Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

/ Miért csak télen folyik kulturális tevékenység Németkéren? Több mint 3000 lelket számláló község Németkér, ahol az emberek­nek csak télen jut valami csekély hányad a kultúra, a művelődés tö­redékéből, nyáron szinte a község apraja-nagyja, felnőttje és fiatalja a határban dolgozik és estére fárad­tan, vajmi kevés kedvük van a kul- túrotthonba látogatni. Hogyan le­hetne mégis elérni, hogy. nyáron se legyen tetszhalott a kultúra? BŐVÜL A KÖNYVTÁR A községi tanácsnál Roncsek Magdától arról hallottunk, hogy még ebben az évben 240 darab kö­tettel, főleg szépirodalmi, ifjúsági könyvvel bővül könyvtáruk, s ezzel együtt majdnem 700 kötet lesz a könyvállomány. A könyvtár eddig a kultúrotthonban kapott egy kis he_ lyet, amely nem felelt meg a kö­vetelményeknek, ezért úgy határoz­tak, hogy a könyvtárat áthelyezik és olvasótermet is létesítenek. A terv szerint 16 000 forintot tudnak költe­ni az olvasóterem létrehozására és még ebben az évben az olvasóterem legszükségesebb kellékeit, székeket, asztalokat és egyéb kisebb berende­zési tárgyakat meg tudnak vásárol, ni. Olyan terveik is vannak, hogy több folyóiratot, politikai lapokat és egyéb újságokat rendelnének meg aszerint, hogy melyiket akarják ol­vasni. Szakkönyveik is vannak, és az idősebbek mellett különösen a fia­talság örömmel olvasgatja a mező- gazdasági szakirodalmat, főleg szőlő- és gyümölcstermelésről és az állat- tenyésztésről szóló könyveket. Tanítómese —felnőtteknek A jámbor tyúkok A rabló farkas s veszélyt kerülő, ravasz komája a csalafinta róka, nagy bajba jutott. A dűlők, mezők s erdők szegényke népe hatalmuk alul felszabadult. A gyáva 'nyálak, s a jámbor jércék a két kár vallót hencegve nézték:- „Rájár a gond már, kcndtekre, végre, nem dúskálhatnak életbe’ vérbe’. Új szokás járja: kend tek-f élének felkopik az álla.’' A rabló farkas s az eszes róka, ime, egy úton cselleng azóta. Erőszak helyett mindegyik, lám* sír. Mindegyik: mártir. S bár egyiküknek sem ízlik a dolog, alig vánszorog. A farkas „vak" lett, a róka: „sánta’’, s a tág, nagy világ mind őket szánja. így esett egyszer, nehéz napokban baromfinéphez este betoppan a két álorcás: — Szegény betegek nem bántunk senkit, Szállást, meleget, kis maradékot kérünk. Esetleg, fáradtak vagyunk, elért az éjjel, ügye, megszánnak, kendtek az éjjel? így könyörögtek. A tyúknép meg, balgán hallgatott rájuk, s az ólak alján helyet szorított két ravasz vadnak: Meghúzódhatnak, meg is alhatnak.’’ Arról a tyúkhad, persze nem tudhat, hogy a két álmok már a menyéttel megállapodott: eljön az éjjel. Ajtót a latrok majd nyitvahagyják, hogy megkönnyítsék a gyilkos útját. Surrant a menyét, tárt kapu várta s vetette magát az alvó nyájra, rendre öldöste, fürdött a vérben, és jóllakottan eltűnt az éjben. Reggel, a gazda, jaj, mire ébred! Vége van, vége, baromfinépnek. Farkas és róka, ártatlan, nyilván, így, egy állat öl: menyét a hitvány. Bottal a nyomát... De a tyúk: dög [lett. Oda kell vetni két vendégdögnek. Lát már a farkas, részét találja. S viszi jussához rókát — a lába. Ráfizetsz, jámbor, a jámborságra. Zsikó Gyula IDŐSZAKOS SZÍNJÁTSZÓ EGYÜTTES A beszélgetés során szóbakerült a németkéri színjátszó együttes, amely­nek lelkes tagjai sok kellemes per­cet szereztek nemcsak a falu lakói­nak, hanem a szomszédos Pales, Cece, Bikács dolgozóinak is. A két éve mű­ködő gárda sikerrel adta elő a Dok-| tor úr, a Szibériai rapszódia, a Lili bárónő és a többi darabokat. Nem­csak a falu és saját maguk szórakoz­tatására tanulták mindezeket, az előadások jövedelméből saját ruhatár rukat tudták bővíteni, táncruhákat, orosz táncok bemutatásához