Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-08 / 159. szám
1958 július 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Változások a Károly utcában, Külső változások még nemigen látszanak. A medinai Károly utca alacsony, nádtetős házacskái ma ig olyanok, mint húsz évvel ezelőtt voltak. A házak berendezése, tisztasága azonban megváltozott, s változtak az emberek is. Eltűntek az agyonfoltozott, rongyos ruhák és ami a leglényegesebb, művelt ifjúság nevelődik a Károly utcában. Azelőtt cigánytelepnek is nevezték ezt az utcát. Ma már azonban mindjobban magába fogadja a falu lakossága a Károly utcaiakat. A különbségek eltűnőben vannak. MI MÁR NEM VAGYUNK CIGÁNYOK A cigány szó nem mint nemzetiségi fogalom él a Károly utcaiak tudatában. A kóbor, tolvaj, dolog nélkül élő rokonaikról — mert ilyenek is vannak — megvetéssel mondják: „Azok még cigányok, de mi már nem vagyunk azok, dolgozunk, tisztességes ruhában járunk, s ennélfogva mi is éppen olyan embernek érezzük magunkat, mint a falu többi lakói.” Érdekes például, hogy a cigány szót beszélgetés közben sem szívesen említik. A cigányzenét népi zenének, a muzsikus cigányt pedig népzenésznek mondják. Pedig semmi szégyellni való nincs abban, hogyha valaki cigány nemzetiségű. Ha a németek, a kínaiak, a magyarok, a franciák bátran és szégyenkezés nélkül vallják magukat olyan nemzetiségűnek, amilyennek születtek, akkor ezt a cigányok is megtehetik. A mi társadalmunkban úgysem a nemzetiségi hovatartozásánál fogva, hanem a munkájánál, viselkedésénél fogva ítélik meg az embereket. A Károly utcaiak is tudják, hogy a cigány nemzetség leghíresebb alak. ja, Dankó Pista soha nem tagadta meg cigány származását, hanem kitartó szorgalmával, művészetének állandó tökéletesítésével igyekezett egyre nagyobb tekintélyt szerezni a cigány névnek. AZ EGYKORI VADÁSZKASTÉLY TANULÓI Az Apponyi grófok medinai vadászkastélyába, amely ma általános iskola, mintegy 30 fiú és leány jár rendszeresen iskolába a Károly utcából. A 30 tanuló közül az idén csak egy bukott meg. A többiek közepes, vagy jó tanulók, de van közöttük jeles, sőt kitűnő tanuló is. Rittmann Lászlóné, az iskola egyik pedagógusa érdekes dolgokról világosított fel. Az általános nyolc osztályt ketten végezték el az idén a „telep” gyermekei közül, s mindketten a traktoros szakmát akarják kitanulni. Van egy fiú, aki túlkorossága miatt már otthagyhatná az iskolát, de a mamája ragaszkodik hozzá, hogy meglegyen a nyolc általános osztálya, mivel „iparost” akar belőle nevelni. Az iskolában végképp eltűnt a különbség a Károly utcai telep gyermekei és a falu többi gyermeke között. Vegyesen ülnek a padsorokban együtt szerepelnek az úttörő kultúrműsorokon, meleg barátságok szövődnek a gyermekek között. A régi rendszer átka, a faji megkülönböztetés, a sötétebb bőrűek lenézése az új generáció tudatából szerencsésen kiveszett már. S hogy ez imost így van, ez a medinai pedagógusok lelkes munkájának is köszönhető. ORVOS SZERETNE LENNI Sallai Józsefeket látogattuk meg a Károly utcában. A családfő napszámos, a felesége postai kézbesítő. Az egyik fiacskájuk, a tíz esztendős, feketeszemű, vékony, eleven kis Józsika jelesen végezte el az idén az általános iskola negyedik osztályát: Az ő sorsáról beszélgettünk Sal- laiék hűvös, tiszta kis szobácskájábán. Lehalkították a rádiót és az ízléses terítővei letakart asztal mellett, amelyen egy nagy csokor virág állt karcsú vázában, a családnak csaknem valamennyi tagja hozzászólt a beszélgetéshez. Szavaikból érződött, hogy nagy értéknek tartják Józsika tudását és becsülik szorgalmáért. — Továbbtaníttatom — mondja az apja —, nem sajnálok semmi áldozatot érte. Minden vágya az, hogy orvos lehessen és úgy hiszem, ha szorgalmas lesz, el is érheti célját. A LEGÚJABB NEMZEDÉK már tervekkel, vágyakkal indul a jövőnek, öreg, reszkető kezű emberek tanulják unokáiktól a betűvetés mesterségét a Károly utcában. S az emberekben végbemenő változások értékesebbek a külsődleges változásoknál is. A mi társadalmunk lehetővé