Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
195t június 1. XOLJIA MËÜXË1 NÉPÚJSÁG 9 Harminchat év a nevelés szolgálatában p répa ... Prepa bácsi... lg}' ismeri a község apraja, nagyja. így ismerik kollégái is a járás, a megye pedagógusai. Nem rossz indulatból, nem csúfolódásból keresztelték el, hanem szeretetből, még harminchat évvel ezelőtt, amikor Szau- ter József, a tolnai II. számú általános iskola igazgatója, minit fiatal pedagógus megkezdte nevelői munkáját. Azóta, ahogy a haja ezüsíö- södött, módosult a név, ma már Prepa bácsinak nevezik. Emlékszem arra a napra, amikor először léptem át az osztály küszöbét. Kilencvenhét gyermek volt összezsúfolva az I. osztály aránylag kicsi tantermében. Én magam is legalább olyan nehezen vártam a déli harang- szót, mint a gyermekek. Igen, nagy lámpalázzal küszködtem annak ellenére, hogy abban az időben a falusi tanító munkája egyáltalán nem volt bonyodalmas. Mindössze néhány tankönyvből tanítottunk és ha a 97 gyermekből 30 elbukott volna, senki sem kérdezte volna meg, hogy miért. A továbbtanulás ugyanis csak a kiváltságosoknak volt biztosítva. Mint felekezeti iskola tanítói, az egyház részéről történő ellenőrzésnek voltak leginkább alávetve és a misztikus, elvont anyag tanítását tartották a legfontosabbnak. Amikor pedig a tanfelügyelőség részéről kaptak ellenőrzést, a látogatók felettesi hangon felsőbbséggel beszéltek a pedagógusokkal. — Sok megaláztatásban volt részünk, de én ennek ellenére is nagy' n szerettem hivatásomat, s abban az időben is sokat tanultam. Magán- szorgalomból elvégeztem a szakrajz tanfolyamot és az elemi iskolásokon kívül az inas-iskclásokat is rajzra tanítottam. Az úgynevezett proli negyedben, a vásártér környékén laktunk. Itt kerültem közvetlen kapcsolatba a munkásokkal, kőművesekkel, ácsokkal. Ők hívtak el a munkásotthonba, amely második otthonommá vált. M üller Józsi bácsi, a tolnai építőmunkások öreg veteránja tud arról a legtöbbet, hogy milyen élénk kulturális élet folyt a tolnai munkásotthonban, Szauter József — ahogy kollégái nevezték — prolitanító vezetésével. Az egyik szobában rajz-szakcsoport működött, 25— 30 résztvevővel és amire igen büszkék a tolnai öreg harcosok, Joósz Ferenc, Schalli Antal, Merk János, Rész Antal és a többiek, a megye- szerte ismert 40 tagú munkásdalárda, amit Szauter József a „Prepa’1 vezetett. — De gyönyörű is volt, amikor szerepeltünk, munkásdalokat, népdalokat és kánonokat énekeltünk — emlékeznek vissza. — De nem kis érdeme volt a „Prepának” abban is, hogy kialakult a ma már megyeszerte is elismert tolnai sportélet — Az ifjúságot a sporton keresztül lehetett legjobban megfogni — mondja Szauter József. — Az első sportegyesülst, a TIKE (Tolnai Ifjúsági Közművelődési Egyesület) volt, amely a munkás ip>aros ifjúságot fogta össze. Valamennyien nagyon büszkék voltunk arra, hogy a felnőttekben és az ifjúságban egyaránt fel tudtuk ébreszteni a tudásszomjat. Ezeknek a gyermekeknek a szülei, akiket most tanítok, szintén többségükben tanítványaim voltak. K üzdelmes és bizonytalan volt a múlt, amelyre a jelen biztonságos légköréből jólesik visszatekinteni, amit fiatal koromban elkezdtem, most is, így ősz fejjel folytatom. 