Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
1958 július 1. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÂG 3 HÍREK A párttagok munkája nyomán Rend lesz a Dombóvári Fatelítő Vállalatnál Mint megbolygatott méhkasban, olyan volt a helyzet a Dombóvári Fatelítő Vállalatnál két hónappal ezelőtt. A vállalat akkori vezetőségét leváltották, több vezető műszaki dolgozót több ezer forint kártérítésre köteleztek, mert több száz tonna fáról nem tudtak elszámolni, illetve a fa helytelen tárolása miatt hasznavehetetlenné vált. A vizsgálatok még nem fejeződtek be. A gyár régi vezetőit alacsonyabb beosztásba helyezték, kötelezték őket a kár megtérítésére. Több párt és tömegszervezeti vezetőt leváltottak, illetve lemondtak tisztségükről. A vihart, egyesek helyeslését, és ellenvetését ez az intézkedés eredményezte, amely végül a teljes zűrzavart eredményezte, vádaskodásokkal, intrikákkal és pletykával. Rendkívül nehéz helyzetben kezdett a pártszervezet munkához. Nagy és nehéz feladat volt tisztázni a munkásokban a félreértéseket, megmagyarázni, hogy az új vezetőség erélyes intézkedései a fatelítői helyzet javítását, az intrikák, pletykák megszűnését, a termelő munka javítását célozzák. A 39 párttag vette kezébe az ügyet. Az új vezetőség szigorúan megkövetelte tagjaitól a rendet s fegyelmet. Pártmunkaként, bár ez a kommunisták kötelessége, a példamutatást, a fegyelmezett munkát szabták meg. Nem mondhatjuk azt, hogy minden párttag helyeselte az új vezetőség intézkedéseit, hogy egységes volt az alapszervezet. Többek helytelenítették a szigorú fele- lősségrevonást. Amikor a régi vezetőség leváltása után az első tagA nagymama izgatottan keresgél az elsárgult levelek között. Keze remeg, szeme könnyes ... — Ez az — suttogja egyszerre, az izgatottságtól elfúlva, és remegő kezében egy elsárgult papírra írt verset tart. Kovácsics György mártírhalált halt elvtársunk „Látomás” című verse az, melyet 1919 júniusában írt. — ö írta! Gyurka írta! — mondja izgatottan és emlékezik. — Egy júniusi napsütéses délután a városháza földszinti szobájában írta. gyűlésre sor került alig 21 tag jött csak el a gyűlésre. A többiek távolmaradtak, várták, hogyan s mint lesz tovább, milyen döntéseket hoznak a taggyűlésen. A taggyűlés után a vezetőség tagjai felkeresték a párttagokat. Felelősségre vonták őket, miért maradtak távol a gyűlésről. S ezen a sorsdöntő taggyűlésen határoztak arról is, hogy sokkal jobban mint eddig, alkalmazni kell a bírálatot, az önbírálatot, ebben és az őszinte szóban jelölték meg a legfontosabb feladatokat. A gazdasági vezetésnek segítségképpen a tömegszervezetek mozgósítását is feladatul tűzték. A pártvezetőség tagjai között elosztották a feladatokat s amellett, hogy minden párttag feladatot kapott, külön kijelölték ki melyik tömegszervezettel foglalkozik. Áz üzemi szakszervezet vezetősége, a fentebb említett intézkedések szomán teljesen szétesett. Előbb is a szakszervezet csak a jogokért harcolt: Munkaruha-kérdés, üdülés, stb., de egyik legfontosabb feladatáról, a munkavédelemről, a termelésre való mozgósító szerepről elfelejtkezett. Sőt az akkori szakszervezeti vezetők úgy nyilatkoztak, hogy nem is hajlandók ez utóbbi feladatokat végrehajtani. A pártszervezet javaslatára új vezetőséget választottak a szak- szervezet élére. Azóta már a munkások jogainak biztosítása mellett, az érdekvédelemmel együttesen, mozgósítja a szakszervezet tagjait a termelési feladatokra, munkaversenyt szervez. Évekkel ezelőtt eredményesen működött a nőtanács is. A vállalat Később nekem adta át, hogy tegyem el emlékül. Őriztem is, reg- tegettem, hogy senki ne tudjon róla. Borzasztó idők voltak, az 1919-es évek után. — Tudja, egy júliusi vasárnap beszéltem utoljára Gyurkával. Kirándulni voltunk a taplósi Dunán. Akkor mondta nekem, hogy tegyem el a verset, amelyet az édesanyjához írt, akit a legjobban szeretett, mert saját szavai szerint — ő volt a legjobb édesanya a világon. — Újra kezébe veszi a papírlapot és olvassa: központja által hozott intézkedések nyomán a nőtanácsban is a meg- nemértés ütötte fel fejét. Munkaidő alatt leálltak az asszonyok veszekedni, elhanyagolták az óvórendszabályokat, sok baleset fordult elő. S ami igen lényeges: a munkaidő nagy részét beszélgetéssel töltötték el. Nehéz volt a nők között igazságot tenni. Sokan még most is szívesebben pletykáznak munkaidő alatt, mint dolgoznak, de már a pártszervezet erélyes bírálata nyomán javult a helyzet. Mind kevesebb az olyan asszony, aki társait bujtogatja, aki nem hajtja végre a gazdasági vezetők utasításait. A nagy esemény, mely a fatelítő vállalatnál a felszabadulás után már a tizenkettedik főnököt ültette a vezetőhelyre, nem rendítette meg az ifjúsági szövetséget. A fiatalok voltak azok, akikre mindig tudtak számítani, akik az első napokban már a pártszervezet mellé álltak, hogy rendezzék a helyzetet, hogy felvilágosítsák az embereket. A párt- szervezet javaslatára most egymásután alakulnak a vállalatnál a sportkörök, különböző szakkörök, ahol egymáshoz közel akarják hozni az embereket. S a legfontosabb feladat pedig most az az alapszervezet előtt, hogy segítséget nyújtson a gazdaságvezetésnek az üzemi törzsgárda kialakításában. Á dombóvári esetben is az bizonyosodott be, hogy egyedül a párttagok azok, akik képesek arra, hogy a zavaros helyzetből, ahol az emberek fejében a gondolatok, a nézetek egymást kergetve váltakoznak, megtalálja a kiutat, megmutassa a munkásoknak a helyes, a követendő példát. Még nem mondhatjuk el azt, hogy a vállalatnál minden a legnagyobb rendben van. De a párt- szervezet munkája, eddigi eredményeik biztatóak a jövőre nézve: Kend lesz a fatelítő vállalatnál. Őrizzük a szérűt! A fokozott tűzbiztonságról védőbarázdák szántásával, a szérűk íoko-| zott őrzésével és az oltáshoz szükséges felszerelés biztosításával kell gondoskodni. Ezért a szérűkben az asztagok számához mérten elegendő vízzel telített edény és az oltáshoz szükséges felszerelés (létra, vödrök, kézi fecskendő) álljon rendelkezésére. Arról is gondoskodni kell, hogy a szérűket éjjel-nappal őrizzék. — A MAGYAR HONVÉDELMI Sportszövetség ebben az évben 400 fiatal részére biztosít a megye területén motoros kiképzést. Az MHS Bonyhádon, Tengelicen és Dombóváron motoros túraszakosztályt szervez. * — GYÜNKÖN a járási tanács rendezésében rövidesen járási értekezletet tartanak, melynek keretében megvitatják az ifjúság problémáját az idevonatkozó kormányhatározat értelmében. * — A DOMBÓVÁRI Sertéstenyésztő Vállalatnál kilenc aratógép végzi az aratást. A gépek 397 hold őszi árpát, 512 hold búzát és 169 hold zabot aratnak le. Bár a terméseredmények az elmúlt évinél gyengébbek lesznek, búzából így is 12 mázsán felüli termést érnek el átlagosan holdankint az előzetes számítások szerint. Őszi árpából is többet takarítanak be holdankint a tervezettnél. * — GYULAJON szabálysértési eljárást indítottak több gazda ellen, akik nem végezték el a burgonyabogár elleni védekezést. * — A MEDINAI községi tanács a községfejlesztési alapra befizetett A bonyhádi területi KlSZ-szerve- zet legutóbb műsorral egybekötött taggyűlést tartott. A taggyűlés megtárgyalta a KISZ nyári kirándulásait. Ezek között szerepel Harkány- fürdő, Pécs, valamint egy-két, vagy háromnapos balatoni kirándulás. Az első kirándulásra július 13-án kerül sor és ezt Pécsre tervezték. A balatoni pedig július második felében fog lezajlani. Ugyanezen a KISZ-gyűlésen alakult meS a Bonyhádi Területi KISZ-szervezet önkéntes segítő brigádja. Első feladatául tűzte ki, hogy július 6-án segítséget nyújtanak azoknak a földműves dolgozóknak, iákiknek jelenleg tényleges katonai szolgálatot teljesítő fiaik vannak. Ezek közül is természetesen elsősorban azoknak, akik vagy öregség, vagy betegség miatt legjobban rászorulnak. A szervezet ezt az alkalmat is megragadja, ha esetleg figyelmét elkerülte volna egy- egy ilyen rászoruló család, akkor az igényét jelentse be a Bonyhádi Területi KISZ-szervezet titkáránál. Az önkéntes segítő brigád, ha szükség lesz, a községi tanács községépítési terveit is segíteni fogja. A brigád jelenleg 25 taggal rendelkezik. A tervben szerepel még egy nagyszabású, színpompás, népi hapénzből padokat vásárolt az általános iskola részére. Ugyancsak a községfejlesztési alapból az óvoda is kapott felszerelést. * — OLVASÓI MEGBESZÉLÉST tart a Megyei Könyvtár olvasótermében július elsején, kedden délután 6 órakor Jankóvich Ferenc Kossuth-díjas író és Oláh László író. A megbeszélés keretén belül foglalkoznak irodalmunk mai helyzetével és ismertetik saját műveiket. * — A VARONGI általános iskolások régóta ismerkednek már kísérleti kertjükben a mezőgazdasággal. 700—800 négyszögölnyi kertterületükön az idén is szép eredményeket értek el. * — HATÁRIDŐ ELŐTT teljesítették első félévi tervüket a Szekszárdi Faipari Vállalat dolgozói. A fél év alatt közel négyszáz hálószoba- bútort készítettek. * — A BONYHÁDI Zománcműveknél a sajtolóműhelyben 1957. I. negyedévében 3,95 százalékos selejt- tel dolgoztak. Az idén a takarékos- sági terv keretében 3,80 százalékra csökkentik a selejtet. gyományolkat felelevenítő aratóbálnak a megrendezése. Ezt július végére, vagy augusztus első hetére tervezik. Ugyancsak megtárgyalták a KISZ-szervezet népi tánccsoportjának megalakítását és egyben tervet dolgoztak ki működésére vonatkozólag. (A tervben pl. tanyák, tsz-ek és állami gazdaságok meglátogatása szerepel és ennek során műsorszolgáltatás.) Elhatározták!, hogy a szervezet klubnapja minden hét csütörtökjén lesz. Szívesen látják azokat a fiatalokat is, akik a szervezetnek nem tagjai. Ezzel azt akarják elérni, hogy a fiataloknak kultúrált emberekhez méltó, hangulatos szórakozást tudjanak nyújtani. A felsorolt napirendi pontok bizonyítják, hogy a szervezet él, dolJ gczik és figyelme a szórakozáson kívül az emberék segítésére is kiterjed. Arra kell még törekedni, hogy ea a számos hibájától megtisztult és újjáéledt alapszerv továbbra is ugyanilyen lendülettel, szép tervekkel dolgozzon és nevelje az ifjúságot, hogy országunknak minél több tettre kész és ha kell, áldozatokat is vállaló, öntudatos embert neveljen. K. E. LÁTOMÁS Irta: KOVÁCSICS GYÖRGY Emlékek között Műsoros KISZ taggyűlés Bonyhádon Sokat javult a tanácsok élete a gyönki járásban Gyilkos vihartól tönkretett erők hevernek ím, Kaján a sors, kacag özvegyek, árvák könnyein... Nem ismer szánalmat a gyilkos zsarnok, Hideg tetemek felett orkán — szél zuhog ... Nincs senki, ki segítené a sebzett baját, — Ki jár itt körülöttem? — Talán Te jársz itt Anyám? A gyötrelmek ura szétnéz birodalmán: Vérpad az, halálmező, pusztulás. A jajszó és hörgés, mely bús akkordban szól — Az áldozatok vére tengerny i ár... Hófehér lepelben közéig egy árny e rém tanyán. — Ki vagy irgalmas szellem? Talán Te jársz itt Anyám? Igaz-e? Vagy csak álmodom? — Csonkult hősök kínjain nincs sajnálkozó. Vigaszt nem ad, nem ápol, nem altat senki sem. A vér meleg, párás, mámoros — ijesztő. Anyák reményi összetörve fekszenek, Köröttem gyilkos gránátok zúgnak, hogy temessenek. Harangszó helyett ágyúszó dübörög. — „Ha itt vagy, vérző, mély sebemre önts írt bánatos Anyám!” Látod, a kínok tengerén vergődő telkemet? — Oh nyújtsd már ajkaimhoz enyhítő kezed. Jer! Kegyességednek mega dóm jutalmát: Vedd, szakítsd le telkemről: a vérrózsa az. A lelkem benne van... Isten veled! Miért jöttél kínok helyére, hol örökös a pusztulás, Hol csak ifjú gyermeked h olttestére találsz ... — Itt vagy? — Itt vagy? Fogadd e csókot fiadtól. Búcsúzom: „Aztán ne sírj! Ne keseregj! Hagyj meghalnom itt, jó Anyám!” Elhangzottak az utolsó szavak. S arcán a bánat könnyei látszanak a vers olvasásakor. — A temetésén — mondja — ott volt a város egész fiatalsága és könnyeztünk valamennyien. Az alsóvárosi temetőben még soha nem voltak