Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-06 / 158. szám
tolna megye* VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 158. szám. MA 10 OLDAL, ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958 július 6. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA Emlékmű épül Ismeretterjesztő előadások Dokumentációs könyv a tanácsköztársaság 40 éves évfordulóján Csütörtökön délelőtt ülést tartott az 1919-es emlékműbizottság, amely operatív intézkedéseket hozott a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásé, nak 40. évfordulója megünneplésének megyei előkészületeire vonatkozóan. Az emlékbizottság szobrot kíván emelni az 1919-es tanácsköztársaság Tolna megyei hőseinek emlékére. Az emlékművet a Béri Balog Ádám Múzeum előtt állítják fel, s 1959 március 21-én nagyszabású ünnepség keretében leplezik le. Az emlékmű elkészítésére az emlékműbizottság országos pályázatot hirdet. Az emlékműbizottság lehetővé akarja tenni, hogy a megye lakossága is hozzájárulhasson filléreivel az emlékmű költségeinek megteremtéséhez, am,i mintegy 200 000 forintba kerül. A bizottság ezért emlékbélyeget bocsát ki 2, 5 és 10 forintos címletekben. Ezenkívül számos kulturális rendezvényre kerül sor, amelyeknek tiszta bevételét ugyancsak erre a célra for-; dítják. Az emlékműbizottság szükségesnek tartja, hogy a tanácsköztársaság ünnepségeit megelőzően szerte a megyében előadásokat tartsanak a tanácsköztársaság tevékenységéről. Az előadásokon túl rendszeresen a sajtó hasábjain is közlik a tanácsköztársaság idejéből származó — többségében megyei — dokumentációkat. A Magyar Tanácsköztársaság legfontosabb Tolna megyei eseményeiről, a tanácsköztársaságot közvetlenül megelőző időről, a veteránok visszaemlékezéseiből, az eddigi mulasztások pótlására dokumentációkból és élménybeszámolókból összeállított könyvet jelentet meg az évforduló tiszteletére. Százharmincöt vagon fát mentettek ki a Duna hullámteréből Napok óta megfeszített munkával dolgoznak a Dunaártéri Erdőgazdaság tolnai er- dészetében, ahol a Szekszárdtól délre eső keselyüsi részen a Duna hullámteréből 135 vagon fát kellett kimenteni. A hét elején már elszállítottak harminc vagon papírfát és hetven vagon tűzifát, pénteken azonban már csak úsztatva tudtak kimenteni 20 vagon tűzifát és 10 vagon ipari fát. Az erdészet harminc dolgozója szombaton tovább folytatta a munkát, mert még öt vagon fát kellett usztatással kimenteni. Az erdészet egy másik részén a magasabb, kevésbé veszélyeztetett területen még 25 vagon fa vár elszállításra s ha a Duna vízállása emelkednék, ezt a munkát komppal végzik el. A megye egyik legmagasabb gyárkéményének építését kezdték meg a csatári téglagyárnál A Szekszárd csatári téglagyár sokat fejlődött az elmúlt években, amiben legdöntőbb szerepe a nyersgyártás gépesítésének van. A fejlődést azon-, ban nagymértékben akadályozta a szűk égető-kapacitás, aminek oka elsősorban az, hogy a régi gyárkémény — amit még a kézivetés idejében építettek — nem megfelelő, nincs kellő huzata. Amellett a régi, dűledező kémény már a termelés biztonságát is veszélyezteti. Ezért döntött úgy a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés, hogy új gyárkéményt építenek az üzemben. A kémény építéséhez, amely 50 méter magas lesz és ezzel egyike lesz a megye legmagasabb gyárkéményeinek — az elmúlt napokban fogtak hozzá a Budapesti Gyárkéményépítő Válla-j lat dolgozói és az még ebben az évben elkészül. Elkészülte után kerül sor a régi kémény lebontására. il Hfigyészi Téglagyárban is gép veszi át a kézivetik munkáját Még csak öt esztendeje annak, hogy a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés téglagyáraiban megkezdték a nyersgyártás gépesítését. Azelőtt az Egyesülés valamennyi üzemében teljes egészében a kézivetés ősi módszerével gyártották a téglát. 