Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-05 / 131. szám
1958 június 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 8 Nem csak áldást, hanem veszélyt is jelent Gondolatok egy kiállításon A villamosenergia — áldás az emberiségre. Kultúrát, fényt visz a városokba, falvakba, gépeket, háztartási készülékeket hajt, megkönnyíti az emberek munkáját. Tudják ezt ma már mindenütt. Ahova még nem jutott el, ott nagyon várják, mikor gyullad már náluk is ki a villany, ahol pedig már van belőle, egyre többet igényelnek. Nem elég, ha világítani, vasalni lehet vele, mosógép, villanytűzhely, hűtőszekrény bekapcsolását kérik. Áldás, de halálos veszélyeket is rejt, ha nem megfelelően használják. Veszélyes, mert nem mutatja veszélyes voltát. Erről győzi meg minden látogatóját a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat munkavédelmi kiállítása. Időszerű már régóta e kiállítás megrendezése, hiszen a balesetek oka legtöbb esetben a tudatlanság. Mintegy öt esztendő adatait dolgozták fel a kiállítás előkészítése során. Ez idő alatt közel ötven villamos baleset történt a megyében, közülük nyolc halálos kimenetelű. Ha tehát a balesetek számához viszonyított halálozási arányszámot nézzük, a villamos balesetek e tekintetben messze megelőzik a más „típusú” baleseteket. Jellemző az is, hogy a balesetek túlnyomó többségét nem a magasfeszültség — amivel a szakemberek dolgoznak —, hanem a közönséges hálózati, 220 voltos áram okozza, amihez az avatatlanok is mindenütt könnyen hozzáférnek. A néző figyelmét, mindjárt a kiállítás „előszobájában” egy magasfeszültségű villanyoszlop vonja magára. A drótokon fennakadt egy papír-sárkány. A gyerek felmászott az oszlopra, éppen nyúl a sárkányért, amikor a keze a vezeték közelébe ért, szikra csap ki belőle. — Nem kitalált dolog, -előfordult a valóságban is. Az egyik helyen a fennakadt sái’kány csábította az oszlopra a gyerekeket. Másutt az oszlop tetején lévő madárfészek. A szomorú „eredmény’’ minden esetben: a kisgyermek halála. Megtörtént esetet mutat be az egyik kép: Az anya vasalt, túlmelegedett a vasaló. A zsinórt kihúzta a vasalóból, a másik végét viszont bennhagyta a lámpa csatlakozó foglalatában. Kétéves kisfia játszani kezdett a zsinórral, hozzáért a csatlakozófej fémes részéhez és az áram azonnal végzett vele. A fal mellett sorakoznak a hibás készülékek. Törött porcelánszigetelők, kirojtosodott zsinórok, a gimnázium fizikaterméből leszerelt nyitott kapcsolók, mind-mind halálos veszélyek okozói. Itt van a kurdi gyilkos zsinór is, ami egy 3 gyermekes anya halálát okozta. Szinte új ez a zsinór, látszatra teljesen ép. Hibája a legkisebb, ami előfordulhat, csatlakozófejének porcelánja kicsit megsérült. És ez a kis hiba elég volt ahhoz, hogy kioltson egy emberéletet. Kisiskolások jönnek. — Látjátok azt a sárkányt? — Igen. — Ti is szoktatok ilyet csinálni? — Igen. — Olvassátok el, mi van írva az oszlopra. És a gyerekek kórusban mondják a tábla szövegét: „A vezeték érintése életveszélyes!" — Ha az a kisfiú ott az oszlop tetején ezt elolvasta volna, nem kellett volna neki meghalnia. Borzadály ül a kis arcokon. Ck most már tudják, milyen veszedelmes a villanyáram. Mert valahogy úgy van, hogy a mai gyermek az anyatejjel szívja magába, mitől kell félnie. Fél a rohanó autótól, a dűledező faltól, az ugató kutyától, a villámtól és mennydörgéstől. A villanyzsinórtól nem. Hiszen alig pár évtizede, hogy az ember felhasználja a villamosenergiát. Egy háziasszony jegyzi meg, amikor végignézte a kiállítást: „Én bizony nem a falból, hanem a vasalóból szoktam kihúzni a zsinórt. Nem is tudtam, hogy az életemmel játszom. Most már jobban fogok vigyázni”. Egy idős szakember mondja: „Jó. hogy itt megrendezik ezt a kiállítást. De sokkal fontosabb lenne falura elvinni. Ha egy faluba bevezetik a villanyt, ezzel kellene kezdeni.” Igen. Vigyük ki a fényt a falvakba. De teremtsünk világosságot a fejekben is, hogy ezt a fényt hogyan kell veszélytelenül használni. J. ,1. Nagy sikerrel szerepeitek a szekszárdi gimnazisták a keszthelyi Helikon ünnepségeken A keszthelyi középiskolák, a KISZ-szervezet, de szinte valameny- nyi társadalmi szerv közreműködésével a múlt hét végén zajlott le az immár hagyományossá vált Helikon ünnepség. Az ünnepségek keretében a Dunántúl valamennyi középiskolájának a részvételével népdal, néptánc, szavalóversenyt rendeztek és ezenkívül saját szerzeméyű verssel, elbeszéléssel és tanulmánnyal leheSárgul a gabona. tét állítottak be. Cél, hogy a vetett 5 martonvásári kukorica fajta ugyanabban a talajban, egyforma művelés mellett^ milyen termést hoz. Gazdag szőlőtermés A gazdaságban eddig összesen 44 hold szőlő terület van és ebből 19 hold a termő. Az eddigi száraz időjárás kedvezett a szőlőknek és a szőlészet vezetője szerint holdanként 28 —30 mázsa szőlőtermésre lehet szállítani. Befejezték a szőlő gyomlúlá- sát, kötözését, kétszer permeteztek és kezdik a második kapálást. Tervük, hogy a szőlőterületet 1960-ra 100 holdra növeljék. Az új telepítésű és a jelenlegi szőlő főleg olasz rizling, kisebb részt ezerjó kadarka és burgundi. A Juhé pusztai Szarvasmarha Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság több mint 6000 holdas határa változatos. A dimbes-dombois területen, hatalmas táblákban nevelődik a kukorica és szőkül, sárgul az őszi gabona. A gazdaság szakembereinek véleménye szerint még e hónap 20-a körül hozzálátnak az őszi árpa aratásához. Közeleg tehát a legszebb ünnep, az aratás, s míg be nem köszönt nézzünk körül a- határban, mivel foglalatoskodnak az emberek. Jól fizet a lucerna A központi üzemegység 1200 holdas határát járjuk, a terület egy részén széna betakarítás Zetorok, fogatok hordják a bő és kitűnő minőségű termést. A kazalozókkal együtt a széna-betakarítás munkáit 42 ember végzi. A jó lucerna termést iga-i zol ja, hogy egy 34 holdas lucerní tábla átlag 16 mázsa szénatermés1 adott. Nyírják a birkákat A juhászat valóban jól kifizetődé állattenyésztési ág. Nemcsak azért mert gyapjút és növendéket ad, hanem azért is, mert fejni lehet és a sajt több jövedelmet biztosít. A múlt hónapban kezdték el 300 darab anyajuh fejését és naponta 120—130 li ter tejet fejnek. Ebből juhsajtot ké szítenek és földművesszövetkezetei keresztül értékesítik. Eddig 176 kf sajtot készítettek. Pár nap múlva fejeződik be a ju hók nyírása, az eddigi eredmények szerint az anyák átlag 5 kg gyapjú felett adtak. Egy érdekesség: Az egyik anya kéi bárányt ellett, s az egyiket 24, a másikat 20 kilóval választották. Az anyát fejik és nyíráskor 7 kiló gyapjút adott. Zöldéi a kukorica A központi üzemegységben összesen hat munkacsapat tagjai végzik szorgalmasan az első kapálást és egyelést, a jövő héten pedig a második kézi kapálást kezdik el. Ezzel egyidőben hozzálátnak a harmadik gépi kapáláshoz. A 133 holdas kukoricaterület legnagyobb részén termesztési kísérletett versenyre kelni a Dunántúl legjobbja címért és az igen értékes tiszteletdíjakért A szekszárdi gimnázium együttese először vett részt a Helikon ünnepségeken. A szekszárdi diákok próbálkozását mindjárt az első alkalommal nagy siker koronázta. Ugyanis a népi tánccsoportok versenyében a gimnázium 12 tagú tánccsoportja, amely a fiú és leány diákotthon tanulóiból állt, első helyen végezve elnyerte a Helikon ünnepség 500 forintos nagydíját. A tánccsoport nagyszerű szereplését az teszi még értékesebbé, hogy Szakály Ilona és Ötös Miklós III., illetve IV. osztályú tanulók irányításával készültek fel a versenyre. A táncso- portok versenyében Szekszárd bizonyult legjobbnak. Szakály Ilona, aki elsősorban a tánccsoporttal szerepelt, egyúttal elindult a népdalversenyen is, Bár kísérője sem volt, (a többiek ugyanis cigányzenekari kísérettel énekeltek), a második helyen végzett. A nagy érdeklődés mellett megrendezett verseny után vasárnap díszbemutatón is nagy sikere volt a szekszárdi