Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-08 / 134. szám
Rendszeres tájékoztatót kapnak a felügyeiőbizottságok A megyei választmány határozatából adódóan a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztálya havonta meg jelenő tájékoztatókat készít az ímsz-i felügyelőbizottságok részére, hogy ezzel segítséget adjon az fmsz-i alapszabályban előírt kötelességeik gyakorlásához. A tájékoztató az ellenőrzés gyakorlati kérdéseire is kitér. Pl. kitér arra, hogy a szövetkezet különböző üzemágainál hogyan, mi módon, milyen mutató számok alapján tudják a leghatékonyabban végezni ellenőrző tevékenységüket. Emellett arra is választ ad, hogyan lehetséges a legeredményesebben bevonni az ellenőrző munkába a szövetkezet társadalmi és tagbizottságait, valamint a szövetkezet tagságát. A tájékoztató ezen túlmenően azt is célul tűzi, hogy az ellenőrzésben bevált legjobb módszerekkel megismertesse a felügyelőbizottságokat, és segítse a hivatali apparátus és a társadalmi ellenőrzés között a szoros kapcsolatot. Ugyanakkor bíráló megjegyzéseikkel igyekszik hatni azokra a felügyelőbizottságokra, vagy a felügyelőbizottság tagjaira, akik nem tesznek, vagy kevésbé tesznek eleget az fmsz-i alapszabályból következő kötelességeiknek. Társadalmi munka az udvari földművesszövetkezetnél Az udvari földművesszövetkezetnek régi problémája volt, hogy a követelményeknek nem megfelelő italbolt helyett korszerű italboll álljon a szövetkezeti tagság, a község lakossága rendelkezésére. A földművesszövetkezet felsőbb szervei e célból mintegy 150 000 forintos beruházással segítették a problémát megoldani. Ugyanakkor a földművesszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy az új italbolt építését társadalmi munka megszervezésével is elősegíti. A társadalmi munka megszervezésének első aktusaként a szövetkezet vezetőségi tagjai — Gadányi József, Szoboszlai Elek, Pomsár Jenő, Endrődí Sándor, Juhász Sándor de a többiek is valamennyien felajánlották, hogy résztvesznek a régi épület társadalmi úton való szétbontásában. A felajánlás eredményeként már május 19-én a reggeli órákban 17 fővel megkezdték az épület lebontását. A lelkes munka eredményeképpen még azon a napon lekerült a 20 méteres épület egész tetőzete és felszedték a 3 szoba padlózatát, nagy gondot fordítva arra, hogy a bontás anyaga az esetleges felhasználás miatt használható állapotban maradjon. A vezetőség önkéntes brigádja olyan példamutató lelkesedéssel és lelkiismeretességgel dolgozott, hogy a következő napokban már a szövetkezeti tagok közül is egyre többen jelentkeztek részt kérni a társadalmi munkából annak ellenére, LÁTTUK — HALLOTTUK ! . .. hogy a szedresi földművesszövetkezet időben felkészült a terményfelvásárlásra. 50 vagonos terményraktárukban a kisebb javításokat elvégezték, a raktárt kimeszelték és fertőtlenítették. * ... hogy a Tolna megyei földművesszövetkezetek a gépi munka tavaszi tcrvteljesítésében országosan a 3-ik. ezen belül a tavaszi talajmunka tervteljesítésében pedig első helyezést értek el. * ... hogy a mórágyi földművesszövetkezetnél a vagyonvédelem terén hanyagság tapasztalható. Az fmsz- nél 25 kg szalonna megromlott, senki nem tudja, „ki ezért, a felelős, 20 q műtrágya évek óta hever a pincében, amit már rég értékesíteni lehetett volna.’’ A szövetkezetnél évek óta elfekvő áruként hever 500 darab seprő, amit egy nap alatt értékesíthettek volna, például Bonyhádon. Miért tűri ezt a szövetkezet vezetősége? hogy a mezőgazdasági munkákat is megfeszített ütemben kellett végezniük. Az eredmény az lett, hogy az épület bontása teljes egészében társadalmi munkával nyert befejezést, ami komoly megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Ugyanakkor a tagság közül többen ígéretet tettek, főleg azok, akik fogattal rendelkeznek, hogy az újonnan épülő italbolt építkezési munkájában segédkeznek, ezirányú társadalmi munkájukra számíthat a földművesszövetkezet. Konkrét és általános vagyonvédelmi határozat A földművesszövetkezetek megyei választmánya ez év május 15-i ülésén értékelte a földművesszövetkezeti gazdálkodás, a vagyonvédelem, a választott ellenőrző szervek munkájának helyzetét és határozatban szabta meg e téren a tennivalókat. A határozatban rögzített értékelések, a megvalósítandó feladatok konkrétsága, a vagyonvédelem megszilárdításával kapcsolatos lényeges kérdések megragadása, ami a társadalmi ellenőrzés kiszélesítését tűzi feladatul, a választmány komoly felelősségérzetéről tesz tanúságot. Ugyanakkor hat hatos segítséget ad a földművesszövetkezetek, szövetkezeti szervek vezetőségeinek vagyonvédelmi munkájához, aminek megszilárdítása és biztosítása, különösen napjainkban fő kötelességteljesítést és nagyfokú felelősségtudatot követel nemcsak a vezetőségektől, ellenőrző szervektől, hanem a tagságtól is. A megyei választmány határozata szerint a járási választmányok az elmúlt napokban tűzték napirendre és vitatták meg járásuk vagyonvédelmi helyzetét. Határozatok is születtek. A tamási és paksi járás azonos napirendet tárgyaló választmányi határozatai összehasonlításánál mindjárt szembetűnik a két határozat különbsége. A tamási járás választmányi határozatában alaposan átgondolt, lényeges és konkrét vagyonvédelmet szolgáló intézkedések vannak, megjelölve a határidőket és felelősöket. A határozat nagy súlyt helyez arra, hogy az fmsz-i vezetőségek s a tagság alaposan megismerje a megyei és járási választmány határozatait, s ennek tudatában aktívan bekapcsolódjon az fmsz-i vagyonvédelem megszilárdításának munkáiban, s ezen keresztül az ellenőrzést kiszélesítse. A paksi választmányi határozatban a megfontoltság helyett inkább a kapkodás tünetei láthatók. A határozatban — több helyes pontja mellett — nem sikerült a leglényegesebb feladatokat kellően kidomborítani. így a legfőbb kérdések elsikkadnak, összevegyülnek a részletkérdésekkel. A tamási választmány határozatában ez áll: „A járási választmány felhívja a földművesszövetkezetek igazgatóságát és felügyelőbizottságát, hogy rendkívüli ülésen tárgyalják meg az OFT és a megyei választmány határozatát, ezt követően munkaértekezleteken az összes szövetkezeti dolgozók előtt is tárgyalják meg. A tárgyalásra hívják meg a párt, tanács. Hazafias Népfront, KISZ, Nőtanács II dunaszentgyörgyi földmíívesszivetkezet irányító, ellenőrző munkájáról A dunaszentgyörgyi földművesszövetkezet ez év I. negyedévében közel 50 000 forintos nyereséget ért el. A kiskereskedelmi üzemág dolgozói jó munkájuk elismeréseképpen dicséretet kaptak és 800 forint pénzjutalomban részesültek. Jóré- hány szövetkezeti tag elmondta, hogy a tagság elégedett a szövetkezet munkájával és a községben kielégítő az áruellátás, a szövetkezet alkalmazottai udvariasak a vásárlókkal szemben. A szövetkezet igazgatósága nagy gondot fordít arra, hogy a tagság bizalmának megfelelően biztosítsa a gazdálkodás jövedelmezőségét és a szövetkezet termelésszervező munkáját magasabb színvonalra emelje. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság rendszeresen megtartja üléseit, most már külön is, önállóan. A vezetőségi üléseken helyes a törekvés arra, hogy a kitűzött napirendi pontokban a szövetkezet fejlődését elősegítő fő kérdések szerepeljenek kellő konkrétsággal. Ezt többé kevésbé sikerült is elérniök. Az itt hozott intézkedések mint pl. a növényi kártevők elleni védekezés biztosítása, a szakcsoportok és termelési bizottság munkájával való törődés, a panaszokkal kapcsolatos kivizsgálások és intézkedések kedvezően hatnak ki a szövetkezeti tagságra. A szövetkezet vezetőségének jó a kapcsolata a helyi szervek vezetőségeivel, s ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezet kellően elvégezze szerteágazó, sokrétű munkáját. Nagyon helyes, hogy az ellenőrző munkáról sem feledkeznek meg a szövetkezetnél. A felügyelőbizottság a főkönyvelő segítőkészségét igénybevéve munkaprogramot készített,' lamely részletesen megszabja la) felügyelőbizottság tagjainak munkáját. Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat felügyelőbizottsági ülésen megbeszélik, és ha szükséges, felhívják az igazgatósás figyelmét adott intézkedések meghozatalára. Pl. egyik igazgatósági ülésen a felügyelőbizottsóg javaslatára bocsájtották el a felvásárlót, mivel a felügyelőbizottság ellenőrzései során felfedte a felvásárló ármanipulációs tevékenységét. Az is előfordult,- hogy a felügyelőbizottsági tagok, mivel konkrétan is ismerik az igazgatóság megbízatásait, közvetlenül az igazgatósági taghoz fordulnak, hogy intézkedjenek. Ilyen intézkedés volt többek között az is, hogy az élelmiszerboltokból a mérgező rovarirtószereket a TÜZÉP-te- lepre vitték, amit a tagság helyesléssel fogadott. A szövetkezet vezetőségének eddig elért eredményes munkája megteremtette azt az alapot, amelyen az eddiginél magasabb színvonalra emelheti a szövetkezet irányító munkáját. Ilyen boltosok is vannak ... A földművesszövetkezeti vagyönvédelem témakörén belül már a múlt évben is, de az elmúlt hónapokban is igen sokan és sokat foglalkoztak a földművesszövetkezeti boltosok, boltvezetők mun kájával. Különösen akkor, ha egyik- másika visszaélései a közvélemény előtt is lelepleződtek, ami éppen nem baj. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy szövetkezeti boltosaink többsége becsületes és éppen úgy elítéli a különböző visszaéléseket elkövető boltosokat, mint bárki más. A földművesszövetkezeteknél sok olyan boltos található, mint Schubert János, a mözsi földművesszövetkezet egyik vegyesáru boltvezetője, aki igen-igen szereti szakmáját. Schubert kartárs 1955-ben vette át az említett vegyesbolt vezetését. A bolt ekkor 200 000 forintos árukészlettel rendelkezett. Az áruk úgy a boltban, mint a raktárban rendezetlenül voltak elhelyezve, amit az is bizonyít, hogy az átvételkor 15 napba telt az áru felleltározása. Ma viszont 400 000 forintos árukészlete van a boltnak és 10 nap elegendő a leltározási munkák elvégzéséhez. A boltban, a raktárakban példás a rend és a tisztaság, az áruk árunemenként ízlésesen vannak elhelyezve mindenütt. Ç! chubert kartárs, de a bolt má- *“* sik munkatársa is arra törekszik, hogy a vevőkkel jó kapcsolata legyen, ami ahhoz is szükséges, hogy megismerje a vásárlók igényeit. Egy külön kis füzetben vezeti milyen áruféleségeket vásárol jobban a község lakossága. Ennek segítségével előre elkészíti a rendeléseket és megakadályozza ilymódon az elfekvő áruk felhalmozódását. Az árurendeléseknél arra is kitér