teszi, hogy a képességek mindenütt kibontakozzanak. Sallai Józsika, ha szorgalmát megtartja hírneves orvossá válhatik idővel, s nemzetségének a gyógyítás terén elért eredményekkel éppoly hírnevet szerezhet majd, mint egykoron példaképe, Dankó Pista szerzett híres zenéjével. (Haypál) ÍREK — A dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet a meglévő 28 hold gyümölcsöse mellé az ősszel újabb 3 hold gyümölcsöst telepít. A szövetkezet tagjai úgy tervezik, hogy ezt a területet birsalmafával ültetik be. — Dél-Afrikában mind gyakrabban használnak struccmadarakat „juhászkutya” szerepében. Dél-Afrikában ugyanis csak nagyon kevés kutya van és ezért próbálták a struccokat juh- nyájak őrzésére beállítani. A meglepő a dologban, hogy a struccok kiválóan beváltak ebben a szokatlan szerepben. — A Tolna megyei Könyvtárban hamarosan elkészül az új „Műsorválasztási Bibliográfia", amellyel az öntevékeny kultúrcsoportok műsor- összeállítási és kiválasztási munkáját kívánják elősegíteni. — Az elmúlt félévben az esős idő-, járás miatt a Dombóvári I. számú Téglagyárban 142 000 darab tégla ment kárba. — A tengelici Petőfi Tsz-ben az alsótengelici brigád őszi árpából 20.92 mázsás átlagtermést ért el olyan földterületen, amelyen négy évvel ez-' előtt még egyéni parasztok gazdálkodtak. — A medinai községi tanács a köz-, 1 'ségfejlesztési alapból 100 mázsa cementet vásárolt a község járdáinak megjavítására. Először a Kossuth Lajos utcát járdásítják. — A 36 éves Alberto de Cristofaro és 18 éves menyasszonya, Bianca a l/ Szép könyvtári tervek Tolnán, Faddon és a szekszárdi járás más községeiben A községi könyvtárak tanácsosí- tásával kapcsolatos előtervezések a szekszárdi járás valamennyi községében befejeződtek. A kép, ami a tervlapok átnézése után kialakult, igen örvendetes. Nemcsak arról van szó, hogy a könyvtárak egyszerűen gazdát cserélnek a jövő évtől kezdve. A száraznak tűnő számadatokból inkább az állapítható meg, hogy az eddigi kis könyvállományú, vagy nem megfelelő elhelyezésű és berendezésű könyvtárak a tervek meg valósulása után vezető helyet foglalnak majd el községeink kulturális életében. A járás községi tanácsainak vezetői nemcsak lelkesednek az ügyért, de már az első évben szilárd gazdasági alapot kívánnak teremteni a további fejlődés számára. Erre igen sok példa van. Odahús a szíve••• Pécsi Antalnéval a tanácsháznál találkoztunk. Az elnökre várt. A várakozás unalmát beszélgetéssel igyekeztünk elűzni. A beszélgetés során az alábbi párbeszéd folyt le: — Milyen ügyben keresi az elnök elvtársat? — Munkakönyvét szeretnék tőle kérni. — Hova akar menni dolgozni? — Nem nekem kell a munkakönyv, hanem a lányomnak. — Magának akkora lánya van ■már, hogy. munkakönyv kell neki? A fiatalasszony arcán mosoly jelenik meg, mélyet lélegzik és hosz- szabb beszédbe kezd. — Most állt ki az iskolából. A tizenötödik évében van. Ez az egyetlen gyermekünk. Azt szerettük volna, ha otthon a gazdaságunkban segédkezne, de nem akar otthon maradni semmi pénzért sem. — Miért nem akar maradni? — Nem tetszik neki a paraszti élet, ahogy mi élünk. Nem akar hajnaltól késő estig dolgozni. Elmegy a kísérleti gazdaság baromfifarmjára. Ott sok lány dolgozik, jobban érzi magát, périzt keres és szép ruhákat vehet magának a pénzen... Ez kell a mai fiataloknak. Minket öregeket meg otthagynak magunkra, hadd kínlódjunk a földünkkel... Ezek a mai fiatalok nem értékelik a földet. Nem ragaszkodnak hozzá, nekik pénz kell, könnyebb élet kell. — Es maga nem örül annak, hogy a lánya a könnyebb életet választja? — Őszintén megmondom, egy kissé sajnálom, hogy itthagy bennünket, hűtlen lett a gazdasághoz c „paraszt” élethez, de ha a szíve odahúzza, akkor hadd menjen, tanultabb mint mi vagyunk, nyolc általánost végzett, több esze van ... Lehet, hogy neki van igaza. Tolna községben már eddig is szépen berendezett, közel 3000 kötetes könyvtár szolgálta a dolgozókat, de most, hogy a könyvtárnak teljesen gazdája lesz a tanács, a v. b. elnök Orosz György, a titkár Baráth Ferenc elvtárs az eddiginél még na- gypbb áldozatot kívánnak hozni. Majdnem 70 000 forintos költségvetési tervben csupán könyvekre 40 000 forintot szeretnének adni, ami a jövő évben 2000 kötet új könyvet jelent. De ott van a másik oldalon Harc, mint a járás legkisebb községe, csupán könyvekre 10 000 forintot szán, külön szívügyének tartva Janya- pusztát, ahol 5000 forinttal kívánja a könyvállományt növelni. Vagy állítsuk példának a közép- nagyságú Medinát, Faddot, ahol kb. 35 000 forint a költségvetési terv, amiből csak könyvekre Faddon 15 000 forintot, Medinán 10 000 forintot, Domboriban 8000 forintot kívánnak felhasználni. Bátán a könyvtár eddig egy tanteremben volt. Világos, hogy ott a jövőben nem maradhat. A tanácselnök elvtárs meg is találta a megoldást, és a tanácsházán még az idén biztosít két termet: egy olvasót és kölcsönzőt az új könyvtár számára. Erre már meg is van a pénze, úgy, hogy a jövő évi költségvetésbe betervezett összegből 8000 forintot fordíthat könyvbeszerzésre. Bátaszéken a KISZ-szervezet, Alsónyéken a nő- tanács juttatja megfelelő helyiséghez a könyvtárat, szép számú könyvhöz pedig az új gazda: a tanács. Tengelic, Szedres, Fácánkert, saját könyvtárán kívül komolyan gondol a pusztákra is, hogy kielégíthessék a pusztai lakosság olvasási igényeit. A községfejlesztési járulékból még külön is juttat könyvtárak gyarapítására Tengelic, Báta, Bátaszék, Sárpilis, Tolna, Fadd, Mözs. Kiemelhetők még átlag 20 000 forint körüli tervezéssel Bogyiszló, Mözs, Sióagárd községek. Nem nehéz elképzelni, hogy az új és újjá varázsolt és szépen berendezett könyvtárhelyiségekben, ahol már jövőre tekintélyes számú, jobbnál, jobb könyv, de újság, folyóirat is lesz, igen komoly olvasói, kulturális élet indul majd meg, s falvaink népe valóban olvasó néppé válik. M. I. A számok tükrében tésre, s arra, hogy a belterjesség minden téren érvényesüljön, s így sok árut termeljen a szövetkezet. Áttértek a Cornwal sertéstenyésztésről a nagy, fehér, hússertés tenyésztésre, a bacon hizlalásra, tenyészállatok nevelésére. Szarvasmarhánál 150 százalékkal emelték a tehenek számát. Ötezer darabra növelték a baromfiállományukat, most vesznek át 150 darab juhot. Komoly jövedelmet jelent a szövetkezetnek a szőlő. Három évvel ezelőtt még sok volt a baj, kevés volt a termés, elhanyagolt volt a szőlő, nem volt pótlás, a borok is silányak vol-, tak. Az utóbbi három év alatt 5000 mázsa istállótrágyát terítettek el benne, 6 kataszteri hold új telepítés történt és minden tőke hiányt pótoltak, közé 700 darab francia barackfát ültettek (törpe törzsű), ha nem lesz elemi kár, könnyen adhat a szőlő 1.2 millió forintot. A város ellátására 7 kateszteri hold öntözéses kertészetet állítottak be, mely a kertészeti dolgozók jó munkáját dicséri, 100— 150 000 forint jövedelemre számít a tsz az idén belőle. A jó eredmények abból követkéz-, nék, hogy a termelőszövetkezet tagSzekszárdon, ha a termelőszövetke-, zetről beszéltek 1955 előtt, akkor sokan, közöttük dolgozó parasztok is, csak legyintettek. Erre persze az akkor működő tsz és tagsága igen sok okot is adott. Rossz volt a vezetés, széthúzó volt a tagság, nem ment a dolog, gazos maradt a föld, a termés pedig csak ennek arányában volt. így persze a jövedelem is kevés volt, züllésnek indult a tsz. 1955. augusztusában fordulat állott be a tsz-nél. Uj vezetőség, új agronó- mus került a tsz élére és gyorsan szaporodott a tagság is újakkal, így aztán új úton indult el a Béke Termelőszövetkezet. A vezetőség összefogva a tagsággal, olyan tervet készített, illetve fogadott el, hogy annak megvalósítása a gazdálkodást jövedel mezővé és állandóan emelkedővé tette. 1956-ban például a szövetkezetei árvíz sújtotta, mégis a termésátlaga meghaladta 2—3 mázsával az egyénileg dolgozó parasztokét. 