diákoknak, akik fegyelmezett magatartásukal és viselkedésükkel is meghódították a keszthelyieket és komoly megbecsülést szereztek a szekszárdi Garay gimnázium nevének. A gimnázium az összetett versenyben végeredményben a Dunántúl összes középiskolája között a harmadik helyen végzett. — Megkezdik Kurdon a községi kultúrház alapjainak lerakását. Az alapozáshoz szükséges mintegy 10 va- gonnyi terméskő és a tégla egyrésze már a helyszínen van. Az építkezési anyagot a lakosság társadalmi munkában szállította a helyszínre. — Juhé pusztán a gabona érését figyelembevéve előreláthatólag június 20-án megkezdik az ősziárpa és ezt követően pár nap múlva a búza aratását. — Az Örmény Tudományos Akadémia Kiadóvállalata örmény nyelven jelentette meg Homérosz „Odisz- szea” című eposzát. A híres művet a 78 éves A. Ambercumjan profesz- szor fordította le. A közvélemény már várta ezt a kiadást, hiszen Ambarcumjan két évvel ezelőtt fejezte be az „Iliász’’ fordítását. Mindkét mű jelentősen gazdagítja az örmény-nyelvű irodalmat. — Június 8-án este Tolnán a Textiles Kutlúrotthonban az Országos Pénzügyőrparancsnokság fúvószenekara ad hangversenyt. A zenekart Józsa Sándor karnagy vezényli, s műsorán többek között Kálmán, Lehár művek szerepelnek. — A grábóczi általános iskola tanulói résztvesznek a burgonyabogarak irtásában. Május 28-án különösen sok burgonyabogarat szedtek ösz- sze az iskolások. — A szekszárdi Béke Termelőszövetkezetben a tavaly telepített 200 négyszögöl földieper idei első terméséből a napokban 20 kilót piacra szál lítottak a tsz tagjai. — A tamási járási KISZ bizottság rendezésében június 22-én ifjúsági találkozó lesz Tamásiban. Az ifjúsági seregszemle a béke jegyében zajlik le. A nagygyűlésen a DÍVSZ képviseletében is megjelennek külföldi fiatalok. Azt is tervezik, hogy a járási találkozó egyben kisebb méretű kulturális seregszemle is legyen. A járási pártbizottság és a 4CISZ bizottság tervei szerint a községet patronáló IKARUSZ gyárat is meghívják a nagyszabású találkozóra. — „Ma fordított világot élünk”, jegyezte meg Yves Saint-Laurent, fiatal párizsi divatkirály, Christian Dior utóda: „Egy nőnek két órára van szüksége ahhoz, hogy olyan frizurát csináljon magának, amely azt a benyomást kelti, mintha sohase íé- sülkcdött volna, de egy negyedórán belül behozza az asztalra az ételt, amelynek a jelek szerint legalább két óra hosszat kellett volna sülnie. — A varsádi gépállomás legjobb brigádja, a Szentes Piusz brigád. A brigád talajmunka tervét 118 százalékra, vetéstervét 120 százalékra, ka- pálási tervét pedig 150 százalékra teljesítette. Dohányosok figyelmébe Szilárd jellem Kovács Jenő, fiatal tanár szenvedélyes dohányos ember volt, naponta 25—30 Terv-cigarettát is elszívott. Ez nem tett jót amúgyis gyenge szervezetének. Ezért 25 éves korában elhatározta: leszokik a dohányzásról. Erre azt a módszert választotta, hogy nem vett magának se gyufát, se cigarettát, — mondván, — ha nem lesz mire rágyújtania, nem jön kísértésbe. Ám, társaságbeli ismerősei nem hagyták nyugton. Minden adódó alkalommal megkínálták márcsak azért is, hogy meggyőződjenek, Kovács Jenő ura-e szavának, ö ilyenkor mindig rágyújtott, de állandóan fo- gadkozott: „Ez volt az utolsó”. Ám, egész elhatározásának csak annyi eredménye lett, hogy egy hónapra leszokott a cigaretta és a gyufa vásárló.só.ról, de a dohányzásról nem. Elmúlt 3 hónap és Kovács Jenő továbbra is nagy dohányos maradt. Néhány héttel ezelőtt ismét elszánta magát arra, hogy most már soha többé nem dohányzik. Barátai és ismerősei, — akik ismerték előbbi elhatározás kétkedve fogadták a „legújabb" szándékát és többször gúnyos megjegyzéseket tettek. Nem hittek — hiába volt a fogadkozás. — Na, majd belátjátok — zárta le a vitát Kovács. De most más módszert választott. Drága öngyújtót vett magának és cigarettatárcával is ellátta magát. Cigarettatárcája pedig mindig tele volt füstölni valóval, de nem gyújtott