Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

TOLNA MEGYE! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 144. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1958 június 20. 54 milliárd forint állami beruházás a 3 éves terv időszakában Megkezdte munkáját az országgyűlés Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János és Kállai Gyula államminiszter, vala­mint a kormány tagjai. Részt vett az ülésen a vietnami parlamenti küldöttség is. A diplomá­ciai páholyban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 11 óra . után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Rónai Sándor elöljáróban üdvö­zölte a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlésének küldött­ségét: — Most, tizenhárom évvel a Viet­Beszédére Ton Duc Thang, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke válaszolt. — Alig néhány napja érkeztünk ide, de az az érzésünk, hogy régi ba­rátok vagyunk — mondotta többek között. — Nagy örömmel láttuk, nami Demokratikus Köztársaság megalakulása, s alig négy évvel a külföldi imperializmus által reá erő­szakolt nehéz háború befejezése után, — mondotta többek között — a vietnami dolgozók a munka front­ján folytatják a békés építés nagy­szerű harcát. Tudjuk, hogy még sok nehézséggel kell megküzdeniük, meg értjük, hogy országuk igazságtalan és a vietnami nép életérdekeit mé­lyen sértő kettéosztottsága sok ne­hézséget okoz építő munkájuk so­rán. — Megragadom az alkalmat, hogy a magyar nép nevében ezúttal is meg­köszönjem azt a testvéri támogatást, amelyet az ellenforradalom leverésé­ben és szocialista építő munkánk to­vábbi folytatásának biztosításában nyújtottak. hogy ma Magyarországon a dolgozók kedvezőbb körülmények között él­nek, mint a múltban. Az a vélemé­nyünk, ha egy rendszernek szüntele­nül az a célja, hogy javítsa a nép életét, ha ez a nép lelkesedéssel, bi­zalommal követi a pártot és a kor­mányt, akkor nyugodt lélekkel állít­hatjuk, hogy a rendszer jó. Világo­san látjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításának helyessé­gét. Teljes mértékben egyetértünk azokkal az erélyes intézkedésekkel, amelyeket a szocialista forradalom­mal szemben álló elemek ellen foga­natosítanak — majd így folytatta: — Népünk soha nem fogja elfelej­teni, hogy szabadságharcunk alatt Magyarország kormánya az elsők között ismerte el a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság kormányát, hogy a magyar nép ma is testvéri se­gítséget nyújt a szocializmus épí­téséért és hazánk újraegyesítésé­ért 'vívott harcunkban«. A mi népünk hazánk békés újra­egyesítéséért küzd, azért harcol, hogy megakadályozza az Egyesült Államo­kat abban, hogy hazánk déli részéből katonai támaszpontot teremtsen egy délkeletázsiai háború kirobbantása érdekében. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság támogatja az ázsiai atommentes övezet létrehozá­sára vonatkozó javaslatot. Ton Duc Thang a két nép barát­sága éltetésével fejezte be nagy taps­sal fogadott beszédét. Rónai Sándor ezután beterjesztette (Folytatás a 2. oldalon.) Á vietnami küldöttség vezetőjének felszólalása Pakson ülésezett a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a legutóbbi ülését nem Szek- szárdon, hanem Pakson tartotta a já­rási tanácsnál. Ennek az ülésnek a fő napirendi pontja ugyanis a paksi járási tanács vb. irányító és ellen­őrző tevékenységének a vizsgálata volt. Az ülésen részt vettek a paksi járási tanács vb. tagjai és valameny- nyi járási (városi) tanácselnök, illet­ve helyettes. Megjelent az ülésen dr. Pozsonyi