szüksé­ges férfi ingeket, női taftruhákat és egyebeket tudtak vásárolni. Mi a terv? Milyen színdarabbal, vagy egyéb kulturális eseménnyel szeret-, nék szórakoztatni a közeljövőben a falu lakosságát? — tettük fel a kér­dést és nem kis meglepődéssel hal­lottuk, hogy a tavaszi, a nyári mun­kák beköszöntével meghal Németké- ren a kultúráiét. A szereplők, mivel nagyobb részt parasztfiatalok, késő estig a határban dolgoznak és estére kelve már fáradtak az összejövetelre, tanulásra, és a próbákra. Később az­után odáig jutottunk a beszélgetés­ben, hogy talán össze lehetne fogni a fiatalokat, ha valaki vállalkoznék erre. A faluban lévő 12 pedagógus közül talán csak akad majd olyan ember, aki kézbe veszi a fiatalok irányítását és ha nem is olyan sok előadást tartanának, mint az ősz és a tél folyamán, de legalább egy szín­darab betanulásával és előadásával össze tudnák tartani a fiatalokat. MESTERHÁZI LAJOS: PÁR LÉPÉS A HATÁR 1920-ban a váci f egy házból meg­szökik két halálraítélt kommu­nista. Arra számítanak, hogy még aznap — előre megbeszélt és biz­tosított útvonalon — sikerül elér­niük a csehszlovák határt, de el kell témiök a kitervezett útirány­tól és városról városra menekül­nek. Életük többször is veszélyben forog. Sopronnál végül is sikerül átjutniok a határon. Az izgalmas szökés történetét első személyben mondja el az egyik főszereplő. Az író a munkásmozgalom egyik veteránjától szerezte értesüléseit, s igaz történetet mesél el regé­nyes formában. KARINTHY FRIGYES: MENNYEI RIPORT Karinthy Frigyes utolsó regé­nyeinek egyike, amint a címe is mutatja, nem a valóság hétköz­napjaiból választja témáját, ha­nem a „mennyből”. Halott törté­nelmi nagyságokat szólaltat meg képzeletében ő, pontosabban Mer­lin Oldtime londoni újságíró. Ka­rinthy szellemes riportjai a bar­langfestő ősemberről, Napóleon­ról, Kolumbuszról és másokról azt bizonyítják, hogy saját koruk mennyire nem értette meg ezeket AKI NEM TAG, NE JÖJJÖN KÖZÉNK A megalakult KISZ-szervezetnek je­lenleg 25—30 tagja van, de lehetné­nek többen is — jegyezte meg Rózsa­hegyi Józsefné pedagógus. Elmondta aztán azt is, hogy mintegy 20 fiatal kérné felvételét, ha nem lennének a szervezetben olyan KISZ-,tagok, mint N. Gy. és S. V., akik lejáratják a községben a KISZ tekintélyét. Elő­fordult egyszer, hogy a községből több fiatal, de nem KISZ tagok, egy délután bementek a helyiségbe sak­kozni, a két hangadó ezzel zavarta ki őket: „Mivel nem KISZ tagok, azon­nal hagyják el a helyiséget.” A KISZ-szervezet valóban csak papíron működik. Erejükből többre kellene futni a táncrendezvényeknél. Egy faluban az ifjúsági szervezetnek hatalmas feladata lenne, és van. Eh­hez azonban legfontosabb az egész fiatalságnak összefogása és irányi-, tása. Lehet, hogy nem olyan nagyon ér­dekes dolgok mindezek, dé ha segí­tenének a község kulturális életében alapvető változást elérni, ha a KISZ-szervezet erősebb lenne, akkor egvesapásra megváltozhatna az a hangulat, amely most uralkodik. Nem lehet, hogy az a fiatalság, amely télen olyan határtalan szorga­lommal tanul, próbált és járta a fal­vakat, nyárra, csak abbahagyja. A művelődés, a kultúra fejlesztése nem lehet időszakos, erre szüksége van az embernek egész éven át. Pálkovács Róza a nagyságokat, s a dicsőség és hír­név mennyire viszonylagos csu­pán. SINCLAIR LEWIS: FÖ UTCA Egy orvos fiatal felesége friss levegőt, mozgást, lendületet akar vinni az amerikai városka fojtó, sekély, mozdulatlan életébe. De a Fő utca társadalma erősebb, írat­lan törvényein és szokásai hatal­mán megtörik minden újító szán­dék és a lázadót magába nyeli a kisváros. JUHÁSZ GYULA:ÖRÖKSÉG A prózaíró Juhász Gyula majd­nem egyidős a