1950-ben orosz nyelvszakos tanári vizsgát tettem, azóta orosz nyelvet is tanítok. És igazgatója vagyok a II. számú általános iskolának, amelynek 13 tanulócsoportja van. A tanulmányi színvonal mellett sokat adunk a kultúrmunkára, nem hiába volt ez mindig szívügyem. Az úttörő csapaton belül van 60 tagú énekkarunk, 12 tagú úttörőzenekarunk és jól működő tánccsoportunk. De vannak sportolóink is, kézilabda és futballcsapatunk is. Ez már nem az én érdemem, hanem az iskola úttörő vezetőjéé. — Más a pedagógusok élete, mint a múltban volt, de azért most sem vagyunk mentesek a gondoktól. Egy nagy-nagy gondunk van: kicsiny az iskolánk. Az Újtelepen ugyanis 350 új ház épült, s az új község részlakói többségében fiatalok. Ennek megfelelően bővíteni kell az iskolát, amelyre a jövő évben sor is kerül. A jelenlegi földszintes részre emeletet húznak és ha ez is meglesz, akkor már nyugodtan megyek majd nyugdíjba. Pozsonyi Ignácné A református lelkészek békekonferenciát tartottak A Tolna megyei reformásus lelkészek május 29-én tartották Szekszár- don a megyei békekonferenciájukat. A konferencián minden református lelkész részt vett. Két beszámoló hang zott el, az egyiket Kincses Zoltán madocsai, a másikat Szintai István alsónyéki református lelkész tartotta. Felszólalt a konferencián Esze Tamás egyházkeriileti főgondnok. Farkas József püspökhelyettes beszámolót tartott szovjetunióbeli útjáról. A vita során tíz református lelkész szólalt feL A konferencia dr. Katho- na Géza esperes zárszavával ért véget. >-----------------------------------------------------—----------------------___________——————---------------------------------------------------HÍREK 0 — A tamási Vörös Szikra Termelő- szövetkezet vezetősége és KISZ-szer vezete az elmúlt héten hagyományos májusfa kitáncoló estet rendezett disznótoros vacsorával egybekötve. A baráti estre egyénileg dolgozó parasztokat és fiatalokat, valamint szovjet vendégeket is meghívtak. A több mint 400 főnyi résztvevő kellemesen szórakozott az esten. A legszebb nap és a legboldogabb pillanat Június 5-én : Hasek Rézsű zongoraestjével fejeződi! be a szekszárdi hangversenyidény vetlen környéke és meghallgathassa. Szekszárdról Tolna felé 23.36-kor, Bátaszék felé pedig hajnali 3 óra 3 perckor indul vonat. A hangversenyt rendező TTIT és zeneiskola ezúton kéri a bérleteseket az esedékes utolsó részlet befizetésére. Jegyek a hangverseny előtt és elővételben is a zeneiskolában válthatók. A Palánki Mezőgazdasági Tech- nikum kémiai laboratóriumában találkoztunk Liebmann Ferenccel, a technikum egyik legrégibb tanárával. Az idős tanár néhány percre megszakította a laboratóriumi munkát, hogy a tanári hivatással kapcsolatos kérdéseinkre válaszolhasson. —! Miért a tanári pályát választotta? — Én tulajdonképpen nem tanárként, hanem mezőgazdászként kezdtem pályafutásomat, — válaszolja — húsz évig dolgoztam, mint gyakorlati mezőgazdász. Ezalatt a 20 év alatt döbbentem rá, hogy a gazdálkodás egyik leglényegesebb kérdése az agrokémiai vizsgálatok helyes alkalmazása. Sokat tanulmányoztam az agrokémiát. Könyvből és a gyakorlatból is sokat tanultam. Végül aztán elhatároztam, hogy másoknak is átadom tapasztalataimat és már nem is egészen fiatal fejjel, nekivágtam