Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

195« július 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Jövedelmező az Álig két éves termelőszövetkezeti múltra tekint vissza a tamási Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága. Ered­ményeik láttán az a vélemény, hogy évről évre alaposabb munkát végez­nek! Szövetkezetük megszilárdítása érdekében. Bár a tagság legnagyobb része nem két évvel ezelőtt ismer­kedett meg először a szövetkezeti gaz dálkodásal, mert már a Vörös Szikra Tsz-ben lerakták alapját a közös élet nek. Két évvel ezelőtt különváltak és azóta önálló szövetkezetként gaz­dálkodnak, mint már mondottuk is, egyre jobban. A tagság a tavasz folyamán külö­nöse» dicséretreméltó munkát vég­zett. A szeszélyes időjárás ellenére biztató a termés, fő jövedelmüket azonban1 az állattenyésztés bizto­sítja. A szövetkezet tagjainak legfőbb törekvése a törzsállattenyésztés alap­jainak lerakása és ezen belül a szarvasmarhatenyésztés növelése. Jelenleg 67 tehenük van, amelyet év végére 72-re kívánnak növelni, de 37-ről 50-re növelik a növendék ál­latállományt is. Jelentős összeget biz tosít az értékesítés. Hetvenegy hízómarha helyett 90 hízott állatot tudnak eladni, ami 497 000 forintot jelent. A leszállított tej évi értéke 271 960 forint és 42 000 forint értékben adnak el 7 sajátnevelésű tenyész- üszőt. Bár az állattenyésztésnek csak az ■egyik ágát néztük, amely nem kis jövedelmet biztosít a szövetkezeti parasztoknak, ha ehhez számítjuk, hogy az értékesítésre kerülő 421 nagyobbrészt sonkasüldő 815 000 fo­rintot biztosít, hogy a gyapjúért Béka Istvánné pári lakost bűnös­nek mondotta ki a tamási járásbí­róság dr. Málinger tanácsa. Amint az a tárgyaláson is bebizonyosodott, Bekőné megígérte özvegy Igar Ig- nácnénak, hogy ő majd intézkedik útlevél ügyében, mert neki olyan funkciója van, hogy olyan helyre is bejuthat, ahova más ember nem, és majd megsürgeti a kérelem elin­tézését. Utána is járt az útlevél­kérelemnek. Természetesen erre semmi szükség nem volt, mert a kérelem így sem intéződött el előbb, mint rendes körülmények között. A bíróság 3 hónapi börtönbüntetésre és 500 forint pénzbüntetésre ítélje Bekő Istvánnét. A börtönbüntetés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztették. * Idős Erdélyi Ferenc regölyi lakos társadalmi tulajdon sérelmére a jogtalan elsajátítás bűntettét kö­vette el és ezért 500 forint pénz- büntetésre ítélte a bíróság. Kocsival ment a határba dolgozni és egy te­jeskannát találtak, amit feltettek a kocsira. Két-három hét múlva is­mét ezen az úton haladtak és ekkor két darab 25 literes tejeskannát ta­láltak. Ezeket ugyancsak hazavitték. A tejeskannákat nem szolgáltatta be a hatóságoknak, hanem saját cél­jaikra használták. Az okozott 900 forint kár megtérült, mert a kan­nákat visszaadták a tulajdonosnak. álIattenYésztés 64 000, a halakért pedig 130 000 fo­rint jövedelmet számítanak, decem­berben 50 pecsenye bárányt kilónként 14 forint 80 fillérért exportra szállí­tanak, akkor láthatjuk, hogy a biz­tos jövedelemi kitűnő állatttenyész- tés nélkül nem képzelhető el. Az állatállomány növelése termé­szetesen megköveteli a nagyobb épít­kezési beruházásokat. Terveik: 45—50 férőhelyes borjúnevelő, 500 befogadó ké­pességű süldő szállás építése. A 10 éves vetésforgót is úgy állí­tották be, hogy a takarmány terület 75 százalékán az állatállomány ellá­tására szükséges takarmányt terme­lik. E mellett fokozatosan növelik a pillangós virágúak területét. Tények, tervek mindezek, amelyek biztosítják a tamási Uj Élet Termelő szövetkezet 111 tagja számára a meg­élhetést. A tagság valóban remény­kedve várja a következő hónapokat, éveket, mert állattenyésztési terveik megvalósításán keresztül biztosított­nak látják további felemelkedésü­ket. Helyes dolog az állatállomány növelése, melyet bizonyít az állattenyésztésből eddig be­folyt 850 000 forint, míg a nö­vénytermesztés csak 312 000 fo­rintot hozott. 