Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

TOLNA MEGYE* ,AG PROLETÁRJAI. EGY ESÜL JETEK! I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA 1 III. évfolyam, 174. szám. ÁRA: 50 FILLER Péntek, 1958 július 25. Tanácsrendelet készül a házfelügyelők feladatairól, a műemlékek védelméről Nincs olyan állami szerv, amelyik­nek olyan sokrétű, szerteágazó len­ne a munkája, mint a tanácsnak. Ezt igazolják a tapasztalatok, ha a végrehajtó bizottsági ülések napi­rendjét vizsgáljuk éppen úgy, mint­ha az elintézett akták rengetegébe tekintünk bele. A Megyei Tanács időközönként tanácsrendeletet alkot egy-egy problémával kapcsolatban. Ha e rendeleteket nézzük, akkor is az a tapasztalat, hogy a tanácsnak szinte minden olyan kérdéssel kell foglalkoznia, amelyet a mindennapi élet felvet. Jelenleg két tanácsrendelet meg­alkotása van folyamatban, egy a házfelügyelők munkájáról, egy pedig a műemlékvédelemmel kapcsolatban. Már elkészült mind a két rendelet­nek a tervezete, amelyet majd a Me­gyei Tanács ülése elé terjesztenek megvitatásra, jóváhagyásra. A házkezelők tevékenységét utol­jára 1948-ban szabályozta egy kor­mányrendelet. Szükségessé vált azonban az azóta beállott változá­sok, a helyi sajátosságok figyelembe vételével erre vonatkozóan egy ta­nácsrendelet megalkotása. A terve­zetet még nem vitatta meg a ta­nácsülés — a szeptemberi megyei tanácsülés elé terjesztik jóváha­gyásra —, de azért nem érdemtelen vele röviden foglalkozni. A tervezetnek több olyan pontja van, amelyik a közvagyon — a lakóház és a különféle értékek — megvédése mellett a lakók érdekeivel is foglalkozik. Ezért nem kétséges, hogy amennyi­ben jogerőre emelkedik a rendelet- tervezet, a lakók széleskörű egyetér­tésével találkozik. A házfelügyelők­nek például kötelességükké teszi, hogy a lakókkal szemben tárgyila­gos és előzékeny magatartást tanú­sítsanak, kötelességük biztosítani a ház rendjét, csendjét, részletesen előírja azt is, hogy a házfelügyelők­nek milyen tisztogatást kell végez­niük a lakóház lépcsőházában stb. Még olyan dologra is kiterjedt a ter­vezetkészítők figyelme, hogy a ház előtti utcarészt a házfelügyelőnek a por felverése nélkül kell elsöpörnie. (Aki nyári időben kora reggel jár a szekszárdi utcán, az tudja, hogy miért kell még ezt is rendeletbe foglalni...) A műemlékvédelemmel kapcsola­tos tervezet elkészítésénél közremű­ködött az építési és közlekedési osz­tály, a tervosztály, a művelődési osz­tály, az Állami Egyházügyi Hivatal megyei képviselője, az építési és köz­lekedési állandó bizottság. A tervezet szerint egy műemlék- védelmi bizottságot kell létre­hozni, amely feladatához tarto­zik többek között a társadalom érdeklődésének felkeltése a mű­emlékek iránt, a bizottságnak kell javaslatot tennie a műemlékké nyilvánításra, nyilván­tartást kell vezetnie a műemlékek­ről. Ezenkívül több pontban rögzítet­ték a bizottság jogkörét és az egyéb feladatait, hogy hathatós tevékeny­séget fejthessen ki a műemlékek megvédése érdekében. Erre a tanácsrendeletre és egy ilyen bizottságra is igen nagy szük­ség van, mert a rendelet hatályba­lépésével és végrehajtásával minden bizonnyal sok értékes műemléket tudunk majd megmenteni a hozzá nem értők, a felelőtlenek pusztításá­tól. Fél év eredménye a Gerjeni Állami Gazdaságban A Gerjeni Állami Gazdaság nem­csak arra hivatott, hogy tenyészálla­tokat neveljen, amelyet értékesíteni tudnak, de törődniük kell azzal is, hogy hónapról hónapra elérjék