Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

1958 július 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Nyugdíjasok Sokat együtt vannak idős Csapó Jánosj Törő Márton és a többiek hárman, hisz úgyszólván naponta benéznek a tsz-be. Az öt öreg a kis- tormási Dózsa Tsz nyugdíjas tagjai, még ma is együtt élnek a tsz-el, tudják azt, hogy egyik napról a másikra mi történik. Nemcsak azért, mert időközönként dolgoznak is, hogy a rendeletben előírt 90—100 munkaegységet megkeressék, ha­nem azért is, mert az elmúlt tíz év alatt annyira megszokták a közös­séget, hogyha véletlenül előfordul, hogy egyetlen nap nem néznek kö­rül a tsz portáján, úgy érzik, nem teljes a nap, hiányzik valami. Beszélgetnek, vitatkoznak a meg­lévő és várható terméseredmények­ről, Szabó Vendel bácsi meg, aki több mint 50 évein keresztül pász- torkodott, éppen nem tud meglenni anélkül, hogy meg ne nézze mi van a sertésólak körül. —■ Elégedettek vagyunk — mond­ja idős Csapó János. — A havi 315 forint és az évi 100 munkaegység jövedelméből gondtalan az öregsé­günk, csak... Mi van a „csak” mögött, mi fog­lalkoztatja a Dózsa Tsz nyugdíja­sait? A tamási Uj Élet Termelőszövet­kezetnek milliós vagyona van. Ezen belül olyan anyadisznók, hogy nem ritka közöttük a 3 mázsás. Ezért nyilvánvaló, hogy nem egy újszü­lött malac dönti el: jövedelmező lesz-e a gazdaság, vagy sem. És mégis egy »koszos« malacot vettek védelmükbe az állattenyésztők, a szövetkezet egész tagsága. De olyan megható humanitással ám, hogy ke­vés hasonló esetről tudok . ; ! Történt pedig, hogy a szövetkezet egyik 357 kilós anyakocája 17 makk- egészséges malacot ellett. Hogyan, hogyan sem, nagy mancsával ráta­posott az egyik kismalac hátára. A magával is tehetetlen kis jószág ezt megsínylette, fejlődésében elma­radt a többitől. Az elnök nap mint nap látta a malacot és valahogy ■sértette, hogy ez az egyik hízónak való görcsös, száz malac között is egyszerre meg lehet ismerni. S ta­lán azért, mert a szövetkezet szé­gyenének tartotta ezt a kis jószá­got, vagy másért — ez a mai napig Erről már szinte egyszerre be­szélnek a nyugdíjasok és a tsz ta­gok. — Nem helyeseljük azt, hogy a rendeletben meghatározzák a 100 munkaegység megszerzésének lehel­tőségeit. A rendelet ugyanis 10 hó­napon keresztül 4—4 munkaegység, 2 hónapban, július és szeptember hónapokban pedig 25—25 munka­egység megszerzésére ad lehetőséget. Azzal egyetértenek az öregek, hogy a nyári hónapokra az aratás, illetve a kapások betakarítása ide­jére irányozták elő a többet. Hisz ilyenkor sok munka van a tsz-ben. Csak éppen azt kifogásolják, hogy a 25 munkaegység megszerzése sok. mért túlhaladja az erejüket, a 10 hónapon keresztül meghatározott havi 4 munkaegység pedig kevés. — Ez sok, amaz kevés. Mi lenne tehát a helyes véleményük szerint — kérdezem és meg is kapom a vá­laszt. — Az lenne a. leghelyesebb, ha megváltoztatnák a rendeletet, úgy hogy a közgyűlés határozhasson ab­ban, hogy akkor dolgozzanak a nyugdíjasok ,amikor a tsz-nek a sem derült ki —, de utasította az állattenyésztőket, hogy ezt a mala­cot semmisítsék meg. S akármilyen hihetetlen, de való igaz, hogy a szö­vetkezet több mint 100 tagja között nem akadt egy ember, aki hajlandó lett volna a malacot a földhöz vág­ni. De talán jobb is, mert ha valaki vállalkozik a művelet elvégzésére, arra örökre megharagszik Süvegjár- tó Mihály és Kiss József bátyám, a két sertésgondozó, akik olyan nagy gonddal dédelgették a sérült mala­cot. Mert tudniillik mégis csak fel­nőtt. Nemrégen adták el, mint makk- egészséges disznót. Ez a látszólag semmitmondó eset a maga nemében tanulságos. Még­pedig azért, mert bebizonyosodott, hogy a tamási Uj Élet Tsz tagjai úgy vigyáznak közös gazdaságukra, még egy beteg malacra is, mint a szemük fényére. Azt tartják és mondják, amit az ismert közmondás: »Aki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli.« Pilisi Izabella legnagyobb szüksége van a munka­erőre — mondja Valuska József KISZ fiatal, aki szintén belekapcso­lódik a beszélgetésbe. Ifj. Csapó János tsz elnök pedig hozzáteszi : —■ Ha szabadkezet kapnánk ab­ban, hogy tetszés szerint határozzuk meg a nyugdíjasok által megszerez­hető munkaegységek elosztásának módját, könnyen megoldhatnánk például az éjjeliőr problémáját is. Három „öregünk” felváltva jól el­láthatná az éjjeliőrséget, ha a be­osztást ránk bíznák, — mondja. A tsz tagok a gyakorlati tapasz­talatok alapján érvelnek igazuk mellett. Bár azon lehetne vitatkoz­ni a tsz vezetőivel: helyes-e a nyug­díjasokat állandóan egy bizonyos munkához kötni. A kistormási Dózsa Tsz-ben így vetődött fel a probléma, lehet hogy másutt más problémákat vet fel a gyakorlat. Minden esetre az illeté­kesek nézzék meg, milyen formán lehetne módosítani a rendeletet úgy, hogy a tsz számára előnyösebb le­gyen, az öregek számára pedig ne legyen se túl sok, sem pedig kevés. P-né FILMISMERTETÉS A TETT SZÍNHELYE BERLIN Német film A kelet-német nyomozóhatóságok szikratávíróin, telefonkészülékein száll a hír: a berlini zónahatár kö­zelében meggyilkolt férfit találtak. A rendőrautók már néhány perc múlva szirénázva süvítenek a tett színhelyére, a helyszíni szemle után megindul a nyomozás. így kezdődik a Tett színhelye Ber­lin című NDK film, amely egy rej­télyes kettős gyilkosság történetét, az ismeretlen tettes után folyó nyo- mozásj és egy szerelem történetét mondja el­A történet középpontjában egy fia­tal gépkocsivezető áll, akit üzemi lopásért börtönbüntetésre ítéltek. Az ítélet jó útra téríti a férfit és többé nem hajlandó bűnt elkövetni és lát­szólagos szerelmi csalódás hiába for­dítja ismét a bűnözés útjára, ami­kor bátyjában felismeri a gyilkos­ságok elkövetőjét, leleplezi a tettest. A film, amelyet keddtől kezdve mutat be a szekszárdi filmszínház, mint izgalmas bűnügyi történet, élénk érdeklődésre tarthat számot. JEGYZET a garasoskodóhról A kettős termesztés eredményes- ■ségének elengedhetetlen feltétele a nyári kapálás. Az utóbbi évek ket­tős termelési eredményei bebizonyí­tották, hogy még a kedvezőtlen, -aszályos időjárás mellett is 140—160 mázsa silókukoricát, napraforgó- és kukoricacsalamádét és 50—60 má­zsa burgonyát lehet betakarítani. Ennek az eredménynek a feltétele az, hogy a kapás sortávolságra ve­tett másodnövényeket a nyár folya­mán minél többször kapálják, kulti- vátorozzák. A másodnövények terméseredmé­nyét mindig két körülmény veszé­lyezteti: a gyomosodás és a kellő nedvesség hiánya. A korán érő gyo­mok a főnövény tarlójára