1070 holdon gazdálkodnak a tamási Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai és az elmondottak alapján eredményeik jónak mondhatók, igyekeznek és jó munkájuk jutalmát év végén élve­zik majd, amikor örömmel hallanak arról, hogy a tervezett 35 forint he­lyett 50 forintot ér az átszámított egy munkaegység értéke. Polgár Béla nagyszokolyi lakos bűnösségét árdrágító üzérkedés bűn­tettében állapította meg a bíróság, Polgár Béla kertjében több diófa van és azok termését helyben és Budapesten értékesítették. Az idei év tavaszán azonban Katona Gyu- lánétól is vettek több, mint egy mázsa diót, amit megtisztítottak és ezt a saját termésű diójukkal együtt Budapestre akarták szállítani. A cso­magot már postára is adták, de a nyomozó szervek lefoglalták mielőtt elszállították volna. A bíróság két hónapi börtönbüntetésre és 500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte, a börtön- büntetés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. * ítéletet hozott a bíróság László Mihály, a tamási járási tanács voll szabálysértési előadója ügyében, aki a járás területén különböző indo­kokkal több személyt megbírságolt. A pénzbírságot, összesen 1972 fo­rintot és az egyéb címen összesze­dett 250 forintot azonban teljes egé­szében saját céljaira fordította. A társadalmi tulajdon sérelmére ismé­telten elkövetett hivatali sikkasztás és kétrendbeli közhivatalnoki meg­bízás körében elkövetett csalás bűn­tettében mondotta ki bűnösnek László Mihályt a tamási járásbíró­ság és ezért 1 év és 6 hónapi bör­tönbüntetésre, 5 évi jogvesztésre és az 1972 forint megtérítésére köte­lezte. HÍREK — ÜGYELETES ORVOS 1958. július 20-án: dr. Horváth József, Szekszárd, Széchenyi u. 68. Tel.: 26—21. — 1958 első negyedévében a bony­hádi járási könyvtár 47 725 a paksi járási könyvtár 41 778, a tamási já­rási könyvtár 28 693 kötet könyvet kölcsönzött. — A BONYHÁDI járási művelő­dési ház bábszakköre szeptembertől rendszeresen tart ismét előadásokat. A színjátszószakkör tagjai a Cson­gor és Tünde bemutatására készül­nek. — VENEZUELA az utóbbi évek­ben mindinkább a gengszterek és egyéb bűnözők eldorádója lett, akik menedéket keresve, a világ minden tájáról ebbe az országba özönlöttek. A helyzet most már elviselhetetlen­né vált, úgy hogy a venezuelai rendőrség a közelmúltban nagyará­nyú tisztogatási akciót kezdett a nemzetközi gengszterek ellen. Már a hírhedt Cesaroni olasz gengszter­vezér nyomában vannak. A rendőr­ség becslése szerint Venezuelában körülbelül 6000 „nemzetközi for­mátumú” külföldi gonosztevő tar­tózkodik. — A MEGYE TERMELŐSZÖVET­KEZETEI KÖZÜL 12 szállít Buda­pestre a standokra különböző ter­ményeket. —• A TOLNA MEGYEI tanács ba- latonlellei üdülőjében jelenleg 68 úttörő üdül két hétig. Az itt tartóz­kodó úttörők kirándulások alkal­mával tekintik meg a Balaton neve­zetességeit. — JÚLIUS 16-án az ozorai tanács kibővített tanácsülést tartott. Ezen elhatározták, hogy a nagy munkák végeztével nagyszabású ozorai na­pot tartanak a községben. — RÁDIÓ szórakoztatja Bölcskén a tűzoltószertámál szolgálatot telje­sítő lakosokat. A rádiót a községi önkéntes tűzoltótestület nyerte Kurdon, ahol a megyei tűzoltóver­senyben második helyezést értek el. — AZ ÉLELMEZÉSÜGYI MI­NISZTÉRIUM korpa-csereakciót in­dított. Ebben mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, termelőszövetke­zeti csoportok, mezőgazdasági tár­sulások, szakcsoportok, egyénileg termelők egyaránt résztvehetnek. Egy mázsa fehérjében gazdag kor­páért 1 mázsa 20 kiló szokványmi­nőségű morzsolt ókukoricát