Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-11 / 136. szám

JÍJ58 június 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 60 óránként egy hálószobagarnitnra Az idén 850 garnitúra „Szekszárd“ hálóbútort készítenek a Faipari Vállalatnál 0 o In--o 0 c ' HÍREK o Nagyon sokan ,,bútorgyár?’-nak becézik a Szekszárdi Faipari Válla­latot, ez a megállapítás, helytelen és hamis. Bár igaz, bútort készítenék, de nem gyár, és ezért hamis. Néhány lakóépületforma üzemhelyiségből, fészerből, toldott-foldott épületekből tevődik össze a munkahely, a bútor­készítő üzem. A vállalat környékén lakók, már kezdik megszokni a kör- és szalagfű­részék sikoltó hangját, a festék és fényesítő anyagok illatát. — Nehéz körülmények között, de kielégítően dolgozunk — mondja Kapás Béla elvtárs. Azután a láto­gatót elvezeti, hogy győződjön meg saját szemével is a mondottakról. A gépiekkel zsúfolt helyiségekben a ne­hézségek ellenére szorgalmas asztalo­sok készítik a bútort. A marógépiek mellett Balogh János és Búzás Fe­renc dolgozik. Több mint tíz iparitanuló sajátítja el a szakmát olyan mesterek keze alatt, mint Straub Károly és Galam­bos Sándor. Az elmúlt évben a je­A Győr megyei kiszisták kezde­ményezésére a KISZ Központi Bi­zottsága fiatalokat mozgósított a Hanság mocsarainak lecsapolására és a dunai gátak építésére. A cél az, hogy sokezer hektár földet elhódítani a ívíztől, biztosí­tani a falvakat a víz ellen. A Han­ság vizeinek lecsapolása népgazda­sági szempontból óriási jelentőségű. A tervek szerint a Hanság területe a vadvizek levezetése után zöldség­exportáló terület lenne. De gondoljunk arra is, hogy 1954- ben a medréből kilépő Duna mek­kora rombolást vitt véghez. Elön­tötte Szigetköz falvait. Azóta a kárt már helyreállítottuk, azonban a védelmi rendszert még szilárdab­bá, még magasabbá kell építenünk. Ennek a két feladatnak a megoldá­sára hív dolgozó népünk, és várnak minket a győriek. A munka azonban nem könnyű. Az iskolaév befejezése után ceruza és toll helyett ásó, csákány, lapát, talicska lesz a szerszámunk. Fá­radhatatlanul és szívósan kell dol­goznunk, hogy iskolánkra szégyent ne hozzunk. A követelmény azon­ban mégsem nagy, három köbméter Mint ismeretes, a KISZ Központi Bizottsága határozatot hozott az önkéntes ifjúsági segítő brigádok létrehozásáról. Nagy visszhangot keltett ez a felhívás a mi megyénk területén a fiatalok körében. Azóta például a szekszárdi járásban 42 önkéntes ifjúsági segítő brigád működik, összefogva 750 fiatal munkáját. Sorba alakultak tehát a segítő ifjúsági brigádok, mindenütt na­gyobb tekintélyt, szeretetet szerez­ve a KISZ fiataljai iránt. S emel­lett igyekeztek fiataljaink szerveze­ti életüket is tartalmasabbá, erő­sebbé tenni. Elmondhatjuk, nem ke­vés sikerrel. Segítségük tehát fel­öleli falujuk, munkahelyük és az ország minden fontosabb problé­máit. A Tolnai Pamutszövőgyár fiatal­jai például a kormány takarékossá­gi felhívására 25 q papírt gyűjtöt­tek össze. A vasgyűjtés munkáját is ők végezték el, s a befolyt összeg­ből kettőezer forintot a közös tele­vízió vásárlására juttatták. A bátaszéki Búzakalász Termelő- szövetkezet KISZ fiataljai a taka­rékossági mozgalom sikeréért 27 q papírt gyűjtöttek s vállalták a köz­ségben egy park patronálását, hogy rendbe teszik és tartják ezután is. A bátai