Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-06 / 158. szám
/ Miért csak télen folyik kulturális tevékenység Németkéren? Több mint 3000 lelket számláló község Németkér, ahol az embereknek csak télen jut valami csekély hányad a kultúra, a művelődés töredékéből, nyáron szinte a község apraja-nagyja, felnőttje és fiatalja a határban dolgozik és estére fáradtan, vajmi kevés kedvük van a kul- túrotthonba látogatni. Hogyan lehetne mégis elérni, hogy. nyáron se legyen tetszhalott a kultúra? BŐVÜL A KÖNYVTÁR A községi tanácsnál Roncsek Magdától arról hallottunk, hogy még ebben az évben 240 darab kötettel, főleg szépirodalmi, ifjúsági könyvvel bővül könyvtáruk, s ezzel együtt majdnem 700 kötet lesz a könyvállomány. A könyvtár eddig a kultúrotthonban kapott egy kis he_ lyet, amely nem felelt meg a követelményeknek, ezért úgy határoztak, hogy a könyvtárat áthelyezik és olvasótermet is létesítenek. A terv szerint 16 000 forintot tudnak költeni az olvasóterem létrehozására és még ebben az évben az olvasóterem legszükségesebb kellékeit, székeket, asztalokat és egyéb kisebb berendezési tárgyakat meg tudnak vásárol, ni. Olyan terveik is vannak, hogy több folyóiratot, politikai lapokat és egyéb újságokat rendelnének meg aszerint, hogy melyiket akarják olvasni. Szakkönyveik is vannak, és az idősebbek mellett különösen a fiatalság örömmel olvasgatja a mező- gazdasági szakirodalmat, főleg szőlő- és gyümölcstermelésről és az állat- tenyésztésről szóló könyveket. Tanítómese —felnőtteknek A jámbor tyúkok A rabló farkas s veszélyt kerülő, ravasz komája a csalafinta róka, nagy bajba jutott. A dűlők, mezők s erdők szegényke népe hatalmuk alul felszabadult. A gyáva 'nyálak, s a jámbor jércék a két kár vallót hencegve nézték:- „Rájár a gond már, kcndtekre, végre, nem dúskálhatnak életbe’ vérbe’. Új szokás járja: kend tek-f élének felkopik az álla.’' A rabló farkas s az eszes róka, ime, egy úton cselleng azóta. Erőszak helyett mindegyik, lám* sír. Mindegyik: mártir. S bár egyiküknek sem ízlik a dolog, alig vánszorog. A farkas „vak" lett, a róka: „sánta’’, s a tág, nagy világ mind őket szánja. így esett egyszer, nehéz napokban baromfinéphez este betoppan a két álorcás: — Szegény betegek nem bántunk senkit, Szállást, meleget, kis maradékot kérünk. Esetleg, fáradtak vagyunk, elért az éjjel, ügye, megszánnak, kendtek az éjjel? így könyörögtek. A tyúknép meg, balgán hallgatott rájuk, s az ólak alján helyet szorított két ravasz vadnak: Meghúzódhatnak, meg is alhatnak.’’ Arról a tyúkhad, persze nem tudhat, hogy a két álmok már a menyéttel megállapodott: eljön az éjjel. Ajtót a latrok majd nyitvahagyják, hogy megkönnyítsék a gyilkos útját. Surrant a menyét, tárt kapu várta s vetette magát az alvó nyájra, rendre öldöste, fürdött a vérben, és jóllakottan eltűnt az éjben. Reggel, a gazda, jaj, mire ébred! Vége van, vége, baromfinépnek. Farkas és róka, ártatlan, nyilván, így, egy állat öl: menyét a hitvány. Bottal a nyomát... De a tyúk: dög [lett. Oda kell vetni két vendégdögnek. Lát már a farkas, részét találja. S viszi jussához rókát — a lába. Ráfizetsz, jámbor, a jámborságra. Zsikó Gyula IDŐSZAKOS SZÍNJÁTSZÓ EGYÜTTES A beszélgetés során szóbakerült a németkéri színjátszó együttes, amelynek lelkes tagjai sok kellemes percet szereztek nemcsak a falu lakóinak, hanem a szomszédos Pales, Cece, Bikács dolgozóinak is. A két éve működő gárda sikerrel adta elő a Dok-| tor úr, a Szibériai rapszódia, a Lili bárónő és a többi darabokat. Nemcsak a falu és saját maguk szórakoztatására tanulták mindezeket, az előadások jövedelméből saját ruhatár rukat tudták bővíteni, táncruhákat, orosz