kell át­adni a terményfelvásárló telepeken. Az átvett kukoricáról szóló utal­vány alapján a cserekorpát a leg­közelebbi malomban vagy liszt­cseretelepeken vehetik át. — A BONYHÁDI CIPŐGYÁR há­rom évvel ezelőtt 12 fiatalt küldött tanulni a Könnyűipari Minisztérium cipőipari intézetébe. A tanulók most visszaérkeztek a gyárba és megfelelő beosztásban megkezdték a munkát. — EGY ERSZÉNYT TALÁLTAK. Jogos tulajdonosa átveheti a B. M. Városi és Járási Rendőrfőkapitány­ságon. (Szekszárd, Várköz 4.) — SCHAERF, Svájc szövetségi el­nöke az utóbbi időben a lakosság különböző rétegeitől leveleket ka­pott, amelyekben naiv emberek toto-tippeket kérnek tőle. Az elnöki iroda kénytelen volt a válaszleve­lek egész sorában rámutatni arra, hogy az államfő éppoly kevésbé tudja befolyásolni a szerencsét, mint bármely más közönséges ha­landó. Bírósági ítéletek A dombóvári cementáruüzemben Az egyik 375-ös betonkeverőgépen dolgozik Sár János, A nagy kánikulai melegben különösen fontos, hogy a az üzem egyik legjobb gépkezelője. Nemcsak normáját kész betonelemeket gyakran locsolják. Ezt a munkát teljesíti tűi rendszeresen, hanem gépét is példásan végzi egy év óta lelkiismeretesen az üzem egyik leg­tartja rendben. fiatalabb dolgozója, a 15 éves Honos Ibolya. Utólagos magyarázat a másfélmillió forintról Cikkünk után Decsen A Tolna megyei Népújság június 12-i számában „Miért dobnak ki másfél milliót az ablakon?” címmel cikk jelent meg, amely elmarasztal­ja a pécsi Malomipari Vállalatot és a megyei tanács illetékes osztályát azért, mert a községi vezetők meg­kérdezése nélkül szüntették meg a decsi malmot, amelyet négyt évvel ezelőtt másfél millió forintos beru­házással korszerűsítettek. A cikk nyomán — amellyel egyet­értettek az illetékesek — pótolták a mulasztásukat. A Malomipari Vál­lalat részéről Csörgei János főmér­nök és dr. Péterfi Sándor, míg á megyei tanácstól Szántai János, a szekszárdi járási tanácsot Bors Ist­ván képviselte. A községi tárnics szűkebbkörű végrehajtó bizottságá­val tárgyalták meg a malom lesze­relésének ügyét. Tájékoztatásuk szerint nincs szük­ség arra, hogy 30 kilométeres kör­zetben három nagykapacitású ma­lom dolgozzék, amelyeknek kapa­citását mindössze 34 százalékban tudják csak kihasználni. Ezért szün­tették meg a decsi malmot. Azért, hogy a malom nélkül maradt köz­ség lisztellátása zavartalan legyen, a községben cseretelepet létesítet­tek, ahol a csere zavartalanul bo- nyolódhat le. Előző cikkünkben ki­fogásoltuk, hogy a Sárköz e nagy községében két alkalommal is ve­szélyeztették a kenyérellátást, mert a cseretelepen nem volt liszt. A köz­ség vezetői ezúttal ígéretet kaptak arra, hogy többé ez nem fordul elő. A végrehajtó - bizottságot tájékoz­tatták arról is, hogy a gépeket más községben működő malmok korsze­rűsítésére használják fel. A község vezetői megértették, hogy népgazdasági érdekből nem1, üzemeltetik a község malmát. Abba azonban nem nyugszanak bele, hogy a malom épületét a TERZSÁK-nak adták oda. Méltatlankodásuk oka, amint mondják az, hogy a község­ben működő termelőszövetkezetnek sem a földművesszövetkezetnek nincs megfelelő raktára, szükségük lett vol­na rá. A jogosságot még azzal is indokolják, hogy az épület a decsi dolgozók filléreiből épült fel. Ko­vács Sándor a községi tanács v. b. nevében kijelentette: „Ha kell, ak­kor a Minisztertanácsig is elmennek, hogy az épületet a községnek adják”. Nem akarjuk a decsi vezetőket le­beszélni arról, hogy tovább menje­nek, tovább keressék igazukat, de szeretnénk felhívni figyelmüket ar­ra, hogy nem végleges a TERZSÁK decsi raktározása. Ha találnak meg­felelő épületet arra, ahol a zsáko­kat raktározzák, ez a cég abban a pillanatban elköltözik a decsi ma­lomból és átadják az épületet a köz­ségnek. A