a te­henészetben a meghatározott kifejt tejmennyiséget, a növendékeknél a súlygyarapodást, a malacoknál a szaporulatot és így tovább. Az el­mondottak elérése nem könnyű, elő­ször azért, mert a jó eredmények biztosításához elsősorban jó tenyész- anyagra, másodsorban megfelelő mi­nőségű és mennyiségű takarmányra, és végül, de nem utolsó sorban lelki- ismeretes gondozókra van szükség. Ha mindezek a tényezők együtt van­nak, akkor lehet és tudnak felmutat­ni olyan eredményeket, amelyeket a nagyüzemi gazdálkodásban el kell érni. Ha a gazdaságnak állattenyész­tésben elért félévi eredményét néz­zük, akkor kitűnik, hogy az első fél­évben a tervezett 299 000 liter tejjel szemben 358 000 liter tejet fejtek, ami forintban számítva 59 000 forint többletnek felel meg. Nem érték el a tervezett súlygyarapodást az ita­tásos borjaknál. Ennek oka többek között, hogy nem megfelelő a borjú­elhelyezés. Az itatásos borjaknál az első félévben 12 380 kiló volt a ter­vezett súlygyarapodás és ezzel szem­ben 9831 kiló súlygyarapodást tud­tak elérni. A terv nem teljesítése 53 200 forint kiesést jelentett a gaz­daságnak. Többlet mutatkozik már a növendékbika nevelésnél, ahol a 3150 kiló súlygyarapodási tervet 4548 kilóra tudták teljesíteni, a többlet 29 358 forint. Sorolhatnánk tovább a többletet, például az üszőknél 6862 forintot, a szarvasmarha-hizlalásnál a 139 000 forintot, a süldőnevelés 163 000 forint különbözeiét és így tovább. Ha összevetjük a félév alatt elért eredményt, a különböző állat­fajtáknál elért forint különbözetet, akkor eredményként kapjuk, hogy a gazdaság állattenyésztése félév alatt 442 594 forint többlettel zárta az első félévet. Értékesítésre került az első félév­ben 6 darab növendék tenyészbika 137 000 forint, 137 darab koca és kansüldő 361 000 forint, 371 darab árusüldő 356 000 forint és 89 darab hizómarha 193 000 forint értékben. P. R. Belecskán Belecska határában, a Kapos ár­területén nagymennyiségű tőzeget találtak. A Bánya- és Építőanyag­ipari Egyesülés most 150 ezer forin­tot kapott a bánya megnyitására. A tőzeg kitermeléséhez szükséges elő­munkálatokat már megkezdték, fo­lyamatban van a szükséges gépek beszerzése is. A belecskai tőzeg ugyanis — mint a laboratóriumi vizsgálatok megálla­pították — kiválóan alkalmas kü­lönböző hulladékanyagok keverésé­vel szervestrágya készítésére, az egyesülés szervestrágya részlege is erre a célra fogja felhasználni. A tőzeg kitermelésének megkez­désével különösen a szállítási költ­ségeknél jelentkezik majd megtaka­rítás. Jelenleg ugyanis mintegy 200 kilométer távolságról szállítják a megyébe a szervestrágya részleg­nek a tőzeget, ez a belecskai bánya megnyitásával — ami egyébként a megye első tőzegbányája lesz — megszűnik. Bonyliád vezet a tanácsi téglagyárak versenyében Június 1-ével indult a tanácsi tég­lagyárak között az augusztus 20-a tiszteletére szervezett szocialista verseny. A verseny nemcsak erköl­csi elismerést jelent majd a győzte­seknek, hanem komoly pénzjutalom­mal is jár. Ez a munkaverseny segí­tette elő, hogy a kedvezőtlen idő­járás ellenére is teljesítse tervét az egyesülés. A legutóbbi értékelés szerint a gé­pi nyersgyártású üzemek közötti ver­senyben a Bonyhádi Téglagyár ve­zet. Július 10-ig nyersgyártási ter­vét 117,2 százalékra, az égetési ter­vet pedig 138,5 százalékra teljesítet­te. Nyerstéglából eddig több mint 300 ezer darabbal teljesítették túl a tervet. Különösen jó az eredmény július első 10 