táncok bemutatásához szükséges férfi ingeket, női taftruhákat és egyebeket tudtak vásárolni. Mi a terv? Milyen színdarabbal, vagy egyéb kulturális eseménnyel szeret-, nék szórakoztatni a közeljövőben a falu lakosságát? — tettük fel a kérdést és nem kis meglepődéssel hallottuk, hogy a tavaszi, a nyári munkák beköszöntével meghal Németké- ren a kultúráiét. A szereplők, mivel nagyobb részt parasztfiatalok, késő estig a határban dolgoznak és estére kelve már fáradtak az összejövetelre, tanulásra, és a próbákra. Később azután odáig jutottunk a beszélgetésben, hogy talán össze lehetne fogni a fiatalokat, ha valaki vállalkoznék erre. A faluban lévő 12 pedagógus közül talán csak akad majd olyan ember, aki kézbe veszi a fiatalok irányítását és ha nem is olyan sok előadást tartanának, mint az ősz és a tél folyamán, de legalább egy színdarab betanulásával és előadásával össze tudnák tartani a fiatalokat. MESTERHÁZI LAJOS: PÁR LÉPÉS A HATÁR 1920-ban a váci f egy házból megszökik két halálraítélt kommunista. Arra számítanak, hogy még aznap — előre megbeszélt és biztosított útvonalon — sikerül elérniük a csehszlovák határt, de el kell témiök a kitervezett útiránytól és városról városra menekülnek. Életük többször is veszélyben forog. Sopronnál végül is sikerül átjutniok a határon. Az izgalmas szökés történetét első személyben mondja el az egyik főszereplő. Az író a munkásmozgalom egyik veteránjától szerezte értesüléseit, s igaz történetet mesél el regényes formában. KARINTHY FRIGYES: MENNYEI RIPORT Karinthy Frigyes utolsó regényeinek egyike, amint a címe is mutatja, nem a valóság hétköznapjaiból választja témáját, hanem a „mennyből”. Halott történelmi nagyságokat szólaltat meg képzeletében ő, pontosabban Merlin Oldtime londoni újságíró. Karinthy szellemes riportjai a barlangfestő ősemberről, Napóleonról, Kolumbuszról és másokról azt bizonyítják, hogy saját koruk mennyire nem értette meg ezeket AKI NEM TAG, NE JÖJJÖN KÖZÉNK A megalakult KISZ-szervezetnek jelenleg 25—30 tagja van, de lehetnének többen is — jegyezte meg Rózsahegyi Józsefné pedagógus. Elmondta aztán azt is, hogy mintegy 20 fiatal kérné felvételét, ha nem lennének a szervezetben olyan KISZ-,tagok, mint N. Gy. és S. V., akik lejáratják a községben a KISZ tekintélyét. Előfordult egyszer, hogy a községből több fiatal, de nem KISZ tagok, egy délután bementek a helyiségbe sakkozni, a két hangadó ezzel zavarta ki őket: „Mivel nem KISZ tagok, azonnal hagyják el a helyiséget.” A KISZ-szervezet valóban csak papíron működik. Erejükből többre kellene futni a táncrendezvényeknél. Egy faluban az ifjúsági szervezetnek hatalmas feladata lenne, és van. Ehhez azonban legfontosabb az egész fiatalságnak összefogása és irányi-, tása. Lehet, hogy nem olyan nagyon érdekes dolgok mindezek, dé ha segítenének a község kulturális életében alapvető változást elérni, ha a KISZ-szervezet erősebb lenne, akkor egvesapásra megváltozhatna az a hangulat, amely most uralkodik. Nem lehet, hogy az a fiatalság, amely télen olyan határtalan szorgalommal tanul, próbált és járta a falvakat, nyárra, csak abbahagyja. A művelődés, a kultúra fejlesztése nem lehet időszakos, erre szüksége van az embernek egész éven át. Pálkovács Róza a nagyságokat, s a dicsőség és hírnév mennyire viszonylagos csupán. SINCLAIR LEWIS: FÖ UTCA Egy orvos fiatal felesége friss levegőt, mozgást, lendületet akar vinni az amerikai városka fojtó, sekély, mozdulatlan életébe. De a Fő utca társadalma erősebb, íratlan törvényein és szokásai hatalmán megtörik minden újító szándék és a lázadót magába nyeli a kisváros. JUHÁSZ GYULA:ÖRÖKSÉG A prózaíró Juhász Gyula majdnem