Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-19 / 143. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 143. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 június 19. A Megyei í^épi EIIeiiőrzé§i Bizottság 25 bejelentést vizsgált meg eddig LEGFIATALABB megyei eilen- őraő Mérvünk, a Népi Ellenőrzési Bizottság alig két hónap alatt népszerű lett a lakosság körében, élvezi a tömegek bizalmát. Ezt nagyon jól igazolja maga az a tény, hogy a legutóbbi hat hét alatt 500 köztiszteletben álló egyén jelentkezett, hogy beáll a népi ellenőrök soraiba Szívesen fogadták valamennyit, mert a társadalmi tulajdon védelme, a vadhajtások lenyesegetése célravezetőbb, ha ezt minél több ember feladatának tekinti. S hogy a népi ellenőrök ezt tekintik elsődleges feladatuknak, azt eddigi munkájuk bizonyítja. A Tolna megyei népi ellenőrök ott kezdték az ellenőrzést, ahol a legtöbb visszaélés volt és akad még ma is. Megnézték a közigazgatásban, az ái- lományonkívüliek béralap felhasználását. Kiderült, hogy orvosok és különböző szakmákban dolgozók indokolatlanul sokat tesznek zsebre ebből az alapból. De reméljük, hogy nem sokáig. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ugyanis mindezekre felhívta a megyei tanács elnökének a figyelmét, aki már eddig is több gyakorlati intézkedést tett. A KÖZELMÚLTBAN fejezték be a népi ellenőrök a földművesszövetkezetek ellenőrzését is. A megyéből 150 népi ellenőr, 62 földművesszövetkezeti boltot, hat járási földművesszövetkezeti központot és nyolc községi földművesszövetkezetet ellenőrzött. Elképesztő dolgokat tapasztaltak. Dunaföldváron például az idén még egyetlen egyszer sem ellenőrizték a földművesszövetkezet pénztár zárását. Egyáltalán nem ellenőrzik szakmai szempontból a leltározásokat sem. így fordult elő, hogy Dunaföldváron a leltárba 130 forintos kartonruhát 230 forinttal szerepeltettek. Alsónyéken az 1. számú boltban a 30 forintos mákot 34 forintos értékben vették fel a leltárba. így nem mutatkozott leltárhiány Dunaföldváron sem, meg Alsónyéken sem. Dombóváron a földművesszövetkezeti áruházban pedig 30 000 forint többlet mutatkozott, amikor kint jártak a népi ellenőrök és senki nem tudta elfogadhatóan megmagyarázni, hogy miből származik a többlet. A megengedettnél jóval több árukészletet halmoznak fel sok szövetkezetnél. Pakson az fmsz. járási raktárában például 10 mázsa kakaót tárolnak, ami három év alatt sçm fogy el a járásban. De megromlik, használhatatlan lesz, meg lehet semmisíteni. Csak a durva példákat említettük, ennél jóval több hiányosságra hívták fel a népi ellenőrök az illetékesek figyelmét és várják az intézkedést. ( A NÉPI ELLENÖRÖK összesen 25 bejelentés alapján folytattak eddig helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzés után több ügyet adtak át az ügyészségnek, illetve a bíróságnak így például a pálfai dolgozó parasztok dohány átvételi panasza alapján indítottak ügyészségi nyomozást a dohányátvevő ellen. Ugyancsak a .népi ellenőrök bejelentése alapján emelnek vádat a bonyhádi falopó ellen. A közeljövőre vonatkozóan is nagy terveik vannak a megyei népi ellenőröknek. Megnézik a többi között, hogy a vállalatok és intézmények hogyan fogadják a dolgozók bejelentéseit, bírálatait. Hogyan gazdálkodnak a megyében az import anyagokkal. Mire használják fel az igazgatói és szociális alapot, és így tovább. 