hullatják magjaikat, ezért a másodnövények között a gyomok mindig nagyobb tö­megben törnek elő. A másodnövények ápolásánál kü­lönösen fontos a gyorsaság. Kelés után a kapálást fogassal is lehet pó­tolni. Milyen esetben és mivel lehet helyettesíteni a búza-földadót? A pénzügyminiszter rendelete ér­telmében, ha az adózó a vetőmagon és személyes szükségletén felül bú­zával nem rendelkezik, földadó-fize­tési kötelezettségének búza helyett — a felsorolás sorrendjében — rozs- zsal, árpával, vagy borral is eleget tehet. A földadó-fizetési kötelezettségé­nek búza helyett egyéb terménnyel való teljesítése esetében száz kiló búzának megfelel: 110 kiló rozs, 100 kiló árpa, 80 kiló sörárpa, az I/A árcsoportba tartozó területről szár­mazó borból 25 liter, az I/B árcso- portba tartozó területről származó borból 28 liter, az II. árcsoportba tartozó területről származó borból 33 liter, a III. árcsoportba tartozó te­rületről származó borból 40 liter, a IV. árcsoportba tartozó területről származó borból 45 liter 11,5 Mali- gand-fok alkoholtartalmú, hazai faj­tájú (oltvány) szőlőből származó, egyszer fejtett bor. Száz liter egyszer fejtett bornak 150 kiló szőlő, 105 liter must, 102 liter seprőbor, vagy 98 liter kétszer fejtett bor felel meg. Direkttermő szőlőből előállított borral földadót kiegyenlíteni nem szabad. A föld­adónak pénzben történő fizetése ese­tében az 1958. évben a búzát kilón­ként 2,20 forinttal kell számítani. A rendelet a Magyar Közlöny jú­lius 17-i számában jelent meg. A gabonák tárolásáról Már július hónapban megkezdődik a gabonafélék tárolása, amelynél ar­ra kell ügyelni, hogy az egészséges, száraz gabona egy méter, másfél ma­gasságban legyen felhalmozva. Kü­lönösen nagy óvatosságra van szük­ség a kalászosok tárolásánál, a be­takarítást követő időszakban, amikor a gabonaszemekben utóérés zajlik le. j A tárolást követő két hónapon belül ! a gabonaféléket feltétlenül forgatni, szellőztetni kell. A borsóféléket tárolás előtt fer­tőtleníteni kell. Csak zsizsiktelení- tett borsót tároljunk. A zsizsiktele- nítést szénkéneggel, vagy ciángázzal légmentesen elzárt helyen kell vé­gezni. A nem teljesen száraz álla­potban végzett zsizsiktelenítés nem jár tökéletes eredménnyel, mert a szívós borsószemek a gázt nem en­gedik át és a zsizsiklárvák életben maradnak. A tárolás előtt zsizsik­fertőzésről könnyen meggyőződhe­tünk, ha pár kilónyi borsót napra, vagy kályhára teszünk, ugyanis a meleg hatására az élő zsizsik azon­nal előjön. Af@K A ni. Horgász útközben arra kért: iga­zoljam a felesége előtt, hogy a kése­delem oka a nagy halnak a hosszú ideig való fárasztása volt. Nem került rá a sor! A felesége a kapuban várta. Ami­kor meglátott bennünket, a férje elé futott, átölelte a nyakát és összecsó­kolta. —: Jaj, édes apukám, de nagyon vártalak! Egy kicsit aggódtam is. hogy talán valami bajod történt! — Meglátta ura szákjában a nagy pontyot. — Jaj, de gyönyörű nagy hal! Ekkorát talán még nem is fog­tál? Megfőzöm vacsorára. Hogy ké­szítsem el? Rántva, vagy paprikás­nak? — Ahogy akarod! felelte Horgász megilletődve. — Elég nagy hal, le­hetne hozzá vendégeket hívni. Meg­hívjuk Táncosékat! — Táncosékat?... Ma nem lehet! >—• Nem? ... Miért? — Képzeld apukám! Táncosné ko­rán reggel eljött hozzám sírva. El­mondta, hogy amikor mi tegnap este eljöttünk a mulatóból, férje elkez­dett inni. Éjfélre már részeg volt. Hiába könyörgött neki, nem akart hazamenni. Két órakor — látva, HÍREK — Ügyeletes orvos Szekszárdon 1958 július 27-én: dr. Horváth Jó­zsef. Lakása: Széchenyi u. 64. Tele­fon: 26—21. — Nagy sikerrel mutatkozott be tegnap este Szekszárdon a Magyar Állami Népi Együttes. Az együttes előadását több százan nézték végig. — A Kínai Népköztársaságban nyolc év alatt 2600 ifjúsági könyvet adtak ki, összesen 270 millió pél­dányban. Az idén újabb 600 ifjúsági könyv jelenik meg. A kínai ifjúság számára 12 lapot és folyóiratot je­lentetnek meg. — Diósberényben iskola épül, mely nek építésénél sok iparos és segéd­munkás társadalmi munkában dol­gozik. Az építők úgy tervezik, hogy a tanév elejére elkészítik és átadják rendeltetésének az iskolát. — A grábóci KISZ-szervezet a tél folyamán több színielőadást és tánc- mulatságot rendezett, melyek bevé­telét a fiatalok nyári kirándulásra tartalékolták. A gondosan megtaka­rított pénzen a fiatalok ma külön autóbuszon kiránulnak Harkányba, ahol részt vesznek a hagyományos Anna-bálon is. — Augusztus első napjaiban ismét megjelenik a Tolna megyei Mozi cí­mű műsorfüzet. A füzet a megye filmszínházaiban augusztusban be­mutatásra kerülő új filmeket is­merteti. — Brüsszelben a Szépművészeti Palotában tartották fellépésüket a kínai énekesek és táncművészek. A bemutató előadáson Erzsébet belga királynő is megjelent, majd fogadta a kínai ének- és táncegyüttes veze­tőit és a legkiválóbb művészeket, s gratulált sikeres szereplésükhöz. — Jól jövedelmez a juhtenyésztés a kölesdi Kossuth Termelőszövetke­zetnek. A tsz 550-es juhállományá­nak nyírását nemrég fejezték be, s 4,7 kilogrammos nyírási átlagot ér­tek el. — Élénk kultúrélet folyik a szak­szervezet és a KISZ szervezésében az Alsóleperdi Állami Gazdaság nyolc üzemegységében. Az állami gazdaság valamennyi üzemegységé­nek van kultúrterme, ahol rendsze­resen tartanak filmvetítéseket. A KISZ-szervezet kultúrcsoportja egy függetlenített vezető irányításával a gazdaság üzemegységeiben fel­váltva ad műsort. — Egy New York-i szálloda ha­ladni akart a korral: a felszolgáló pincérnőket három hónapon át zsák­ruhákba öltöztették. A vállalkozás nem bizonyult sikeresnek. A szállo­da igazgatója kijelentette, hogy »túl sok panasz hangzott el a zsákruhák ellen azoktól a vendégektől, akik­nek nem tetszett a pincérnők meg­jelenése«. — Bátán 1800 hold gabonát arattak le a termelőszövetkezet gabonaterü­letével együtt. A tsz gabonáját két aratógép vágta le. A cséplést öt gép végzi a községben. — A Népújság július 24-i számá­ban a Dombóvári Fűtőházról közölt cikkben helytelen adat szerepelt. A helyes adat így hangzik: »521 951 tonna túlsúlyt továbbítottak, ez 522 darab ezer tonnás vonatnak felel meg.« — Hol lesznek vásárok: július 27- én Zombán, augusztus 1-én Értény- ben, augusztus 2-án Medinán és Ta- bon (Somogy megye). AKTUÁLIS FURCSASÁGOK — Hogy lehet kérem az, hogy Önöknél 570 forintba kerül az a falu fürdőszoba berendezés, amelyet a népbolt vas- és műszaki boltjában 420 forintért megvásárolható — ér­deklődik telefonon ismerősöm a Tol­nai Földművesszövetkezet 1/7. számú Vas- és Műszaki Boltjának vezetőjé­től — Lehetetlen — ez csak amolyan mende-monda — hangzik a drót túl­só végéről. — De igen, igen. Az imént jár­tam az üzletben, ahol szemeimmel győződtem meg arról, hogy a beren­dezés 420 forintra van leárazva. — Talán másfajta — védi tgazát a boltvezető. — Nem kérem, egy és ugyanaz, éppen ezért szóltam, mert _nekem sem mindegy, hogy egy és ugyan­azon árut 150 forinttal drágábban vettem meg. Vagy kérem vissza a különbözetet, vagy pedig visszavi­szem az árut — jelenti ki a rekla­máló. Ismerősöm erélyes hangja nyilván gondolkodásra késztette az üzletve­zetőt, mert így folytatja a beszél­getést. — Kérem itt nyilván az történt, hogy a fürdőszobaberendezést, ame­lyet ön a népboltban látott, mint régi árut leárazták. Azt a berende­zést pedig, amelyet tőlünk vásárolt, mi csak a régi áron adhattuk ejl, mert így szerepelt a számlánkon. Minden esetre utána nézünk, leleve­lezzük a központtal, ha kell, akkor Budapesttel és rendezzük a dolgot, addig pedig egy kis türelmet ké­rünk. Ismerősömnek türelmet már nem igen van (a berendezés vásárlás ugyanis néhány hét óta húzódik), de van egy fürdöszobaberendezése* amelyet addig nem használhat, amíg a várvavárt válasz meg nem érke­zik! P-né FRÁNYA PONTYOK... hogy nem bír vele — otthagyta és egyedül ment haza. Táncos hajnalig mulatott és az egész havi fizetését elverte. Amikor hazaért, az asszony ezért összeszidta, mire Táncos ré­szegen dühöngve, minden konyha­edényüket összetört. * A következő vasárnap lett volna Horgász születésnapja. Az asszony­ka azonban már a hét közepén beje­lentette, hogy a születésnap szom­baton este lesz megtartva, mert va­sárnap ő is elmegy az urával hor­gászni. Születésnapi ajándékul az asszony egy modem horgászbottal lepte meg az urát. És vasárnap együtt jöttek hor­gászni. A horgásztanyára érve az asszonyka meglepődve látta, hogy nem ő az egyetlen asszony — ahogy gondolta —, hanem még négy-öt asszony is van rajta kívül, akik őt szeretettel fogadták. Amíg a férfiak horgásztak, az asz- szonyok virágot szedtek, olvasgat­tak, megbeszélték a háztartás prob­lémáit és amikor az idő felmelege­dett, fürödtek. Tizenegy óra tájban nagy izga­lom támadt az asszonyok között: a férfiak megfogták az első nagy ha­lat és pedig éppen Horgász volt a szerencsés. Az első halat hamarosan követte a többi. Az asszonyok a hátizsákok után kapkodtak. Kés, hagyma, paprika került elő — az egyik asszony bográcsot hozott és tizenkét órára kész volt a pompás halpaprikás. A hátizsákokból kulacsok, üvegek bújtak elő és a jó paprikás után mindenki ivott egy-két pohár bort, vagy sört. Az ebédszünetben az egyik öreg horgász zsebéből szájhar­monikát vett elő és egy kis tánc is lett (inkább csak Horgászná ked­véért!) a jó muzsikából. Alkonyodott, amikor a társaság hazafelé indult. Útközben Horgász­ná kijelentette, hogy ilyen jól még sehol sem érezte magát és elhatá­rozta, hogy ezután minden vasár­nap eljön a férjével. Minden vasárnap addig, amíg a jövendő horgásza — akinek jöve­teléről ő is csak a napokban szer­zett kétségtelen bizonyosságot — meg nem érkezik. — Mert, hogy fiú lesz és hogy horgász lesz az — ugyebár — bizo­nyos! BECK ANDRÁS (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents