Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-29 / 177. szám

TOLNA » m VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) III. évfolyam, 117. szám. ARA: 50 FILLER Kedd, 1958 július 2». A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA Hetvenhat állatot Tízfajta növényt Szőlőt, bort és almát visznek megyénkből a mezőgazdasági kiállításra Ez év szeptember havában rende­zik az Országos Mezőgazdasági Ki­állítást. A kiállításon megyénk is részt vesz. A kiállításra kerülő álla­tok és növények nagyrésze a szocia­lista mezőgazdasági szektor fölényét bizonyítja. Hetvenhat állatot visznek kiállí­tásra megyénkből. A nyolc tehenet, hat üszőt, tizenhat növendékbikát, amely a kiállításra indul, három ál­lami gazdaság, három termelőszövet­kezet és 13 egyéni gazda állatai kö­zül válogatták. Juhokat a nagydoro­gi állami kostelep (négy kos) és az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság (négy sztavropoli import anya és négy import anyától származó nö­vendék kos) visz a kiállításra. A sertéseket az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság, a Gerjeni Állami Gazda­ság, a tengelici Petőfi Tsz és a szek­szárdi Béke Tsz állatállományából választották ki. Két egyénileg gaz­dálkodó paraszt is szállít sertést a kiállításra. Kukoricát, olajlent, búzát, tavaszi árpát, lucernamagot, dohányt, bur­gonyát, rozsot, cukorrépát és mag­kendert viszünk megyénkből a szán­tóföldi növények közül a kiállításra. A növények nagyrészét állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek földjein termelték. Ezenkívül a szekszárdi szőlő és bor, valamint a madocsai alma is ki­állításra kerül. A fajtatiszta, kiváló egyedi tulaj­donságokkal rendelkező állatok, va­lamint a nagy terméshozamot elért növények előreláthatóan számos ki­váló helyezést érnek el majd a me­zőgazdasági kiállításon. 92 sokgyermekes anyát részesített segélyben, 190 esetben juttatott ingyenes babakelengyét, 260 személyt részesített rendkívüli segélyben az első félév során a megyei szociálpolitikai csoport Rendkívül sokoldalú és szerte­ágazó a megyei egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportjának tevé­kenysége. Hadirokkantak, hadiözve­gyek, árvák ügyei, rotókantügyek, se­gélyügyek, kórházi segélyezési ügyek, anyasági segély, öregek segé­lyezése, szociális otthonokban való elhelyezés — még felsorolni is elég. A szociálpolitikai csoportnak külö­nösen sok kórházi segélyezési ügy­ben kell döntenie. Ugyanis a kiter­jedt biztosítási rendszer ellenére is sókan vannak, akik kórházi ápolásra szorulnak és nem tudják befizetni az ápolási költségeket. Az ilyen esetek­ben nagy körültekintéssel kell dön­teni, figyelembevéve az anyagi, szo­ciális, családi körülményeket és en­nek megfelelően engedik el az. ápo­lási költséget teljes egészében vagy engedélyezik a részletekben való fi­zetést. Tetemes pénzösszegre, több millió forintra rúg az az ösz- szeg, amit csak a megyében a kórházi ápolási díjból elenged­nek, figyelembevéve az illető kö­rülményeit. Jelentős anyagi juttatásban része­síti a szociálpolitikai csoport a sok- gyermekes anyákat. Az első félévben 92 sokgyermekes anyát részesített pénzsegélyben. Sokakat részesített ezen kívül — olyanokat, akik nem SZTK jogosultak — ingyenes csecsemő- kelengye-juttatásban. Az első fél­évben 190 esetben, illetve 190 anyának juttatott ingyenesen 400—100 forintos kelengyeutal­ványt. Ezenkívül esetenkénti gyorssegélyben részesített 260 személyt 300—350 forint pénz­összeggel a szociálpolitikai csoport — főleg idős, magatehetetlen öregeket. A szociálpolitikai csoport gondos­kodik a magányos, egyedülálló öre­gek szociális otthonokban való el­helyezéséről is. A megyében hét ilyen otthon áll rendelkezésre, ahol gond­talanul tölthetik életük utolsó éveit azok az öregek, akiknek nincs hozzá­tartozójuk, vagy akikről a hozzátar­tozó nem gondoskodik. Meg kell jegyezni, hogy a hét szo­ciális otthon, összesen 160 hold föld­del rendelkezik, azonkívül jószágállo­mánnyal, baromfival. A körülmé­nyekhez képest szórakozási lehetősé­gekről is gondoskodnak az öregek számára, rádió, újság, folyóiratok, könyvek állnak rendelkezésükre és esetenként mozilátogatást is biztosí­tanak részükre. A szociálpolitikai csoport terve az, hogy az idén létrehozzák a megye nyolcadik szociális ottho­nát is a majsapusztai kastélyt akarják fel­használni erre a célra­Mezőgazdasági és kereskedelmi problémákat tárgyal szerdán a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága szerdán délelőtt ismét ülést tart. Első napirendi pontként a me­zőgazdasági osztály beszámolóját vi­tatják meg a nyári mezőgazdasági munkák állapotáról és az őszi me­zőgazdasági munkálatokra való fel­készülésről. A napirend előadója Walter János, a mezőgazdasági osz­tály vezetője lesz. A következő na­pirendi pontban kereskedelmi prob­lémákkal foglalkoznak: megvitat­ják a kereskedelemben végrehajtott készletrendezés tapasztalatait, a ke­reskedelem nyári munkáját és az őszi idényre való felkészülését. En­nek a napirendi pontnak Győri Ist­ván, a kereskedelmi osztály vezetője lesz az előadója. Félév alatt 478 kövérdisznót adtak el A tamási járás termelőszövetkeze­tei ebben az évben nagy gondot for­dítanak az állattenyésztés fejleszté­sére, különösen a szarvasmarha­tenyésztésre. De ezzel egyidejűleg továbbfejlesztik a sertéstenyésztést, különösen sok árusüldőt és hízott­disznót adnak el az államnak. Ezt bizonyítja, hogy az első félévben a tamási járás öt termelőszövetkezete 478 kövérdisznót adott el az állam­nak. Az említett kövérdisznók több­ségét a tamási Vörös Szikra és a ta­mási Uj Élet Tsz szállította le. Hatnapos tanfolyam a Tolna megyei népművelési munkások részére A tamási kenyérgyárban Uj üzemmel gyarapodott az elmúlt évben Tamási község, elkészült és megkezdte a termelést az egymillió-kétszázezer forintos beruházással épült kenyérgyár. Képünkön az új gyár látható, amely azonban nem csak kívülről ilyen szép, hanem belül is. Tisztaság, rend uralkodik az üzemben, ez a jeminőségű kenyér kész ítésének egyik legfontosabb feltétele. Korszerű gépek könnyítik meg a pékek munkáját. Krosics Nándor éppen a dagasztógéppel dolgozik. Szabados Air pád csoportvezető a tészta minősé­gét ellenőrzi. „Bevetés" a dupla gőzkemencénél. Kovács Sándor, Schneider István és Hegedűs József — mindhárman fiatal szakmunkások. Gyors munkájuk a „titka’’ nem csak a jó minőségű kenyérnek, hanem a takarékos tüzelő­anyagfelhaszr. álásnak is. Szüretelik a komlót Sárközben A Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya augusztus 10-i kezdettel hatnapos tanfolyamot rendez a mű­velődési otthon igazgatók, népmű­velési ügyvezetők, szakszervezeti kultúraktívák és függetlenített könyvtárosok részére Dombóvárott. A tanfolyamion mintegy százan vesznek részt. A tanfolyamon a hallgatók a kö­vetkező előadásokat hallgatják és vitatják meg: Művelődéspolitikánk alapelvei, A magyar mezőgazdaság szocialista fejlesztése és a mezőgaz­daság, Ismeretterjesztés a paraszt­ság és az ipari munkásság körében, A falusi ifjúság kulturális nevelése, A Magyar Tanácsköztársaság 40. év­fordulójának megünneplése, Előre beadott kérdések alapján előadás és konzultáció időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről, A helyi művelő­dés egységének megteremtése, Az állami rendezőszervek tevékenységé­ről, valamint á hivatásos művészek­kel rendezett előadások kérdéséről. Nemcsak elvi szempontból, az elvi kérdések tisztázása szempontjából lesz hasznos a népművelési dolgozók tánfolyama, hanem sok gyakorlati útmutatást is jelent számukra az elkövetkező időkben. — A taplósi Holt-Duna ágat — te­kintettel arra, hogy a tolnai Béke Halászati Termelőszövetkezet azt, ha késve is, de kötelezettségéhez képest nemes ponty ivadékkal behalasítot- ta — újra véd-terület, tehát azon a horgászat egész éven át tilos. A véd-terület előzetes felszabadítása óta váltott kiegészítő horgászjegyek árát a halászati termelőszövetkezet visszafizeti. Sörözés közben kevés ember gon­dol azokra, akik termelik a közked­velt ital alapanyagát, a komlót. So­kan talán még azt sem tudják, hogy mi fán terem ez a növény. Pedig ér­demes erői egyet, s mást megtudni. — A komló a szőlőnek édestest­vére. Éppen olyan nagy gonddal kell termelni, mint a szőlőt — mondja Szabó István, a Sárközi Állami Gaz­daság komlómestere. Azt is elmondotta még, hogy ha­zánkban, különösen pedig Tolna megyében nincs tradiciója a komló­termesztésnek. Eddig túlnyomó részt külföldről hoztuk be drága valutáért a sör alapanyagát. Tíz évvel ezelőtt azonban kiderült, hogy Tolna megye éghajlati és talajviszonyai alkalma­sak komlótermelésre. Ezért már az idén közel 100 holdról szüretelnek a megyében komlót. A Sárközi Állami Gazdaságban öt év óta foglalkoznak a termesz­téssel. Olyan minőségű komlót szüretelnek itt, amely felveszi a versenyt akármelyik külföldi komlóval. — Igaz, hogy sokba kerül a tele­pítés. Nálunk jelenleg 20 hold van, amit közel félmillió forintért tele­pítettünk. De még így is megéri, mert a 20 hold — közepes termés ese­tén — 60 mázsa komlót ad, aminek a világpiaci ára mázsánként 500 dol­lár, tehát 30 000 dollár évente. Ha azt vesszük alapul, hogy a komló 60—70 évig terem, akkor kifizető a hazai termelése — adta meg a kom­lóval kapcsolatos szakmai magyará­zatot Szabó István. Fontos megemlíteni, hogy a Sár­közi Állami Gazdaságban ma kez­dődik a komlószüret. Az idén még csak 10 holdról szednek termést, de így is 10 000 hektó jóminőségű sört lehet ké­szíteni abból a komlóból, amit a Sárközben termelnek. — A komlótelepet a gazdaságon belül bővítjük még 10 holddal. Hi­szen az a terv, hogy 1960-ra a hazai komlószükségletet belföldön termel­jük meg — mondotta befejezésül a Sárközi Állami Gazdaság komlómes­tere, Szabó István.

Next

/
Thumbnails
Contents