57 középiskolás diák kitüntetése 16 általános és 1 középiskolában vezetik be a műszaki oktatást a jövő tanévben A Tolna megyei középiskolás tanulók közül ötvenheten kapják meg a most végzett negyedikesek közül a „Kitűnő tanuló” oklevelet és jelvényt. A kitüntetettek közül 15 a dombóvári gimnázium, 11 a szekszárdi gimnázium, 10 a tolnai gimnázium, 8 a dunaföldvári gimnázium, 5 a bonyhádi közgazdasági technikum, 4 a tamási gimnázium, 2 a szekszárdi közgazdasági technikum, 2 pedig a dombóvári tanítónőképző tanulója. A Tolna megyei iskolák közül tizenhat általános iskolában és egy középiskolában a jövő tanévben bevezetik a műszaki oktatást a tanulók politechnikai műveltségének elősegítésére. Az általános iskolák közül nyolc iskolában ipari, szintén nyolc iskolában pedig mezőgazdasági gyakorlati oktatás lesz. A szekszárdi általános iskolák műszaki oktatására már a hely is biztosítva van, mert a Sztálin téri általános iskola emeletén úttörőházat rendeznek be és az itteni termekben mód nyílik a műszaki oktatás megszervezésére. A megyei művelődésügyi osztály 280 000 forint értékben vásárol a műszaki oktatás megszervezéséhez szükséges felszereléseket és ezt elosztja az iskolák között. A középiskolák közül a szekszárdi általános gimnáziumban kerül sor a következő tanévben a műszaki oktatás bevezetésére. :xxocooooooocxxxxx3cocx3oc>ooooocoooc>potx>ocxxxxxxxxx3ocx>oooooo^ A lottószelvény száma : 6 301 210 A kifizetett nyeremény: 136 694 forint A két fiatalember — Finta István és Weisz Péter — nem sértődött meg azon tegnap délelőtt, hogy annyi ember szeme láttára ujjal mutogattak rájuk. A nagy izgalomban talán észre sem vették, amint ott várakoztak a szekszárdi lottózó előtt. Érthető volt az izgalom, az a tudat, hogy néhány perc múlva százezer forintnál is több pénz lesz a kezükben. Igen, ujjal mutogattak rájuk. Állandóan szaporodott a kíváncsiskodók szó.ma, akik ott akartak lenni a nagy pillanatnál, s az újonnanjötteknek a többiek magyarázták: „Ők azok ott, ketten...” Finta István és Weisz Péter csak várakozik, várakozik boldog izgalommal. Tíz óra, a nyeremény kifizetésének időpontja. A kíváncsiskodók egy része betódul a kis helyiségbe — már aki befér — a többiek kint tolonganak az ajtó előtt, hogy tanúi lehessenek a nagy pillanatnak. Finta István kicsatolja táskáját, Weisz Péter felesége is — mert ugyebár az embert nem lehet egyedül rászabadítani ennyi pénzre — készenlétbe helyezi a kékszínű .nylonszatyrot. Egy fiatalasszony éppen a lottószelvények kitöltésével foglalkozik, odaszól nekik: „Kitölthetnék az én szelvényemet is, hátha nekem is sikerül egy négyes találat.. — A huszonharmadik játékhéten a 6 301 210. számú lottó- szelvény négy találattal, a 30, -2, 56, 83. számokkal nyert. Kifizetésre került 136 694 forint nyeremény — majd Ifezdik kiolvasni a köteg százasokat. — Egy, kettő, három, négy ... tizenkettő, tizenhárom ... szó.z, kétszáz, háromszáz ... A sok pénz Finta István táskájába vándorol, hogy utána majd tstvériesen megosztoznak rajta. Mert ketten nyerték ezt az ősz- szeget, mivel közösen lottóznak vagy egy év óta. — Minden héten hat szelvénynyel játszunk — mondja Finta István — hetenként felváltva vásároljuk és töltjük ki a szelvényeket. És most az egyszer sikerült... — És mire fordítja a pénzt? — Egyelőre postatakarékba teszem, mivel a postán dolgozom. Aztán majd házat akarunk vásárolni, a szüleimmel. Weisz Péter — úgy látszik ebben is megegyeztek — ugyancsak kis családi házat akar vásárolni. Az Útfenntartó Vállalatnál dolgozik, az útőrházban lakik, két csaló.dja van, könnyen érthető, hogy minden vágya egy kis családi ház. — Jól jött a szerencse — mondja — mennyit kellene dolgozni, hogy ennyi pénzt összehozzon az ember. A fiatalasszony azt a bizonyos ha.todik érzéket emlegeti. — Pénteken reggel már valahogyan megéreztem, hogy nyerünk. Mondogattam is délelőtt, hogy biztosan négy találatunk lesz ... — És továbbra is próbálkoznak a szerencsével? — Igen — válaszol a két nyertes — ugyanúgy közösen, mint eddig. Ugyanúgy hetenként hat szelvénnyel. Hátha még egyszer sikerül... (BOGNÁR) Az iregszemcsei „boszorkánykonyhán" — A kiadós eső után most nálunk is teljes a „nagyüzem’“ — újságolja Kurnik Ernő dr., az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kutató Intézet vezetője. — A múlt héten 152 milliméter csapadékot mértünk, a néhány nap alatt majdnem negyedévre való eső leesett, s most nálunk is teljes ütemben folynak a munkák. Nézzük csak, miféle munkákról van szó —, milyen célkitűzések vannak itt, a mezőgazdaság „boszorkány- konyhájában”. Az avatatlan szemnek mindjárt feltűnik, hogy néhány nappal a kiadós esőzés után az egyik szójaparcellát éppen öntözik. Az ottaniak szemében ebben nincs esmmi rendkívüli. — EZ SZÁRAZSÁGTŰRŐ VIZS GÄLAT — magyarázza Kiss Béla kutató. — Amikor az eső esett, a szójaparcellákat befedtük, akkor nem kaptak csapadékot. Most az egyik parcella megkapja a leesett 152 milliméter esőnek megfelelő vízmennyiséget, a másik parcella ennek 75, a harmadik az ötven százalékát, illetve ismét más parcellák a 125, illetve a 150 százalékát. így tudjuk meg, hogyan viselkednek különböző fajták a különböző időjárási viszonyokkal szemben, hogyan tűrik a száraz, illetve a csapadékos időt. KINT A KOMLÓTELEPEN éppen a permetezés folyik. A komlósorok közt halad a magánjáró speciális per metezőgép, előtte is, utána is egy-egy ember, permetezővel a kezében. Veiner János gépkezelő, Kupi István és Kostyál Sándor csővezetők alapos munkát végeznek, Tóth Szilveszter bácsi, a komlótermelés atyamestere szerint is. — A múlt évben 5,52 mázsás száraz komlótermeléssel középeurópai viszonylatban is az elsők között voltunk — mondja — a luplin-gyanta, és a keserűsavfok-tartalom tekintetében is. Ezek nagyon fontosak a sörgyártásnál. Az idén szeretnénk elérni a hat mázsás termést. aytHP <m w •» r-m ....S zilveszter bácsi elmondja még, hogy a komló most „szemlátomást nő’’. A mérések szerint hat óra alatt nyolc centit nőtt. a jó idő hatására. Nemsokára fent lesz mind a drótok tetején... A komlóteleptől visszakanyarodunk a kísérleti kertbe, közben útbaejtjük a meteorológiai állomást is, amely az intézet lelke. Az itt észlelt adatok alapján végzik a kísérleteket. A csapadékmérők, a talajhőmérők között egy magas állványon — két méter magasan — álló műszer vonja magára a figyelmet, amelyen két üveggömb csillog. — Ez a műszer a thermohigrográf — magyarázza Kiss Béla — a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, a napfény tartalmat, valamint a fényerősséget méri és diagrammra rögzíti. A kísérleteknél rendkívül fontos valamennyi tényező. A levegő páratartalma például összefügg azzal, mennyi nedvességet párologtat el a növény. Van itt látnivaló bőven. Az aprólékos gondos munka mögött — amely látszatra talán pepecselgetésnek tűnik — határozott cél áll: nagyobb termést adó fajta kinemesítése a kiválasztott terményekből, a