zsákokat addig sem tá­rolhatják a szabad ég alatt. MOLNÁR LÁSZLÖNÉ Miért vessünk zöldtrágyának növényt. Zöldtrágyának a nitrogénben gaz­dag pillangós növényeket használják, amelyet megfelelő nagyságban alá­szántanak. A homoktalajok trágyázá sára legalkalmasabb a csillagfürt, a meszes talajokon a somkóró. Igény­telen, és nagy tömeget ad a napraforgó, éppen ezért a szikes te­rületek legalkalmasabb zöldtrágya növénye. Jelentős a zöldtrágyázás hatása a talajra azért, mert kedvező hatást gyakorol a talaj szerkezetére, nitrogén táplálékot szolgáltat, a mélyreható gyökérzet valóságos al­talaj feltárást végez, elnyomják a gyomnövényeket, stb. Ha figyelembe vesszük, hogy a fo­kozott zöldtrágya növény vetéssel, amely alászántva nagy tömeget ad, jelentősen lehet növelni a talaj táp­erejét, akkor látható igazán a zöld­trágya jelentősége. Érdemes megje­gyezni, hogy; a nem pillangósokat, tehát a napraforgót is csak hosszú idővel, a vetés előtt szabad zöldtrá­gyaként alászántani, vagy pedig nit­rogén műtrágyával kell az asszimi­lációt semlegesíteni. Fontos, hogy a zöldtrágya alászántásakor a mun­kát úgy kell elvégezni, hogy a le­forgatott zöld tömegből semmi se Iássék ki. Ha őszi mélyszántással forgatjuk alá a zöldtrágyát, gyorsan haladó traktorral kell elvégezni az alászántást, mert így nem a baráz­da aljára, hanem a barázda oldalára kerül az alászántott növény és az eke mélyebb járása esetén sem kerül túlságosan mélyen a talajba. Egyéni termelők is használhat­ják a Wofatox permetező- szert A földművelésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértés­ben a Wofatox metilparathiontar- talmú permetezőszer forgalombaho- zatalát és felhasználását egyéni ter­melők részére is engedélyezte. Az egyéni termelők a Wofatoxot a helyi tanács által kiadott méregjegy aiap- ján szerezhetik be az erre a célra ki­jelölt földművesszövetkezetben. A szer alkalmazható rajzó pajzs­tetvek, levéltetű, almamoly és egyéb 'almakáittevők ellen, gyümölcsösök­ben, a szőlőilonca ellen a szőlőben; Nyári permetezés ideje július második fele, télialma-gyümölcsósben, szőlő­ben augusztus közepe. Nyári almafajtákon v/ofatoxos per­metezést végezni tilos. Az egyéni termelők a munkavédel­mi és permetezési óvórendszabályok betartása medett Wofatox-szal heten­ként legfeljebb egys/er 3 órán át permetezhetnek „AD” betétes védő­álarc nélkül. A szer lakott területe­ken, tehát közvetlenül a lakóházak­hoz kapcsolódó kertekben egyáltalán v.em használható. A wofatoxszcs per metezést be kell jelenteni a kerule- tileg illetékes orvosnak. A felhasz­nálatlanul maradt permetszert novem bér 30-ig a helyi földművesszövetke- zeteknek vissza kell adni. Az ere­detileg zárt csomag árát a földmű­vesszövetkezetek visszatérítik. A sertéspestis elleni kötelező védőoltásról A földművelésügyi miniszter 18/1958 FM. számú rendeletében a sertéspestis elleni kötelező védőol­tásról a földművelésügyi miniszter első helyettese a következőket mondja. 1. §. Azokban a községekben (vá­rosokban, városi kerületekben), ame­lyekben sertések pestises megbete­gedése rendszerint minden évben előfordul, vagy a sertéseket a helyi jámványhelyzet folytán sertéspestis veszélye fenyegeti, a járási (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsá­gának mezőgazdasági osztálya sertés pestis elleni kötelező védőoltást ren­delhet el 2. §. A kötelező védőoltást sertés- pestis elleni vakcinával kell elvégez­ni. A kötelező védőoltás elvégzésé­hez — indokolt esetben — a vakcina ingyenesen is rendelkezésre bocsát­ható, amelyet az illetékes tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályán működő főállatorvos ja­vaslatával ellátott igénylése alapján a .földművelésügyi miniszter! enge-i délyezi.

Next

/
Thumbnails
Contents