Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

1958 július 30. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG I Takarékosságból elégtelen Nem »világraszóló« visszaélésekre derített fényt a szekszárdi népi el­lenőrzési bizottság. Arról van »csak« szó, hogy a Tolna megyei Állatfor­galmi Vállalat vezetői nagyvonalús- kodtak a népgazdaság számlájára: taxival utaztak Pestre, Párádra, Gyöngyösre, Pécsre és Kecskemétre több alkalommal. Igaz, ez az utazás többé-kevésbé legális volt. De azért az eseteket szóvá tesszük. Tulajdonképpen azzal kellett vol­na kezdeni, hogy a népi ellenőrök azért nézték meg, mekkora az Állat­forgalmi Vállalat taxiszámlája, mert több szekszárdi halandónak szemébe ötlött, hogy a vállalat vezetői még a város területén is taxival furikáztak. Itt feltétlenül fontos megemlíteni, hogy az Állatforgalmi Vállalat me­gyei székhelyén dolgoznak közel öt- venen. De van a vállalatnak két sze­mélygépkocsija és három motorke­rékpárja is. Ez év februárjától hol az egyik, hol a másik kocsi volt ja­vítás alatt és ezért február 1-től jú­nius 25-ig a 25-ös Autóközlekedési Vállalattól taxit bérelt az állatforgal­mi. Ez időre 92 159 forintot fizettek ki taxiköltségre. A népi ellenőrök kimutatása szerint 18 953 forintot takaríthattak vol­na meg csak azzal az Állatfor- galmi Vállalat vezetői, ha nem ellenőrizhető hivatalos utaikat Párádra, Gyöngyösre, Kecske­métre és Pestre nem taxival te­szik meg. Az említett helyekre nyugodtan el­utazhattak volna vonattal, akár gyorsvonattal is, mert a közlekedési lehetőségek jók. De ez még csak hagyján. Mivel az Állatforgalmi Vállalat vezetői nagyvonalú embe­rek, még Budapesten is taxival köz­lekedtek egyik utcából a másikba. Holott fillérekért bejárhatták volna az egész fővárost. De hát ugye, mégis csak előkelőbb taxin utazni, mint villamoson. S ez sem utolsó szem­pont. S ha már a vezetők fütyültek a takarékosságra, miért éppen a taxi sofőrje takarékoskodott volna. Esze ágában sem volt. Egyszer a vállalatvezető engedé­lyével, másszor engedélye nélkül Hencz János, a taxisofőr haza- járogatott őcsényi otthonába. összesen 28 alkalommal ment így el, 220 kilométert utazott ingyen és bér­mentve az Autóközlekedési Vállalat kocsijával, az Állatforgalmi Vállalat számlájára. De ez esetben is a vál­lalat vezetőségét marasztalták el a népi ellenőrök, jogosan, mert min­den egyes alkalommal aláírták a sofőr által kiállított menetlevelet, amit ő meghamisított. A Városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata után az Állatforgalmi Vál­lalat vezetői fegyelmit indíttattak Hencz János ellen. A sofőr elismerte és írásban kötelezte magát a kár megtérítésére. Ez eddig rendjén is van. Megnyugtató, hogy a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Marschik Pál igazgatót és Sréger János osztályve­zetőt is fegyelmi felelősségrevonás- ra javasolja feletteseinek. Akik re­mélhetőleg nem veszik egyszerűen tudomásul, hogy a Tolna megyei Ál­latforgalmi Vállalat vezetői takaré­kosságból megbuktak. A bukásra a megfelelő osztályzatot is megadják. Miért nem törődünk Szekszárd idegenforgalmával? A minap a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya az alábbi le­velet kapta a nyíregyházi Köl­csey gimnázium igazgatóságától: „Ifjúságunk és nevelőtestüle­tünk nevében hálás köszönetét mondok azért a támogatásért és gondoskodásért, amelyben a mű­velődésügyi osztály a kéthetes du­nántúli mozgó táborozáson részt- vett kiránduló csoportunkat a szálláshely és étkezés biztosításá­val részesítette. Köszönjük azt a segítséget is, amelyet az ottani kartársak a helyi nevezettességek megtekintésében nyújtottak ki­ránduló csoportunknak. Tanulóink és nevelőink számára mindig em­lékezetes lesz a Szekszárdon el­töltött idő. Sokat tanultak, ta­pasztaltak és olyan magyaros vendéglátásban részesültek, amely­Vízszintes: 1. Horatius világhírű mondása. 11. Becézett női név. 12. Arra a helyre. 13. Foghúsa. 14. Is­mert dizőz. 16. Juttatnák. 17. Fordí­tott névelő. 18. Kettős betű. 20. Kor rövidítés. 21. Kis nemzet. 22. Uj — ismert idegen szóval (első kockába két betű írandó). 23. A vfzsz. 25. folytatása. 25. A vízsz. 1. folytatása. 26. Dús oxigén. 27. Fordítva mende- gélt, ahogy falun mondják. 29. őse­im. 32. Apró részecske. 34. Harci eszköz. 35. Hím állat — ékezetfeles­leggel. 37. Ide viszik a mamák gye­rekeiket. 38. 495 római számokkal. 39. Üsd a szeget! 40. Argon vegy- jele. 41. Tudós magánhangzói. 42. A végén kezel! 43. Kötőszó. 45. Meg­munkál fémet. 47. Nagy bankó volt régen. 49. Testrész fordítva. 51. Fen- költ költemény. 52. Kötőszó. 52/a. Te latinul; 53: Ver? re mindig szívesen fognak visz- szaemlékezni”. Eddig a lévél, amely sok gon­dolatot ébresztett bennem arról, hogy mi mindent lehetne tenni Szekszárd idegenforgalmának a megszervezése érdekében. Miután pedig arról hallottam, hogy az utóbbi időben milyen nagy keres­letnek örvend a világpiacon a szekszárdi vörös bor, vagy azt lát­tam, hogy a külföldiek előszereí- tettel keresik fel a vadászidény­ben a gemenci rezervátumot, vagy azt hallottam, hogy Stig István készítményeit külföldi cégek min­den mennyiségben átveszik, elha­tároztam, hogy szentelek néhány sort ennek az ügynek. Egy város idegenforgalma min­den bizonnyal nem magától te­remtődik meg. Először is szüksé­Függőleges: 1. Folyadék. 2. önér­zetében megsértő. 3. Hegység az Al- pesekben. 4. Nagy állam. 5. Indulat­szó. 6. Nagy költőnk. 7. Kicsinyítő képző. 8. Folyók felett visz át. 9. Táplálkozni. 10. Az üzem tulajdono­sa. 15. Forrón tüzelek. 16. Keleti városból való. 19. Tüskésdisznó. 20. Kezével jelez. 22. Horatiusnak egy másik világhírű mondása. 23. Termé­ketlenné teszi a földet. 24. Nyomoz utána. 26. ön, táviratstílusban. 28. 2050 római számokkal. 30. Ének — fordítva. 31. Nagy színművész. 33. Az első magyar királyok egyikének előneve. 35. Vörösmarty egyik ördög­fiókája — fonetikusan. 36. Filmren­dező. 41. Terjed. 44. Hajadon. 46. Szükségem van rá. 47. Férfinév. 48. Fülébe mond. 50. Női név. 54. Név­elő — kétbetűs; gesek olyan adottságok, amelyek vonzzák az érdeklődőket, másod­szor pedig szükséges az idegen- forgalom megteremtéséhez szerve­ző munka is. Szerény meglátásom szerint van­nak Szekszárdinak is olyan adott­ságai, amelyek vonzzák az érdek­lődőket. Bora ismét mind nagyobb hímévre tesz szert, a Sárköz nép- művészeti ipara ugyancsak von­zóerő, vadászati lehetőséggel is rendelkezik, amelyek mind olyan adottságok, amelyek lehetségssé teszik még a külföldi idegenfor­galom kifejlődését is. Egyelőre azonban hiányzik a megfelelő szervező munka. Pedig tudomásom szerint a Babits Mi­hály Társaság felajánlotta, hogy készít majd prospektust, amelyet 3—4 nyelven kinyomtatva, ren­delkezésére lehetne bocsátani az idegenforgalmi szerveknek. Természetesen gondoskodni kel­lene a külföldiek elhelyezéséről is. A volt Augusz kastély felhaszná­lására már igen sok javaslat lá­tott napvilágot, egyelőre azonban mégis a kényszerű körülmények miatt lakások céljait szolgálja. Szerény nézetem szerint a kastély épületének legalább egy részét reprezentatív szálloda céljaira kellene felhasználni. Szekszárd úgyis rendkívül szegény szállo­dákban. Itt lehetne elhelyezni azokat a külföldieket, akik úgy ősz táján kíváncsiak a szekszárdi szüretre, vadászatra jönnek a ge­menci otdőbe stb. Fel kellene újítani a régi szüreti mulatságok­nak a szokását a színpompás fel­vonulásokkal, más városok mintá­jára szekszárdi ünnepi heteket kellene rendezni, Debulay Antal javaslatára Háry János volt ta­nyájából reprezentatív borkóstolót kellene berendezni stb. Mindehhez azonban rendkívül sok szervező munka és bizony pénz is szüksé­ges lenne. Hiszen az elmondotta­kon kívül módját kellene találni annak is, hogy az Augusz kastély kertjében lévő vadászkastélyból eltűnjön a vegyianyagraktár és az épületeit helyreállítva a Sörkert­hez kellene kapcsolni. S minthogy ezeknek a céloknak a megvalósí­tásához szükséges anyagi fedezet­tel egyelőre nem rendelkezünk, ne tegyünk semmit? Korántsem! Van a megyének 33 000 általá­nos iskolása, akik minden bizony- nyál kíváncsiak a megyeszékhely­re. Rendezzük be a város diák­otthonait ezeknek ^a kiránduló ta­nulóknak a fogadására, akik hadd tekintsék meg a város nevezetes­ségeit: a múzeumot, a műemlék­nek számító épületeket, a sajtér­lelőt, a borpincét, a selyemgyárat stb. ügy érzem, hogy erre a munká­ra a városi tanács illetékes. Ép­pen ezért azt várom, hogy a kö­vetkező lépést a városi tanács te­szi majd meg a város idegenfor­galmának megszervezése érdeké­ben. Az utóbbi célok megvalósítá­sához minden bizonnyal a megyei művelődésügyi osztály minden se­gítséget megad. T. lm Nagy emberek — nagy mondásai ív. é /o Vs i To “ + r } SZTK TANÁCSADÁS Gyógyászati segédeszköz A biztosítottak és azok családtag­jai jogosultak a társadalombiztosí­tás terhére gyógyászati segédeszkö­zök igénybevételére is. Ha a gyógyászati segédeszköz ára 150 forint, vagy ennél olcsóbb, ak­kor a gyógyászati segédeszköz ke­vésbé költséges és a térítés mértéke az ár 15 százaléka. Ha a gyógyászati segédeszköz ára 150 forinton felüli, akkor a gyógyá­szati segédeszköz költségesebb és a térítés mértéke általában az ár 25 százaléka. Kevésbé költséges gyógyászati se­gédeszközök: szemüveg, haskötő, talpbetét, gumiharisnya, mankó, támbot, stb. A kevésbé költséges gyógyászati segédeszközt a körzeti, vagy szak­orvos javasolja és rendeli. Az orvosi javaslatot el kell jut­tatni érvényes Biztosítási Igazol­vánnyal) (amennyiben családtag igényli, egyéb igazolással) az SZTK Alközponthoz, ahol megállapítják a gyógyászati segédeszköz árát és a térítendő összeget. A gyógy ásza* i segédeszközök térí­tési díjának befizetése után k rül sor a gyógyászati segédeszköz k adá­sára. Amennyiben a szükséges gyó­gyászati segédeszköz az SZTK raktá­rában van, személyes megjelenésekor azonnal átvehető, egyéb esetekben postán kerül kiküldésre az igénylő címére. Költségesebb gyógyászati segédesz­közök: ortopéd-cipő, hallókészülék, tolókocsi, stb. A költségesebb gyó­gyászati segédeszközt a szakorvos rendeli és a rendelőintézet főorvosa engedélyezi. A főorvosi engedéllyel ellátott szak orvosi javaslatot, szabályszerűen ki­állított kis alakú Munkáltató Igazol- vány-nyal — családtag igénylése ese­tén egyéb igazolással — el kell jut­tatni az SZTK Alközponthoz. Az SZTK Alközpont megállapítja a gyó­gyászati segédeszköz árát és a térí­tendő összeget. A térítendő összeg befizetése után kerül sor a gyógyá­szati segédeszköz megrendelésére. Mindazok a gyógyászati segédeszkö­zök, melyek az SZTK Alközpont rak­tárában nincsenek, megrendelés alap­ján készülnek. Ilyenkor az elkészítés határideje — sürgős esetek kivételé­vel — 6—8 hét. A költségesebb gyógyászati segéd­eszköz — szemüveg, haskötő és or­topéd cipő kivételével — csak abban az esetben adható, illetőleg javasol­ható, ha a dolgozó az igénybejelen­tést megelőző két éven belül leg­alább egy éven át — akár megsza­kításokkal is — betegség esetére biz­tosítva volt. Azonos gyógyászati segédeszköz egy éven belül nemi adható ki. A gyógyászati segédeszköz javítását a kiadástól számított három hónap el­teltével lehet igényelni. Ha a gyógyászati segédeszköz ki­cserélése, vagy javítása a dolgozó hibáján kívül válik szükségessé, egy éven, illetve három hónapon belül is kiadható. Nem illetékes orvos által rendelt gyógyászati segédeszköz árát megté­ríteni nem lehet. Műfog, műfogsor, fogkorona és foghíd kiszolgáltatásához és javítá­sához előzetes biztosítási időt igazolni nem kell. A dolgozó vagy családtagja által igénybevett műfogért, műfogaorért fizetendő térítés mértéke: a) 1—10 fog pótlása esetén az ön­költségi ár 75 százaléka. 1—2 fog 12 forint, 3 fog 18 forint, 4 fog 24 forint, 5 fog 30 forint, stb. b) 10-nél több fog pótlása esetén az önköltségi ár 50 százaléka, 11 fog 44 forint, 12 fog 48 forint, 13 fog 52 forint, 14 fog 56 forint, 15 fog 60 forint stb. c) Teljes alsó és felső fogsor térí­tési díja 140 forint. A dolgozó és csa­ládtagja a műfogsor javításáért és az arról letört fogak pótlásáért a ja­vítási költség 75 százalékát fizetik. Az igénybevett fogkoronáért és fog­úidért fizetendő térítés mértéke: i a) fémborító koronáért és fémhíd­munkáért foganként 20 forint. b) összetett kozmetikai fémmun­káért foganként 50 forint. c) összetett kozmetikai fémmunká­ért foganként 50 forint. A műfogra, műfogsorra, fogkoro­nára és foghídra vonatkozó javasla­tot a rendelőintézet fogszakorvosa adja. A szakorvos javaslatát érvényes Biztosítási Igazolvánnyal az SZTK Alközpontjához kell küldeni. Az Al­központ megállapítja a térítési díjat és a jogosultságot, befizetendő ösz- szeget feljegyzi a szakorvos javasla­tára, s valamennyi iratot visszaküld az igénylő részére. A térítési díj befizetése után a visszaküldött iratokkal és a befize­tést igazoló szelvénnyel kell ismét jelentkezni a fogszakorvosnál. (Legközelebbi tájékoztatónk: „Mezőgazdasági dolgozók biztosítási kötelezettsége.'') Jól választottak . .. Rövid beszélgetésre lettünk fi­gyelmesek Nagydorog utcáján. A be­szélgették egyike — egy negyven­ötven év körüli férfi — széles tag­lejtésekkel magyarázott valamit a vele szemben álló fiatalembernek. — El kellene már intézni ezt a dolgot — mondta. — A legjobb megoldás, ha szól a tanácstagjuknak, és az majd utána­néz ... — válaszolt a fiatalember. Ennyit hallottunk a beszélgetésből... A községi tanácsnál a tanácstagok munkájáról beszélgettünk... A fa­luban 45 tanácstag van, s a tanács­tagok nagyrésze lelkiismeretesen lát­ja el munkáját. A félévi beszámoló­kat a legtöbben sikeresen tartották meg a nagy mezőgazdasági munkák ideje alatt is. A beszámolók alkal« mával beszélgettek a tanácstagok választóikkal, meghallgatták azok panaszait, javaslatait, s beszámol­tak tapasztalataikról a végrehajtó bizottság előtt. Vannak tanácstagok a községben, akik riemcsak a beszámolók alkal­mával keresik fel körzetükben vá­lasztóikat, hanem gyakrabban, va- sárnaponkint, vagy hétköznap estén­ként is. Érdeklődnek gondjaik, ba­jaik iránt.-,. Hollósi János tanácstag a KTSZ- ben dolgozik, és ha találkozik vá­lasztóival, nem mulasztja el az al­kalmat, hogy megkérdezze mi új­ság a körzetben, nincs-e valami el­intéznivaló? Volt a körzetében például egy ut­cai kút, amelynek a fedőrésze már nagyon rossz állapotban volt. A kút vize, amelyet több család is élve­zett, könnyen szennyeződhetett vol­na, sőt fennállt annak a veszélye is, hogy a játszadozó gyerekek közül valamelyik beleesik a kútba. Az ut­ca lakói Hollósi Jánoshoz, tanács­tagjukhoz fordultak kérésükkel, hogy tolmácsolja a tanácsnál: csi­náltassák meg a kút fedő részét... A tanács a panasz tudomásulvéte­le után rövidesen hozzálátott a kút megcsináltatásához és a községi be­ruházásból betonkávát helyeztek a kútra, ami kizárja a víz szennyező­dését és a balesetet. Ebben a körzetben a tanácstagok arra gondolnak, hogy a következő tanácsválasztáson Hollósi Jánost is­mét jelölik.. ; (B)

Next

/
Thumbnails
Contents