Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-04 / 156. szám

1958 július 4.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

5

Á fiatalok elhelyezése társadalmi feladat

A megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjének nyilatkozata

Szülőket, fiatalokat egyaránt foglalkoztató probléma az iskolát végzettek 'továbbtanulásának, munká- baállításának kérdése. Nem kis feladatot kell megoldani, ha figyelembevesszük, hogy megyei viszonylatban körülbelül ezer fiatal elhelyezéséről, munkábaállításáról kell gondoskodni. Megyénk területén 478 fiatal tette le a gimnáziumi érettségi vizsgát, ebből 295-en továbbtanulásra (egyetemi felvételre) jelentkeztek. Közgazdasági technikumban képesítőt tett 130 fiatal, egy részük továbbtanulásra jelentkezett, hetven pedig állásba szeretne menni.

A fiatalok elhelyezésével kapcsolatban megkerestük Földes Im- réné elvtársnőt, a megyei tanács v. b. munkaügyi osztályvezetőjét, aki kérdésünkre a következőket válaszolta:

— A fiatalság elhelyezését, mun- kábaállítását társadalmi feladatnak kell tekinteni, ezért hoztuk létre az elmúlt évben az Ifjúságot Elhelyező Bizottságot, amely összetételénél fogva mind politikai, mind gazdasági szempontból megérti a fiatalok elhelyezésének jelentőségét. Tagjai a KISZ, a Hazafias Népfront, nőtanács, a megyei tanács különböző osztályai, állami gazdaság, gépállomás, KISZÖV és KIOSZ képviselőiből áll, és mint olyanok, saját munkaterületükön is tevőlegesen cselekedni tudnak a fiatalok elhelyezése érdekében.

— Célunk az, hogy elsősorban a városokban élő, azaz a bérből és fizetésből élő szülők gyermekeinek elhelyezését biztosítsuk, bár arra nem lesz mód, hogy minden fiatal számára a kívánságának megfelelő helyet keressünk.

— Milyen lehetőségek vannak a fiatalok elhelyezésére, munkábaállí- tására?

— Kormányunk, 1956-ban rendeletet hozott a 14—16 évesek foglalkoztatására. A rendelet a gyakorlatban jól bevált, de a fiatalok foglalkoztatását ki kell szélesíteni olymódon, hogy elsősorban az üzemekben dolgozók gyermekeit vegyék fel, illetve arra kell törekedni, hogy az üzemek, vállalatok elsősorban a helyi fiatalokat alkalmazzák. Ezekből a fiatalokból egy kapun belüli tartaléksereget képezhetnek, s a legjobbakat helyettesítésre, illetve nyolcórás munkaidőre beállíthatják dolgozni. Ez nevelési szempontból igen jó lenne, mert a fiatalok látják, hogy érdemes szorgalmasan tanulni és dolgozni. Éppen ezért szeretnők, ha a vállalat- vezetők, igazgatók megértéssel kezelnék ezt a problémát. Mint ismeretes, a 14—16 éves fiatalokat 4—6 órás munkaidőben csak időbérben lehet foglalkoztatni, 400—500 forint havi fizetésért. A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a gazdasági bizottság határozata alapján a Pénzügyminisztérium az alkalmaztatás első három hónapjára 200—200 forint béralapot biztosít, azonkívül külön béralapot engedélyez a fiatalok foglalkoztatásához.

— A fiatalság továbbtanulását, szakmai képzését segíti elő a KISZÖV is. A megye szövetkezeteiben ebben az évben 120 ipari tanulót vesznek fel. A megyei tanács elnöksége részéről is történt intézkedés olyirányban, Rogy a tanácsoknál megüresedett munkahelyekre érettségizett fiatalok kerüljenek.

Ezekkel a tanult fiatalokkal egyrészt emeljük a hivatali munka színvonalát, másrészt fejlődésüknek megfelelően néhány év után mint vezető utánpótlás jöhetnek számításba. Ezenkívül javasoljuk a gyakornoki állások létesítését, amelyek szintén a tanult fiatalok foglalkoztatását segítik elő.

— Milyen elgondolása van az Ifjúságot Elhelyező Bizottságnak a falusi fiatalokkal kapcsolatban?

— Az idei oktatási évben az általános iskolát végzettek száma 3237 fő, ebből továbbtanulásra 1150 fiatal jelentkezett. A továbbtanulás előreláthatóan nem okoz problémát, mert a művelődésügyi osztály az iskolai osztályok bővítésével lehetővé tette a továbbtanulásra jelentkezők felvételét. Legnagyobb problémát az általános iskolákból kimaradó falusi fiatalok foglalkoztatása adja, mert rendkívül fontos a mezőgazdasági munkaerő utánpótlása. Ezért felvetődött a gondolat, hogy a megye területén a nagyobb falvakban szaktanfolyamokat hozunk létre, s ezenkívül biztosítjuk a falusi fiatalság kulturális és sportigényeinek kielégítését is — fejezte be nyilatkozatát Földes elvtársnő.

1*H*E

— FOG ADÓ NAPOT tart szombaton délelőtt 9 órai kezdettel, Hos- nyánszky János országgyűlési képviselő Szekszárdon a Hazafias Népfront megyei irodáján, Vörösmarty utca 5. szám alatt.

VARSÁDON az idén tavasz- szal alakult meg 10 családdal a Kossuth Termelőszövetkezet. Termelnek többek között az idei évben 10 hold szerződéses borsót, amelynek az árából egy lóvontatású gereblyét vásárolnak. Ez lesz a szövetkezet tagjainak az első közös szerzeménye.

— Az MSZBT aktivista igazolványok kiosztására július és augusztus hónapban kerül sor megyénkben. Az MSZBT megyei elnöksége ünnepélyes keretek között a járási székhelyeken adja át a magyar—^ szovjet barátságért legjobban dol-J gozó aktíváinak az aktivista zolványokat.

gesztőapparátot ajándékozott a szövetkezet tagságának.

*

— TOLNA MEGYÉBEN több föld művesszövetkezeti kultúrcsoport működik. Ezeket a földművesszövetkezetek megyei központja anyagilag is támogatja. A közelmúltban 25 000 forintot fordított a MÉSZÖV ezeknek a kultúrcsoportoknak a támogatására.

*

— A TAMÁSI JÁRÁSI MSZBT elnökség Szovjetunió címmel képkiállítást rendezett a gimnáziumban, amelyet 500 fő tekintett meg.

— A MADOCSAI IGAZSÁG Termelőszövetkezet az őszi országos mezőgazdasági kiállításon híres Jo- nathán almájával vesz részt.

— A NAGYSZOKOLYI BËK Termelőszövetkezetet nemrégibe meglátogatta a patronáló üzeme, i Ikarus gyár munkásküldöttsége és egy esztergapadot, valamint egy heJankovich Ferenc Kossuth-díjas és Oláh László* József Attila-díjas írók Szekszárdon

Július 1-én este a Megyei Könyvtár olvasótermében került sor az ünnepi Könyvhét legjelentősebb Tolna megyei eseményére. Janko- vich Ferenc Kossuth-díjas és Oláh László József Attila-díjas írók ezen a napon Szekszárdira látogattak, találkoztak ír szekszárdi olvasókkal és irodalombarátokkal. A találkozó igen jó hangulatban folyt le. Dr. Máté Géza megyei könyvtárvezető üdvözlő szavai után az olvasók különböző kérdésekkel fordultak a körükben megjelent írókihoz. A legtöbb szó irodalmunk mai helyzetéről esett, ezen belül is főleg a népi írók,

Äz ünnepi könyvhét újdonságai

KRÚDY GYULA: ASSZONYSÁGOK DIJA — NAPRAFORGÓ

Krúdy két, szinte ismeretlen könyvét tartalmazza ez a kötet. Az első a szürke hétköznapok gépies egyformaságában őrlődő ferencvárosi nyárspolgár bonyolult, többdi- menziójú lelkivilágát állítja elénk a modem irodalom eszközeivel. A Napraforgó főhőse Pisztoly úr, a régi világból ittmaradt keshedt gavallér, ki vénségére újra — immár hiábavaló — szerelemre adja a fejét. Ez a könyv Krúdy talán két legszebb művét tartalmazza; a hullámzó hangulati hatások, álomszerűén kezelt leírások, a nyelv ringató zenéje jellemzi őket.

LESZKOV: ELBESZÉLÉSEK ÉS KISREGÉNYEK

A két kötetben Leszkov — a század végén élt nagy orosz író — legfontosabb elbeszélései és kisregényei láttak napvilágot. Leszkov tökéletes biztonsággal mozog a gyilkos kereskedőné, a babonás, vallásos parasztok, a vasakaratával póruljárt német és az acélbolhát megpatkoló tulai mesterek világában. Vidám és derűs történetek váltakoznak könyvében komor és megdöbbentő képekkel. A cári Oroszországról, az elzárt, elmaradt világról szóló elbeszélés még Dosztojevszkij keserű és vigasztalan fájdalmát is felülmúlja.

Üj párthelyiség Nagykónyiban

az úgynevezett népies irodalom helyzetét illetően hangzottak el kérdések. A válaszban előbb Jankovich Ferenc, de főként Oláh László részletesen, alaposan elemezték a népies irodalom helyzetét, a népi írók múltbeli és mai munkásságát, s leszögezték, hogy a népi irodalomnak hatalmas érdemei mellett súlyos fogyatékosságai is vannak és a múlt esztendőkben gyakorlattá vált pro- tokollista megteremtése és elvtelen látszategység létrehozása helyett itt a legfőbb ideje tisztázni a különböző problémákat, elmondani a véleménykülönbséget, „tiszta vizet Ön- Jeni a pohárba”. Ezzel kapcsolatban rövidesen napvilágot lát egy elabo- rátum, amely elemzően foglalkozik a népi 'irodalommal és a tények, érvek eldöntő dokumentumait sorakoztatja fel a népiesek helytelen nézetei,' állásfoglalása, hamis történelemszemlélete ellen. De hangsúlyozták az írók: az, hogy ma annyi szó esik a népiesekről s helytelen nézeteikkel szembeszállunk, nem jelent egyszersmind valamiféle adminisztratív rendszabályokat. A népi írók legjobbjainak érdemeit is elismerjük, hiszen közülük számosán a magyar irodalom legjobbjai közé tartózták és tartoznak. A vita elvi fronton, elvi kérdéseikről folyik, s elsősorban azért, hogy ezek az írók levetkőzzék helytelen nézeteiket.

Ezenkívül behatóan foglalkozott Oláh László a fiatal írókkal kapcsolatosan elhangzott kérdésekkel

id

»

Nagykónyi'ban a helyi pártszerve-, zet új helyiségbe költözik. Az új helyiségükben, amely három szobából áll, egy klubot is berendeznek a tömegszervezetékkel és a társadalmi szervekkel, s így lehetőség lesz| arra, hogy azok a kommunisták, társadalmi aktivisták, tömegszerve-j(( zeti tagok, akik akarják, ráérő idejüket itt tölthetik, eszmecserét folytathatnak, újságot olvashatnak.

A pártszervezet legközelebbi tag-j({ gyűlését már az új helyiségükben tartják meg.

— A BONYHÁDI járási MSZBT elnökség a járás területén az Autó-1 közlekedési Vállalatnál, a Bonyhádi) Cipőgyárban és Mórágy községek-' ben magyar—szovjet baráti körö-, két hozott létre.

Okulásképpen...

hoz feltétlenül szükséges jogosítványt el ne vegyék tőle.

V. Gy. úgy érezte magát, mint a madár, amelynek levágják a szárnyát. Fájdalmas arccal szemlélgette a „száguldásra ingerlő” Pannóniát, de jogosítvány nélkül nem merte megkockáztatni, hogy ráüljön.