István elvtárs, az Elnöki Tanács osztályvezetője is. A napirend előadója Beda József elv­társ, a paksi járási tanács vb. elnöke volt. Igen sok értékes tapasztalat került felszínre e napirend tárgyalása során annál is inkább, mert nem csak a já­rási tanács vb. beszámolóját terjesz­tették elő az ülésen, hanem a megyei tanács vb. titkársága és a szakigaz­gatási szervei előzőleg ALAPOS VIZSGÁLATOT TARTOTTAK a paksi járásban s a vizsgálat során szerzett észrevételeket beszámolóba foglalták. A vizsgálat során több köz­ségi tanács és vb. ülésen részt vettek, sok tanácstaggal és tanácsfunkcio­náriussal beszélgettek, közvetlenül vizsgálták a járási tanács apparátu­sát is és ennek alapján mérték le, hogy milyen a járási tanács vb. irá­nyító és ellenőrző munkája. Az ellenforradalom után a tanács­apparátusban, a tanácsok életében is viszonylag gyors ütemben követke­zett be a konszolidáció, ami elsősor­ban azzal mérhető le, hogy jelentő­sen megszilárdult a tanácsok tömeg- kapcsolata. Az állandóbizottságokon keresztül tanácsüléseken stb. egy egész sor közérdekű javaslat került napvilágra és azoknak nagyrészét meg is valósították Állandó javulás tapasztalható a községi végrehajtóbi­zottságoknak, mint testületeknek a munkájában. Volt olyan eset is, ami­kor a tanácselnök jogszabályt sértő módon egyszemélyben döntött a végrehajtóbizottság helyett. Fegyelmi eljárást indítottak ellene, mert nyil­ván nem tűrhető meg, hogy a töme­gek aktivizálódását, bizalmát valaki is akadályozza önkényeskedésével. A vizsgálat és a vita során napvi­lágra került, hogy több helyen nem kielégítő A TANÄCSFUNKCIONÄRIUSOK SZAKMAI KÉPZETTSÉGE, nem ismerik kellően még azokat a jogszabályokat sem, amelyek szelle­mében dolgozniok kell és amelyeket végre kell hajtaniok. Ezzel kapcso­latban különösképpen tanulságos volt a vita. Ezt az állapotot fel kell számolni — ebben mindenki egyet értett, de hogyan? Több javaslat, vé­lemény hangzott el és ezek közül különösen kiemelkedő Pozsonyi elv­társnak a véleménye: — Igen nagy a paksi járás tanács­apparátusában — a községekben a fluktuáció: a tanácselnökök, titkárok évenkint, kétévenkint változnak, már pedig az nem képzelhető el, hogy kellő gyakorlattal, tájékozottsággal tud rendelkezni az a vezető, aki még csak ilyen rövid idő óta dolgozik a tanács apparátusában — egyszerűen nincs ideje ahhoz, hogy kellően megismerje, megtanulja a sokféle rendelkezést, jogszabályt. Tehát min­denekelőtt a fluktuációt kell meg­szüntetni. El kell érni, hogy egy-egy tanácstitkár egy községben élje le életének jelentős részét és ugyan-] úgy stabilizálni kell a tanácselnökö­ket is, ha csak nem csinálnak valami feltűnően nagy visszaélést. Ha ezt si­kerül elérni, akkor sokkal kevesebb probléma lesz a szakértelemmel, tá­jékozottsággal és kellő munkát tud­nak végezni. Mint jó példát említették meg a paksi járási tanács munkájáról, hogy a végrehajtóbizottság tagjai, noha kö­zülük többen nem függetlenített dol­gozók, mégis AKTÍVAN TEVÉKENYKEDNEK a feladatok megoldása érdekében. Igen eredményes a pénzügyi appará­tus tevékenysége is, mert igen jó az adófizetés. Általános tapasztalat, hogy a tanácsok, a tanácsi dolgozók is igyekeznek minél szorosabb kap­csolatot tartani a pártszervezetekkel és kikérik tanácsaikat egy-egy fel­adat végrehajtásánál. Ugyanakkor nem kielégítő a községi tanácsok kap­csolata a termelőszövetkezetekkel: nem éreznek kellő felelősséget azok sorsáért. Ez néhol abban mutatkozik meg, hogy a tanácselnök csak akkor találkozik a tsz-tagokkal, ha odamen­nek a tanácshoz