egyidős a költővel: gimnazista korában írta első, elveszett novelláját, egyetemista hallgató korában már rendszeresen írt prózát. E hatalmas életműből meríti a kötet gazdag és nagyon változatos anyagát. Publicisztika, recenzió, esszé, megemlékezés, harcos politikai cikk és lírai önvallomás, novella és aforizma; ez a felsorolás ki sem meríti csak érzékelteti a kötet műfaji változatosságát. S Juhász Gyula roppant fogékonysága, nem lankadó, bámulatos érdeklődése e világ minden érdeklődésre méltó dolgai iránt a műfaji változatosságot rendkívüli tematikai változatossággal tetézi. A Szekszárdi Művelődési Ház együttese nagyszabású nyári turnéra készül. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott Krassay Gyuia igazgató és Szentgyörgyi Kálmán művészeti előadó. — Milyen előadások állnak a Művelődési Ház együttese mögött? — Számos előadást tartottunk. Hogy csak a legjelentősebbeket soroljuk fel Lavrenyov: „Leszámolás” című drámája, Miljutyin: „Havasi kürt“’ című operettje, Illyés: „Fáklyaláng” című drámája, Huszka: „Mária főhadnagy’’ című operettje és Offenbach: „Gerolsteini nagyher- eegnő" című operettje. Csak látszatra sok köztük az operett, mert természetesen ezenkívül számos egyéb előadást is tartottunk, szerepeltünk különböző ünnepségek műsorában. — Milyen előadással készül most az együttes? — Jelenleg Török—Kárpáti: „Ipafai lakodalom” című zenés vígjátékával készül a csoport. Nyár van, ilyenkor a szórakoztató, az úgynevezett „könnyebb” daraboké a színpad. Számunkra azonban egyáltalán nem könnyű a felkészülés, mert felkértük Latabár Kálmán Kcssuth-díjas kiváló művészt Cziha Tóni szerepének alakítására. A művész vállalta a vendégszereplést. Azért esett választásunk éppen erre a darabra, mert a Blaha Lujza Színház több mint kétszáz előadásban játszotta nagy sikerrel. — Milyen hatással van az együttesre Latabár Kálmán közreműködése? — Igen jelentős segítséget jelent nekünk Latabár Kálmánnal együtt próbálni. Rengeteg hasznos tanácscsal látta el a rendezőt és a szereplőket. Egy érdekes mondását idézni kell. így szólt egy ízben az egyik szereplőhöz: „Édesapám, ezért az előadásért a néző 18 forintot fizet nemcsak Budapesten, vagy Szek- szárdon, hanem Sióagárdon és Bo- gyiszlón is. Tehát ugyanúgy kell játszanunk Sióagárdon és Bogyisz- lón is, mint ahogy Szekszárdon, vagy Budapestén játszanánk.“’ Igazán jólesett hallanunk a megszívlelendő megjegyzést. — Hol és hány előadást tervez az együttes az Ipafai Lakodalom-mai? — Július 13-án kezdjük a turnét Szedres községben, összesen nyolcvan előadást tartunk Tolna, Somogy és Baranya megye községeiben. Szállítható szabadtéri színpadunk van, amit magunkkal viszünk, így sehol sem okoz megoldhatatlan problémát az előadás megtartása. — Néhány szót még az őszi és téli tervekről. — Az ősszel nagy terveink vannak. Még nem döntöttük el, hogy Visnyevszkij Optimista tragédiá-ját játszuk-e, vagy Dobozy Imre Szél- vihar-át? Jobban szeretnénk az Optimista tragédiát előadni, csak még nem tudjuk színpadtechnikai- lag meg lehet-e oldani a szekszárdi és környékbeli színpadokon. A nyilatkozathoz igazán nem sokat lehet hozzátenni. A Szekszárdi Művelődési Ház együttese igen jó hírnévnek örvend megyeszerte s bízni lehet benne, hogy hírnevüket a most következő és a későbbi előadásokkal még öregbítik. Hegyei fényképkiállítás Szekszárdon november 7-én A Szekszárdi Városi Művelődési Ház megyei fényképkiállítást rendez ez év november 7-én Szekszárdon. A kiállításon résztvehet minden amatőrfotós. Téma kötetlen. A kiállításra beküldött képek 24x30 centiméteres méretnél kisebbek nem lehetnek. Beküldhető képek száma személyenként 10 