Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. június 4. Sír a hegedű Kellemesen hűvös, elsötétített he­lyiségben foglalunk helyet. Ponto­san olyan környezetet biztosít ez a meleget kívül rekesztő félhomály, ami megfelel, alkalmas hangulatot ad beszélgetésünk témájának: zené­ről, hegedűről beszélgetünk, hege­dűk hangja csendül fel, s a G-húr lágy rezgése ilyen környezetben él­vezhetőbben öleli át a hallgatót, s az „É”sírása mélyebb nyomot hagy a lélekben. Nem hegedűművésznek a lakásán vagyunk, bár az előbbi pár sorból erre lehet következtetni, nem hegedűművész foglal helyet ve­lünk szemben az asztal túlsó olda­lán, hanem hegedűkészítő. Előttünk hegedűk sorakoznak: egy teljesen kész, egy, amit még lakkozni kell, egy ami még fehér, festve sincs, még munka alatt van. — Mindössze két év óta foglalko­zom hegedűkészítéssel — mondja Béri Mihály. — Érdekes története van annak, hogy hogyan kerültem kapcsolatba a hegedűvel... A ze­nét mindig szerettem. Barátaim, akik tagjai voltak a vasutas zene­karnak, elhívtak a zenekari próbákra. Persze mindig hiányzott valaki, aki­nek a hangszerét bitorolhattam, s beülhettem a helyére, csupán azért, hogy látszatra meg legyen a zene­kar létszáma. „Vidd haza a hege­dűt’? .— mondták többén, látva, hogy érdeklődéssel forgatom a ke­zembe a hangszert. Ezek után hatá­roztam el, 35 éves koromban, hogy hegedülni tanulok. Két évig tanul­tam, de hiába, ilyen korban már késő elkezdeni. Egyszer hallottam, hogy egy Hor­váth László nevű tanár hegedűket készít Dombóváron ... Felkerestem. Nem a legbarátságosabban fogadott, még csak be sem engedett a lakásá­ba, csupán a kiskapuban tárgyalt velem, s amikor mondtam, hogy he­gedűt szeretnék tőle venni, hatá­rozottan visszautasított. Aztán újra elmentem, akkor már beengedett az előszobába, legközelebb pedig telje­sen váratlanul toppantam be, s megláttam, hogy hogyan dolgozik. Amikor ismét felkerestem, már vit­tem magammal egy saját készítésű hegedűnyakat. — Hol vetted? — kérdezte. — Csináltam. — Na, ne bolondozz. Legközelebb egy saját készítésű hegedűhátat vitt magával. ;. Ké­sőbb aztán megbarátkoztak egy­mással és ma már megbeszélik a hegedűkészítés terén szerzett tapasz­talataikat. — Foglalkozott azelőtt is fara­gással? — Hogyne, aprófát vágtam tűzra­káshoz, — mondja nevetve... ... Az első hegedű famunkáját egy hónap alatt készítettem el, a lakkozás pedig hat hétig tartott. Csak az a baj, hogy nehéz anyagot szerezni. Amiből most dolgozom, azt Farkas Béla hegedűkészítőtől kaptam Győrből. Az ő hegedűje egyébként a közelmúltban harmadik díjat nyert egy belgiumi nemzetközi versenyen. A közelmúltban azt Ígér­te, hogy eljön Dombóvárra és meg­nézi készítményeinket. Szakértők zenetanárok, akik ed­dig kezükbe vették a két dombóvári hegedűkészítő hegedűit, mind azt mondták, hogy a hangszerek meg­állnák helyüket hangversenydobo­gón is. De melyik út vezet odáig, hogy egy hegedű hangversenydobo­góra kerüljön? Ezt nem tudják a készítők sem. És felvetnek még egy megszívlelendő dolgot. A hegedűké­szítéshez nem minden fa felel meg, csak a habos juhar. Az erdőirtások­nál figyelembe kell venni ezt a kö­rülményt is, mert ez pénzforrást je­lentene a népgazdaságnak, akár úgy, hogy kész hegedűt szállítanánk külföldre, akár a hegedűkészítéshez megfelelő anyagot. S a magyar er­dőkben bőségesen van ilyen fa, ami a hozzá nem értés folytán geren­dáknak, vagy tűzre kerülnek, ho­lott ez valutát jelentene az or­szágnak ... B. G. Aki dolgozik, aki becsületes mun­kával keresi kenyerét, s tudva tud­ja, hogy a népköztársaság alkotmá­nya biztosítja a munkához való jo­gát, talán el sem tudja képzelni azoknak a fiataloknak a helyzetét, akiknek csak a munkanélküliséghez adott jogot a tőkés világ. A mi né­pünk azért szereti a munkát, gya korolja a munkához való jogot, mert egyszer már belekóstolt a cseléd, az inas és a pár fillérért dolgozó gyári munkás világába, s azt nem akarja mégegyszer vissza. A fiatalság eleget hallott arról a világról, s most örül, hogy nem azt az életet kapta örökül. Képességeik szerint dolgozhatnak a munka bár­mely területén és saját maguk ta­Több figyelmességet a panasztevőkkel szemben ! A napokban az alábbi levelet kap­ta szerkesztőségünk: „Az autóbuszok nyári menetrend­jében szereplő Szekszárd—Hogy ész 2965/139. számú járata ellen