költővel: gimna­zista korában írta első, elveszett novelláját, egyetemista hallgató korában már rendszeresen írt prózát. E hatalmas életműből me­ríti a kötet gazdag és nagyon vál­tozatos anyagát. Publicisztika, re­cenzió, esszé, megemlékezés, har­cos politikai cikk és lírai önvallo­más, novella és aforizma; ez a felsorolás ki sem meríti csak ér­zékelteti a kötet műfaji változa­tosságát. S Juhász Gyula roppant fogékonysága, nem lankadó, bá­mulatos érdeklődése e világ min­den érdeklődésre méltó dolgai iránt a műfaji változatosságot rendkívüli tematikai változatos­sággal tetézi. A Szekszárdi Művelődési Ház együttese nagyszabású nyári turné­ra készül. Ezzel kapcsolatban nyi­latkozott Krassay Gyuia igazgató és Szentgyörgyi Kálmán művészeti előadó. — Milyen előadások állnak a Művelődési Ház együttese mögött? — Számos előadást tartottunk. Hogy csak a legjelentősebbeket so­roljuk fel Lavrenyov: „Leszámolás” című drámája, Miljutyin: „Havasi kürt“’ című operettje, Illyés: „Fák­lyaláng” című drámája, Huszka: „Mária főhadnagy’’ című operettje és Offenbach: „Gerolsteini nagyher- eegnő" című operettje. Csak látszat­ra sok köztük az operett, mert ter­mészetesen ezenkívül számos egyéb előadást is tartottunk, szerepeltünk különböző ünnepségek műsorában. — Milyen előadással készül most az együttes? — Jelenleg Török—Kárpáti: „Ipafai lakodalom” című zenés víg­játékával készül a csoport. Nyár van, ilyenkor a szórakoztató, az úgynevezett „könnyebb” daraboké a színpad. Számunkra azonban egy­általán nem könnyű a felkészülés, mert felkértük Latabár Kálmán Kcssuth-díjas kiváló művészt Cziha Tóni szerepének alakítására. A mű­vész vállalta a vendégszereplést. Azért esett választásunk éppen erre a darabra, mert a Blaha Lujza Színház több mint kétszáz előadás­ban játszotta nagy sikerrel. — Milyen hatással van az együttesre Latabár Kálmán közreműködése? — Igen jelentős segítséget jelent nekünk Latabár Kálmánnal együtt próbálni. Rengeteg hasznos tanács­csal látta el a rendezőt és a szerep­lőket. Egy érdekes mondását idézni kell. így szólt egy ízben az egyik szereplőhöz: „Édesapám, ezért az előadásért a néző 18 forintot fizet nemcsak Budapesten, vagy Szek- szárdon, hanem Sióagárdon és Bo- gyiszlón is. Tehát ugyanúgy kell játszanunk Sióagárdon és Bogyisz- lón is, mint ahogy Szekszárdon, vagy Budapestén játszanánk.“’ Iga­zán jólesett hallanunk a megszív­lelendő megjegyzést. — Hol és hány előadást ter­vez az együttes az Ipafai La­kodalom-mai? — Július 13-án kezdjük a turnét Szedres községben, összesen nyolc­van előadást tartunk Tolna, So­mogy és Baranya megye községei­ben. Szállítható szabadtéri színpa­dunk van, amit magunkkal viszünk, így sehol sem okoz megoldhatatlan problémát az előadás megtartása. — Néhány szót még az őszi és téli tervekről. — Az ősszel nagy terveink van­nak. Még nem döntöttük el, hogy Visnyevszkij Optimista tragédiá-ját játszuk-e, vagy Dobozy Imre Szél- vihar-át? Jobban szeretnénk az Optimista tragédiát előadni, csak még nem tudjuk színpadtechnikai- lag meg lehet-e oldani a szekszárdi és környékbeli színpadokon. A nyilatkozathoz igazán nem so­kat lehet hozzátenni. A Szekszárdi Művelődési Ház együttese igen jó hírnévnek örvend megyeszerte s bízni lehet benne, hogy hírnevüket a most következő és a későbbi elő­adásokkal még öregbítik. Hegyei fényképkiállítás Szekszárdon november 7-én A Szekszárdi Városi Művelődési Ház megyei fényképkiállítást ren­dez ez év november 7-én Szekszárdon. A kiállításon résztvehet minden amatőrfotós. Téma kötetlen. A kiállításra beküldött képek 24x30 centiméteres méretnél kisebbek nem lehetnek. Beküldhető képek száma személyenként 10 darab. Nevezési díj személyenként 10 forint. A képeket nevezési lappal együtt legkésőbb október 10-ig kell a Szekszárdi Művelődési Ház címére megküldeni (Szekszárd, Bajcsy-Zsilinszky ti. 8.) A pályázatra színes képek is küldhetők, de 9x12 centiméteres méret­nél kisebbek nem lehetnek. A bírálóbizottság által legjobbnak talált 10 kép értékes díjazásban részesül. A bírálóbizottság tagjai: Ottófi József, Jankó Sándor, Farkas Fe- rencné, dr. Kukkola József, Letenyei György. Äz ünnepi könyvhét újdonságai Vasárnapi levél rfgy látszik lassan hagyománnyá válik, hogy a „Vasárnapi levél” U gyerekekről, fiatalokról szól jón. Eredetileg nem ez volt a ter­vem, de megvallom, nem érzek lelkiisméretfurdalást emiatt, mert nem kis problémát jelent: merre halad fiatalságunk?, jók-e nevelési módszereink?, s egyáltalán ha van hiba (úgy hiszem nem is kevés), merre van a kivezető út? A múltkor azt írtam, nem olyan fekete az ör­dög, mint amilyennek festik, de azért ne csináljunk angyalokat se a gyerekekből, se a szülőkből. Ezért került sor megint arra, hogy a gyerekéletből vegyek egy példát. Egy ismerős családban három gyerek van. A legidősebb kilenc éves, a legkisebb még nem töltötte be a negyedik esztendőt, a harma­dik pedig pontosan középütt hat és féléves. Nemrégen lázas volt az egyik gyerek s lázát lemérendő kölcsönkérték a szomszédból a hőmé-* rőt. A hőmérőt később a legnagyobb gyerek, a kilenc éves összetörte. Szigorú apjuk lévén a gyerek nagyon félt tette következményeitől, rá­vette a középső testvért: fogják rá a legkisebbikre, ő a bűnös. S hogy a középső biztosan ezt vallja, húsz forintot ígért neki a hazugság fe­jében. Este hazaérkezett az apa és amikor értesült a hőmérő megsemmisü­léséről, nagyon megverte a négy észt endös gyereket, mivel a másik ket­tő egyhangúlag azt vallotta, hogy ő volt a tettes. A verés nyomai még másnap reggel is látszottak az amúgyis vékonycsontú gyereken. Másnap délelőtt aztán a középső gyerek, akinek vallomását húsz forinttal vette meg nővére, nagyanyjának bevallotta, ki volt az igazi tettes és kishuga ártatlanul szenvedett. A nagyanya természetesen közölte ezt este a gyermekek apjával, de még előbb anyjával. Es amikor az apa ekkor a legnagyobbik gyerekre akarta kimérni a büntetést, az anya pártfogá­sába vette a bűnöst, nem engedte bántani, „megvédte” az apa haragjá­tól. A legnagyobb gyerek, a tettes és felbújtó, aki végignézte kishuga megveretését az ő bűneiért nem kapott ki, csak éppen a fenyegetések jutottak el hozzá, az ütlegek már nem, mert anyja mint egy nőstény- tigris védte meg legkedvesebb cseme téjét. Félreértés ne essék. Nem vagyok híve annak, hogy a gyerekeket akárcsak a szülők is üssék-verjék. Az okos szó sokkal többet ér az üt- legeknél. (Persze egy gyerek ülésre használt testrésze sincs porcelánból, hogy eltörjön, ha rálegyintenek néhányat). De ugyan milyen nevelési módszer az, amit a szóbanforgó anya gyakorolt. Hogy milyen? Két nap múlva megszületett rá a válasz. A gyerekek az udvaron játszottak, mindhárman, s a középső valami kárt okozott a nagyobbik játékában. Erre ő így kiáltott fel: „Megállói megmondlak Anyunak!” Nem mondta meg, nem is történt semmi baji folyt tovább a játék. Később azonban a másik gyerek kiáltott fel ugyanígy. Erre a legnagyobb nem késett a válasszal: „Megmondhatsz! Azt hiszed érdekel? Anyu engem úgysem bánt.” Később még hozzátet­te: „Ha olyan nagyon árulkodós vagy, megmondhatsz Apunak is! Anyu úgysem enged bántani!” Az esethez nem kívánok semminemű kommentárt fűzni. LETENYEI GYÖRGY fl Szekszárdi Művelődési Ház nyári programja : 80 előadásos turné az Ipafai lakodalommal Főszerepben: Latabár Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents