Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

1958 július 1. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÂG 3 HÍREK A párttagok munkája nyomán Rend lesz a Dombóvári Fatelítő Vállalatnál Mint megbolygatott méhkasban, olyan volt a helyzet a Dombóvári Fatelítő Vállalatnál két hónappal ezelőtt. A vállalat akkori vezető­ségét leváltották, több vezető mű­szaki dolgozót több ezer forint kár­térítésre köteleztek, mert több száz tonna fáról nem tudtak elszámolni, illetve a fa helytelen tárolása miatt hasznavehetetlenné vált. A vizs­gálatok még nem fejeződtek be. A gyár régi vezetőit alacsonyabb be­osztásba helyezték, kötelezték őket a kár megtérítésére. Több párt és tömegszervezeti vezetőt leváltot­tak, illetve lemondtak tisztségük­ről. A vihart, egyesek helyeslését, és ellenvetését ez az intézkedés eredményezte, amely végül a teljes zűrzavart eredményezte, vádaskodá­sokkal, intrikákkal és pletykával. Rendkívül nehéz helyzetben kezdett a pártszervezet munkához. Nagy és nehéz feladat volt tisztáz­ni a munkásokban a félreértéseket, megmagyarázni, hogy az új vezető­ség erélyes intézkedései a fatelítői helyzet javítását, az intrikák, plety­kák megszűnését, a termelő munka javítását célozzák. A 39 párttag vette kezébe az ügyet. Az új vezetőség szigorúan megkövetelte tagjaitól a rendet s fegyelmet. Pártmunkaként, bár ez a kommunisták kötelessége, a pél­damutatást, a fegyelmezett munkát szabták meg. Nem mondhatjuk azt, hogy minden párttag helyeselte az új vezetőség intézkedéseit, hogy egy­séges volt az alapszervezet. Töb­bek helytelenítették a szigorú fele- lősségrevonást. Amikor a régi ve­zetőség leváltása után az első tag­A nagymama izgatottan keres­gél az elsárgult levelek között. Ke­ze remeg, szeme könnyes ... — Ez az — suttogja egyszerre, az izgatottságtól elfúlva, és remegő kezében egy elsárgult papírra írt verset tart. Kovácsics György már­tírhalált halt elvtársunk „Látomás” című verse az, melyet 1919 júniusá­ban írt. — ö írta! Gyurka írta! — mond­ja izgatottan és emlékezik. — Egy júniusi napsütéses délután a város­háza földszinti szobájában írta. gyűlésre sor került alig 21 tag jött csak el a gyűlésre. A többiek távol­maradtak, várták, hogyan s mint lesz tovább, milyen döntéseket hoz­nak a taggyűlésen. A taggyűlés után a vezetőség tagjai felkeresték a párt­tagokat. Felelősségre vonták őket, miért maradtak távol a gyűlésről. S ezen a sorsdöntő taggyűlésen hatá­roztak arról is, hogy sokkal jobban mint eddig, alkalmazni kell a bí­rálatot, az önbírálatot, ebben és az őszinte szóban jelölték meg a leg­fontosabb feladatokat. A gazdasági vezetésnek segítségképpen a tömeg­szervezetek mozgósítását is feladatul tűzték. A pártvezetőség tagjai kö­zött elosztották a feladatokat s amellett, hogy minden párttag fel­adatot kapott, külön kijelölték ki melyik tömegszervezettel foglalko­zik. Áz üzemi szakszervezet vezetősége, a fentebb említett in­tézkedések szomán teljesen szét­esett. Előbb is a szakszervezet csak a jogokért harcolt: Munkaru­ha-kérdés, üdülés, stb., de egyik leg­fontosabb feladatáról, a munkavéde­lemről, a termelésre való mozgó­sító szerepről elfelejtkezett. Sőt az akkori szakszervezeti vezetők úgy nyilatkoztak, hogy nem is hajlan­dók ez utóbbi feladatokat végre­hajtani. A pártszervezet javaslatára új vezetőséget választottak a szak- szervezet élére. Azóta már a mun­kások jogainak biztosítása mel­lett, az érdekvédelemmel együtte­sen, mozgósítja a szakszervezet tag­jait a termelési feladatokra, mun­kaversenyt szervez. Évekkel ezelőtt eredményesen működött a nőtanács is. A vállalat Később nekem adta át, hogy te­gyem el emlékül. Őriztem is, reg- tegettem, hogy senki ne tudjon róla. Borzasztó idők voltak, az 1919-es évek után. — Tudja, egy júliusi vasárnap beszéltem utoljára Gyurkával. Ki­rándulni voltunk a taplósi Dunán. Akkor mondta nekem, hogy tegyem el a verset, amelyet az édesanyjá­hoz írt, akit a legjobban szere­tett, mert saját szavai szerint — ő volt a legjobb édesanya a világon. — Újra kezébe veszi a papírlapot és olvassa: központja által hozott intézkedések nyomán a nőtanácsban is a meg- nemértés ütötte fel fejét. Munka­idő alatt leálltak az asszonyok ve­szekedni, elhanyagolták az óvórend­szabályokat, sok baleset fordult elő. S ami igen lényeges: a munkaidő nagy részét beszélgetéssel töltötték el. Nehéz volt a nők között igaz­ságot tenni. Sokan még most is szí­vesebben pletykáznak munka­idő alatt, mint dolgoznak, de már a pártszervezet erélyes bírálata nyomán javult a helyzet. Mind ke­vesebb az olyan asszony, aki tár­sait bujtogatja, aki nem hajtja vég­re a gazdasági vezetők utasításait. A nagy esemény, mely a fatelítő vállalatnál a felszabadulás után már a tizenkettedik főnököt ültette a vezetőhelyre, nem rendítette meg az ifjúsági szövetséget. A fiatalok vol­tak azok, akikre mindig tudtak szá­mítani, akik az első napokban már a pártszervezet mellé álltak, hogy rendezzék a helyzetet, hogy felvi­lágosítsák az embereket. A párt- szervezet javaslatára most egymás­után alakulnak a vállalatnál a sport­körök, különböző szakkörök, ahol egymáshoz közel akarják hozni az embereket. S a legfontosabb fel­adat pedig most az az alapszervezet előtt, hogy segítséget nyújtson a gazdaságvezetésnek az üzemi törzs­gárda kialakításában. Á dombóvári esetben is az bizonyosodott be, hogy egye­dül a párttagok azok, akik képesek arra, hogy a zavaros helyzetből, ahol az emberek fejében a gondo­latok, a nézetek egymást kergetve váltakoznak, megtalálja a kiutat, megmutassa a munkásoknak a he­lyes, a követendő példát. Még nem mondhatjuk el azt, hogy a vállalatnál minden a leg­nagyobb rendben van. De a párt- szervezet munkája, eddigi eredmé­nyeik biztatóak a jövőre nézve: Kend lesz a fatelítő vállalatnál. Őrizzük a szérűt! A fokozott tűzbiztonságról védő­barázdák szántásával, a szérűk íoko-| zott őrzésével és az oltáshoz szüksé­ges felszerelés biztosításával kell gondoskodni. Ezért a szérűkben az asztagok számához mérten elegendő vízzel telített edény és az oltáshoz szükséges felszerelés (létra, vödrök, kézi fecskendő) álljon rendelkezésé­re. Arról is gondoskodni kell, hogy a szérűket éjjel-nappal őrizzék. — A MAGYAR HONVÉDELMI Sportszövetség ebben az évben 400 fiatal részére biztosít a megye te­rületén motoros kiképzést. Az MHS Bonyhádon, Tengelicen és Dom­bóváron motoros túraszakosztályt szervez. * — GYÜNKÖN a járási tanács ren­dezésében rövidesen járási értekezle­tet tartanak, melynek keretében megvitatják az ifjúság problémáját az idevonatkozó kormányhatározat értelmében. * — A DOMBÓVÁRI Sertéstenyész­tő Vállalatnál kilenc aratógép vég­zi az aratást. A gépek 397 hold őszi árpát, 512 hold búzát és 169 hold zabot aratnak le. Bár a termésered­mények az elmúlt évinél gyengéb­bek lesznek, búzából így is 12 má­zsán felüli termést érnek el átla­gosan holdankint az előzetes szá­mítások szerint. Őszi árpából is töb­bet takarítanak be holdankint a tervezettnél. * — GYULAJON szabálysértési el­járást indítottak több gazda ellen, akik nem végezték el a burgonya­bogár elleni védekezést. * — A MEDINAI községi tanács a községfejlesztési alapra befizetett A bonyhádi területi KlSZ-szerve- zet legutóbb műsorral egybekötött taggyűlést tartott. A taggyűlés meg­tárgyalta a KISZ nyári kirándulá­sait. Ezek között szerepel Harkány- fürdő, Pécs, valamint egy-két, vagy háromnapos balatoni kirándulás. Az első kirándulásra július 13-án kerül sor és ezt Pécsre tervezték. A balatoni pedig július második felében fog lezajlani. Ugyanezen a KISZ-gyűlésen ala­kult meS a Bonyhádi Területi KISZ-szervezet önkéntes segítő bri­gádja. Első feladatául tűzte ki, hogy július 6-án segítséget nyújta­nak azoknak a földműves dolgozók­nak, iákiknek jelenleg tényleges katonai szolgálatot teljesítő fiaik vannak. Ezek közül is természete­sen elsősorban azoknak, akik vagy öregség, vagy betegség miatt leg­jobban rászorulnak. A szervezet ezt az alkalmat is megragadja, ha eset­leg figyelmét elkerülte volna egy- egy ilyen rászoruló család, akkor az igényét jelentse be a Bonyhádi Területi KISZ-szervezet titkáránál. Az önkéntes segítő brigád, ha szük­ség lesz, a községi tanács község­építési terveit is segíteni fogja. A brigád jelenleg 25 taggal rendelke­zik. A tervben szerepel még egy nagyszabású, színpompás, népi ha­pénzből padokat vásárolt az általá­nos iskola részére. Ugyancsak a községfejlesztési alapból az óvoda is kapott felszerelést. * — OLVASÓI MEGBESZÉLÉST tart a Megyei Könyvtár olvasóter­mében július elsején, kedden dél­után 6 órakor Jankóvich Ferenc Kossuth-díjas író és Oláh László író. A megbeszélés keretén belül foglalkoznak irodalmunk mai hely­zetével és ismertetik saját művei­ket. * — A VARONGI általános iskolá­sok régóta ismerkednek már kísér­leti kertjükben a mezőgazdasággal. 700—800 négyszögölnyi kertterüle­tükön az idén is szép eredménye­ket értek el. * — HATÁRIDŐ ELŐTT teljesítet­ték első félévi tervüket a Szekszár­di Faipari Vállalat dolgozói. A fél év alatt közel négyszáz hálószoba- bútort készítettek. * — A BONYHÁDI Zománcművek­nél a sajtolóműhelyben 1957. I. ne­gyedévében 3,95 százalékos selejt- tel dolgoztak. Az idén a takarékos- sági terv keretében 3,80 százalékra csökkentik a selejtet. gyományolkat felelevenítő aratóbál­nak a megrendezése. Ezt július vé­gére, vagy augusztus első hetére tervezik. Ugyancsak megtárgyalták a KISZ-szervezet népi tánccsoportjá­nak megalakítását és egyben ter­vet dolgoztak ki működésére vonat­kozólag. (A tervben pl. tanyák, tsz-ek és állami gazdaságok meg­látogatása szerepel és ennek so­rán műsorszolgáltatás.) Elhatározták!, hogy a szervezet klubnapja minden hét csütörtök­jén lesz. Szívesen látják azokat a fiatalokat is, akik a szervezetnek nem tagjai. Ezzel azt akarják elér­ni, hogy a fiataloknak kultúrált emberekhez méltó, hangulatos szó­rakozást tudjanak nyújtani. A felsorolt napirendi pontok bi­zonyítják, hogy a szervezet él, dolJ gczik és figyelme a szórakozáson kívül az emberék segítésére is ki­terjed. Arra kell még törekedni, hogy ea a számos hibájától megtisztult és újjáéledt alapszerv továbbra is ugyanilyen lendülettel, szép tervek­kel dolgozzon és nevelje az ifjúsá­got, hogy országunknak minél több tettre kész és ha kell, áldozatokat is vállaló, öntudatos embert nevel­jen. K. E. LÁTOMÁS Irta: KOVÁCSICS GYÖRGY Emlékek között Műsoros KISZ taggyűlés Bonyhádon Sokat javult a tanácsok élete a gyönki járásban Gyilkos vihartól tönkretett erők hevernek ím, Kaján a sors, kacag özvegyek, árvák könnyein... Nem ismer szánalmat a gyilkos zsarnok, Hideg tetemek felett orkán — szél zuhog ... Nincs senki, ki segítené a sebzett baját, — Ki jár itt körülöttem? — Talán Te jársz itt Anyám? A gyötrelmek ura szétnéz birodalmán: Vérpad az, halálmező, pusztulás. A jajszó és hörgés, mely bús akkordban szól — Az áldozatok vére tengerny i ár... Hófehér lepelben közéig egy árny e rém tanyán. — Ki vagy irgalmas szellem? Talán Te jársz itt Anyám? Igaz-e? Vagy csak álmodom? — Csonkult hősök kínjain nincs sajnálkozó. Vigaszt nem ad, nem ápol, nem altat senki sem. A vér meleg, párás, mámoros — ijesztő. Anyák reményi összetörve fekszenek, Köröttem gyilkos gránátok zúgnak, hogy temessenek. Harangszó helyett ágyúszó dübörög. — „Ha itt vagy, vérző, mély sebemre önts írt bánatos Anyám!” Látod, a kínok tengerén vergődő telkemet? — Oh nyújtsd már ajkaimhoz enyhítő kezed. Jer! Kegyességednek mega dóm jutalmát: Vedd, szakítsd le telkemről: a vérrózsa az. A lelkem benne van... Isten veled! Miért jöttél kínok helyére, hol örökös a pusztulás, Hol csak ifjú gyermeked h olttestére találsz ... — Itt vagy? — Itt vagy? Fogadd e csókot fiadtól. Búcsúzom: „Aztán ne sírj! Ne keseregj! Hagyj meghalnom itt, jó Anyám!” Elhangzottak az utolsó szavak. S arcán a bánat könnyei látszanak a vers olvasásakor. — A temetésén — mondja — ott volt a város egész fiatalsága és könnyeztünk valamennyien. Az al­sóvárosi temetőben még soha nem voltak egy temetésen ennyien, mint ezen a napon. Kovácsics György elvtárs példa­képe Szekszárd város fiatalságának ma is. Mártírhalált halt érettünk, emlékét soha nem felejtjük el. WEISZ ANDOR Igen érdekes tapasztalatokat, ta­nulságokat nyújt a gyönki járás ta­nácsi élete, ha azt egy kicsit meg­próbáljuk elemezni. Márton And­rás, a járási tanács v. b. elnöke tá­jékoztat és rendelkezésemre bo­csátott egy csomó adatot, így volt miből levonni a tanulságokat. A tanácsüléseken való részvétel az egyik fő mutatója a tanácstagság aktivitásának, hiszen ilyenkor dönt a tanács a lakosságot érintő külön­féle kérdésekben, itt kell elmonda­ni a véleményt, javaslatot egy- egy kérdésről. Tehát a tanácsülés a tanácsdemokráciának az egyik fő megnyilvánulása. A gyönki járás­ban e tekintetben is komoly előre­haladás tapasztalható. A