1957-ben pedig 3—4 mázsával, 1958-ban már az elcsépelt eredmény azt mutatja, hogy 5—6 mázsával takarít többet be a tsz, mint az egyéniek. A párt és a kormány javaslata alapján különös gondot fordít a tsz az állattenyészsága fegyelmezett, egységes, megelégedett. Éppen ez adott alapot arra, hogy olyan célokat tűzzenek ki maguk elé, amelyek tovább növelik a belterjes gazdálkodást, illetve a jövedelmet. Először legfontosabbnak tartották a puszták rendbetételét, a termelés és terméshozamok növelése mellett. Most építik meg az új 20 méteres modem üvegházat, s az esőztető öntözéses kertészetet szerelik be még ezévben. Tavaszra 1200 négyszögöl kertészetet üveg alá helyeznek. Sze-; repel a tervben egy 38 férőhelyes sertésfiaztató építése, továbbá 5000 csibe neveléséhez korszerűsítik a jelenlegi épületet, s még egy 500 férőhelyes baromfiólat építenek. Rendbehozzák és villamosítják József-pusz- tát, Nyámánd-pusztát, az Anna-, valamint az Eszteri majorokat, tovább növelik ez évben 45 tehénnel, 20 kocával a jelenlegi állományt. A tagság növekvő munkakedve, szorgalma biztosíték arra, hogy a kitűzött feladatokat meg tudják valósítani és ezen keresztül a tagságuknak növekvő jólétet biztosítanak, ezzel is segítve a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét. K. A. közeljövőben ... többszáz méter magasságból fejest ugranak a házasságba, s velük együtt ugrik az eskető pap. A leendő férj ejtőernyős volt és ugyanennél a csapattestnél szolgált a káplán is. Az esketés színhelye az ugrás után a torinói repülőtér lesz. Persze a menyasszony nem fátyolban és uszályos ruhában jelenik meg, hanem kezeslábasban és csizmában. — Ebben az évben a szekszárdi járás területén már 5 új népkönyvtárat létesített a Megyei Könyvtár (Közép- Tengelic, Tengelic-Katalin pusztai, Fadd—Dombari, Decs—Cserencz és Decs—Bograpusztán). Az új könyvtárak iránt mindenhol igen nagy ér-, deklődés mutatkozott a dolgozók részéről. — Takarékoskodnak a Tolna megyei Tejipari Vállalat dolgozói. A vállalat KST-jének 148 tagja van. — A Bonyhádi Építőipari KTSZnél a vállalatnál dolgozó nők házi munkájának megkönnyítésére mosógépet vásároltak. A gépet kölcsön használatra adják ki. — Az elmúlt évben a helyi tanácsok közül az ozorai községi tanács 12 000 forintot adott a községi népkönyvtár fejlesztésére a községfejlesztési alapból, amiből egy nagyobb méretű szőnyeget, egy asztalt négy székkel, egy könyvespolcot és 9000 forintért jó, új könyveket vásároltak. — Árdrágító üzérkedés bűntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre és 600 forint értékű vagyonának elkobzására ítélte a tamási járásbíróság dr. Málinger tanácsa Blum Pál mágocsi lakost. Blum Pál az árdrágító üzérkedést egy lóvásárlás során követte el, amikor a re- ■gölyi vásár után az általa megvásárolt lovat többszáz forintos haszonnal továbbadta anélkül, hogy azt egyszer is megetette volna. H szakszervezeti munka hirei Július 13-án a tolnai szakszervezeti bizottságok és a helyi Hazafias Népfront rendezésében magyar—német baráti estet rendeznek. A tolnai szakszervezetek az ünnepségre már megkezdték az előkészületeket. A tervek szerint kultúrműsor és baráti beszélgetés tölti ki az estet. * A Szakszervezetek Megyei Tanácsának rendezésében a szekszárdi hivatali és üzemi szakszervezeti vezetők, aktivisták részére aktíva ülést hívnak össze. Az ülésen a szakszervezetek előtt álló feladatokat, valamint a SZOT legutóbbi ülésének anyagát beszélik meg. * Tolna megye üzemeiben a szak- szervezeti és KISZ fiatalok készülnek a prágai Dolgozó Ifjúság I. Szakszervezeti Világkonferenciájára. Több Tolna megyei üzem fiataljai ajándékokat küldenek Prágába. A Bonyhádi Cipőgyár fiataljai cipőmodeleket, a Tolnai Pamutszövőgyár fiataljai szőtteseket, a Bonyhádi Zománcművek fiataljai pedig két művészi zománctáblát küldenek, melyen üdvözletüket küldik a konferenciának. * Az idén nyáron a megyei szaktanács 230 szervezett dolgozó gyermekét üdülteti Balatonlellén, Röjtök- muzsajon és Mikosdpusztán. Július 16-án az első üdülőcsoport — 130 gyermek — a második csoport majd augusztus elején követi. * Július 10-én a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő nőbizottság ülést tart. Az ülésen a szak- szervezetek nődolgozóinak problémáit vitatják meg.