figyelme, hogy az idényjellegű áruk időben a vásárlók rendelkezésére álljanak. Pl. a befőzéshez szükséges befőttesüvegek a községben megszokott nagyságban már meg is érkeztek a szövetkezethez. Olyan eset is előfordult, mint Bányai János szövetkezeti tag esetében, aki kerítésdrótot akart vásárolni, de már kifogyott. A boltvezető nem sajnálta a fáradtságot, a drótot még aznap beszerezte és másnap a vevő megkapta. A boltvezető nagy gondot fordít arra, hogy az árjegyzék minden egyes árudarabon fel legyen tüntetve. Ezekután nem véletlen, hogy a boltban elhelyezett panaszkönyvben panaszok helyett dicséretek vannak beírva. —n. —s. és Tsz. vezetőit is. Határidő, felelősök.” Egy másik pont arról szól, hogy a tagsággal taggyűléseken fogják ismertetni a határozatot és ebben milyen módon kell a járási központ dolgozóinak résztvenni, úgy a szervezésben, mint a határozat végrehajtásában. Ezzel szemben a paksi választmány határozatában még csak utalás sem történt hogyan, mi módon ismertetik meg szervezetten a vezetőségekkel és a tagsággal, a vagyonvédelemmel kapcsolatos teendőket. E helyett az alábbiakat jelöli meg a határozat: „A választott ellenőrzőbizottságok munkájának megjavítása érdekében a körzeti ellenőrök és a fmsz. könyvelője ismertesse a választott ellenőrző szervekkel feladataikat, jogaikat és készítsenek negyedéves munka tervet, annak alapján végezzék munkájukat.” Mennyivel szebben hangzana és mozgósítana ez a pont, ha konkrét lenne, sőt, még a felelősségérzetet is növelné. A tamási határozat az FJK. dolgozóit kötelezi, hogy havonta 2 igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésen résztvegyenek, s erre előtte alaposan felkészüljenek. A kiskörzeti ellenőröket pedig arra, hogy a helyi szervek ellenőrzőbizottságai üléseit látogassák. A járási főellenőmek feladatként jelöli meg a határozat: „gondoskodjon arról, hogy a körzeti és belső ellenőrök lakáscíme rövid határidőn belül minden felügyelőbizottsági és ellenőrzőbizottsági taggal közölve legyen, hogy szükség esetén az ellenőrző szervek bármely tagja, akár írásban, akár személyesen felkeresse.” Az FJK. igazgatósága pedig 3 hónaponként értékeli a határozat végre hajtásának állását. Ezek az intézkedések a felsőbb szerv részéről való segíteni akarást, az fmsz-ek választott vezetőségei és irányító szerv jobb kapcsolatának elmélyítését tükrözik, ami a vagyonvédelem egyik elengedhetetlen feltétele. A segíteniakarás a paksi határozatból sem hiányzik, csak ez felületes, igénytelen, ami az FJK. irányító munkájára is rányomja a bélyegét. A határozat több helyes kitétele ellenére intézkedik az összeférhetetlenség megszüntetésére, a járás választmányának elnökét kötelezi, hogy negyedévenként 2—3 fmsz-nél végezzen ellenőrzést és ott vizsgálja az FJK irányító munkáját — messze elmarad a követelményektől. Sok benne a megfoghatatlan, általános vonás, ami az egész határozatot elsekélyesíti. Igaz, hogy a határozatok egymagákban véve még nem oldják meg a feladatot, bármilyen jól is megvannak fogalmazva. De az is igaz, hogy a reális tényeken nyugvó, kellő megalapozottsággal elkészített, általános frázisoktól mentes, konkrét határozatok mozgósító erejűekké válhatnak. Embereken múlik ez. Ezért nem mind egy, hogy milyen határozatok születnek. Az általános frázisokkal teletűzdelt határozat csak írott malaszt marad. Legfeljebb „arra jó", hogy legyen mire hivatkozni, ha a munkát számonkérik. Ez pedig nem viszi az ügyet előre. Orbán János MÉSZÖV előadó