a tanári pályának. Tizenkét év óta tanítom a gazdász nemzedéket, s örömmel mondhatom, hogy ma már nemcsak a száraz képleteket áll módomban tanítani, hanem gyakorlatilag is be tudom mutatni a ta- nítottakat. Tíz komplett amatőr laboratóriumi felszerelés áll a tanulók — Orvosi ügyelet 1958 június 1-én: Dr. Horváth József Szekszárd, Széchenyi u. 68. Telefon: 26—21. — A Népek Barátsági Hónapja keretében legutóbb Nagÿkônyiban és Felsőnyéken tartottak magyar—szovjet baráti találkozót, több mint 600 résztvevővel. A szovjet vendégek kultúrműsorokkal szórakoztatták a falvak népét, s a falvak lakói virágcsokorral fogadták a vendégeket. Az ünnepségek után vacsora, és reggelig tartó tánc fejezte be a napot. — Május 26-án a Hazafias Népfront rendezésében Nagykónyi községben koppá nyvölgyi ankétot tartottak. A megbeszélésen többek között a Koppány folyó kitisztításának problémájával foglalkoztak, amely komoly károkat okoz a mintegy 4000 holdas, főleg rét és legelő területen. A munkálatokat, úgy határoztak, állami segítséggel és társadalmi munkával akarják elvégezni, hiszen ahogy kiszámították a kártevés mennyiségéből mintegy 24.000 jszá- mosállatot lehetne felnevelni évente. — Az elmúlt héten a Szekszárdi Járási Párt-Végrehajtó Bizottság Tolnán a textilüzemben ülésezett, ahol az üzem pártszervezetének munkáját vizsgálta és tárgyalta meg. Az ülést a helyi pártszervezet rendkívüli taggyűlése előzte meg. — A mázai általános iskolások a hét elején egy napon burgonyabogár- írtással töltöttek el. A gyermekek több mint 1200 burgonyabogarat szedtek össze és semmisítettek meg. — Koszorúzási ünnepséget tart június 1-én délelőtt 11 órakor a Baranya megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya dr. Berze Nagy János néprajzkutató és néphagyomány- gyűjtő sírjánál a pécsi központi temetőben a „Magyar népmesetípusok” című nagy néprajzi művének megjelenése alkalmából. Megemlékezést tart dr. Szabó Pál Zoltán kandidátus, a Magyar Tudományos Akadé- jmia dunántúli tudományos intézetéinek igazgatója. [ — Kocsis István miszlai lakost Íárdrágító üzérkedés, jogellenes for- jgalombahozatallal elkövetett közellá- <tás érdekeit veszélyeztető és magányszemélyek sérelmére elkövetett csalás (vétsége miatt mondotta ki bűnösnek ja tamási járásbíróság Marosi tanácsa lés 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. iA börtönbüntetést három évi próbaidőre felfüggesztették, j — A MEDOSZ megyei bizottsága 'június 6-ig a szakszervezeti bizalmiak részére körzeti tanácskozást és [tapasztalatcserét szervez. Kilenc gazdaságban tartanak a bizalmiak részéjre ankétot A körzeti bizalmi anké- Iton mintegy 300 bizalmi tanácskozik [majd és kölcsönösen elmondják egymásnak munkamódszereiket, j — Munkavédelmi kiállítás nyílik 'hétfőn délelőtt 10 órakor Szekszár- [don a Balogh Ádám Múzeumban. A (kiállítást a munkavédelmi hónap [keretén belül a Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Szekszárdi üzletigaz- [gatósága rendezi. rendelkezésére a kémiai gyakorlathoz. — Melyik volt a legszebb napja a tanári pályán? — Nekem tulajdonképpen min- den évben van egy olyan napom, amelyiket bátran nevezhetek a legszebb napnak, — mondja, majd hallgat néhány percig és hozzáfűzi: — A legszebb napom az, amikor így év végén szabadjára engedjük a „fiókáinkat”. Ilyenkor mindig boldog vagyok, és egy kissé büszkén gondolok azokra a lányokra és fiúkra, akik innen a mi iskolánkból indulnak neki, telve tudással és fiatalos energiával a szocialista mezőgazdaságért folyó küzdelemnek, amely szívósságot, tudást és nagyfokú emberszeretetet igényel. — És tudja, hogy mikor élem a legboldogabb pillanataimat az életben? — kérdezi Liebmann tanár úr, vastagüvegű szemüvegén keresztül, játékosan hunyorítva a szemével. _ I? — Akkor, amikor valami jót hallok azokról, akik kikerültek az iskolánkból. Ez azért van, mert mindig arra gondolok, hogy nekem is egy kis részem van abban, hogy az egykori tanítványom sikereket ér el az életben. (—H—) Csendőrszuronyok ellen... II. Erre a napra zenészeket is hozattak, hogy ezzel is emeljék az ünnep színvonalát. A tömeg jól érezte magát, vidáman szórakoztak az emberek egész nap. Már hanyatlóban volt a nap, amikor a szolgabíró ismét magához hivatta Wildangert. — Most aztán már legyen vége, mert a szónok úgy sem jön. — Még mindig várunk. Még megjöhet. — Meddig akartok hát várni? — Még várunk — hangzott a határozott válasz, s amint ment visz- sza az emberek közé, egy ismeretlen megszólította és félrevonta: — Látom nincs szónok, szabadna nekem szót kérni? — Nem ismerjük magát, nem tudjuk, hogy kicsoda... — Közben bányászok vették őket körül és hallva a beszélgetést, ők is közbeszóltak, szavatosságot vállaltak a szónoknak ajánlkozó emberért. — A mi emberünk. Megbízhatunk benne — mondta az egyik. — Németországból úgy tiltották ki politikai okok miatt — súgta a másik... S a válasz nélkül hagyott íérdés mellé így került a Steiner név. S a hirtelen feltűnt szónok jól Deszélt. Amit mondott mind tetszett az összegyűlt népnek... Németül beszélt — a hallgatóság értett nemesül — s a csendőrök bamba képpel lúzódtak meg a tömeg között, hiá- Da figyeltek, nem értették, hogy mit Deszél a szónok. * Eltelt közel másfél évtized, s Wildanger Józsefet ismét a nép boldogulásáért küzdők sorában találják az események az 1919-es forradalomban. Beválasztották a direktóriumba, de nem akarta elfogadni a megbízatást. Szekszárdról volt kint a gyűlésen egy Aranyosi nevű elvtárs, a megyei direktórium tagja, s az azt mondta: — Nem akarja elfogadni ezt a fontos, felelősségteljes megbízatást? Maga gyáva! — Én nem voltam, nem vagyok és nem leszek gyáva — feleltem nyugodtan. — Talán lett volna nálam megfelelőbb ember is. Én csak egyszerű kőműves vagyok. De ha engem akarnak az emberek, akkor köszönettel elfogadom. Egyik este egy sebesült vöröskatonát hoztak hozzá, s bajtársai kérték, hogy szerezzen valahonnét kötszert, fertőtlenítőt. A seb nem volt nagyon súlyos, de a fertőzés elkerülése érdekében szükséges volt orvosi kezelés .. .Adott egy írást, hogy az orvos kezelje a beteget... ... A forradalom bukása előtt éppen egy Soós nevű elvtárs volt kint Szekszárdról. Amint beszélgettek, hirtelen felcsengett a telefon és azt a parancsot adták, hogy Soóst tartóztassák le és szállítsák Pestre. Rövid idő múlva újabb értesítés jött telefonon, hogy ne Pestre, hanem Szekszárdra vigyék ... Amikor elbukott a forradalom, szomorú sors várt azokra, akik