Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-15 / 140. szám

 választmányi ülés határozata nyomán Jegyzőkönyv készült Négy tagú bizottság — választmá­nyi mozgalmi szakbizottság — in­dult el az udvari szövetkezethez Gyömkről. A választmány határoza­tában megszabott feltételek, végre­hajtandó intézkedések ott lapultak a zsebében mintegy biztosítékaként az elkövetkezendő munkájúknak. Ellenőrzésükhöz kidolgozták a szempontokat, körültekintéssel, hogy majd a tapasztalatok felhasználásá­val segítséget adhassanak és a hibák kijavítását megkönnyítsék, meggyor­sítsak. Nem soroljuk el most a pro­gram pontjait, csupán az ellenőr­zés eredményéről vetítünk részlete­ket. Több községi vezető elvtárssal való beszélgetés után megállapította a bi­zottság, hogy a tanáccsal és a párttal a szövetkezet kapcsolata jó, amit bi­zonyít az a tény is, hogy a földmű­vesszövetkezet vezetősége intézkedé­seihez mindig kikéri a párt és a ta­nács vb véleményét. Hogy a következő mondat ezt bizo­nyítja-e, amelyet szószerint idézünk — azt döntse el az olvasó: „A Köz­ségi Tanács VB. felkérte a földmű­vesszövetkezet ügyvezetőjét, hogy számoljon be a VB. ülésen a szerző­déses növények, valamint a szerző­dött gépi munka állásáról, amelyre azt a választ adta — amennyiben kí­váncsi a VB. ezekre a dolgokra, úgy a VB. tagok menjenek el az igazgató- sági ülésre és ott hallgassák meg”. — Ez szép! Sajnos, azt már nem tudjuk, hogy ezzel a szabatos válasszal meg­elégedett-e a VB? Felfedik a jelentésben, hogy a felügyelőbizottság ülésezéseit elha­nyagolták, bár akadálya nem volna a működtetésüknek, hisz az Igaz­gatóság — szintén választott szerv — az minden ülésen, mindenkor aktí­van résztvesz, sőt túlmenve ezen, társadalmi munkát is végeznek az újonnan épülő italboltnál. Nincs meg elégedve a mozgalmi szakbizottság a részjegy és tagszervezés eredményé­vel sem, amelynek eredményét a tervhez viszonyították. A nőbizottság munkája kezdetle­ges, mindössze csak egyszer ülése­zett. A nőbizottságon belül működő boltos bizottsági tagok pedig várják az irányítást, a segítséget. Ök már hajtottak végre ellenőr­zést, amelyet írásban rögzítettek is, de ezt folytatni kellene, támogatni kellene őket újabb feladatok meg­oldásában. A szövetkezetpolitikai munkában segítséget kell adni a szövetkezet vezetőségének, mert a hiányosságok nem rosszindulatú mulasztások. Em­lítésre méltó a propaganda jellegű munka, amellyel népszerűsíti a szövetkezet jó gazdasági eredmé­nyeit is. Igazán dicséretet érdemel­nek a vagyonvédelem és a jó gaz­dálkodás terén végzett jó munká­jukért, de ne felejtsék el, hogy nem lehet elválasztani az elméletet a gyakorlattól, a szövetkezetpolitikai munkát a gazdasági tevékenység­től. A szövetkezet vezetősége szíve­sen fogadta a bizottság bírálatát és elkövetkezendő munkájuk során — így hangzik ígéretük — megszünte­tik az észlelt hiányosságokat és a gazdasági eredmények megtartása mellett mindent elkövetnek a szö­vetkezetpolitikai munka sikeressé­géért. — B. L. — Az ifjúságról van szó A tolnai földművesszövetkezet megnövekedett apparátusában ke­vés a fiatal, tehát kevés a KISZ 'tag is, mindössze 17 fős létszámmal működik a szervezet. Mindennek ellenére érdemes megnézni, hogyan dolgoznak, hogyan harcolnak fiataljaink a szocialista kereskedelem fej­lesztéséért. Péntek van — délelőtt. Mint minden piaci napon nagy a sürgés­forgás az áruházban. Figyeljük egyik KISZ tagunkat Pálinkás Icát, aki frissen mosott fehér köpenyben, rendesen bekötött fejjel szorgalmasan végzi munkáját. Bizony sokan állnak a pult előtt. Bogyiszlói asszonyok, férfiak, vegyesen. Van aki sokat vesz, van aki csak két kiflit kér —• és itt mutatkozik meg Ica igazi szakmaszeretete, hogy a 80 fillér értékű árut is ugyanolyan kedvesen adja, mintha nagy összegről lenne szó. A következő, ahova benézünk, az 1/7. Vasbolt. Éppen szezonvégi árleszállítás van. Konsz Pistát, aki már a „vaskereskedés mestere”, a hátulsó helyiségben látjuk, amint éppen diktálja a leértékelt árukat. Igen, — itt ezt is meg kell tanulni. Halmos kartárs csak figyelt és he­lyesbítésre nem is került sor, mert minden pontos és jó volt. A következő a könyvelés. Itt dolgozik Farkas Mari, aki a felvá­sárlást önállóan könyveli. Bakó Manyi pénzügyi előadó, az ő jó mun­kájának is köszönhető, hogy szövetkezetünk jó eredményeket ért el. Igen! így látjuk őket a munkahelyen, csak néhányat emeltünk ki a 17 közül, de az ő munkájuk is azt bizonyítja, hogy fiataljaink meg­állják helyüket munkájukban. LAUKSZ MÄR1A Egy csárda romjain Ott, ahol a kurtafarkú malac túr, — (azaz csak túrna, mert nem is olyan régen betonoztatta le a csárda kerthelyiségét a gerjeni szö­vetkezet a tagság pénzén) — Dunán innen, Dunaszentgyörgyön túl áll a parton a gerjeni halászcsárda. Ennek a halászcsárdának valami­kor olyan híre volt, hogy messzi­ről elzarándokoltak a halra éhes emberek és itt csillapították szom- júkat a két part között közlekedő komp utasai. A hangulatos, kedves csárda még a túlsó partról is ide csalogatta a szórakozást kedvelőket. A lebetonozott kerthelyiségben ösz- szegyűlt a gerjeni fiatalság, és ha kedvük tartotta, hát táncra perdül­tek, mert nekik készült a betonos tánchely. Ez már a múlté. A kerthelyiség ma a kocsmáros Május első napjaiban meghívó jár­ta körül Szekszárd összes szövet­kezeti vállalatát az építőipari-, ci­pész-, fodrász-, szabó kisipari ter­melőszövetkezeteket, földművesszö- vetkezetet, a Búzakalász és a Béke Tsz-t és a pinceszövetkezetei A meghívó egy közös megbeszélésre kérte a vezetőket, hogy jöjjenek ösz- sze az Építőipari Szövetkezetnél. Ezen az összejövetelen vetették fel gondolatát annak, hogy a város összes Iszövetkezeteiből szövetkezeti tanácsot hoznak létre. Úgy gondolták, hogy amíg egyen­ként minden szövetkezetnek van disznóinak és tyúkjainak szórakozó­helye. Ma már nem a fiatalság rop­ja a táncot a betonon, hanem a kot- lós vezetgeti csibéit, és a disznók igyekeznek azon, hogy a betont fel­túrják. Ha sokáig így marad, biz­tosan sikerül is nekik és előbb- utóbb teljesen disznóóllá válik. A disznókat nem hibáztatjuk, hiszen azok mindenütt túrnak és nem is akarjuk leszoktatni erről a szoká­sukról, csak éppen ne a csárda kerthelyiségét változtassa disznó­óllá a kocsmáros. A tyúkok, csi­bék szeretnek kapirgálni, de ők sem hibásak azért, hogy a csárda festett falairól szerzik be mész- szükségletüket. Az állatokat nem hibáztatjuk, de a csárda vezetőjét annál jobban. A herthelyiségben látottak után te­kintsünk be a belső helyiségekbe. A szakmai felettes irányító hatósága, úgy együttesen érdekvédelmi kép­viseletük azonban nincs. Sok ne­hézséget tudnak ezáltal leküzdeni, sokkal megkönnyíti munkájukat a Szövetkezeti tanács minden tekin­tetben. A részletkérdéseket a szövetkeze­tek maguk között megtárgyalták és így született meg a szövetkezeti ta­nács alakulásának határideje jú­nius 12. Éz az elhatározás, illetve lé­pés erősíti a szövetkezeti együtt­működést és a közös feladatok jobb megoldását. hasonlatosság csodálatos, de valami mégis hiányzik. Nem kell sokáig gondolkodni, megtaláljuk mi az ami hiányzik, — a kert lakói. — A kör­nyezet nagyszerűen megfelel a csi­béknek és malacoknak. A piszkos, füstös falak, cigarettacsutkákkal dí­szített padló és az omladozó söntés- pult tökéletes külső és belső össz­hangot teremt. Megrökönyödik az utas, aki pár évvel előbb járt erre és nehezen érti meg, hogyan lehet egy szép csárdát így lezülleszteni. Igen, ezt nevezhetjük „fejlődésnek”, a töké­letes visszafejlődésnek, — csak azt nem értjük, hogy miért. A jelenlegi csárdavezető nem is olyan régen még a szövetkezet ügyvezető elnöke volt és a csárda az Ö elnöksége alatt vált híressé. Érthetetlen a vál­tozás, hiszen (3 követelte meg és tarttatta be a rendre és tisztaságra vonatkozó rendelkezéseket. Ő volt az, aki a kerthelyiséget lebetonoz- tatta és Ő volt az, aki hiánnyal el­számoló csárdavezetőt leváltatta. Ismét csak azt mondjuk, érthe­tetlen. Amit megkövetelt, azt saját magától mar nem követeli meg, amit betartatott, azt saját maga nem tartja be. Ma ugyan nagyobb ösz- szegü hiányok nem fordulnak elő, (a forgalom alaposan visszacsap­pant), de a színvonal a legmé­lyebb ponton van. Innen már csak felfelé vezethet az út. Reméljük a felfelé vezető utat gyorsabban meg lehet tenni, mint a lefelé vezetőt és a csárda ismét a gerjeniek és az át­utazók kedvenc találkozóhelye lesz, (X) K. S. — Megalakult Szekszárdim a szövet kezeli tanács a Bátaszék és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezetnél a felügyelőbi­zottsági ülésen, amely igazán meg­érdemli, hogy az irattárba helye­zésnél a sajtó hasábjaira terítsük, hadd legyen példa a megye többi szövetkezeti választott szerveinek. Benkó elvtárs — Iván bácsi — a felügyelőbizottság elnöke az ülés megnyitása után bejelentette az ülés tárgyát: „Társadalmi vagyonvédel­me a társadalmi ellenőrzés tükré­ben.” Ez az egy mondat mindent el­mond, a lelkiismeretes hozzáállást, azt, hogy felelősnek érzi magát a felügyelőbizottság minden tagja a szövetkezet eredményes működésé­ért. A színvonalas hozzászólásokkal, javaslatokkal gazdag és eredményes ülésnek nem tudom melyik pontját emeljem ki; mind lényeges, érdekes téma, következetes intézkedés. A fenti tárgy tükrében mutatom be Benkó Iván felügyelőbizottsági elnök újszerű javaslatát, amely már a megvalósulás útján halad: „Minden héten egy napon állítsanak fel 7-től 11 óráig fogadónapot, amely abból állna, hogy egy helyiségben, távol ja szövetkezet irodáitól egy felügyelő­bizottsági tag felvegye az fmsz-i tagok, dolgozók és egyéb vásárló kö­zönség panaszait. Az oda beosztott vezetőségi tag beszélgetése során, amellett, hogy észrevételeiket, pa­naszaikat, intézkedés végett meg­hallgatja, a megyei és a járási vá­lasztmányi ülés határozatairól rövi­den tájékoztatja a hozzá forduló ta­gokat. A felügyelőbizottsági tagok sorra beszámoltak a végzett munkájukról, eredményes ellenőrzéseikről: Baka Ferencné elmondta, hogy a Szőlősi­féle 8-as számú boltban árdrágítást tapasztalt. Az 1.20 forintos zsilett­pengéért 1.70 forintot kértek. Kiépítette a vásárlók között a jó népi ellenőri aktívákat, akik aztán könnyen megfigyelik a boltban tör­ténő hibákat, esetleg csalásokat. Bauer Antal szintén tagja a fel­ügyelőbizottságnak, beszélt arról is, hogy a felügyelőbizottság kb. egy hónappal ezelőtt jegyzőkönyvet vett fel, amelyet az igazgatóságnak, illet­ve a vezetőségnek benyújtott arra vonatkozóan, hogy az általuk hozott határozatokra intézkedést tegyenek. Mivel erre még a mai napig választ nem kaptak, a legrövidebb időn be­lül ismételten kérik, hogy az in­tézkedésről értesítést kapjanak. A felügyelőbizottság kötelezi a ve­zetőséget, hogy vizsgálja felül azo­kat az egységeket, ahol költségáta­lányt fizet a szövetkezet. Továbbá javasolja a felügyelőbizottság, hogy amennyiben bármely egységnél ár­drágítást, vagy egyéb bűncselek­ményt vesz észre, azt a falu tudtára kell hozni. Ez szintén még nem for­dult elő a választott vezető szervek­nél, hogy határozottan utasította vol­na a vezetőséget bizonyos ügyek el­intézésére. Sorolhatnánk a pontokat — amelyek hatására hisszük, hogy lé­nyeges javulás áll be — bár ehhez az is szükséges, hogy a bátaszéki földművesszövetkezet igazgatósága is megfelelő intézkedéseket tegyen a szövetkezeti vagyon megkárosítá­sának megakadályozására, a válasz­tott ellenőrző szervek munkájának megjavítására, hogy így a szövetke­zet gazdálkodása minél eredménye­sebb legyen. Nem csáki, hanem a pincehelyi fmsz szalmájáról van szó Egy hónap! — Az bizony nagy idő! Még az ígéret beváltásánál is. — Ugyanis a pincehelyi fmsz. szálaste­lepén járt egy hónapja a Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Szövet­kezettől Villányi elvtárs és a lehető legrendetlenebb kép tárult eléje. Fi­gyelmeztette a földművesszövetkezet vezetőségét, tanácsot is adott a to­vábbi' teendőkre vonatkozóan, de úgy látszik, nem az ő szava volt rájuk hatással, hanem a „Csáki” példája, mert bizony a kazlak, ha kezük lá­buk volna, nemcsak fejre állnának, ahgy állnak, hanem szaltóznának is. Úgy gondoljuk, hogy most, amikor oly nagy erőfeszítéseket teszünk a vagyonvédelem megszilárdítása ér­dekében, nem mehetünk el szó nél­kül, még a pincehelyi földművesszö­vetkezet szálastelepe mellett sem, ak­kor sem, ha a szövetkezet gazdái ez­zel az állapottal tökéletesen meg van­nak elégedve. Végül is kívánunk ... egy, vagy több vasvillát, hogy össze­szedhessék a szétszórt garmadát. Miért veszteséges egy korszerű szikvízüzem? A kakasdi földművesszövetkezet ahol minden üzemág különben nye­reséggel működik, a képen látható korszerűen berendezett szikvízüzeme azonban mégis veszteséggel zárta az 1957-es évet. A baj oka ugyanis ab­ból ered, hogy a GEBINES kezelésbe kiadott szikvízüzemre vonatkozó szerződés egyes pontjait és az utasításokat nem tartották be, ugyanis a 14.— forintos villany, 93 forintos fuvar és 10 havi bérleti díjat, amely 500 forintot tesz ki, ők nem térítették mtg a kezelővel. Az is növelte a vesz­teséget, hogy a 10 kg szénsav palackból átlagosan 500 liter szikvizet ter­meltettek ki, amikor is a megyei átlag 800 liter.

Next

/
Thumbnails
Contents