Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-05 / 157. szám
1958 július 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Három család a miklósvári kültelken Ha faluvégi házról, vagy egy kisváros kültelkéről beszélnek, az emberek önkéntelenül is a szegénység jut az eszébe. A faluvégeken, a kültelkeken a legszegényebb emberek laktak, sivár, kopott házacskákba zsúfolva. A véleményünk a kisvárosi kültelkekről és a falu végi házakról csak akkor változik meg, ha elűzzük gondolatainkból a múlt emlékeit és szét-] nézünk a mában. Tamási egykoron legszegényebb perifériáját, a miklósvári telepet látogattuk meg. A telep képe változatos. Ití-ctt még látni lehet a dűle- dező, egészségtelen, régi, jellegzetesen periférikus viskókat, ezek az „örökségek’’, ezektől élesen, szembe-, tűnőén különbözik az a 84 új „villa1’, amely Tamási legszebb települése. Kik lakják ezeket a villákat? Hogyan lett a nyomcrtelepből a járási székhely büszkesége? Hogyan élnek a kül telken? Ezekre a kérdésekre akartunk választ kapni, amikor bekopogtattunk a miklósvári kültelek három különböző pontján élő családhoz. Bachmann Mihályék hatalmas, zárt terraszos, két szoba konyhával, fürdőszobával, éléskamrával ellátott épületén akad még egy kis munka. A ház lakható már ugyan, de a külső vakolás és a padlózás még vissza van. Tíz tagú család. A férj famunkával foglalkozik. A két idősebb lány a 20 éves Etuska és a 16 éves Julika a Tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet tagja. Bachmann néninek egyik fia a napokban teszi le az ácssegéd vizsgát. A ház építésének végleges befejezéséhez szükséges párezer forintot most már könnyebben előállítják majd, ha ő is keres. Egy évvel ezelőtt még a Bethlen Gábor utcai zsupptetős szobakonyhás házacskában laktak Bachmannék. A házat hétezer forintért adták el és az új ház építésébe eddig már több mint nyolcvan ezer forintot fektettek. A lányok keresete a termelőszövetkezetben évről évre nagyobb volt az utóbb; évek során, s a részesedés növekedése lehetővé tette, hogy gyűjtsenek építőanyagra. — Soha nem gondoltam, hogy ilyen gyönyörű helyen és ilyen meseszép villában fogunk mi még lakni — mondja kissé elérzékenyülve Bachmann néni, beszélgetés közben. * Tanka István vasboltban dolgozik. A feleségét találtuk otthon. Tizenhárom évvel ezelőtt kötöttek házasságot Tankáék a felszabadulás évében. — Takarékos életet éltünk — mondja a fiatalasszony —, amikor összekerültünk még az ágyat, meg az edényeket is úgy kértük kölcsön és most megnézheti, hogy mink van. Először bútorra és ruhákra rakták léire a pénzt, s amikor már ezekből bőven volt, házra gyűjtöttek. Nem volt hiábavaló a rendezett takarékos élet. Gyönyörűen berendezett, csaknem százezer forintos családi házuk van. Gyűjthetett volna-e a régi világban egy kereskedősegéd villára pénzt? Aligha. Ha megkoplalja, akkor is 30—40 esztendő múltán vehetett volna egy régi házat. Tankáék állami támogatást is kaptak, 25 ezer forintot. A fiatalasszony megmutatta a „baromfi-farmját1’. Százhetven baromfit nevel és ahogy mondja, azt tervezi, hogy a tojás árából fizeti majd ki a kölcsön törlesztéseit. * Utoljára egy traktoros családot látogattunk meg, Csizmadia bácsié- kat. Itt is az ő „villájuk” udvarán is az építkezés nyomait láthatjuk. Nyári konyhát építtetnek az udvaron. Csizmadia János bácsi, a Tamási gépállomás nyugdíjasa. Fia is a gép-; állomáson dolgozik, mint gépkocsi- vezető. Húsz éves állami kölcsön segítségével építkeztek. János bácsinak könny tódul a szemébe, amikor a múltra emlékezik. — Tíz éven keresztül éltem, olyan cselédházban, ahol minden szobában két család lakott. Tizenöt évig pedig közös konyhánk volt — mondja. — öreg ember vagyok már, de azért megfognám a vasvillát, ha valaki mégegyszer a múltat akarná ránkhozni. Csizmadia néni, aki a konyhában főzött, bekapcsolódott a beszélgetésünkbe. — Tudja elvtárs, én a cukorfogyasztáson keresztül mérem le legjobban az élet javulását. Régen fél kiló cukrot vettem két hétre. Most meg egy hétre nem elég, ha két kilót veszek. » Búcsúzáskor még visszapillantottunk a telepre a nagyablakos kockaalakú villákra, amelyek a fenyőfákkal beültetett Miklós-hegy lábánál húzódnak s kísérőm száján, aki a Járási Tanács Építészeti Osztályán dolgozik, önkéntelenül is kiszaladt a kérdés. — Vajon kétségbe vonhatja-e valaki, hogy nálunk a szegény emberekből lettek az urak!? (Haypál) Szót jet katonák és szekszárdi dolgozók találkozása A szovjet elvtársak kérésére jött létre ez a találkozó a helyőrség kultúrtermében, azzal a céllal, hogy a szovjet katonák és székszárdi üzemi dolgozók, termelőszövetkezeti tagok jobban megismerjék egymást és szívélyes, baráti viszonyt alakítsanak 'ki. A szovjet katonák és a magyar vendégek hamar megtalálták a közös ínyelvet. Az idős Kovács bácsi, a Vasipari Vállalat dolgozója elmondotta, hogy sokáig élt kint Szovjetoroszországbain és mint vörös katona, harcolt Kolcsak ellen. Módi János a termelőszövetkezet nevében köszönetét mondott a szovjet asszonyoknak a szüretelésben való részvételért, amely nagy segítséget jelentett a szövetkezetnek, és meghívta az asszonyokat az idei szüretre is. A baráti italálkozó filmvetítéssel ért véget. Göndöcs Ferencné városi MSZBT-titkár ÍREK — Az Állami Borforgalmi Vállalat szekszárdi pincészetében már nagyszabású előkészületek folynak az őszi nagy forgalomra. A felkészüléshez hozzátartozik, hogy az öreg hordókat újakkal cserélik ki. Huszonkettő, egyenként 40—60 hektós új hordó kerül a régiek helyébe. A hör-, Kóstolgatják a közös életet A vén szürke egyedül ballagott a könnyű szekér előtt és csak a gazda erélyesebb nógatására volt hajlandó valamivel szaporább lépésekre. A kocsi utoléri az országúton lépkedő embert és a gazda szíves hívására nemsokára parasztkocsin folytattam utamat tovább. Mögöttünk nem messzire a varsádi gépállomás kombájnja igyekezett, hogy megkezdje az aratást a tolnanémedi TJj Élet Termelőszövetkezet gabonatábláján. A gazda hátra-hátra nézett, majd megszólalt: Jó dolog ez a masina, gyorsan lehet vele aratni és ami fontos: azonnal zsákba is kerül a mag, és ennek ilyen esős időben nagy jelentősége van. így indult a beszélgetés. A gazda, Bánki György, 8 holdas dolgozó paraszt, egyben a kendertermelő Egy óra a hangárával A megye minden iskolájában meg. kezdődött már a nyári szünet, hogy a gyermekek víg zsivajától legyen hangos az erdő és a rét, de van olyan se nem iskola, mégis iskola is a megyénkben, ahol a tanulmányi rendet nem azzal a mértékkel mérik, amivel a többi