1953-ban gépesítették a bonyhádi és a teveli gyárat, az elmúlt években pedig ezeket követte a csatári, a kölesdi, a keszőhideg- kúti és a szakcsi téglagyár gépesítése. Az idén egy újabb üzem, a Hő- gyészi Téglagyár gépesítését kezdte meg az Egyesülés. Az építési munkálatok már folynak, jelenleg a faanya-, got szállítják az üzembe és néhány héten belül megérkeznek a gépek is, köztük egy új, 450-es téglaprés. A föld szállításához új kisvasúti sínhálózatot építenek, közvetlen a préshez pedig majd gumiszalagon szállítják a nyersanyagot. A jövő év tavaszán már géppel kezdik meg a nyetrsgyartást a Hőgyészi Téglagyárban, ugyanis ez év végére az építkezési munkákkal és a gépek felszerelésével teljesen elkészülnek. A felszerelésre kerülő présgép teljesítménye olyan, hogy el tudja látni nyerstéglával a gyár 16 kamrás körkemencéjét. így jövőre egy újabb téglagyárban szűnik meg a nemcsak nehéz fizikai munkát jelentő, hanem a gépi téglagyártásnál sokkal költségesebb kézivetés. Nagynyeremény a lottón A legutolsó játékhéten, amint azt az OTP közölte szerkesztőségünkkel, Kalász János, Bátaszék Budai utca 79. szám alatti lakos 4 találatot ért el a lottón. Előreláthatólag 78 000 forint a nyereménye. Negyedszer permetezik a szőlői A Kajmádi Állami Gazdaság szekszárdi szőlészetében minden percet kihasználnak, hogy megakadályozzák a peronoszpóra elszaporodását, pusztítását. Különösen a következő napokban várható, éppen az állandóan változó hőmérséklet miatt a peronoszpóra veszély, így a 100 holdas termő sző.Lszet megvédése nem kis munkába kerül. A szőlészetben most végzik a negyedik permetezést, ezen kívül réz- mészporral háromszor is poroztak. Az idei ültetésű szőlőt kétszer permetezték, a terület fejlettségében kiváló 98 százalékos eredést mutat. Ennél még szebb a sötétvölgyi anya telep, ahol 100 százalékos az eredés. A permetezéseken kívül jelenleg a kapálás a legfontosabb szőlőmunka. Másodszor kapálnak a termő és az újtelepítésű szőlőben is. Az elmúlt gazdasági évben a szekszárdi szőlészet kiváló termés- eredményt ért el. Az eddigiek alapján ezév őszén még több szekszárdi vörös kerül hordóba. Természetesen ez még^ függ a következő hetek, hónapok-időjárásától is. Nyolc község határában voit péntek este jégzápnr Illetékes megyei szervek jelentése szerint pénteken este 8—9 óra között jelentéktelen csapadék hullott szerte a megyében. De sajnos jégzápor is volt. A jégverés nyolc község határát érte. így a többi között jégzápor volt Zomba, Kalaznó, Harc és Szedres határában. A jégkárok felbecsülése folyamatban van. — A peronoszpóra-veszély alakulása az utóbbi öt napban a három szekszárdi jelzőállomás adatai szerint: Csapadékmennyiség Parásztán július 1-én 6.5, 4-én 0.6 milliméter, Remetén július 1-én 9.5, július 4-én egy millió méter, Csatáron július 1-én 10, 4-én 1.5 milliméter.) A középhőmérséklet a három állomás adatai alapján 21 Celsius-fok volt. A szőlőleveleken az olajfolt-megjelenéa — kismértékben — a napokban várható, a fürtökön 10—12 nap múlva, a permetezést és főleg a porozást haladéktalanul el kell végezni. A mélyebb fekvésű szőlőkben ügyelni kell a lisztharmat-fer- tőzésre is. Harminchafodik Nemzetközi Szövetkezeti Nap Évről évre július első napjaiban ünnepeljük a világ különböző országainak szövetkezőivel együtt a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Ünnepeljük a szövetkezeti gondolatot, a szövetkezetekben tömörült dolgozók sikereit. A szövetkezés régi követelése az emberiségnek. A kapitalista országokban szövetkezetbe tömörülve keresik a szegény emberek a védelmet a tőkések ellen. A szocialista országokban a szocializmus építésének egyik alapvető módszere a szövetkezés. A megváltozott viszonyok következtében a szövetkezés a tagok jólétének emelését szolgálja az új szocialista életforma és gazdálkodás megteremtésének eszköze a falun. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap egyben seregszemle a béke mellett is. A dolgozó milliók jólétet, békét kívánnak szerte az egész világon. Békeakaratukat a mai nap megünneplése is kifejezésre juttatja. A többtermelés, a jólét fokozása csak békés viszonyok között lehetséges. A különböző társadalmi berendezésű országok szövetkezői —> kereskedelmi kapcsolatuk kiépítésével már bebizonyították, hogy lehetséges különböző társadalmi berendezésű országok szövetkezeti rendszerei között békés együttműködés, gazdasági és kulturális kapcsolat megteremtése. Hazánkban a felszabadulás után a szövetkezés új tartalmat kapott. A lenini tanítások, s a Szovjetunió szövetkezeti tapasztalatai alapján fejlődött, terebélyesedett a magyar szövetkezeti mozgalom. A korábbi csak szatócskodással foglalkozó szövetkezetek helyett a dolgozó parasztok szövetkezetei a tagok termelési és értékesítési problémáit tűzték fő feladatul. Lenin elvtárs a „Szövetkezetekről” című művében a szocialista építés szempontjából világosan meghatározza a szövetkezetek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Azt mondja: „Minden nagyüzemi termelési eszköz az állam hatalmában van, az államhatalom a proletariátus kezében, e proletariátus szövetségben a sokmillió kis és nágyparaszttal, a proletariátus vezető szerepe a parasztság irányában biztosítva van”, stb. majd felteszi a kérdést és válaszol: „Hát ez nem minden, ami kell ahhoz, hogy a szövetkezetekből egyedül, a szövetkezetekből, amelyeket azelőtt, mint szatócskodást kezeltünk —, s amelyeket most az új gazdasági politika idején bizonyos tekintetben jogosan kezelhetünk ugyanúgy, vajon ez nem min- den-e, ami a teljes szocialista társadalom felépítéséhez szükséges? A feltett kérdésre ezt válaszolja: „Ez még nem a szocialista társadalom felépítése, de ez minden, ami a felépítéséhez szükséges és elegendő”. Majd folytatja: „A szövetkezetekre nálunk félvállról tekintenek, s nem értik meg milyen kivételes jelentősége van a szövetkezetnek, először elvi szempontból (a termelési eszközök állami tulajdonban vannak) másodszor abból a szempontból, hogy az áttérést az új rendre a lehető legegyszerűbb, legkönnyebb és a parasztoknak legérthetőbb módon valósíthatjuk meg.” A szövetkezetekről szóló lenini tanítások alapján kezdtük meg ezelőtt 10 évvel a szocialista építést szolgáló szövetkezetek megalakítását, a szövetkezeti mozgalom megindítását. Megyénk községeiben is, mintahogy szerte az országban, meg alakultak a földművesszövetkezetek és létrejöttek az első szocialista jellegű kisipari szövetkezetek. A földművesszövetkezetek megalakulásával megteremtődött a dolgozó parasztság édekvédelmi szervezete és a kapitalista kereskedelem kiszorításában elért eredményeik mellett mind nagyobb szerepe lett a falu áruellátásában és többé kevésbé helyesen oldották meg az akkori termeléssel kapcsolatos feladatokat. A legkorábban alakult földművesszövetkezeteink termelési és szövetkezetszervező munkájának eredményeként a földművesszövetkezetekből nőttek ki és jöttek létre megyénk első termelőszövetkezetei. Ez megyénk szövetkezeti mozgalmának történelmi tette volt, amit az azóta eltelt 10 év a legékesebben bizonyít, annak ellenére, hogy a munka hevében hibák is történtek, amit az ellenforradalom igyekezett céljai elérésének érdekében kihasználni és ezzel jelentős károkat okozott. A szövetkezetek tagságának, választott vezetőségeinek és dolgozóinak többsége az ellenforradalom viharában is hitet tett a szövetkezetek mellett, fellépett azokkal szemben, akik a szövetkezeteket gyaláz- ták, és helytállásukkal megvédték szövetkezeteiket, ugyanakkor hozzákezdtek az ellenforradalom okozta ká rok megszüntetéséhez és a szövetkezeti mozgalom kiszélesítéséhez. Ezek a tények bizonyítják, hogy az eltelt 10 év alatt a szövetkezeti mozgalom kitéphetetlen mély gyökeret eresztett a dolgozó parasztság, de a kisiparosság körében is. De ezt igazolja megyénk szövetkezeteinek számszerű fejlődése és a szövetkezeti gazdálkodás tapasztalatai is. Míg 1949-ben 3591 kh földterületen 328 családdal mindössze 15 termelő- szövetkezet működött, addig ma 106 termelőszövetkezet működik 3862 családdal, 47 474 kh földterületen. A saját erőből beszerzett közös vagyonuk az 1952. évi 7 millió nyolc- százezer forintról ezévben már több mint 50 millióra emelkedett. Gazdálkodásuk egyre jobban bizonyítja, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisüzemi gazdálkodással szemben. Az elmúlt években megerősödött és kiszélesedett a földművesszövetkezeti mozgalom. Megyénk földművesszövetkezetei az 1948. évi 20 442 taglétszáma ezév január 1- ével meghaladta az 58 000-et, a tagok által befizetett részjegyalap pedig a 3 miihó kétszázezer forintot. A földművesszövetkezeti egységek az alakulási évekhez viszonyítva többszörösükre emelkedtek a szövetkezetek tevékenységi Köre, különösen az utóbbi időben kibővült, s eredményesen valósítják meg a mezőgazdasági termékek értékesítésével a termelés szervezésével és alacsonyabb típusú szövetkezeti formákkal, (szakcsoportok, társulások, stb.) kapcsolatos feladataikat. A 10 év alatt komoly eredményről számolhatnak be a kisipari szövetkezetek is. Szolgáltatásaikkal egyre szélesebbkörűen elégítik ki a lakosság növekvő igényeit és javítási munkálataikkal is segítséget nyújtanak. Az elért eredmények megteremtették szövetkezeteinknél azt az alapot, amely lehetővé teszi az MSZMP agrártéziseiből fakadó szövetkezeti feladatok megvalósítását. E téren szövetkezeteinknek sajátos szövetkezeti feladataik elvégzése mellett úgy kell ténykedniük, hogy munkájukkal a legmesszebbmenően elősegítsék a legfőbb feladat, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének valóraváltását. ÚJ pozdorjaelszivó berendezés o buxiaföldvóri Keztdergyárbcm A közelmúltban két hétre leállt az üzem a Dunaföldvári Kendergyárban. Ezidő alatt oldották meg véglegesen a pozdorjaelszívást. A mintegy negyedmillió forintba kerülő új berendezés az üzemtől kétszáz méter távolságra szállítja el — csővezetéken — a pozdorját, működése főként egészségügyi szempontból fontos, korábban ugyanis közvetlenül az üzem mellett tárolták a pozdorját, az állandóan itt képződő por veszélyeztette a dolgozók egészségét. Az év második felében kerül so* a pozdorjaszállító berendezés újabb bővítésére, azoknak a csővezetékeknek és ventillátoroknak a felszerelésére, amelyek segítségével majd pneumatikus úton szántják a tárolóhelyről a felhasználási helyre, a kazánházba, valamint a bútorlapüzembe a kenderpozdorját.