fiatalok résztvettek a fá­sításban, helyiségüket is maguk hozták rendbe s bekapcsolódtak a község járdaépítési munkálataiba. Sokat segítettek az új házépítőknek is. Vállalták, hogy a nyáron vasár­naponként segítenek a sürgős nagy lenlegi faipari vállalat, a szekszárdi vasipari vállalat fiók üzeme volt, januártól önállóan dolgoznak. S az eltelt fél év alatt a termelést a négy­szeresére emelték. És ezzel természe­tesen vele jár az is, hogy a dolgozók keresete is emelkedett: májusban a szak- és segédmunkások átlagfizetése 1534 forint volt. Ezalatt a félév alatt szinte újjávarázsolták a régi üzemet. A gépparkot majd csak a közeljövő­ben fogják bővíteni, de már most úgy rendezték át a termelési technoló­giát, hogy a gépek kapacitását a leg­jobban kihasználják. Éppen ez a titka annak is, hogy a hálószoba bútor gyártásának munkameneteit 90 szá­zalékig szalagrendszeresíteni tudták. Ebben keresendő a termelés nagy­arányú emelkedése is. Az elmúlt év­ben átlagosan 20—25 garnitúra bú­tort szállítottak a kereskedelemnek, az idén pedig azt rossz hónapnak tartják, amikor csak 80 garnitúrát küldenek az üzletekbe. Több építőipari szakember tett már látogatást a vállalatnál, hogy meg­földet kell mindenkinek elmozdí­tani, s a munkaidő 8 óra. Szomba­ton és vasárnap azonban szórakozni is lehet. A táborban való részvétel önkéntes. Mindenki gondolja meg, hogy vállalja-e a fáradságot, a mun­kát. Csak fiúk jelentkezhetnek, és közülük is csak tizenhat éven felü­liek. Három tábor fog alakulni, kettő a csatorna építkezésnél Horvátkimle környékén, egy pedig a gátépí+óké, a Moson és a Nagy-Duna találkozá­sánál, Vének község mellett. Ezekben a táborokban ilyen kö­rülmények mellett kell tehát meg­birkózni a feladattal. A csatornák­ban csillogó víz, a kiszáradt Hanság helyén ringó búzatábla és a Duna mellett magas gát őrzi majd emlé­keiteket. S ha munkánk sikerrel jár, a leg­nagyobb kitüntetést dolgozó né­pünk megbecsülését, és a KISZ Központi Bizottságától emlékül egy jelvényt és emléklapot kapjuk. Fel hát fiatalok itt a nagy tettei: ideje. Varga Emil (a dombóvári gimnázium tanulója) munkákban a termelőszövetkezetek­nek. Valójában alig akad község a já­rásban, ahol ne tevékenykednének fiataljaink. Medinán 16 fiatal 2 napig parkosítási munkában vett részt. Ezenkívül segítenek a rászo­ruló öregeknek is és a járdaépítés­ben. Szedresen az iskolaépítésben tevékenykednek a fiatalok és a sportkörrel közösen rendbehozták a sportpályát s öltözőt is építettek mellé. Eredményesen működnek közre az úttörőpark létrehozásában is. A segítő brigádok gondolnak szer­vezetükre is. A mözsiek legutóbb 3600 forintért dobfelszerelést vásá­roltak. A géniai üzemegység fiataljai rádiót és lemezjátszót vettek há­romezernyolcszáz forintért. A Báta- szék Kövesd-pusztaiak vállalták a kultúrház átépítési munkáit s az értejáró 15 ezer forintot berendezési tárgyak vásárlására fordítják. A Leperdi üzemegység fiataljai szintén a közös élet színesebbé, tar­talmasabbá tételére használják fel azokat az összegeket, amelyeket va­sárnaponként egy-egy termelési ak­ció keretében a gazdaságban vég­zett munkáért kapnak. Lehetne még sokáig sorolni a Laj- vér-pusztai, a bátaszéki fűtőházi, a Furkó-pusztai, a szedresi gépállomá­si vagy Decs Cserenc-pusztai fia­talok és a többiek eredményeit újabb vállalkozásait. De úgy gon­doljuk, elég ennyi is. Ebből is lát­ható, nem hiába a fokozódó meg­becsülés KISZ fiataljaink iránt. győződjenek saját szemükkel, hogy miért tudnak ilyen sok bútort ter­melni. Sokan azt tartották, hogy a minőség rossz, ebben van a gyorsa­ság oka. De, amikor megtekintették a bútorokat, csak elismerően tudtak arról nyilatkozni. És csak akkor ér­tették meg, hogyan készül el hatvan munkaóra alatt egy hétdarabos szobabútor, amikor a szaiagrendszerű termelést, a szinte mérnöki pontos­sággal megvalósított termelési techno­lógiát megtekintették. A Faipari Vállalat kicsi üzeme vá­rosunknak, mégis híre messze földe­ket bejár, termékét ismerik az ország minden részében, Makón, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Tatabányán, Zalaegerszegen, Nagykanizsán és egyebütt. Az idén összesen 850 háló- szobabútorral öregbítik még hírne­vüket a vá.lalat munkásai. A vállalat vezetői, munkásai sze­rénykednek, nem elégedettek a mun­kával, még mindig többet és jobbat akarnak termelni, s hogy ez így lesz, arra biztosíték eddigi eredményeik. A közlekedésről Már nem egyszer történt meg vá­rosunkban, hogy száguldó motorke­rékpár, vagy autó óvodás, vagy is­kolás gyermekeket ütött el. Ilyen­kor keserű elégtétel a gyászoló szü­lőknek, ha a vezetőt kisebb, na­gyobb büntetéssel sújtják, ha ugyan sújtják, mert rendszerint a gyermeket okolják. Pedig, vélemé­nyem szerint 100 eset közül 99-ben a vezető a hibás, mert feledi, hogy a város utcája nem autó-, vagy motor-versenypóAyaj hogy az utca nem egyedül az övé. Bizony sok­szor a motorosok még a járdára is felmerészkednek. Itt lenne az ideje, olyan közleke- , dési rendszabály megvalósításának, mely nemcsak korlátozza a város területén a gyorsaságot, de ellenőrzi is. Mert az csak természetes, hogy egy 50 km-es sebességgel haladó járművet nem lehet oly hirtelen megállítani, mint egy kisebb sebes­séggel haladót. így tehát már maga az a tény, hogy nagy sebességgel halad valaki a megengedettnél, ki­meríti a gondatlanságot, mert nincs tekintettel másokra. Nagyon üdvösnek tartanám, ha a rendőrség hetenként razziát tarta­na a város több pontján. Lefékez­nék a száguldókat és első esetben pénzbüntetéssel, másodikban a haj­tási engedély megvonásával sújta­ná a közbiztonságot veszélyeztető­ket. Ily elővigyázat mellett a kis Vallcó Feri sem került volna a na­pokban, két törött lábbal és bezú­zott fejjel a kórházba. N. A. — A Bátaszéki Fűtőház KISZ fia­taljai a kormány takarékossági felhí­vása nyomán mintegy 70 000 forint megtakarítás elérését vállalták. A fia taiok eddig már 60 000 forintot ta­karítottak meg. — A párizsi „Le Peuple” című lap­ban a következő hirdetés jelent meg: „Megvételre keresek svábbogarat, patkányt és poloskát, mivel a bér­szerződés értelmében lakásomat ugyanolyan állapotban kell átadnom, mint amilyenben átvettem.” — Még ebben az évben lerakják az alapját Kurdon a községi kultúrház- nak. Az alapozáshoz szükséges 240 tonna terméskövet, 10 ezer téglát, 100 mázsa cementet és ugyanennyi meszet társadalmi munkában már a helyszínre szállítottak. — Dupla vagy semmi címmel mű­soros estet rendez június 16-án a Sörkertben a Városi Művelődési Ház. A vidám műsorban fellép Latabár Kálmán Kossuth-díjas művész is. — 1957-ben Koreában, az első öt­éves terv első esztendejében a váro­sokban és munkáslakta megyékben 1,500.000 négyzetkilométer területet építettek be, míg a mezőgazdasági szövetkezetek a falun harmincezer házat építettek. — iskola épül Diósberényben, melynek építését sok iparos és segéd­munkás segíti társadalmi munká­ban. Az építők úgy tervezik, hogy a tanév kezdetén átadják rendeltetésé­nek az épületet. Ma, amikor már megszokott do­log, hogy az iskola állami intézmény, vajmi keveset gondolnak arra a nagy küzdelemre, amely ezt megelőzte, s amely itt-ott embervért is követelt, és azokra az elszánt pedagógusokra, akik bátran szembehelyezkedve a fanatikusok tévelygő tömegével, ke­ményen állták a harcot. Jól emlékszem még arra a pedagó­gus nagygyűlésre, amelyen megyénk­ben is felvetődött az iskolák államo­sításának kérdése. Mily heves táma­dás ért bennünket a felekezeti taní­tók részéről! Vallás-erkölcsi érve­ket sorakoztattak fel ellene. Ezekkel ellentétben Zeke László tanító eré­lyesen síkra szállt a tanítóságra ne­hezedő klerikális rabiga ellen, majd a sorok írójának felszólalásával együtt fejtegette az államosítás szo­ciális és pedagógiai jelentőségét. Ellenérvül hozták fel akkor azt is, hogy az állam nem győzi a fenntar­tási terheket, az általános iskola megvalósítása pedig megvalósíthatat­lan utópia. A párt célkitűzéseinek lett akkor igaza. Minden pócspetri lázítás és vérengző merénylet ellenére is be­— Juniálist rendeznek a hónap kö­zepén Tamásiban. Az ünnepségen, ér­tesüléseink szerint résztvesz az Ika­rusz autóbusz üzem 50 főnyi kultúr- csoportja is. A szervező bizottság az ünnepségre meghívta a járás vala­mennyi községének fiatalságát. — A mezőgazdasági üzemekben június 20-ig, az aratás-cséplés meg­kezdéséig üzemi tanács üléseken és termelési értekezleteken beszélik.meg az aratás-csépléssel kapcsolatos fel­adatokat. — A turini rendőrség közölte, hogy elfogott egy férfit, aki egy kanállal alagútat vájt magának, amelyen ke­resztül kimenekült a Collegno elme­gyógyintézetből. A rendőrség közle­ménye szerint a 49 éves Fortunát» Benedetti kanalat lopott, majd az elmegyógyintézet főfala alatt alag­útat ásott és úgy menekült el. — Magyar—Német estet rendez­nek ma este Bonyhádon a Járási Mű­velődési Házban. Jelen lesz és beszé­det mond dr. Wild Frigyes, a Német Szövetség főtitkára. Az ünnepségre meghívták a környék német ajkú la­kosságát is. Az ünnepség közönségét magyar és német szavalatokkal, énekszámokkal szórakoztatják. A műsorban fellép a nagymányoki fú­vós és schrammli zenekar is. — Tolna megyéből öt kiváló MEDOSZ Szakszervezeti bizalmi, egy MEDOSZ elnök, és egy gazdasá­gi vezető utazik a MEDOSZ országos bizalmi értekezletére. következett az államosítás, kiépültek az általános iskolák. Ma már ki merné tagadni, hogy mind nevelési, mind pedig oktatási szempontból ez a fejlődésnek az egyedüli logikus és helyes útja. Egy országban csak így lehet egységes nevelési elv, egységes tanmenet és egységes közösségi szel­lem. Csak így történhetett meg, hogy az elmúlt 10 év alatt iskolaügyünk töb­bet fejlődött, mint a régi rendszer­ben ötven év alatt. Ha még hozzá­vesszük az iskolaorvosi intézményt is, elmondhatjuk, hogy egyedül a szocialista világrend az, amely az „ép testben ép lélek” elvét valóra váltja. Azzal, hogy kifejlesztette a tanyai és falusi iskolákat, közelebb hozta a falut a városhoz. Ilyen siker­rel egy kapitalista állam sem dicse­kedhetik. Iskoláink, nevelőink, tanulóink száma megkétszereződött, néhol megháromszorozódott. A tanulás ma már nem a gazdagok privilégiu­ma, hanem közkincs, az iskola nem mumus, hanem otthon, a pofon és a vessző helyét a szeretet foglalta el, a nyomorgatások helyét a művészi élvezet, mozi és szakkörök. Meny­nyivel jobb most diáknak lenni, mint régen. Őszre megnyílik városunkban a 20 tantermes modern, tiszta levegőjű is­kola, zajmentes helyen, hatalmas ud­varral, játéktérrel. Mik ehhez mér­ten a régi felekezeti iskolák? Ki mondhatja, hogy nem magasabb ren­dű a szocialista társadalom?! Iskoláztatásügyünknek természete­sen van még fogyatékossága, 10 év kevésnek bizonyult a tökéletes fejlő­déshez. Iskoláinkat telíteni kell szo­cialista nevelőkkel és szocialista er­kölccsel! Dr Nemes Andofi Ádám és Éva címmel Jelent meg Prisvin novelláskötete. Megjelent a Veszprémi Szemle új száma A második évfolyamába lépett Veszprémi Szemlének most megje­lent új száma, változatlanul csinos külsőben, s a korábbiaknál sokkal gazdagabb, választékosabb tartalom­mal. Az új számot nagyon stílusosan, szinte teljesen a Balatonnak szen­telték a szerkesztők: vers, szép pró­za, tanulmány egyaránt a Balaton dicséretéről, múltjáról, jövőjéről szól. Ezt szolgálják az ilusztrációk is, elsősorban Egry József szép raj­zai. A korábbiakkal ellentétben, rend­kívül gazdag az irodalmi anyag s a versek — tegyük hozzá: jó versek — egész sora kapott helyet az új szám­ban. Várnai Zseni, Simon István, Keresztury Dezső, Keszthelyi Zoltán, Takáts Gyula, Garai Gábor, Cserhát József, Káldi János, Finály Olga, Koncz István, Csányi László, Szer­dahelyi István versei szinte kivétel nélkül a Balatont idézik. Tatay Sándor, Thiery Árpád egy-egy re­gényrészlettel szerepel a szemle új számában, amelynek tanulmányai is sokkal érdekesebbek, változatosab­bak, mint a korábbi számokban. Dé­ri Tibor a Balaton fejlesztéséről, Fa­zekas Károly a Balaton tudományos kutatásáról, Orbán Sándor a Bala­I ton-felvidék szociográfiájáról, Wág- ner Imre a balatoni hajógyártásról, Sárai Vilmos pedig a Balaton-vidék mezőgazdaságáról írt. Lipták Gábor Egry József emlékének áldoz, Kom- j lós János pedig „Bíráló köszöntő”- jében a Veszprémi Szemle eddigi munkájáról írt érdekes tanulmányt. „A múltúnk emlékei” rovatban Zá- konyi Ferenc, Pákay Zsolt, Nagy Je­nő írt Reguly Antalról; Lackó Dezső­ről pedig Békefi Antal és Szentléleky Tihamér emlékezett meg. A szokat­lanul gazdag kritikai rovat Csíki Ot­tó, Páldi Róbert, Bakács Tibor, Ka­nyar József, Tóth Sándor és Vajkai Aurél írásait közli. A folyóirat új számát Hungler József eseménynap­tára egészíti ki. A nevek puszta felsorolása is azt mutatja, hogy a Veszprémi Szemle mind több írót tud maga köré gyűj­teni és a munkatársak számának növekedése szükségszerűen együtt jár a lap minőségének, tekintélyé­nek növekedésével. Ez az egyre fel­jebb ívelő pélya pedig azt mutatja, hogy a Veszprémi Szemle be tudja tölteni azt a hivatást, ami ma a Du­nántúl irodalmi, kulturális életében rá vár. (Cs) Fiatalok! Jelentkezzetek a dunai gátak építésére! Önkéntes ifjúsági segítő brigádok a szekszárdi járásban Mennyivel jobb most diáknak lenni... Tíz éve államosították az iskolákat

Next

/
Thumbnails
Contents