a nép érdekében tevékenykedtek. Kínozták, verték és kivégezték legtöbbjüket. A kínzásban nem ismertek határt, lábuknál fogva akasztotSL ták fel az embereket és úgy verték őket, hogy a hús cafatokban lógotl rajtuk. Egy nap rá is ráakadtak. Sötét este volt, amikor elfogták, elvitték az egyik kocsmába, ahol a fehérek tanyáztak és ahová összehordták a kommunistákat. De voltak jó emberek azért a legrosszabb időkben is azt a cédulát, amelyen az ő „bűnei” voltak, valaki kilopta a többi közül, s így egyelőre megúszta kiadós veréssel. Másfél év telt el, amikor ismét keresni kezdték, mert a csendőrség kezébe adták a papírt, amelyen gyógyítást kért a sebesült vöröskatona számára: elszökött Bonyhádról és a környező hegyekben, szőlőkben, pusztákon bújkált, de közben azoknak a hozzátartozóira is gondolt, akik börtönökben sínylődtek. Lisztet, zsírt, pénzt gyűjtöttek a feleségeknek, akik családfenntartók nélkül, kétségbeesetten tengették életüket gyermekeikkel együtt. * — Maguk még fiatalok, nem tudják, hogy milyen volt az élet aj) Horthy időben ... Becsüljék, védjék}) . meg a mai életet. ). j ... Wildanger bácsi idős ember( j j már, de amikor ezt mondta, a sze-j L me olyan fiatalosan csillogott, ahogy, jí talán azon az 50 évvel ezelőtti má-j ; i jus 1-i reggelen, amikor a tüntetők# között menetelt. Üdvözöljük Tolna megye pedagógusait az Országos Pedagógus Nap alkalmából. Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Területi Bizottsága (Vége.) Buni Géza Zeneiskolánk művész-igazgató já nak zongoraestjei 3 esztendő ót: szervesen hozzátartoznak a váró: kulturális életéhez. Június 5-én újra hallhatjuk maj( Öt, a zeneiskola nagytermében esti 8 órai kezdettel megrendezésre ke rülő zongoraestjén. Az est műsorál Bach: Olasz koncertje, Beethoven: ( moll szonátája, Bartók: Improvizá ciók c, műve, Kabalevszkij : 4 pre lüdje, Rachmaninov: Polichinell-je Liszt: Benediktionja és Chopin: 1 moll scherzoja szerepel majd. A hangversenynek két szempont ból is jelentősége van. Először azért mert egyik legjobban sikerült hang versenysorozatra tesz majd pontot másodszor pedig azért, mert a hang verseny a Népek Barátsága Hónap ja zenei eseményeinek a záróhang versenye is lesz. A vidéki zenekedvelők figyelme ezúton is felhívjuk arra, hogy a nyá ri menetrend, amely június 1-én léi majd életbe, lehetőséget nyújt arra hogy a hangversenyt Szekszárd köz Uj OFOTÉRT üzlet Szekszárdon Az új OFOTÉRT üzlet mind mé rétéiben, mind felszerelésében hosz szú időre kielégíti a megyeszékhely igényeit. Az árusítás a földszintéi történik, az emeleten rendezték bi az optikai műhelyt, ahol munkavé delmi és egészségügyi szempontból i: kifogástalan körülmények közöt végezhetik majd munkájukat a dől gozók. A jelenlegi üzletnek ugyani: nemcsak az elárusító részlege szűk hanem a műhely még zsúfoltabb ablaktalan lyuk. Az új bolt emeletér lasz a raktár is, amely lehetővé teszi a jelenleginél sokkal nagyobt árukészlet — bővebb választék — tartását, amit joggal igényel a megye fotóamatőrjeinek egyre növekvő tábora. Az emeleten lesz a dolgozók öltözője, fürdője is. Az OFOTÉRT bolt a jövő héter költözik át új helyiségébe, az ezáltal felszabaduló mostani helyiséggé az óra- és ékszerboltot bővítik ki.