VÉGÜL IS alig pár héttel ezelőtt az istenek mentő ötletet sugaltek V. Gy. fejébe, s hősünk egy darab papírral a kezében megindult hódító útjára. A papíron csupán ennyi állt:

„Javasolom, hogy V. Gy. részére adják vissza a motorkerékpár jogosítványt.”

V. Gy. első útja a tanácselnökhöz vezetett, s a tanácselnököt állítólag azzal tudta rászedni az aláírásra, hogy vagy ötször egymás után elismételte, hogy a párttitkárral már beszélt a jogosítványa ügyében, s a párttitkár is javasolta a jogosítvány visszaadását. Csupán csak

azért nem írta még alá, mert vidékre utazott.

Miután a tanácselnök kötélnek állt, V. Gy. az iskolaigazgatót és még két pártvezetőségi tagot keresett fel, s mindegyiket rászedte a névaláírásra.

TÖRTÉNETÜNK HŐSE legutoljára a legnehezebb esetet, a párttitkár meggyőzését halasztotta. A párttitkár előtt „egyik járási ismerősére” hivatkozott, aki — ahogy mondta — szintén ajánlatosnak tartja jogosítványának visszaadását.

A párttitkámál azonban nem ért el sikert. K. T., a község pánttitkára kijelentette, hogy ha az illetékesek kémek véleményt a jogosítvány visszaadásával kapcsolatos ügyben, ő majd megadja nekik, de semmiféle egyénileg kezdeményezett aláírás- gyűjtéshez nem adja oda aláírását.

Ékkor V. Gy. újabb trükköt alkalmazott. A tanácselnök, az iskola.

igazgató és a két pártvezetőségi tag neve után odagépelte funkciójukat^ Annak ellenére, hogy az aláírás-- gyűjtéskor hangoztatta, hogy csak mint magánembereket kéri megi őket erre a csekélységre. A négy köztiszteletben álló kommunista nevével ellátott ívet elküldte a köz-' rendészeti osztálynak. 1 !

BESZÉLTÜNK a kijátszott elv^jj társakkal. Mindegyikőjük megbánta: j könnyelműségét. A vib-elnök azit, ' mondta: — Egyszer meg tudta csi-J nálni az osztályellenség, hogy lovát tett bennünket, de kijózanodtunk aj pillanatnyi zavarodottságból, s töb-j bé hasonló eset nem fordulhat elő, községünkben. t

Feltételezzük, hogy nem fog eiő-fl fordulni, a lecke hasznára vált aj pártszervezet vezetőinek. A történe., tét csupán azért írtuk meg, hogyj okuljanak belőle a többi pártszerve-t zetefc is. Az osztályellenség álnokj fondorlataival szemben nagyfokú' körültekintésre van még szükség,; még akkor is, ha aprónak tűnő dol-l gokról van szó. j

H. T. ;

A TÖRTÉNET KEZDETE az ellenforradalom zavaros időszakáig húzódik vissza, a vége pedig napjainkban játszódik le.

Ugyanis V. Gy., történetünk hőse, az egykori hentes, tehergépkocsi- és cséplőgéptulajdonos, aki a kupec „szakmában” is rendkívül nagy jártasságot árult el, 1956 októberében rendkívül élénk tevékenységet fejtett ki a „szent forradalom magasztos ügyéért”.

A szervezéshez gyors járműre van szükség, amely a szervezőt „elröpíti” egyik helyről a másikra. A gyors jármű segítségével rengeteg időt lehet megtakarítani. V. Gy. munkáját is segítette az impozáns, csaknem vadonatúj Pannónia, amely annak ellenére, hogy szocialista üzemiben készült, akaratlanul is ellen- forradalmi eszköz lett.

Az ellenforradalmi „pünkösdi királyság” azonban, mint ismeretes, nem tartott sokáig. V. Gy.-ből ismét csendes ember lett, de ez a hirtelen báránnyá változás sem mentette meg attól, hogy a motorozásis. A tájékoztató és vita után az írói ismertették életüket, munkásságukat, s műveikből mutattak be néhányat. Jankovich Ferenc négy versét olvasta fel: Ima a kepeházban Megmetszett kenyér, A könyveli könyve és Tavaszi homály. Ez utóbbi a Kortárs egyik 1957-es számában jelent meg. Oláh László Kút- avátás és Ángyó című novelláit mutatta be. A megjelent olvasók éf irodalombarátok nagy tetszéssel fogadták az ismertetett akotásokat.

i Ha a hegy

nem megy...

Az innen túl, de a túlon in- í nen, mégcsak nem is isten háta ’ mögött, hanem ott, ahol naponta ; Wartburg és Moszkvics gépkocsik I járnak, gyorsvonatok száguldoz- I nak, szóval Tolna megye kellős j közepén, a XX. század második ! felében történt a csodálatos eset, I amely már ebben a kis községben I számtalanszor megesett. Az eset, j amelyről oly sokat beszélnek, a ! következőképpen történt.

I Hogy, hogy nem azt én sem tu- i dóm megmondani, de egyszer j mégis eszébe jutott egy kisebb ’ malacocskának, hogy hívjanak or- I vost, mert amíg ő az orvost nem i láthatja, füle farka lógni fog. És j futott a gazdája fűhöz fához, s ' elment az állatorvoshoz is, s ékép- J pen esdekelt előtte: j — Jöjjön doktor úr, beteg a j malackám, lóg a füle farka, ön- \ nek gépkocsija van, gyorsan oda- f érünk.

I Az orvos, mintha semmi sem történt volna, a fényesre tisztí■ tott cipőjét nézegette, vizsgálta a [ borús eget, amelynél csak a ma- I lacka gazdájának gondolatai voltak borúsabbak. Az orvos csak a

■ második hívásra szólalt meg: —

I El nem megyek a maga malacká- I jához uram-bátyám. Hozza ide,

[ menten meggyógyítom én.

• Haza ballagott, nyalábjába fog- j ta fülét-farkát lógató malacká- 1 ját és vitte, vitte nagy igyekezet- j tel az orvoshoz, akit oly nagyon

• áhított látni a malacka. S a ma- I lacka az orvos-látás után néhány I nappal már vidáman hancurozott.

■ Történt ismét, hogy egy súlyá- ; nál fogva is tekintélyes coca kí- I vánta az orvost látni. Az orvos j hajthatatlan volt ezúttal is. A fé■ nyes cipőjét és az eget kémlelte.

; De többször ránézett a szép gépkocsijára is, amit széltől, napsütéstől, esőtől óvott. A tekintélyes coca az orvos előtt kevésbé tekintélyes gazdája vállára nagy gondok nehezedtek. Hogyan vigye 2 mázsás kedvencét az orvoshoz, amikor menni is alig tud, nyalábjába venni, pedig egyenesen képtelen dolog. összejött a félfalu népe, s végül úgy döntöttek, hogy szereznek egy tragacsot, és azzal viszik el a beteget orvosához. Rájöttek arra a falú lakói, ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor kénytelen Mohamed menni a hegyhez.

Minden sikerrel járt. Mindenki elégedett lehet, hiszen a coca meggyógyult, az orvos nem ázott meg, a cipő is tiszta maradt, a gépkocsit sem lepte a por, nem verte az eső. A falu népe mégis ösz- szejött, s azóta törik a fejüket. Mindhiába, mert nem tudják megfejteni a nagy talányt: miért lett állatorvos az, aki nem hajlandó elmenni betege lakására, azaz az ólakhoz? Erre egyedül talán csak az állatorvos képes válaszolni.

S ha valaki a fentiekről esetleg személyesen akar meggyőződni, menjen el Szakályba, ott elmondják neki is, mint ahogy nekem elmondották.

K. BALOG JÁNOS