valamit kérni, de kü­lönben nem, vagy csak nagyon keve­set törődik sorsukkal, a szövetkezet gazdaságával. A járási tanács végrehajtó bizott­sága rendszeresen hoz határozato­kat, de nagy hiba, hogy azok végre­hajtását mér nem minden esetben el­lenőrzik megfelelően. Felvetődött a vita során a közvagyon védelmének és a tanácsi funkcionáriusok erkölcsi tisztaságának a kérdése is. Ezenkívül egyéb problémákkal és magánjellegű kérelmekkel is foglal­kozott a vb. ülés. II megye gépállomásai 52 kombájnnal, 93 aralágéppel és közel 400 cséplőgéppel vesznek részt a gabonabetakarltásban Maholnap elérkezik az év legna­gyobb mezőgazdasági munkája, a gabonabetakarítás. Ezért az ország szeme most a falun van. Érthető kí­váncsisággal figyeli mindenki, hogy müyen lesz a termés, sikerül-e mini­mális veszteséggel betakarítani a ke­nyérnek valót, a gabonát. Sikerül-e a gabonabetakarítással egyidőben előforduló mezőgazda­sági munkákat szakszerűen, jól elvégezni. Ebből a feladatból sok hárul a gép­állomásokra. Már csak azért is, mert ezekben a hetekben dől el, hogy nyereségesen zárják-e az évet. Amit ezzel kapcsolatban megtudtunk a Gépállomások Megyei Igazgatóságán, azok a következők: A megye gépállomásai — kisebb, ma még meglévő hibáktól eltekintve, melyet a munka kezdéséig korrigál­nak — jól készültek fel a nyári nagy munkára. A GÉPEK NAGYOBBIK része üzemképes és terv szerint dol­goznak majd a kombájnok, az arató­gépek, a cséplőgépek. összesen a megye gépállomásai 52 kombájnnal, 93 kévekötő aratógéppel és mintegy 400 cséplőgéppel dolgoznak majd a földeken, a gabonaszérükön. Ebben az évben több olyan szervezési in­tézkedésre is utasították a felsőbb szervek a gépállomásokat, amit az el­múlt években egyformán végeztek. Üj dolog, hogy a gépállomásokon ebben az évben kormos traktor­ral vontatják a kévekötő arató­gépeket. Erre az intézkedésre azért volt szük­ség, hogy a gumikerekű gépekkel azonnal asztagba hordhassák a gabo­nát, a helyszínre szállítsák a kom­bájnnal levágott szemet. Az is új a szervezési intézkedések között, hogy a gépállomás a dőlt gabonát iá kö­teles kombájnnal aratni, amennyi-; ben ezt a munkáltató kívánja, s ez esetben köteles a kombájnra felsze­relni a kalászemelőt. Arról is intéz­kedtek az illetékes szervek, hogy a gabona lekerülése után a gépállomás azonnal elvégezze a tarlóhántást, még az esetben is, ha a gépeket AZ ÉJJELI MŰSZAKBAN kell alkalmazni. Ahol a tarlóba másodnövény ke­rül, ott ekével kell a tarlóhántást elvégezni, ahol nem vetnek má­sodnövényt a lekerülő gabona után, ott tárcsával kell a tarlót lebuktatni. Ezért az agronómusok a felelősek. Ezen túlmenően mint feladatot szab­ták meg a gépállomások számára azt is, hogy minimális szemveszteséggel dolgozzanak Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gabonánál legfeljebb 0.5 százalék lehet a szemveszteség. Országjárás, balatoni üdülés a diákok nyári programjában Az iskolák és úttörőcsapatok zö­me szervez a nyár folyamán tábo­rozást, üdülést, kirándulást. Kéthe­tes turnusokban 140 általános isko­lai tanulót üdültetnek Balatonlellén tanácsi és szakszervezeti támogatás­ból. A kéthetes üdülésre a tanács és szakszervezet támogatása ta­nulónkint 840 forint. Ehhez az ösz- szeghez a tanulóknak személyenkint csak 84 forinttal kell hozzájárul- niok. Amint az általános iskolások be­fejezik a balatonlellei üdülésüket, az üdülőt egy hónapig az úttörőcsa­patok veszik birtokukba. Ekkor azonban már saját költségükön szer­vezik meg nyaralásukat. A középiskolások a nyár folya­mán országjáráson vesznek