Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-13 / 138. szám

TOLNA MEr ! AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR III. évfolyam, 138. szám. Péntek. 1958. június 13. Felbecsülhetetlen értékű a lehullott csapadék A szomjas, megrepedezett föld nagyon várta már az esőt, amely végre beköszöntött és oltja a föld szomját az egész megyében. Szűcs Lajos elvtárstól, a megyei főagronó- mustól arról érdeklődtünk, hogy a napokban lehullott csapadék mennyi­ben segít a jobb termésátlagok ki­alakításában. — Ha azt nézzük, hogy a múlt év novemberétől május végéig mindösz- sze csak 250 milliméter csapadék esett, az elmúlt négy év átlagát véve 120 milliméterrel kevesebb, akkor világosan kitűnik, hogy a napokban leesett csapadéknak, milyen nagy jelentősége van. Tegnap reggel 33 milliméter csapadék hullott, amely külö­nösen a kapásoknál felbecsülhe­tetlen értéket jelent. A kukorica, burgonya, napraforgó és a répafélék most vannak a fejlődés első időszakában és ez a lassú eső az elkövetkezendő hosszú időre bizto­sítja a nedvességet. Sokat segít ez a csapadék még az őszi kalászosoknál is. Segít a szemek fejlődésében, ami 15—20 százalékos több ter­mést jelent, mázsában pedig át­lag holdanként 100 kilóval töb­bet. — Egyszóval azt lehet mondani, hogy a most lehullott csapadék a mezőgazdaság valamennyi területén sokat segített. Éppen ezért fontos, hogy ezt a nedvességet mindenki jól felhasználja. Törekedjenek a másod­vetések, a siló takarmányok mielőbbi elvetésére, hogy pótolni tudják az eddigi takarmánykiesést. Jó megyei eredmények a III. országos tej termelési versenyben Az értékelés alapján megyénk ál­lami és kísérleti gazdaságai, ter­melőszövetkezetei és egyéni gazdái a következő helyezést érték el a III. or. szágos tej termelési versenyben. Az 5000 holdon felüli gazdaságok versenyében második helyre ke­rült a Fornádi Állami Gazdaság, ahol fél év alatt 435 tehéntől 13 419 kg tejet fejtek. A 100 holdra jutó tejmennyiség 13 419 kiló. Tizedik az Alsóleperdi Állami Gazdaság a 100 holdra jutó termelt 7481 kiló tejjel. Az 1000 holdon aluli termelőszö­vetkezetek versenyében a Hárc- Janya pusztai Uj Élet Termelő- szövetkezet a kilencedik helyre került. Huszonegy tehenüktől fél év alatt 44 084 kg tejet fejtek. A 100 holdra jutó tejmennyiség pedig 14 995 kg. Az Állattenyésztési Kutató Inté­zet Középhidvégi Gazdasága a versenyben a negyedik helyre került a félév alatt kifejt egy tehénre jutó 2239 kg tejmennyiséggel és a 4 száza­lékos tejzsírral. A gazdaságok kis tehenészetei­nek a versenyében 12. a Lengyeli Tangazdaság a félév alatt egy tehénre jutó 2142 Kg tejjel és 3,8 százalékos zsírral. A termelőszövetkezetek nagy te­henészeteinek a versenyében 14. a bátaszéki Búzakalász Tsz. Átlag 1638 kiló tejjel és 3,8 százalék tejzsírral. A kistehenészetek közül pedig 12. A Bonyhádi Petőfi Tsz átlag 1671 liter tejjel és 4 százalék tej­zsírral. Az egyéni gazdák legjobb tehenei közül 6. helyre került Horgász János bátai gazda Sári nevű tehene. A félév alatt ki­fejt 5851 kg tejjel és 3,8 százalékos tejzsírral. A% egyik legjobb munkaerőnek tartják a Kölesdi Sajt- üzemben Magyari Erzsébet, fiatal la­boránsnőt. Felelősségteljes munká­jában soha nem találnak hibát, s néki köszönhető nagyrészt az, hogy az utóbbi időkben romlott tejet nem dolgoztak fel. Szekszárdi tanuló első díjat nyert az országos tanulmányi versenyben Nagysikerű magyar—német baráti est Bonyhádon Színvonalas, gazdag műsorban gyönyörködtek Bonyhád magyar és német dolgozói június 11-én este a járási kultúrházban a magyar—né­met baráti est alkalmából. A nagy- mányoki bányászzenekar nyitotta meg az estet a magyar himnusszal, majd Balogh József járási népfront- titkár üdvözölte magyar és német nyelvű beszéddel a megjelenteket. Az ünnepi beszédet dr. Wild Fri­gyes, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének főtitkára mondotta. Foglalkozott beszédében a magyarországi németség életével, a szocializmus építésében végzett szorgalmas munkájával, anyagi és kulturális fejlődésével. Nagy sikert aratott a műsorban Kretzer József nagymányoki népi citeraművész, aki Moser Ferencné- vel együtt régi népdalokat és ro­máncokat adott elő. A „Wenn die Schwalben heimwärs ziehn”, vagy az „Ein Mädchen so schön, wie ein Engel” lágy zsongású dallamait Sza­kács Zoltán és a bonyhádi tánc­csoport tüzes magyar tánca váltotta fel. Sok lelkes tapsot kapott a nagy­mányoki bányászok fúvószenekara, amelyet Zirkelbach János karmester vezetett. Igen tetszettek a közönség­nek dr. Kolta Lászlóné vezényelte általános iskolai énekkar dalai és a nagymányoki schrammel-zenekar műsorszámai. 50 mesét, 40 népdalt gyűjtött a bonyhádi úttörőház regős szakköre A bonyhádi ifjú természetkutatók intézete a most befejeződő tanév végén alakult át úttörőházzá. Az úttörők 12 teremből álló önálló épü­lettel rendelkeznek. Itt tartották a télen az őrsvezetők tanfolyamát, amelyen 150 őrsvezetőt képeztek ki. Az úttörőházban kilenc szakkör mű­ködik, amelynek munkájában több mint 200 úttörő vesz részt. A rádió­technikusok, kertészek, fiatal bioló­gusok és fotósok mellett a legszebb eredményt a regős-szakkör érte el, amelynek 23 tagja sokirányú gyűjtő­munkát végzett. Összegyűjtötték a környék, elsősorban a Sárköz és Sióagárd népi díszítő motívumait, de ennél is jelentősebb, amit a régi énekek és mesék gyűjtésénél értek el. ötven eredeti népmesét gyűjtöt­tek a környező falukat kerékpáron járó bonyhádi úttörők és negyven régi éneket jegyeztek le kottával együtt. Az első évi jó munka után a regős-szakkör tagjai elhatározták, hogy a jövő iskolaévben tovább folytatják munkájukat. A regős­szakkörnek színjátszó csoportja is működik, amely havonta tartott út­törők részére előadást. Meg kell még emlékezni a ker­tészekről, akik az elmúlt évben többszáz gyümölcsfát ültettek. A gyufával játszó kisgyermek felgyújtotta a házat A napokban történt Kistabódon. Farkas Simon állami gazdasági dol­gozó felügyelet nélkül hagyta ott­hon három gyermekét. Az egyik, négy év körüli kisgyer­mek gyufát vitt az épület végében levő pajtába és játszadozni kezdett. A gyufával való játszadozás követ­kezménye az lett, hogy meggyulladt a pajtában levő szalma. Az volt a szerencse, hogy a leg­idősebb nyolc éves fiú, kimentette egy éves kistestvérét a házból és fellármázta a környéket. A szekszárdi és a bonyhádi tűz­oltók rövid idő leforgása alatt meg- | érkeztek a tűzeset színhelyére s en­nek köszönhető, hogy a tűz csupán a tetőszerkezetbe tudott mintegy 3 ezer forintot kitevő kárt okozni. Társadalmi munka Mözsön A Tolnai Építőipari KTSZ beton­járdát épít Mözsön a Hunyadi utcá­ban. A járdaépítésnél a Hunyadi ut­ca lakói is segítenek az építőipar szakembereinek. A társadalmi mun­ka következtében a számítások sze­rint 20 százalékkal kerül kevesebbe a járdaépítés a tervezettnél. Az egyre fejlődő sportélet érdeké­ben a KISZ mözsi szervezete elhatá­rozta, hogy öltöző építésére mozgó­sítja a fiatalokat. Az építéshez szük­séges tégla behordását a Tolna mözsi vasútállomásról már meg is kezdték a társadalmi munkát végző fiatalok. Kihirdették az országos középiskolás tanulmányi verseny dolgoza­tainak eredményét. A bírálóbizottság döntése szerint a könyvviteli ver­seny első díját Czulág István, a szekszárdi SZÖVOSZ tagozatú köz- gazdasági technikum negyedik osztályos tanulója nyerte. Az első díjjal egyidejűleg 1000 forintot és felvételi vizsga nélküli egyetemi felvételt nyert Czulág István. Értesülésünk szerint azonban nem kíván tovább­tanulni, hanem dolgozni szeretne. Iszapfalanítják Szekszard természetes fürdőhelyét, a Csörge-tót Gyarapodik a paksi halászati szövetkezet A dunaföldvári kendergyártól Gerjen község határáig terjed a paksi halász termelőszövetkezet mintegy 6000 holdas területe, ahol a szövetkezet tagjai az elmúlt évek alatt kitűnő eredményeket értek el. A múlt évben például rekord- termést mutattak fel a kihalászott 1000 mázsa halterméssel. Az évi jö­vedelem pedig 1 millió 244 ezer fo­rint volt, amely biztosította a tag­ságnak a havonkénti átlag 1500 fo­rintot. A napokban arról hallottunk, hogy a jövedelem további fokozása érdekében a szövetkezet 67 holdas halastó építését vette tervbe. A ha­lastó építésének a munkáit már megkezdték és terv szerint ez év szeptemberére be is fejezik. A te­Amint keddi számunkban közöl­tük, az OTP több tárgynyeremény tulajdonosát keresi. A felhívás alap­ján Csima Frigyes bonyhádi lakos jelentkezett a 2 271 776 számú lottó­szelvénnyel a bonyhádi OTP-fiók- nál, ahol közölték vele, hogy két személy részére szóló üdülési be­utalást nyert a hévízi Palatínus- szállóba, négyezer forint értékben. Csima Frigyes elmondotta, na­rületből 50 holdon piacra tenyész­tik a halat, 17 holdon pedig iva­dékokat nevelnek az utánpótlás biz­tosítására. Az országban ugyanis egyedül ez a szövetkezet foglalkozik a kecsege mesterséges szaporításá­val. Az idei évben is befejezték már az ivatást és az ivadékokat kihe­lyezték az úgynevezett Szigetközbe. A halászati termelőszövetkezetnek ma 41 tagja van, akik 5 brigádot alkotva járják, halásszák a Dunát. A tagok között található Feil Fe­renc, aki már 12 éves korában a Dunát járta s ma vele együtt 3 fia dolgozik a szakmában. Szeretik munkájukat, elégedettek a kereset­tel, hiszen az idén is meglesz ha­vonként az 1500 forint. gyón örül a nyereménynek, ugyanis egyszer már volt Hévizén üdülni és nagyon jól érezte magát, és főleg azért jött jól' a nyeremény, mert fe­lesége izületi bántalmakban szen­ved, és az üdülés segíti majd gyó­gyulását. A szere-cse tehát most is­mét olyan helyen kopogtatott, ahol valóban szükség volt rá. A többi nyertes szelvény tulajdo­nosairól még nem érkezett jelentés. Évek óta elhanyagolt állapotban volt Szekszárd egyetlen természe­tes fürdőhelye, a Csörge-tó. Az el­múlt évben már olyannyira szeny- nyeződött a vize, hogy egészség- ügyi okokból meg kellett tiltani a fürdést. Ahhoz, hogy a tó újra használható legyen, iszaptalanítani kellett, a hínár kipusztítása vált szükségessé. Néhány héttel ezelőtt kezdődött a munka egy iszapszivattyúval és a héten be is fejeződik, mert az egész tóból mintegy 40—50 centi- méteres rétegben kiszivattyúzták az iszapot, azt egy sövénykerítésen kívüli területre távolították, amely terület amúgy is feltöltésre vár. Ilyen munkát, vízalatti iszaptalaní- tást tófenéken, az országban első ízben itt végeznek a bajai vízügyi igazgatóság szakemberei. Az eredeti terv az volt, hogy a tó fenekét folyami homokkal terí­tik be, erre azonban nincs szük­ség, mert az iszap eltávolítása után kemény agyagrétegre buk­kantak, amely tökéletesen megfe­lel fürdő céljaira. A forgalom egyelőre még nem nagy, bár az elmúlt meleg napok­ban számosán keresték fel az üdü­lést nyújtó vizet, a nyár beálltá­val azonban olyan forgalomra szá­mítanak, amilyenre az elmúlt esz­tendőkben nem volt példa. A Csörge-tót a földművesszövet­kezet béreli a városi tanácstól és jelentős beruházásokat terveznek Természetesen évekre lesz szükség ahhoz, hogy az érthetetlen okok­ból hosszú ideig elhanyagolt fürdő­hely ismét visszanyerje szépségét és a szekszárdiaknak kedvelt ki­rándulóhelyévé váljék. A szezon még nincs itt, de a ven­déglő már kinyitott, s máris jelen­tős forgalmat bonyolít le. A meleg napokban a napi sörfogyasztás 500 pohár volt, de mellette megittak 300 pohár szörpöt is. Ha külsőleg még nem is mindenki, bel"ő1 eg úgy látszik igen sokan hűsítették magukat a megnyitásra váró Csör- ge-tón. Háromszázötven liter iszapot távolit ei a folyómederből percenkint a mo­toros szivattyú. Jelentkezett a lottó tárgynyereménysorsolás egyik nyertese /

Next

/
Thumbnails
Contents