egy temetésen ennyien, mint ezen a napon. Kovácsics György elvtárs példaképe Szekszárd város fiatalságának ma is. Mártírhalált halt érettünk, emlékét soha nem felejtjük el. WEISZ ANDOR Igen érdekes tapasztalatokat, tanulságokat nyújt a gyönki járás tanácsi élete, ha azt egy kicsit megpróbáljuk elemezni. Márton András, a járási tanács v. b. elnöke tájékoztat és rendelkezésemre bocsátott egy csomó adatot, így volt miből levonni a tanulságokat. A tanácsüléseken való részvétel az egyik fő mutatója a tanácstagság aktivitásának, hiszen ilyenkor dönt a tanács a lakosságot érintő különféle kérdésekben, itt kell elmondani a véleményt, javaslatot egy- egy kérdésről. Tehát a tanácsülés a tanácsdemokráciának az egyik fő megnyilvánulása. A gyönki járásban e tekintetben is komoly előrehaladás tapasztalható. A községi tanácsüléseken a múlt év utolsó hónapjában, decemberben 54—55%-os volt a tanácstagság részvétele Februárban már 76—77 százalékos volt a részvétel. A felszólalások száma is jelentősen növekedett: a járás legtöbb községében két-háromszorosá- ra növekedett a vitában résztvevők száma. A tanácsi élet fellendülését mutatja az is, hogy igen sok nem tanácstag is részt vesz a tanácsüléseken. Az ezzel kapcsolatos számadatok is felfelé ívelést mutatnak: néhány hónap alatt két-háromszo- rosára növekedett azoknak a nem tanácstagoknak a száma, akik részt vesznek a tanácsüléseken. A tanácsok jó tevékenykedésére vall, hogy járási viszonylatban átlagosan 10,7 százalék községfejlesztési hozzájárulást szavaztak meg és mindenütt jelentős helyi erőket használnak fel a különféle közérdekű feladatok végrehajtása érdekében. Mi az oka annak, hogy a tanácsok életében ilyen nagy fellendülés állott be? A javulás bizonyos tekintetben szervezeti intézkedésekre vezethető vissza, amelyek természetesen politikai munkával párosultak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága például értékelte a gyönki járási tanács v. b. munkáját és sok hasznos javaslatot adtak a végrehajtó bizottság tagjainak a tanácsdemokrácia fokozottabb ér- vényrejuttatása érdekében. A járási végrehajtó bizottság pedig a községi tanácsokat segítette fokozottabb mértékben, öt községben például járási végrehajtó bizottsági ülést tartottak, amelyeken alaposan megvitatták a községi tanács munkáját, javaslatokat, tanácsokat adtak. Ezenkívül felülvizsgálták még 8 másik községi tanács tevékenységét is, amelyek szintén sok segítséget nyújtottak a tanácsoknak. így aztán sikerült elérniök, hogy a községi tanácsok életében már nem fordulnak elő olyan nagyobb arányú hibák, amelyek pár évvel ezelőtt még elég gyakoriak voltak és amelyek rossz hatással voltak a tanácsok tömegkapcsolatára. Előfordult I ugyan még az utóbbi időkben is, hogy például a kalaznói tanácselnök, Lovász József nem terjesztett olyan dolgokat a tanácsülés elé, amelyek felett csak a tanácsülés határozhat, hanem — megsértve a tanácsdemokráciát — maga határozott. Figyelmeztették, tanácsokat adtak neki és azóta nála is örvendetes javulás tapasztalható ezen a téren. Volt azonban több alulról jövő kezdeményezés is, amely jó hatással volt a tanácsok tömegkapcsolatára és ezeket a módszereket igyekezett elterjeszteni a járási tanács végrehajtó bizottsága. Különösen a tanácsülések napirendjeinek megválasztása területén volt sok értékes helyi kezdeményezés. Nagyszékelyben például a tanácsülések elé vitték a szociális igényjogosultság elbírálását, az állandó bizottságok munkatervének a megvitatását. Azóta már a többi községekben is foglalkoznak ezekkel a problémákkal. A gyönki járási tanács életében megszűnőben van egy régebben másutt is általános -betegség: a tanácsfunkcionáriusok gyakori cserélgetése. Ma már a tanácselnökök, titkárok túlnyomó többsége jól ellátja feladatát, lehet tevékenységére számítani és ez lehetővé teszi, hogy hosszabb időt töltsenek el funkciójukban. Nem kétséges, hogy ez is tovább erősíti a tanácsokat.