rá ... — Mire jó ez Jenő? — kérdezte tőle egy idősebb kollegája. — Próbára teszem önmagamat... Valahányszor a zsebembe nyúlok, hogy rágyújtsak, „megszólal” bennem valami: „Jenő vigyázz, mert ha most rágyújtasz, önmagad előtt is elveszted szavad hitelét”. Ilyenkor mosolygok, kihúzom magam és azt gondolom. „Nem gyújtok rá, mert szilárd jellemű ember vagyok. Erre jó...” — válaszolta Kovács. Leszokott Kovács a dohányzásról, egyáltalán nem cigarettázik, pedig ma is ott hordja zsebében az öngyújtót és a cigarettával megtöltött díszes cigarettatárcát. UJ EMBEREK TEVELEN : j „Űj harcok, új szemek ! Kacagnak az égre" * (Ady) J Űj emberekkel találkoztunk Te- jvelen, olyanokkal, akikre 15—20 év- •vel ezelőtt még nem volt szükséges a !két és félezer lakosú községnek. A fcfalu életében végbemenő minőségi ^változások, a falu népének kulturális fejlődése hozta ezeket az embe- íreket Tevelre. A cukrászlány Tevelnek újabban korszerű, szépen berendezett, vendégszobával el- j (látott cukrászdája van. j j A cukrászdában Nagy Évával, a ' labfehér köpenyt viselő cukrászlánnyal beszélgettünk. Elmondta, hogy havonta átlagosan 10 000 forintos forgalmat bonyolít le i cukrászda. — Mit vásárolnak legtöbbet a cukrászdában? — kérdeztük Évikétől. — Fagylaltot — válaszolta. — És persze az iskolás gyermekek vesznek legtöbbet. Miközben beszélgettünk, megjelent egy fekete fejkendős néni és 2 forintos fagylaltot kért Évikétől. A női fodrász — Mikor a faluba jöttem, csak a két tanítónő viselt dauerolt frizurát, most pedig már az iskolából kikerülő 14 éves lányok is mind daueroltatnak, — mondta beszélgetés közben a falu női fodrásza, Füzék Géza, majd elmondott egy érdekes történetet: Ugyanis tavaly őszön az egyik teveli menyecske NDK-ba utazott rokonaihoz. Mielőtt elment volna, a teveli fodrász ráakarta beszélni, hogy daueroltasson, a menyecske azonban hallani sem akart róla. A falubeliek legnagyobb csodálkozására mégis amikor megérkezett a rokon látogatásból, a legmodernebb rövid fazonú frizurát viselte és miután elmesélte, hogy a német tengerparton élő rokonok falujában még a 70 éves öreg asszonyok is rövid‘frizurát hordanak, egyre többen vágatják le hajukat a teveli asszonyok közül. A fizika tanárnő Petró Mária fizikát tanít a teveli általános iskolában. Tőle tudtuk meg, hogy a fizika tantárgy a legkedvesebb tantárgyak közé tartozik a teveli általános iskolai ifjúság körében. Az elektromosságtannak számos kísérleti eszközét mutatta meg látogatásunkkor a tanárnő. Tőle hallottuk a következő esetet: — Van egy tanítványom —• mondta —■ Jakab Miklósnak hívják, A gyengébb tanulók közé tartozik. A múltkor kíváncsi volta— hogy mit olvas óra közben a pad alatt, s elvettem tőle a könyvet. Fizikai szakkönyv volt, a népkönyvtárból kölcsönözte. Nem tehettem mást, kénytelen voltam megdicsérni szorgalmáért, mivel amitt a könyvből tanulmányozott, az nehezebb volt az iskolában tanultaknál. A védőnő Tóth Istvánnéval, a falu szülésznőjével, aki egyúttal a védőnői teendőket is ellátja, munkaközbenfj beszélgettünk. Adminisztrációs munjj káját végezte. Miközben belepillant tettunk az adminisztrációs kimuta-(J tásaiba, megtudtuk, hogy TevelerV 111 nő esett át a közelmúltbanj | „rákszűrésen”. ' j — Hányán látogatják az egészség-; * házat? J Tóth Istvánné tűnődik egy dara-j big a kérdésen, számolgat magá-' ban, majd megadja a választ. j — A múlt hét szerdáján huszon-j ketten voltak, két héttel ezelőtt pe-j dig nyolcvannégyen. « Tóth Istvánnénak a babona elleni is küzdeni kell. A múlt hétenW történt: Az egyik székely kismamá-í nak nem volt teje. Ugyanebben az< időpontban azonban volt a faluban] egy másik kismama, akinek viszontj nagyon sok teje volt. Tóth Istvánné-j nak óriási erőfeszítésébe került, míg< rábírta a soktejű anyát, hogy ad-J jón a másik kismama gyermekének) tejet, ugyanis a székelyek azt tart-S ják, hogy elapaszt az az anya, aki* a más gyermekét szoptatja. jf (H. T.)