részt. Megismerkednek hazánk tájaival, történelmi emlékeivel és az új al­kotásokkal. A megyei tanács ehhei is húszezer forinttal járul hozzá. A nyári programba tartozik még a pedagógusok üdültetése is. Ennek keretében a legjelentősebb, hogy Tolna megyéből 11 pedagógust kül­denek a szomszédos népi demokra­tikus országokba kéthetes jutalom­üdülésre. Egészségügyi állomásokat szervez a Vöröskereszt Küszöbön az aratási munkák meg­kezdése a gyönki járásban is. A já­rási Vöröskereszt szervezet is a ma­ga eszközeivel készül, hogy e nagy munkákat minél eredményesebben segítse. Köztudomású, hogy a na­gyobb termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban brigádokban, munkacsapatokban sok-sok ember dolgozik a falvaktól, központoktól távol. Ebben a nagy munkában a legnagyobb vigyázat mellett is tör­ténhetnek balesetek. De nagyon fon­tos a dolgozók egészségügyi viszo­nyainak a biztosítása is. Éppen ezért a járási Vöröskereszt szervezet a legnagyobb termelőszö­vetkezetekben és állami gazdaságok­ban egészségügyi állomásokat szer­vez e nagy munkák idejére. Ezek­ben társadalmi munkások végzik majd az elsősegélynyújtást, az ivó­víz és közellátás egészségügyi ellen­őrzését. Ilyen egészségügyi csoportok ala­kultak már a gyönki Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, az alsópéli és a Nagytormási Állami Gazdaság­ban. A szekszárdi általános iskolák végleges körzeti beosztása A városi tanács végrehajtó bi­zottsága végleges döntést hozott az iskolák körzeti beosztásáról. E dön­tést nagy körültekintés és vélemény- kutatás alapján állította össze a mű­velődésügyi osztállyal közösen a szakmai szempontokat figyelembevé- ve. A körzeti beosztás felbontására a végrehajtó bizottság senkinek en­gedélyt nem ad, ezért kérjük a la­kosságot ilyen irányú kérelemmel felénk ne is forduljanak. KÖRZETI BEOSZTÁS: Garay-téri iskolához tartoznak a következő utcák: Sztálin-tér (Béla- tér), Ady Endre, Alkotmány, Arany János, Beloiannisz (a patakig), Bar- tina 1—40. számig, Bercsényi, Béri Balogh Ádám, Garay-tér, Hunyadi, Jókai, Mikes, Perczel, Széchenyi, Tárcsái, Vasvári, Bakta, Bakta-köz, Kürt, Bem, Benczúr, Dobó, Wesse­lényi, Kisfaludy, Hirling, Csokonai, Mártírok-tere, Keselyüsi út, Várköz, Kálvária, Cigány-telep, Alsópaskum, B. M. laktanya, Csatár, Honvéd, Kölcsey, Wosinszky, Béke (Lajos ki­rály). Széchenyi utcai iskolához tartoz­nak a következő utcák: Zrínyi, Béke-telep, Csörge-tó, Lisztes, Palánk, Palánki hegy, Pa­rászta jobb, Finta állás, Epres-kert, Rózsamáj, Szent Mihály dűlő, sport­telep, Mészáros Lázár, Árpád, Ár­vaház Bajcsy Zsilinszky, Baka, Ba­lassa, Batthyány, Berzsenyi, Csaba, Damjanich, Hrabovszki, Kapisztrán, József Attila, Kinizsi, Károlyi Mi­hály, Kiss János, Mátyás király, Nyár, Patak, Pázmány-tér, Petőfi, Rákóczi 60-tól, Szluha György, Ró­zsa, Tavasz, Tinódi, Toldi, Tompa, Városmajor, Pollák. Kadarka utcai új iskolához tar­toznak a következő utcák: Bödő (nagy és kis Bödő), Bende- völgy, Előhegy, Gyertyános, Hosszú­völgy, Kerékhegy, Németvölgy, bal Parászta, Remete jobb és bal, Rövid­völgy, Sötétvölgy, Szőlőhegy, Ba­golyvölgy, Hidaspetre, Somogyi Bé­la, Szücsény völgy, Babits Mihály, Bálint-köz, Bethlen Gábor, Bocskai, Bartina 41-től végig, Dorogi-köz, Esze Tamás, Fürdőház, Kablár-köz, Kadarka, Kálvin-tér, Kápolna, Klapka, Kossuth, Marx, Mérei, Pin­ce, Remete, Séd-köz, Táncsics, Vak Bottyán, Rákóczi 1—60-ig, Gulyás­völgy, Dózsa, Lehe' Móricz, Zalka Máté, Bezerédy István, Munkácsy, Vörösmarty. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents