Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-17 / 141. szám
1958 június 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A tervből valóság lett Szedresen A munkavédelmi ellenőrzések nyomában... Társadalmi előrehaladásunk szinte parancsolólag írja elő a falu kulturális életének fellendítését. Erről mindenütt beszélnek, s hol többet, hol kevesebbet tesznek is érdekében. Sok helyen azonban még ma is csak az útkeresésnél tartanak, ami odavezet, hogy a falu egész lakosságának szívügye legyen e nagy munka. Szedres községben megtalálták az utat, amely elvezet a célhoz. A módszert leírtuk, mert lehet és érdemes követni.. . Nem titok, hogy falvainkban kevés az iskola, a tanterem. Ezt misem bizonyítja jobban mint az, hogy alig van község a megyében, melynek vezetősége ne fordult volna olyan kéréssel a felsőbb szervekhez, hogy ma, holnap, vagy holnap után építtessen az állam iskolát. Ezt tették a szedresi vezetők is. De válaszként azt kapták, hogy nincs pénz. Ök ennek ellenére mégis ELTERVEZTÉK a tavasszal, hogy épülni kell a faluban egy kéttantermes, modern iskolának, ahol az ősszel már tanulhatnak a gyerekek. Hiába mondta a tavasszal Bárd Flórián, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, hogy ez képtelenség — a szedresiek terveztek és szervezkedtek. A tanácsülés ugyanis kimondta: meg kell lenni az iskolának. Honnét lesz a pénz? — vetődött fel a kérdés. Az iskola igazgatója Nyilas Gábor ekkor azt javasolta, szervezzenek társadalmi munkát, adjon a tanács a községfejlesztési alapból amennyit csak tud és az állam által rendelkezésre bocsátott iskola felújítási keretet — ha lehet — használják fel az új iskola építéséhez. Ebben meg is egyeztek a községbeliek. A tanácsülés határozota után elKajdacson megkezdték az őszi- ' árpa-aratást. A kajdacsi vasútállomás mellett már ősziárpa „kepék” tarkítják a határt. * A nagydorogi bezegpusztai gazdaságban 500 juhról átlagosan 7 kilogramm gyapjút nyírtak. * Pénteken a Juhépusztai Állami Gazdaságban törzskönyvezett tehernek küLerni bírálatát végezték. A külemi bírálat alá vett 60 tehén átlagosan 85 pontot ért el. * A megyei tanács állattenyésztési osztálya felülvizsgálta a paksi, a kezdődött a társadalmi munka szervezése. A Szülői Munkaközösség tagjai házról-házra jártak, hogy ki-ki erejéhez mérten, vegyen részt az építkezésben. S alig pár nap alatt 2000 szedresi lakos keze írását adta, hogy gyalogosan, vagy fogattal egy napot, két napot, három napot, hat napot dolgozik az iskola építésén. így jött össze 100 000 FORINT ÉRTÉKŰ TÁRSADALMI munka Ezek után mégegyszer beadták a tervjavaslatot a megyei tanácshoz, ahol most már engedélyezték az iskolaépítés megkezdését. A munka el is kezdődött. Ma már ki van ásva az iskola fundamentuma és együtt van az anyag mintegy 70 százaléka s rövidesen állnak a falak a község főterén, az ősszel pedig megnyílhat az új iskola. Úgy megy a munka, mint a karikacsapás. Szemerkélő esőben az elmúlt napokban fuvarozták az utolsó téglát Zombáról Szedresre társadalmi munkával. A faanyagot is odahordták már, melyet a községi tanács biztosított a kezelésében lévő erdőből. Ezt is társadalmi munkával termelték ki, hordták a helyszínre. Olyanok is resztvettek és részt kívánnak venni az építkezésben, akiknek nincs és jóllehet nem is lesz soha iskolaköteles