napjában, amikor 140 százalékra teljesítette nyersgyártási tervét az üzem. A kézivetésű üze­mek versenyében eddig a Hőgyészi Téglagyáré az elsőség, mind a nyers­gyártás, mind az égetés terén. Nyers­gyártási tervét 114, az égetési tervet pedig 122 százalékra teljesítette ed­dig a gyár. A verseny a téglagyárak között bi­zonyára most fokozódni fog. A Köny- nyűipari Minisztérium Helyiipari Főosztálya ugyanis a tervek túltel­jesítésére célprémiumot tűzött ki a gyárak részére. A nyersgyártási terv túlteljesítésénél minden 1000 darab terven felüli nyerstégla után 10 fo­rinttal növelik a prémiumalapot. Több mint ötvenezer földművesszövetkezeti tag tiltakozik az imperialisták közel- is közép-keleti agressziója ellen Megyénkben több mint ötvenezer földművesszövetkezeti tagot tartanak nyilván. ’Ezeknek túlnyomó része földműveléssel foglalkozó paraszt- ember. Most valamennyién nagy munkában vannak. Arra azért a földművesszövetkezeti tagság na­gyobbik részének is van ideje, hogy HOLNAP : Az Állami Népi Együttes Szekszárdon Július 19-én még Prágában szere­pelt az Állami Népi Együttes ének-, zene- és tánckara óriási érdeklődés mellett. Röviddel hazaérkezése után Szekszárdra látogat el az együttes művészgárdája. Az előadásra július 26-án, szombaton este 8 órakor ke­rül sor a MŰM (volt MTH) iskola udvarán. A művelődési ház 1000 szé­ket szállít a helyszínre, tehát ennyi ülőhely lesz, ezenkívül még több mint 1000 néző fér el állóhelyen. A jegyigényeket tehát ki tudják elégí­teni a rendező szervek. Az együttes műsora: Az ének- és zenekar Kodály: Székelyfonó című daljátékából ad elő részleteket, a tánckar pedig a Barcsai szeretője cí­mű táncdrámát és az Orbán és az ördög című kétrészes táncjátékot mutatja be. fokozottabb figyelemmel kísérje az újságokat, tájékozódjon a nemzet­közi eseményekről és közösen vitáz­zon róla. Az elmúlt napokban pél­dául legtöbb földművesszövetkezet­nél tartottak kisgyűlést. E gyűlése­ket felhasználták arra, hogy tilta­kozzanak az imperialisták közel- és közép-keleti agressziója ellen. A Bonyhád és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet 2000 tagja nevé­ben küldött táviratot a külügymi­nisztériumhoz továbbítás végett, amelyben felháborodásukat fejezik ki az imperialisták agressziója el­len. Követelik, hogy vonjanak ki 'minden idegen csapatot Libanon­ból és a nagyhatalmak kormányfői azonnal üljenek össze tárgyalni. Ugyancsak táviratban tiltakoznak az iregszemcsei, és a tolnai földmű- veisszövetkezetek tagjai. A megye székhelyére, a MESZÖV- höz beérkezett információs jelenté­sekből kitűnik, hogy több mint öt­venezer földművesszövetkezeti tag tiltakozik megyénkben az imperia­listák agressziója ellen és követelik, hogy a nagyhatalmak fogadják el a Szovjetunió javaslatát, azonnal ül­jenek le tárgyalni, hogy ne kerül­hessen sor egy harmadik világhábo­rú kirobbantására. Kitűzték a tárgyalást: a bölcskei anyagyilkos és egy sikkasztó bűnszövetkezet ügyében Augusztus 5-én, 6-án tárgyalja a megyei bíróság Csider Miklós ellen indított felmenőágbeli rokonon el­követett szándékos emberölés bűn­tette miatt indított büntető ügyet. A Tolna megyei Rendőrkapitányság 1957-ben azért rendelt el ellene nyo­mozást, mert vádlott 1956-ban mint a bölcskei Felszabadulás Tsz tagja, a szövetkezetei illető bevételek egy részével nem számolt el, hanem sa­ját céljaira felhasználta. A nyomo­zás során adatok merültek fel arra, hogy Csider Miklós 1947. november 12-én anyját, özv. Csider bölcskei lakost megölte. Ferencné A Ssséehenyi-utcaiak képviselője Bakonyi Jánost jól ismeri a község apraja-nagyja. Ha felőle érdeklődik az idegen, egyértelmű választ adnak a szakályiak: „Be­csületes ember, mindig kész szol­gálni a közösséget”. Ez a megálla­pítás vele kapcsolatban nem új­keletű. Mindig is szolgálatkész em­bernek tartották, ezért választották meg 1954-bqn községi tanácstag­nak Szakályban. Iránta a bizalom négy év alatt nem csökkent, sőt fokozódott. Ennek a magyarázata kézenfekvő. Bakonyi János vá­lasztóinak minden panaszával fog-* lalkozik. Tavaly például azt kér­ték tőle a Széchenyi utcaiak, hogy járjon közben a tanácsnál az utca 120 méteres járdaszakaszának! megjavítása ügyében. A megbíza­tásf teljesítette. Olyan érvekkel támasztotta alá választóinak ké­rését, hogy a tanácsülés megsza­vazta a Széchenyi utcai járdaépí­tést és 14 000 forintért az útsza­kaszt megjavították. Régóta gondot okoz Szakái y községben az ivóvíz ellátás. Ezért a tanácstagok javasolták, hogy törpevízműveit építsenek a köz­ségben. A javaslat mellett els'nek Bakonyi János állt ki. Azt mond­ta: „Emberek szavazzuk meg az 5 százalék községfejlesztési alaoot és még adjunk külön is pénzt a törpevízmű építéséhez.” És ott mindjárt megígérte, hogy 1050 fo­rinttal járul hozzá az építkezés­hez. Példáját követték a tanácsta­gok, majd a község lakossága, és így lesz törpevízmű Szakályban. Ezen túlmenően Bakonyi János szervezte meg a gazdakört is. Ház- ról-házra járva 80 gazdát toboro­zott tagnak a gazdakörbe. Bakonyi János, — Takács Gyu­la községi tanácselnök szerint — négy év alatt egyetlen tanácsülés­ről sem hiányzott. Sőt, ha olyan panasszal fordulnak hozzá válasz­tói, amit azonnal intézni kell, nem vár a tanácsülésig, hanem azon­nal a tanácselnökhöz megy és elő­adja választói kérését. Ezt tette a legutóbbi héten is: Az utcában la kik ugyanis özv. Jankovics Ist­vánná, akinek az udvarában szép számmal találhatók patkányok, görények és menyétek. Ezek â férgek dézsmálják a szomszédok baromfiállományát. Bakonyi Já­nos az esetet jelentette a tanácsel­nöknek, aki azonnal intézkedett, így képviseli választói érdekét a nyolc holdon gazdálkodó szakályi tanácstag. Augusztus 25—30 és szeptember 1—6-ig tárgyalja a szekszárdi me­gyei bíróság társadalmi tulajdon sé­relmére ismételten és bűnszövetke­zetben elkövetett — különösen nagy kártokozó —, csalás és egyéb bűn­tettek miatt Szénás (Szabó) Gyula mohácsi, büntetett előéletű, dr. Ko­vács László pécsi büntetett előéletű, Makay István bátaszéki, Szemere (Schneider) Ede bátaszéki, Dobor Jó­zsef pécsi, Ubrik Antal mohácsi, Szőke Gyula pécsi, Dala Lajos tol­nai, Mónus József szekszárdi, Hor­váth József bajai büntetett előéletű lakosok ellen indított bűnügyet. Vádlottak részben a Tolna megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés, részben a Bátaszék és Vi­déke Körzeti Földművesszövetkezet alkalmazásában állottak, részben pedig magánszemélyek voltak. A Tolna megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés egyéb ipa­ri tevékenysége mellett szervestrá­gya gyűjtéssel és komposztálással is foglalkozik. Hulladék és szervestrá­gya felvásárlása céljából a Bánya­ipari Egyesülés megállapodást kö­tött a Bátaszék és Vidéke Földmű­vesszövetkezettel. Vádlottak hulla­dék és szervestrágya felvásárlásá­val, valamint továbbadásával, jog­szabály kijátszásával magasösszegű jogtalan haszonhoz jutottak. V

Next

/
Thumbnails
Contents