darab. Nevezési díj személyenként 10 forint. A képeket nevezési lappal együtt legkésőbb október 10-ig kell a Szekszárdi Művelődési Ház címére megküldeni (Szekszárd, Bajcsy-Zsilinszky ti. 8.) A pályázatra színes képek is küldhetők, de 9x12 centiméteres méretnél kisebbek nem lehetnek. A bírálóbizottság által legjobbnak talált 10 kép értékes díjazásban részesül. A bírálóbizottság tagjai: Ottófi József, Jankó Sándor, Farkas Fe- rencné, dr. Kukkola József, Letenyei György. Äz ünnepi könyvhét újdonságai Vasárnapi levél rfgy látszik lassan hagyománnyá válik, hogy a „Vasárnapi levél” U gyerekekről, fiatalokról szól jón. Eredetileg nem ez volt a tervem, de megvallom, nem érzek lelkiisméretfurdalást emiatt, mert nem kis problémát jelent: merre halad fiatalságunk?, jók-e nevelési módszereink?, s egyáltalán ha van hiba (úgy hiszem nem is kevés), merre van a kivezető út? A múltkor azt írtam, nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik, de azért ne csináljunk angyalokat se a gyerekekből, se a szülőkből. Ezért került sor megint arra, hogy a gyerekéletből vegyek egy példát. Egy ismerős családban három gyerek van. A legidősebb kilenc éves, a legkisebb még nem töltötte be a negyedik esztendőt, a harmadik pedig pontosan középütt hat és féléves. Nemrégen lázas volt az egyik gyerek s lázát lemérendő kölcsönkérték a szomszédból a hőmé-* rőt. A hőmérőt később a legnagyobb gyerek, a kilenc éves összetörte. Szigorú apjuk lévén a gyerek nagyon félt tette következményeitől, rávette a középső testvért: fogják rá a legkisebbikre, ő a bűnös. S hogy a középső biztosan ezt vallja, húsz forintot ígért neki a hazugság fejében. Este hazaérkezett az apa és amikor értesült a hőmérő megsemmisüléséről, nagyon megverte a négy észt endös gyereket, mivel a másik kettő egyhangúlag azt vallotta, hogy ő volt a tettes. A verés nyomai még másnap reggel is látszottak az amúgyis vékonycsontú gyereken. Másnap délelőtt aztán a középső gyerek, akinek vallomását húsz forinttal vette meg nővére, nagyanyjának bevallotta, ki volt az igazi tettes és kishuga ártatlanul szenvedett. A nagyanya természetesen közölte ezt este a gyermekek apjával, de még előbb anyjával. Es amikor az apa ekkor a legnagyobbik gyerekre akarta kimérni a büntetést, az anya pártfogásába vette a bűnöst, nem engedte bántani, „megvédte” az apa haragjától. A legnagyobb gyerek, a tettes és felbújtó, aki végignézte kishuga megveretését az ő bűneiért nem kapott ki, csak éppen a fenyegetések jutottak el hozzá, az ütlegek már nem, mert anyja mint egy nőstény- tigris védte meg legkedvesebb cseme téjét. Félreértés ne essék. Nem vagyok híve annak, hogy a gyerekeket akárcsak a szülők is üssék-verjék. Az okos szó sokkal többet ér az üt- legeknél. (Persze egy gyerek ülésre használt testrésze sincs porcelánból, hogy eltörjön, ha rálegyintenek néhányat). De ugyan milyen nevelési módszer az, amit a szóbanforgó anya gyakorolt. Hogy milyen? Két nap múlva megszületett rá a válasz. A gyerekek az udvaron játszottak, mindhárman, s a középső valami kárt okozott a nagyobbik játékában. Erre ő így kiáltott fel: „Megállói megmondlak Anyunak!” Nem mondta meg, nem is történt semmi baji folyt tovább a játék. Később azonban a másik gyerek kiáltott fel ugyanígy. Erre a legnagyobb nem késett a válasszal: „Megmondhatsz! Azt hiszed érdekel? Anyu engem úgysem bánt.” Később még hozzátette: „Ha olyan nagyon árulkodós vagy, megmondhatsz Apunak is! Anyu úgysem enged bántani!” Az esethez nem kívánok semminemű kommentárt fűzni. LETENYEI GYÖRGY fl Szekszárdi Művelődési Ház nyári programja : 80 előadásos turné az Ipafai lakodalommal Főszerepben: Latabár Kálmán