gyermekük. Nagyváradi János ifjú házas például szabadságot kért munkahelyéről, hogy ő is eleget tegyen kötelességének, részt vegyen az építkezésben. Nagy János- né parasztasszony három napig lapátolta a földet, mert az ura éppen el volt foglalva más munkával. A nyári szünidő alatt néhány napra segédmunkásnak állnak be a tanítók is. Rikker József fiatal pedagógus például 10 napi társadalmi munkát ajánlott fel. A község közel 10 kőműves kisiparosa pedig azt ígérte, hogy bribonyhádi és a gyönki járások termelőszövetkezeteinek idei takarmánytermesztési előirányzatait. A termelőszövetkezeteknek főleg a másodnövényként termeszthető napraforgó, borsós csalamádé vetését javasolták, mivel ez az egyik legkiválóbb másodterményként vethető takarmány. * * Harmincháromezer naposcsirkét vettek a megye termelőszövetkezetei. Legjobb eredményt a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet érte el a naposCsirke-nevelésben, mivel alig egy százalékos a csirkeelhullás. gádot alakítanak és három napig ingyen dolgoznak az építkezésen, s ami a legszebb ebben az az, hogy a kőműves brigádot, Varga János tanácselnök vezeti, aki maga is kőműves. az Állam is segít Az állam illetékes szervei látva ezt a nagyarányú társadalmi összefogást, a dolgozniakarást, könnyítettek a szedresiek munkáján. Az állam a megyei tanács művelődési osztályának a javaslatára 80 000 forintot adott a szedresi iskolaépítéshez. így tulajdonképpen az állam kasszájából 130 000 forintot költenék el (a 80 000 forinton kívül az állam biztosította azt az 50 000 forintot is, amelyet az iskola felújítási keretből fordítanak az építkezésre) és elkészül az új iskola, amelyet bármelyik állami építőipari vállalat 450 000 forintért épített volna fel. De így viszont nem sokkal kerül többe, mint 200 000 forintba. Az anyagfuvarozást és a szakmunkán kívül minden egyéb munkát ugyanis társadalmi munkával végez el a község lakossága. Az iskola, mint már említettük, két tantermes lesz. De épül hozzá tornaterem és napközi otthon is. Ez önmaga persze még nem oldja meg teljes egészében az iskolagondokat a községben. De sokat enyhít rajta. Egyrészt nem kell a tanácsteremben tanítani, másrészt a kis elsősöknek, nem kell öt kilométerre járni az iskolába. Be tudják iskolázni a falutól távoleső cigánytelepülés 30 iskolaköteles gyermekét is. Mégpedig azért, mert felszabadul a Hidja pusztai iskola, amely a cigánytelepüléstől másfél kilométerre esik. így fogtak össze a falu kulturális fellendítése érdekében Szedres lakosai, s így lesz a tervből valóság. Ellenőrzések a gépállomásokon A napokban nagyszabású ellenőrzést hajtottak végre a megye gépállomásain az aratás-cséplés munkálataira való felkészüléssel kapcsolatban. A dalmandi gépállomáson a vizsgálatot végző bizottság hiányolta, hogy az aratógépek „védőujjái” nincsenek pontosan beállítva és ezáltal működés közben a kasza beleütközik a „védőujjakba”. A gépállomás 39 cséplőgépe, 5 kombájnja és 6 aratógépe készen áll az aratásra, 8 cséplőgép és egy kombájn javítását pedig most végzik. A bölcskei gépállomáson főleg az aratásra előkészített gépek zsírozását hiányolták az ellenőrzés során. A varsádi gépállomáson pedig a cséplőgépdobok és rostaszekrények csavarjait találták lazának a vizsgáló bizottság tagjai. Eddig öt gépállomáson végezték el az ellenőrzést, a