községi tanácsüléseken a múlt év utolsó hó­napjában, decemberben 54—55%-os volt a tanácstagság részvétele Feb­ruárban már 76—77 százalékos volt a részvétel. A felszólalások száma is jelentősen növekedett: a járás leg­több községében két-háromszorosá- ra növekedett a vitában résztvevők száma. A tanácsi élet fellendülését mutatja az is, hogy igen sok nem tanácstag is részt vesz a tanácsülé­seken. Az ezzel kapcsolatos szám­adatok is felfelé ívelést mutatnak: néhány hónap alatt két-háromszo- rosára növekedett azoknak a nem tanácstagoknak a száma, akik részt vesznek a tanácsüléseken. A tanácsok jó tevékenykedésére vall, hogy járási viszonylatban át­lagosan 10,7 százalék községfejlesz­tési hozzájárulást szavaztak meg és mindenütt jelentős helyi erőket használnak fel a különféle közér­dekű feladatok végrehajtása érde­kében. Mi az oka annak, hogy a taná­csok életében ilyen nagy fellendü­lés állott be? A javulás bizonyos tekintetben szervezeti intézkedések­re vezethető vissza, amelyek ter­mészetesen politikai munkával pá­rosultak. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága például értékelte a gyönki járási tanács v. b. munká­ját és sok hasznos javaslatot adtak a végrehajtó bizottság tagjainak a tanácsdemokrácia fokozottabb ér- vényrejuttatása érdekében. A járá­si végrehajtó bizottság pedig a köz­ségi tanácsokat segítette fokozot­tabb mértékben, öt községben pél­dául járási végrehajtó bizottsági ülést tartottak, amelyeken alaposan megvitatták a községi tanács mun­káját, javaslatokat, tanácsokat ad­tak. Ezenkívül felülvizsgálták még 8 másik községi tanács tevékenysé­gét is, amelyek szintén sok segítsé­get nyújtottak a tanácsoknak. így aztán sikerült elérniök, hogy a községi tanácsok életében már nem fordulnak elő olyan nagyobb arányú hibák, amelyek pár évvel ezelőtt még elég gyakoriak voltak és ame­lyek rossz hatással voltak a taná­csok tömegkapcsolatára. Előfordult I ugyan még az utóbbi időkben is, hogy például a kalaznói tanácsel­nök, Lovász József nem terjesztett olyan dolgokat a tanácsülés elé, amelyek felett csak a tanácsülés ha­tározhat, hanem — megsértve a ta­nácsdemokráciát — maga határo­zott. Figyelmeztették, tanácsokat adtak neki és azóta nála is örven­detes javulás tapasztalható ezen a téren. Volt azonban több alulról jövő kezdeményezés is, amely jó hatás­sal volt a tanácsok tömegkapcsola­tára és ezeket a módszereket igye­kezett elterjeszteni a járási tanács végrehajtó bizottsága. Különösen a tanácsülések napirendjeinek meg­választása területén volt sok érté­kes helyi kezdeményezés. Nagyszé­kelyben például a tanácsülések elé vitték a szociális igényjogosultság elbírálását, az állandó bizottságok munkatervének a megvitatását. Azóta már a többi községekben is foglalkoznak ezekkel a problémák­kal. A gyönki járási tanács életében megszűnőben van egy régebben má­sutt is általános -betegség: a tanács­funkcionáriusok gyakori cserélgeté­se. Ma már a tanácselnökök, tit­károk túlnyomó többsége jól ellát­ja feladatát, lehet tevékenységére számítani és ez lehetővé teszi, hogy hosszabb időt töltsenek el funkció­jukban. Nem kétséges, hogy ez is tovább erősíti a tanácsokat.

Next

/
Thumbnails
Contents