kukoricából, szójából, napraforgóból, répából. Mészáros Lászlótól, az intézet egyik munkatársától érdeklődünk, hol tartanak a kísérletekkel? — A SZÓJAKÍSÉRLETEKNÉt két — egymással teljesen ellentétes célunk van: egy magtermő és egy nagy zöldtömeget adó szójafajta ki- nemesítése. Az idén harmadik éve végezzük a szójás silókukoricatermelési kísérleteket — adja meg a kérdésre a választ. — Most például vetettünk fővetésben, aztán őszi takarmánykeverék után, száraz, és öntözéses parcellákon, s vetünk majd a lekerülő ősziárpa után. Azt vizsgáljuk többek között, hogy a szójás silókukorica másodnövényként milyen előveteménye lesz a búzának. A másodvetésekben vizsgáljuk az új szójatörzseket is, melyikék lesznek a legmegfelelőbbek fő-, illetve másodvetésre, öntözéses és száraz viszonyok között. Közei száz szójafajta közül választjuk ki a legmegfelelőbbeket. — A NAPRAFORGÓVAL folyó kísérleteink arra irányulnak, hogy tovább növeljük az olajtartalmat és csökkentsük a héjszázalékot. A virágzások megindulásával megkezdjük a keresztezéseket, az iregi nagytermő- képességű fajtát külföldi — főleg szovjet eredetű — nagy olajtartalmú fajtákkal keresztezzük. A termelésben jelenleg használatos napraforgó olajtartalma 32—36 százalék között van, ezt akarjuk néhány éven belül felemelni 40 százalékra. Ez nem könnyű feladat, de 4—5 éven belül el lehet érni, s így holdanként nyolc mázsás termésnél 30—35 kiló olajtöbbletet kapunk. így a napraforgó- területek csökkenése mellett sem csökken az ország napraforgóolaj- termelése. — A KUKORICÁVAL folytatott kísérleteink azt a célt szolgálják, hogy megtörténjen a fajtaelismerés — ami részben már csak adminisztratív —, hiszen a környéken már évek óta használják az iregi sárga, lófogú jellegű kukoricát, amely jó termést ad, kedvezőtlenebb időjárás esetén is. Répanemesítési kísérleteink a tavalyi keresztezések idei kipróbálására, s a régebbi fajták keresztezésére irányulnak — ez a munlka viszont az év későbbi szakára esik — mondotta Mészáros László. A kutatóintézetben ugyanúgy, mint kint a határban, folyik a munka. Igaz, csupán néhány négyzetméternyi parcellákon, de a kis parcellákból egy év múlva, két év múlva jobban termő takarmánynövény, több olajat adó napraforgó nő ki, a négyzetméterek ezer, tízezer holdakká szaporodnak. B. I. Óvoda épül nagyobbrészt társadalmi munkával Nagy gondot okozott Dunaszent- györgyön is, hogyan helyezzék el az óvodás kis gyerekeket. Ebben az évben arra az elhatározásra jutottak, hogy községfejlesztési alapból és nagyobbrészt társadalmi munkával egy új óvodát építenek. A tanácsülés 50 000 forint készpénzt szavazott meg az óvoda építésére a szállítási és egyéb munkákat társadalmi munkában kívánják megoldani. A szavakat tett követte és ma már az építési anyag 60 százaléka az építés helyén van, a munkát a lakosság önkéntesen végezte el. Két köbméter deszka anyaggal segített a helyi nőtanács és a helybeli lakosokon kívül a nagy munkák idején fogatokkal és vontatókkal segített a Gerjeni Állami Gazdaság. Megtalálták a trachoma vírusát Londoni jelentés szerint a „Lancet” című orvosi szaklap bejelentette, hogy egy tudós-csoportnak hosszas kísérletezés után sikerült elkülönítenie a trachoma vírusát, a legveszedelmesebb szembaj-kór okozóját, amely a világ lakosságának csaknem egynegyed részét betegíti meg. A trachoma vírusának felfedezése az első lépés a veszedelmes szembaj gyógyítása és a trachoma-okozta vakság megszüntetése felé.