többi gépállomás nyári munkákra való felkészülésének vizsgálata folyamatban van. A MEDOSZ Megyei Bizottsága az egyes mezőgazdasági üzemek MEDOSZ-szervezeteivel karöltve gyakran tart vizsgálatot a munkavédelmi rendszabályok betartásával kapcsolatban. A vizsgálatok tarka képet, mutatnak. Úgy gondoljuk, hogy okulásképpen hasznos megemlítenünk néhány hiányosságot, amelyeket ezek a vizsgálatok felfedtek. A személyszállítások Az állami gazdaságokban leginkább vontatón történik a személy- szállítás. A vontatók legtöbb esetben azonban nem biztonságosak. Az Al- sópéli Állami Gazdaságban végzett munkavédelmi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy oldalmagasító, biztosító lánc és rögzített ülések nélkül 'közlekednek a gazdaság területén a munkásokat szállító vontatók. Emellett még az is kiderült, hogy az egyik vontatósnak. Witzl Jenő nek — aki rendszeresen szállít, a dolgozók véleménye szerint, a megengedettnél sokkal nagyobb sebességgel a rossz mezei utakon munkásokat — mégcsak vontatóvezetői jogosítványa sem volt. Vajon hány ember élete és meg- nyomorodása száradna a szabályokat be nem tartó gazdasági vezetőA dombóvári járásban az ellenforradalom után sorra alakultak a párt- szervezetek. Az elmúlt napokig azonban egy községben Várongon még nem volt pártszervezet. Most megalakult a várongi pártszervezet is négy taggal és két tagjelölttel. Ezzel a dombóvári járás területén minden községben működik jpártalapszerve- zet. * A Dombóvári Fűtőház fiataljai is bekapcsolódtak a takarékossági mozgalomba. Vállalták, hogy egy év alatt 3G0 ezer forintos megtakarítást érnek el. Az elmúlt 5 hónap alatt már teljesítették vállalásuknak félévi ösz- szegét. Ennek alapján mintegy 186 ezer forintos megtakarítást értek el. nők a lelkén, ha felborulna a vontató? Egészségügyi problémák Amikor a vizsgáló bizottság megkérdezte Révész Ferenctől, a Bi- ritói Állami Gazdaság traktorosától, hogy kapott-e elsősegélynyújtási felszerelést, válaszából kiderült, hogy mégcsak nem is tudta, hogy a traktorhoz elsősegélynyújtási eszközök is kellenek. Ha a bizottság nem figyelt volna fel a hiányra, a traktorista valószínűleg csak a legközelebbi balesetnél döbbent volna rá, hogy mit ér a mentődoboz. Ilyenkor azonban már késő a föleszmélés. A vízellátás is sok kívánnivalót hagy Biritó-pusztán maga után. A dolgozók sokat panaszkodnak a konyhától tíz méternyire lévő kút vizére. Meglehet-e a rossz ivóvizet javítani? Igen, meg lehetne. Mivel a víz rosszaságának a legfőbb oka az, hogy a kutat körülvevő talaj a kút felé lejt, s esős idővel a sáros víz beleszivárog a kútba. Néhány órai munka csupán a kút környékének a feltöltése. Még társadalmi munkával is el lehetne végezni, csak egy olyan valaki kellene. aki törődik az ilyen „apróságokkal” is. A Dombóvári Járási Pártbizottság levélben dicsérte meg a pedagógusokat és úttörővezetőket, akik az iskolán kívül is kulturális nevelő munkában jel dolgoztak. * Vendégjátékra hívták meg a Budapesti Híradástechnikai Gyár KISZ fiataljainak kuitúrcsoportját Tamásiba, a járási és községi KlSZ-szer- vezet fiataljainak kezdeményezésére. * A tamási községi párt-végrehajtó bizottság legutóbb ülést tartott, amelyen a vasutas pártszervezet vezetősége számolt be a kommunisták munkájáról. Ugyanezen az ülésen beszélték meg egy értelmiségi találkozó megszervezésének tervét is. CSAK RÖVIDEN... A megye termelőszövetkezeteiben egy év alatt 10,6 literről 12,5 literre emelkedett a napi tehenenkénti fejési átlag. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra a termelőszövetkezetekből és egyéni gazdaságokból 10 növendékbikát, 7 tehenet és 10 üszőt visznek. Megkezdődtek a beiratkozások belföldiek számára a Debreceni Nyári Egyetemre A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem az idén ismét megrendezi szünidei tanfolyamát, a Nyári Egyetemet. A 19. tanfolyamon a természet- és társadalomtudomány korszerű fejlődését ismertetik a legkiválóbb professzorok. A nyelvtan- folyamokon bármely élő nyelv tanulására és gyakorlására alkalom nyílik. Az előadásokat és nyelvleckéket kirándulások, hangverseny, színi előadás, tánc- és filmbemutatók egészítik ki. A megnyitó és záróünnepély a népek barátsága szellemében megy majd végbe. A debreceni Nyári Egyetem iránt világszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. A külföldiek jelentkezése végéhez közeledik, viszont a magyar hallgatók beiratkozása most kezdődik. A Nyári Egyetemre bárki beiratkozhat előképzettségre való tekintet nélkül, akit a tudomány újabb haladása érdekel. Az alsó korhatár 16 év. A beiratkozási díj 50 forint. Bővebb felvilágosítást nyújt a Nyári Egyetem titkársága, Debrecen 10. PÁRTHIREK Mössi pillanatképek Szerencsés nyertesek A „MEGMENTETT” IKREK. A mözsi tanácsházán Martin József- nével beszélgettünk, amikor egy fiatal cigó.ny menyecske lépett a szobába. — Mentsék meg az ikreimet, titkárkartársnő — mondta a menyecske, Martinné felé fordulva. — Az uramat lecsukják verekedés miatt. Az ikreim alig egy hónaposak, de én nem maradhatok mellettük, mert a másik három apró gyermekem részére is kell keresni. Elakarok menni a csemete kertbe dolgozni, kire bízzam ikreimet? A titkárnő gondolkodott egy darabig aztán megkérdezte. — Beleegyezik abba, hogy az ikreit amíg meg nem nőnek, a Pécsi Gyermekvédő Otthonban helyezzük el? A cigány menyecske boldogan mondott igent s amikor az ajtón kilépett a szobából, a titkárnő megjegyezte: — El sem tudja képezni, hogy mennyit fejlődtek a mi cigányaink, mióta a cigány nőtanács megalakult. Azelőtt erőszakkal kellett elvinni őket a kórházba s amikor a védőoltások voltak, a kukorica táblákba bujkáltak az oltótű elöl. Most meg szülés előtt rendszeresen vizsgáltatják magukat. Ez a menyecske is a kórházban szülte meg az ikreit. A régi fajta cigány asszony, ahogy én egykor ismertem őket, inkább hagyta volna, hogy megtetvesedjenek és az éhségtől elpusztuljanak a szülöttjei, de nem adta volna be egyiket sem állami nevelőbe. * A FALU LEGNAGYOBB üzletében, ahova egy doboz cigarettáért mentünk be, miközben a nagy tolongásban (esős idő volt) vártunk, egy idős fekete fejkendős „facipős” nénike szólalt meg mellettünk. — Megjöttek-e már azok a ruhamosógépek lelkem? Schubert János az üzletvezető, akihez a kérdés szólt, tagadóan ingatta a fejét. — Nem jöttek meg még Juli néném. Majd jöjjön el hétfőn, akkor talán megérkeznek. Az üzletvezetőtől megtudtuk, hogy valósággal ostromolják a paraszt asszonyok az üzletet mosógépekért. Mözsön az 1957-es évben és az idén 18 elektromos és 12 kézimeghajtású mosógépet vásároltak. Schubert János egy jegyzettömböt is mutatott nekünk, amelyben az a nyolc mözsi lakos jegyeztette fel a nevét, aki igényt tart a közeljövőben érkező mosógépekre. ÁLLAMOSÍTOTT malom meg „maszek” malom között ég és föld különbség van — ez a véleménye Szíhalmi Györgynek, a mözsi malom dolgozójának. S hogy szavainak hitelt adjon, egy történetet beszél el nekünk, a dübörgő malomgépeket túl kiabálva. — Sokáig dolgoztam a sásdi malomban — mondja — a malom az államosítás előtt a Piarista rendé volt. Kilenc családos ember vagyok s a legapróbb gyermekem éppen 6 hónapos volt, amikor a Piarista rend egyik fő- embere elé álltam, hogy némi kis „családi segély” félét kérjek s jobb lakást, mert a lakásomba besett az eső. „Menjen ki a legelőre a gyermekekkel, ha kevés a kenyér és ha nem tetszik a lakás” — ezzel a néhány szóval utasított el a goromba Piarista vezető — fejezte be a történetet Szihalmi György, aki már 33 év óta malomipari munkás. — Na és most? Most, hogy beszél az igazgató?! Szihalmi György arca felderül, amikor válaszol. Közülünk való. Megadjuk neki a tiszteletet, de közben pertuban vagyunk vele. El is zavarnánk, ha olyan goromba lenne, mint az az eaykori Piarista volt. H. T. A június 6-án megtartott Lottó tárgynyeremény sorsolása következtében Tolna megye területén különféle tárgyakat nyertek: a 6 271 776 számú szelvény tulajdonosa, mint azt közöltük, két személy részére két hetes üdülést nyert a hévízi Palatínus Szálló-ban 4 ezer forintos értékben, költségtérítéssel. A 6 272 355 sz. szelvény tetőtől talpig felöltözhet 5 ezer forintos értékben. Tulajdonosa Szabó Sándorné Tolna, Hársfa u. 2. sz. alatti lakos. A 6 294 919 számú szelvény női kerékpárt nyert. A szelvény tulajdonosa dombóvári lakos. A 6 295 447 számú szelvény tangóharmonikát nyert, ez a szelvény név és cím nélküli. A 6 302 245 számú szelvény szintén női kerékpárt nyert, ennek a tulajdonosa Magyarkeszi, Gu- bacpuszta. A 6 317 625 sz. szelvény 3 ezer forintos vásárlási utalványt nyert. Ennek a tulajdonosa Jutkusz Gyula Gyulaj. A 6 317 625. számú szelvény televíziós készüléket nyert antennafelszereléssel, tulajdonosa Jutkusz Gyuláné, Gyulaj. A 6 340 607 számú szelvény ágynemű csomagot 5 tagsága baráti találkozót rendez tagjai és meghívottak részére június 20-án a városi művelődési házban. A találkozón megbeszélik a duezer forintos értékben. Tulajdonosa Váradi György, Szakadát. A 6 341 414 sz. szelvény 8 darab fémbútorból álló garnitúrát nyert. Tulajdonosa: Grősz Istvánné, Pári. Az LA 217 795 számú szelvény férfikerékpárt nyert. Ez a szelvény név és cím nélküli. Termelssziivelkezetj vendéglő Harcon? Érdekes tervvel foglalkozik a harci Petőfi Termelőszövetkezet tagsága. Mégpedig azzal, hogy a falu szélén, nem messze a Sió-parttól vendéglőt létesítenek, ahol vasárnaponként, a szövetkezet tagsága, a falu lakossága elszórakozhatna. A Sión strandolási lehetőség, a szép környezet kellemes szórakozást nyújt nyáron, a vendéglőben pedig rendszeresen lehetne kapni ételeket, többek között halászlét, a bort a szövetkezet részben a saját termésből mérne. A vendéglő létesítésével kapcsolatban a távolabbi terv, hogy idővel hétvégi tsz. üdülővé fejlesztik. nántúli írók balatonfüredi tanácskozásának tapasztalatait, különös tekintettel a vidéki irodalom helyzetére és a népi írókkal kapcsolatos problémákra. A Babits Mihály Irodalmi Társaság