gyermekek munkarendjét, hanem a belső szükségesség diktálta mérték szerint. Ilyen iskola a Pálfai Egészségügyi Gyermekotthon kísérleti iskolájának 'haladó osztálya. Szorgos munka folyik itt azokkal a beteg gyermekekkel, akiknek nincs mennyiségélménye és ennek következtében számolni soha sem tanulnának meg, ha nem vetnék alá őket olyan speciális foglalkoztatásnak, amely hivatva van idővel oda fejleszteni agyukat, hogy a számok nemcsak mint jelék, de mint mennyiség is jelentkezzék és élményfogalmat Külseje után ítélve akár idősebb középiskolai tanárnak is gondolhatná az ember. Igazis, gyakran kell „tanároskodnia” az emberek között, nevelni őket, kit egymás iránti megbecsülésre, kit a szocialista öntudatra, kit az állampolgári fegyelemre. Községi tanácselnök. Azok közé a kevesek közé tartozik, akik 1950 az első tanácsválasztás óta vannak ezen a poszton, ugyanabban a községben. Bizony, ritka eset az ilyen. Hány és hány községben jóformán évente váltották egymást a tanácselnökök a nyolc év alatt, mióta ő ezen a poszton van. Pedig itt sem volt könnyeb tanácselnök nek lenni, mint bárhol másutt. Nem lehet nehéz a következtetés, miért tudott helytállni ezen a poszton ennyi idő óta. Azért, mert — bármennyire is frázisként hangzik — bízik benne a község lakossága, és ami a bizalomnál is több, szeretik, megbecsülik, tisztelik. Szeretik, megbecsülik, mert hiszen valamikor ugyanabban a sorsban osztozott, mint ők, ugyannyújtson. Tóth Nándor gyógypedagógiai tanár végzi itt azokat a kísérleteket, amelyek napról napra biztatóbb eredménnyel kecsegtetik a pavlovi reflexelmélet híveit. Többszöri orvosi és pedagógiai vizsgálaton keresetül imént növendékeinek az agyhártyája nem fogja fel, de nem is rögzíti a mennyiségi viszonylatokat. Ezeknek a kis betegeknek a kettőnél több már sok. Számolás-tanításukkal már régóta kísérleteznek, de problémájuk csak a hangórával rendeződik Pavlov azon megállapítása ^lapján, hogy az agy teljes kapacitása pótolni tudja esetleg a kieső részlegeket. A kísérletező a korábbi, hangforrásokhoz kötött mennyiségélmény- ny új fással szemben, vitába szállt a differenciált hallást kívánó kísérletezőkkel és elméletileg kidolgozta a hangórát. Az elmélet azonban csak ír úgy viselte a kubikossorsot. A fel- szabadulás után pedig, amikor az emberek, mint telepesek ideköltöztek a községbe az Alföldről, hogy új otthont teremtsenek maguknak, ott tevékenykedett az emberek között, amiben lehetett, segített egyiknek is, másiknak is. így esett rá az emberek választása, így lett a község tanácselnöke. Amikor arról kérdezem, mi volt a legnehezebb feladat a nyolc év alatt, amióta tanácselnök, habozás nélkül feleli: — A begyűjtés. De nem a terv teljesítését, hanem az embereket tekintve. Mert sok esetben láttuk, hogy lehetetlenséget követelünk az emberek tői, a törvény viszont kötelező volt mindenkire. Mennyivel többre megyünk most szép szóval, meggyőzéssel... Igen, jó szóval, meggyőzéssel... Mert nyolcéves tanácselnökségének titka nem utolsósorban az, hogy ért .az emberek nyelvén, tud elmélet maradt volna, ha nem siet segítségére egy kitűnő munkás- szakem'ber, Borza Sándor, a kábelgyár mechanikusa, hogy megvalósítsa a tanár elméletét és készülékével igazolja is. Az elmélet és gyakorlat összefogásából megszületett hangóra fényesen igazolta a pavlovi psziholó- giát. A hangóra búg, a gyermek számol. A hamgóra villan, a gyermek játékosan írja is már, színes krétákkal |azt az összeget, amit a „hangóra mondott” neki. Három hónap alatt 16 gyermek tájékozódik 'biztosain a számok világában, hogy a következő években a módszeres ráépítés meghozza náluk is azt a biztonságot, hogy éppúgy eligazodjanak a számok világában, mint többi kis társaik. ■ ■■ bánni az emberekkel. Nincs nap, amikor ne menne hozzá panaszos, akár családi perpatvar, akár a szomszédok közötti összekoccanás ügyében. Türelmesen végighallgatja a szóáradatot, lecsillapítja a feleket, aztán elmondja sorjában, kinek van igaza, kinek nincs. Nem nagy a község, ráadásul még 15 egyéni gazda sincs, a lakosság túlnyomó része a termelő- szövetkezetben gazdálkodik, mégis majd minden nap adódik új gond, új probléma. Szó van arról, hogy a postahivatalt visszaminősítik postaügynökséggé, mert a forgalom nem éri el a meghatározott szintet. Ez lényegében nem jelent megtakarítást, a község életében visszafejlődést és nem előrehaladást jelentene ez az intézkedés. A tanácselnök kötelessége ilyenkor a lakosság akaratának megfelelően kiállni a község érdekeiért. Ráfizetéses a mozi? 650 lakosa van a községnek, ebbe beleszámítszakcsoport elnöke is. Ezután már a szakcsoportról beszélgettünk. Tolnanémedi községben két kendertermelő szakcsoport van, a tavasszal alakultak, 20 holdon vetettek kendert és 20 holdon Viktória borsót, amelyre az elnök szerint azért volt szükség, hogy javítsák a talajt, ugyanis a terület, amelyet a községi tartalékból kaptak, évekkel ezelőtt látott utoljára trágyát, így a legifjabb szövetke- j zetnek azonnal arra kellett i gon- ■ dőlni, miképpen oldhatnák meg a j talajerő utánpótlást. — Ott követtünk el hibát — mon- I dotta az elnök — amikor ennyi tartalékterületet vettünk igénybe és nem úgy határoztunk, hogy a mi földjeinken alakítjuk ki azt a közös táblát, amelyen mint szakcso- I porttagok gazdálkodunk majd. így sem rossz, de nagyon sokat kell így dolgozni, mert nemcsak a saját területen, de a szakcsoport földjén is becsületes munkát akarunk végezni. Az elnöktől megtudtam azt is, hogy nemcsak borsóval akarják a talajerő utánpótlást megoldani, hanem azzal is, hogy lucernát is vetnek majd a következő évben. Egyszóval arra törekednek, hogy vetésforgót alakítsanak ki, hogy évről évre magasabb kendertermést tudjanak elérni. Az idei termés jónak ígérkezik, arra persze még nem lehet biztos választ adni, hogy körülbelül tagonként mennyi jut? Fizetniük kell a termeléssel kapcsolatos kiadásokat, a föld bérletét, a jövedelem 5 százalékát pedig a szövetkezeti alapra teszik el. A többit kiosztják. Az év elején alakult a szakcsoport, a tagok, a gazdák kezdenek ismerkedni a közös élettel, hogy elhatározásuk nem volt rossz, igazolja, többen érdeklődnek munkájukról, a jövedelemről. Kóstolgatják a közös életet. P. R. dókból — amelyeket Jugoszláviából importáltak — eddig kilenc érkezett meg. — Tolnán a községi szövetkezeti tanács nagyszabású ünnepségeket rendez a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából július 6-án. A különböző szövetkezetek dolgozói délelőtt 9 órakor felvonulnak az Iparos Székházhoz, ahol Bieber László Ktsz-el-| nők tart ünnepi beszédet. Ezt követően- asztalitenisz versenyre, teke versenyre, labdarúgó mérkőzésre kerül ser délután, este pedig kultúrműsor és közös vacsora lesz az Iparos Székházban. — Csütörtökön délután tartotta évzáró ünnepségét a szekszárdi Be- zerédj utcai óvoda. — Kistormáson igen sokan foglalj koznak csirkeneveléssel olymódon, hogy zárt helyen tartják őket, olyan nagyságú helyen, ahol éppen csak mozogni tudnak. Ezzel a módszerrel igen gyorsan növekednek a csibék, hamar elérik a „kirántanivaló’’ kort. — Az év elején alakult varsádi Petőfi Termelőszövetkezet 13 hold lucernaterületen szerződéssel termel magot. Mivel közös állatállomány még nincs, ilymódon szándékoznak nagyobb pénzforrást biztosítani. A 13 holdas lucematábla szépen virágzik, jó termést ígér, úgy hogy a szövetkezet tagjai nem csalódnak számításukban. — Kétezer forint támogatást adott a könyvtárnak a községfejlesztési alapból a gerjeni tanács. Ebből az összegből 96 kötet könyvvel bővítették a könyvállományt. — A Szekszárd Városi Művelődési Ház balettiskolájában megkezdődtek a beiratkozások a jövő évre. A balettiskola iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg, eddig mintegy félszázan jelentkeztek. — Mintegy tíz mázsa védekezőszert használtak fel a varsádi gazdák a burgonyabogár irtásához. A védekezést megkönnyíti, hogy a határ bizonyos részén, zárt 18 holdas területen termelnek burgonyát. A 18 hold _ burgonyában csak elvétve találni burgonyabogarat. va a pályásokat is, a mozi befő-jfi gadóképessége 130 fő, és mivelx". — ^ Magyar Honvédelmi Sportszö- három előadás van, nyilvánvaló,^'vétség az 1939-ben született sorköte-, hogy nincs mindig telt ház. Elépítés fiatalok részére 15 községben ren- lenne két előadás, akkor lénye-'.)dez találkozókat, melyekre meghívgesen csökkenne a mozi üzem- jnak i^g.« öreg harcosokat volt bentartasi költségé... Si, ,. , Ahány ügy, annyiféleképpen^ fartlzaTlokat’ azonkívül jelenleg kakell mérlegelni. Nem könnyű te-'. j’°nai szolgálatot teljesítő községbeli hát a tanácselnök dolga, össze-* ^fiatalokat is. egyeztetni a különböző érdekeket Hogy mégis, minden esetben si-jj ' — kerül, az a magyarázata, hogy an tanácselnök ismeri az embereket,* ‘ ismeri azok gondját, baját. lsmer-v, heti, hiszen amikor délután végeÿ van a hivatalos munkaidőnek, ő?í maga is szerszámot fog, megkapál-X ja a kukoricáját, learatja az árpá-f Mesterházi Lajos új novellásköte- jÿt, útközben egyik emberrel is,] lfe régebbi és újabb — könyvalak- a másikkal is megáll beszélgetni,Úban még meg nem jelent — elbe- s ilyenkor ez is, az is szóbakerül., jszéléseit tartalmazza. A könyv kiismeri az embereket, minden kis« ,, , . T , , „ j- » i i. . 1 j. , .kiemelkedő irasa az Igazak című no- es nagy gondjukat, bajukat, ahoW csak tud, segít, intézkedik, min-*vella- Ennek külön helye van ** új denben azon van, hogy megfelel- X magyar novella-irodalomban, mert jen az emberek bizalmának. Lát-l ,a kommunista ember mély elvhűsé- szik, nem hiába választották meg\\gét olyan eszközökkei tudta meg- a kistormasiak annakidején ta-j i , „ , „ , . . , nácselnöknek Bozsó Jánost. «elevenítem, amelynek művész, hiB. I. «tele is magasrendű. ÚJ KÖNYV Mesterházi Lajos: NOVELLÁK
