Élet Termelőszövetkezet vezet a tejtermelésben a megye tsz-ei közül, ugyanis ezév első félévében átlagosan 2020 liter tejet fejtek tehenenként az Uj Élet Tsz-ben. A Megyei Törzskönyvezési Felügyelőség szakemberei nagymértékben elősegítették a tsz-ek tehenészeteinek fejlődését, ugyanis a takarmányozással, az állatneveléssel és gondozással kapcsolatban hasznos tanácsokkal látják el a termelő- szövetkezeteket. Jelenleg 45 termelőszövetkezet szarvasmarhaállománya áll törzskönyvi ellenőrzés alatt. Befejezéshez közelednek a nyírások a juhtenyésztésben. Az idén nem várt jó eredmények születtek. A tamási Uj Élet Tsz-ben 6,5 kiló, a belecskai Szabadság Tsz-ben 5,5 kiló a nyírási átlag. Tavaly a termelőszövetkezetek ju- hászataiban átlagosan birkánként 4,5 kiló gyapjút nyírtak, a számítások szerint az idén viszont több mint 5 kiló lesz a nyírási átlag. A bátaszéki Búzakalász Tsz fiataljai élenjárnak a versenyben Megyénkben a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek 22 ifjúsági munkacsapatot szerveztek. A munkacsapatok versenyben állnak egymással. A legjobb munkacsapatok közé tartoznak a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet ifjúsági munkcsapatai. A termelőszövetkezet 9 tagú női és 7 tagú férfi munkacsapatának tagjai ébben az évben személyenként átlagosan 100 munkaegységet teljesítettek. A férfi munkacsapat tagjai közül legjobb eredményt Teleki István (160 munkaegység) és Stenge István (189 munkaegység) érte el. A lányok közül Várda Anna a legjobb 81 munkaegységével. Az ifjúsági munkacsapat jó munkája is elősegítette hogy a termelő- szövetkezetben eddig a kukoricát négyszer, a cukorrépát háromszor kapálták, a burgonyát pedig kétszer töltögették. A silótakarmányok mielőbbi begyűjtése érdekében a termelőszövetkezet KISZ-szervezete vasárnapi munkára mozgósította a fiatalokat. Az árpakereszt tőrjében „terítettek” ebédhez. Egyik kéve az asztal, másik a szék, s a szövetkezet tagjai számára máris készen áll az alkalmi ebédlő —, de aratásban nem is kell ennél nagyobb kényelem. Schulteisz Konrád és Imre öccse úgy látszik, alacsonynak találta az asztalt, ők fent a kocsin, az ülésdeszkán terítettek. A többiek szanaszét, a keresztek tövében, vagy az ebédet fogyasztják, vagy éppen kaszát kalapálnak. Ham Kálmán már a „kon- fektnél” tart, az almánál, az öreg Szentes Antal az utolsó falatokat szeli a szalonnából, amikor „Jó munkát”-tal köszön rájuk Dózsa László, a községi tanács elnöke. Végigjárta már a határt, s végül itt kötött ki a szövetkezetieknél. — Lassan már be is fejezitek... — állapítja meg. — Hát, gyűrjük az ipart... — válaszol Ham Kálmán a szokásos válasszál. Csak úgy, általánosságokkal indul a beszélgetés, megállapítják, hogy az árpa nem igen nőtt meg az idén, kevesebb termést ad, mint tavaly. Aztán szó- bakerül az időjárás, hogy utána ismét visszakanyarodjon a beszélgetés az aratáshoz. — A búzát is kézzel aratjátok? — érdeklődik a tanácselnök Ham Kálmántól, ő a szövetkezet elnöke. Szentes Antal válaszol Ham helyett. Beszélgetés — Én bizony, nem kaszálok 120 forintért, amikor a gép learatja ennyiért... — Hiszen a kasza is majdnem száz forintba kerül — szól közbe Schulteisz Konrád is, miután befejezte az ebédet, ő is csatlakozott a beszélgető csoporthoz. — Miért strapálja magát az ember, amikor géppel könnyebben megy az aratás ... Egy darabig megint csak mindennapi dolgokról folyik a szó, aztán a tanácselnök új témára fordítja a beszédet. Komolykodó képpel jegyzi meg: — Azt beszélik, az öreg Szentes ki akar lépni a Petőfiből... — Bolond lenne az öreg Szentes, ha kilépne — felel rá Szentes Antal olyan hangsúllyal, mintha nem is őróla lenne szó. — ügy áll a helyzet, hogy inkább belépők lesznek az ősszel — újságolja Ham Kálmán. — Persze, megnézzük, kit veszünk fel, mert azt akarjuk, hogy Varsádon is másként legyen... Ne úgy, mint azelőtt, a Szabadság idejében. — Sokkal jobb, amíg kevesebben vagyunk, jobban megértjük egymást — állapítja meg Szentes Piuszné. — Nem úgy van az Éva, mert gyár Gyermeknevelés A BRIKETTGYÁRTÁS technológiáját nem változtatva bővíteni akarják a termelést. Több és jobb brikettet akarnak majd egy hónap múltán küldeni a háztartásokba. Terveik szerint naponta 10 vagonnyi brikettel többet fognak majd termelni. Nézzük az előkészületi munkákat. Amerre megyünk a hatalmas gyártelepen, mindenütt munkások serénykednek. Egyik helyen a hetven méteres futószalagot javítják, másutt meg a préshengereket egyengetik, öntik és esztergáljak a csapágyakat. Kint a gyár külterületén, a község alatt pedig rendezik az évek során felgyülemlett nagymennyiségű bitument és gesztenyét, vagonba rakják és a feldolgozó helyre szállítják. Az a tetrvük a gyár vezetőinek, hogy indulásra már apy- nyí segédanyagot készítenek elő, hogy még júliusban ezer mázsa brikettet tudjanak terven felül készíteni. A lehetőségeik ehhez megvannak. Mire a lakatosok befejezik a munkát, átadják a meggyógyított, beteg- szabadságából talpraállított gyárat, akkorira kipihenten visszajönnek a brikettgyártás munkásai és elfoglalják helyüket a gépek mellett, hogy naponta negyven vagon brikettet küldjenek a háztartásokba. pedagógus-körökben Pesten történt, amit itt leírok, ott Ç történnek ilyen regényes dolgok, vidéken nem. Betértem az egyik fodrász ktsz- be, hogy lerójam borravalós kegye- letemet a művészet és a labdarúgás 'vitáinak eme szent gyülekezetében. ^Természetesen várni kellett. Ez a legjobb alkalom az; embertípusok és az érdekes beszélgetések megfigyelésére, hallgattam hát tágranyitott fülekkel. Néhány perc múlva bejön egy 16—17 év körüli fiú. Megdöbbentő jelenség: „kefés” hajviseletében csúf ol'lóvágások éktelenkednek. Odamegy az egyik mesterhez és sírva panaszkodik. Édesapja korrigálta az illető borbély kezemunká- ját, a saját édesapja. A fodrász dühbegurul, szidja az apát. Jogosan, mert nem azért káromkodik, hogy az ő munkáját csúfolták meg, hanem mert a fiút tették csúffá. Elmondja, miről van szó. Ismeri az apát (fia mindig itt nyiratkozik), tanár az illető. Fiát spártai szigorral f neveli, ami helyes volna, de túlzásába vitte a dolgot — hihetetlenül eltúlozta — főleg a takarékosságra ],való nevelésben. J Legszebb példája ennek az, hogy (la fiú világéletéiben kopasz volt, legfeljebb születésekor nem. Tehát fnem sajtóhiba az előző mondat: a fiút 16 éves koráig minden al italommal kopaszra kellett nyírni! Tíz. tizenkét évig még tűrhető az eljárás, ha szokatlan is. A serdülőkor derekán azonban már tűrhetetlen, nevetséges, lehetetlenné teszi a fiatalembert. Mert fiatalemberről van szó (egybeírva), ezt tudnia kellene a kedves papának — pedagógus lévén. Fia nemcsak a lányok, de a fiúk, sőt a felnőttek előtt is nevetséges, komikus jelenség. Elképzelhető, hogy az ellentmondásokkal teli. lázas serdülőkorú gyermek lelki- állapota kétségbeeséssé fajulhat gyötrődése miatt és ennek tragikus vége lehet. Feltétlenül szükséges a szigorúság a nevelésben, de csak annyi, amennyire feltétlenül szükség van. Még az igazán vaskalapos tanárok jórésze is emberien ítél emberi dolgokban. A fiút persze most is kopaszra nyírta borbélya, mert kénytelen volt. Annyit segíthetett rajta csupán, hogy nem fogadott el pénzt másodszor, a zsebpénzt nem rövidítette meg. Mondom, Pesten történt az eset, de talán nem volt felesleges elmondani Szekszárdon sem. Érdekes, különös történet — esetleg okulni is lehet belőle. GEMENCI TAMÁS Az újítómozgalom társadalmi ellenőrzése a Bonyhádi Cipőgyárban KISSÉ bizonytalanul tekintettem az újítómozgalom társadalmi ellenőrzése elé akkor, amikor vállalatvé- zetőségünk ezt tudomásomra hozta. Voltak a korábbi években is ellenőrzések — igaz, nem sok esetben — amikor megjelent vállalatunknál két-három kiküldött és elmondták, hogy megbízásuk van a mozgalom ellenőrzésére. Az első alkalommal örömmel fogadtam a kiküldötteket, arra gondoltam, hogy részvételükkel segítséget kapok a munka megjavításához. Sajnos, sok esetben nem ezt tapasztaltam. Úgynevezett „csendes beszélgetések”-kel telt el a nap, este pedig „érzékeny búcsút” vettünk egymástól. Haszna nem sok volt a látogatásnak minősülő „ellenőrzésnek”, így ezek az emlékek nem valami jó nyomot hagytak bennem. Meg kell említeni még azt is, hogy az ellenőrök egyike sem volt cipőipari szakember, így bizony csak az újítások adminisztratív része körül kapirgáltunk, ott is csak igen vérszegény eredménnyel. a tarlón,.. sok ember is megértheti egymást, ha ugyanazt akarja — válaszol Dózsa. — Csak az olyanok nem kellenek, mint Hajdú meg a Strasszer. Hajdú Gábor mindenben csak a hibát keresi — teszi hozzá az öreg Szentes. — Mit szólnak hozzá, hamarosan megkapjuk a. juhokat, 130 darabot — újságolja a tanácselnök, aki egyébként a másik varsádi szövetkezet, a Kossuth tagja. — Az árpát ott csépeljük majd el a ho- dálynál, hogy télen fel lehessen használni. — Csakhogy a birkákra rá lehet fizetni —I vélekedik Schulteisz. — Ráfizetni végeredményben mindenre rá lehet... Persze, ha olyan ember van a juhoknál, aki érti a velük való foglalkozást, nem kell attól tartani, hogy ráfizetünk. Viszont nem lehetünk sokáig állattenyésztés nélkül. Az idén még nálunk is, nálatok is a szerződött növényekből lesz pénz, de gondolni kell a jövőre is ... — válaszol Dózsa. (Mindkét termelőszövetkezet a tavasszal alakult meg.) — Nekünk valószínű, beválik majd a lucerna — mondja Ham MOST azonban nagyon kellemesen csalódtam. Először is azért, mert az ellenőröket nem az érdekelte elsősorban, hogy milyen az adminisztráció stb., hanem az újítások elbírálása. Tüzetesen megnézték másfél évre visszamenőleg, az újítási javas, latokat, melyik miért lett elfogadva és amelyiket elutasították, ez miért és helyesen történt-e. Utána tételenként vizsgálták felül a tapaszta- latcserés újításokat, amelyeket más vállalatoktól kaptunk, valamennyinél azt is, hogy azok üzemszerű alkalmazása biztosítva van-e. A munkavédelmi újítások megvizsgálásánál felhívta a bizottság a figyelmet arra a hibára, hogy az újítási előadó az ilyen természetű újításokat nem beszéli meg a balesetelhárítási megbízottal, nem kéri ki véleményét, így nemcsak segítséget nem tud adni, hanem nincs is tájékozódva az ilyen újításokról. Felfedeztek néhány olyan újítást is, amelyeket annakidején elfogadtak, de a gyakorlatban nem alkalmazzák azokat. Megvizsgálták az újítási feladatterKálmán. — Tizenhárom holdat szerződtünk magfogásra. Ha ez sikerül, nem panaszkodhatunk a pénz jövedelemre. — Az idén mi is a szerződött növényekből pénzelünk, ahogyan számítjuk, úgy 140 ezer forint lesz a felosztható pénzösszeg. Elérjük az ötven forintos munkaegységet — újságolja Dózsa. Ham Kálmán úgy látszik, nem akar jóslatokba bocsátkozni, figyelmét leköti egy jólmegtermett tücsök, amely előóvakodik a kéve alól és a pokrócon maradt kenyérmorzsából kezd lakmározni. — Ne te ne! Nem segítettél semmit és idejössz enni? — legyint feléje. A tücsök a pokróc alá, menekül, de néhány pillanat múlva ismét elő óvakodik és újból lakmározni kezd. — Ha már ilyen erőszakos vagy, akkor csak maradj. De mi mehetnénk akkor ... nyújtózik, aztán úgy folytatja a félbeszakadt beszélgetést. — Milyen lesz a jövedelmünk, majd meglátjuk az őszszel. Azt hisszük az első év kezdetnek jó lesz ... Ha tudtuk volna, hogy kijössz, a te részedre is hoztunk volna egy kaszát — mondja tréfásan a tanácselnöknek, aki ugyancsak menni készül. Aztán újra beleáll a kis csapat a gabonatáblába, folytatja az aratást. (BOGNÁR) veket is visszamenőleg két esztendőre, hogy azok egyes pontjai mennyiben kerültek megvalósításra, menynyiben segítették az újítási mozgalmat. Az ügyvitel vizsgálata volt az utolsó, itt arra terjedt ki az ellenőrzés, hogy a határidőket betartottuk-e, biztosítva van-e a törvényesség az újításoknál, időben kifizetik-e az újítási díjakat, a vállalat- vezető és a főmérnök határidőre elintézik-e a reájuk vonatkozó, törvényben előírt kötelezettségeket. A VIZSGÁLAT szakszerű és pontos volt, amelynek eredménye minden bizonnyal az újítómozgalom további megjavítása lesz. Meg kell itt említeni a társadalmi ellenőrző bizottság összetételét is, amelynek munkájában Hetényi János művezető, Havasi Ferenc technológus, az újításokkal kapcsolatos gyártás- technológia szakértője, Jónás Ferenc TMK előadó, aki főként a gépészeti jellegű problémákat ismeri, Gungl István tüződei karbantartó, a szakszervezeti újítási bizottság elnöke vett részt. Többen közülük évtizedek óta dolgoznak a cipőipariban. Azt hiszem, hasonló társadalmi ellenőrzés más üzemekben is elősegítené az újítómozgalom fellendülését. Horváth József újítási előadó Sikerrel szerepeltek a szekszárdiak a BM megyei kultúrversenyén Július 6-án, vasárnap bonyolították le a BM művészeti együttesek megyei kultúrversenyét, amelyen a legjobb rendőrségi csoportok vettek részt. A verseny eredményeképpen a következő együttesek jutottak tovább a területi versenyre: A megyei rendőrfőkapitányság színjátszói Katona: Bánk bán című drámájának egy jelenetével, a szekszárdi B. V. tánccsoportja Este a fonóban című táncjátékával. Ezenkívül az egyéni szereplők közül ifj. Thaisz Lőrinc és Bajházi Árpád, a szekszárdi rendőrségi kultúrcsoport tagjai jutottak tovább. A területi 'versenyre augusztus 123-án Pécsett kerül sor, ahol négy megye legjobbjai mutatják 'be tudásukat.