panasz­beadvánnyal éltünk a Szekszárdi 25. sz. AKÖV-nél. Panaszunk tárgya az volt, hogy a járat az új menet­rendben Szekszárdról 16.35 órakor indul. Ez a járat vonat hiányában Hőgyésztől Szekszárdig a kenyérke­reset miatt bejáró dolgozókat hord­ja Szekszárdra, a hivatalokban a hi­vatalos munkaidő 17-ig van, s így több mint húszán kénytelenek va­gyunk a munkaidőt abbahagyni fél-' órával előbb, vagy a szekszárdi ne­héz lakásviszonyok mellett lakást bérelni. Kérjük, szíveskedjenek a lapban helyt adni panaszunknak és felhívni a 25. számú AKÖV figyelmét, hogy a dolgozók kérését gyorsabban vizs­gálják ki, s a dolgozókat értesítsék, mert június 1-től már délután nem tudunk hazautazni.” Az illetékesek a menetrend vál­tozás okát a következőképpen indo­kolták: 1. Azért változott meg a menet­rend, mert figyelembe kellett venni a vonatho" való csatlakozást. Ugyan is a nyári menetrend szerint közle­kedő vonat a szakály—hőgyészi ál­lomásról 18.51 órakor indul, az autó­busz pedig az új menetrend szerint 18.35 órakor érkezik az állomásra. Ha a kérdéses „félórával” később érkezne, akkor az autóbusz nem érné el a vonatot. 2. A napokban kapcsolták be Ka- laznó községet az autóbusz forga­lomba. Ez a körülmény 25 perccel meghosszabbítja a szekszárd—hő­gyészi járat szakály—hőgyészi vasút­állomásra érkezésének idejét. pasztalhatják, hogy munkájuk után megkapják a megérdemelt bért. A mindinkább fejlődő mezőgazda­ság, a szocialista nagyüzemek sok fiatalnak adnak munkalehetőséget. Így van, ez a Középhidvégi Kísérleti Gazdaságban is, ahol sok fiatal ke­resi becsületes munkával kenye­rét, közöttük ifjú Ábrahám István is. A fiatal állattenyésztő mindössze 17 éves és hogy munkáját jól végzi, arra bizonyíték, hogy a gazdaság vezetői rábízták a növendék tenyész­kanok és a Budapesti Mezőgazdasá­gi Kiállításon is bemutatott tenyész­kanok nevelését. Az állatok legelte­tése közben pár szót beszélgettünk és megtudtuk azt, hogy a múlt hó­napban a havi fizetésen felül pré­miumként 1020 forintot kapott, ezenkívül jutalmul egy 86 kilós ser­tést. Szereti a munkát, örömmel szor­goskodik állatai körül és a kerese­tet, mivel a kilenc gyermek közül a legidősebb, és édesapja után egye­düli kereső hazaadja. Pusztán laknak a városi ember­nek egyhangú helyen, ezért a szó­rakozásról érdeklődünk. Itt is meg­van ki-ki szórakozása és amint mondja, jó lenne, ha tevékenyebb lenne a KISZ, élet, de szívesen né­zegeti a gazdaság kultúrhelyiségében felállított televízió adásait. Ifjú Ábrahám István nagyon fia­tal még, de már megszerette és be­csüli a munkát és esténként nyu­godtan hajtja álomra fejét, mert tudja, hogy holnap, holnap után is mindenkor várja a munka, a biztos kenyér. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÜJ MÓDSZERREL GYÓGYÍTJÁK MOSZKVÁBAN A KANCSAL­SÁGOT Nemrégen még az a vélemény uralkodott, hogy a kancsalságot csak sebészeti beavatkozással lehet meg­szüntetni. A műtét azonban csak kozmetikai jellegű, mert a kancsal­ságnál elkerülhetetlen monokuláris látáson nem változtat. A moszkvai szemészeti klinikán speciális készü­lékkel végzett rendszeres kezeléssel tökéletesen ki tudják gyógyítani a kancsalságot. A kllnfkján alkalmazott kezelés, az úgynevezett ortliooptika még nem tekint vissza hosszú múltra, de az eredmények máris kiválóak. A moszkvai szemészeti klinika „kan- csalsági rendelését" mintegy 13 000 beteg látogatja. A betegek 40 száza­lékát különleges szemüvegekkel, se­bészeti beavatkozás nélkül gyógyít­ják. Különösen jók az eredmények az iskoláskorban lévő gyermekeknél. ATOMERÖ Az Amerikai Atomenergiai Bizott­ság elnöke kijelentette, hogy a ta­valy szeptemberi földalatti atomrob­bantás 18 centiméterrel felemelte Ne­vada hegyeit. A tudós szerint „föld­alatti robbantásokkal a föld minden, kincsét a felszínre lehet hozni.” KÖNYV A LÁNGELMÉKRŐL Egy angol orvos tanulmányt tett közzé a lángelmékről. Körülbelül 100 esetet vizsgált meg, köztük Vol- tairet, Shakespearet, Chopint, Raf- faellot, Shelleyt és Einsteint. Megál­lapítása szerint a zseniknél tíz közül kilenc alkoholista, kábítószer-élve­ző, tüdőbeteg, vagy ideggyenge volt. A legtöbb lángelme alacsony (kb. 1.60 méter) és kevéssé érdeklődik a másik nem iránt. A JÖVÖ FORDÍTÁSI MÓDSZERE A Harward Egyetem ismert lelké­sze, Whatmoug professzor annak a véleményének adott kifejezést, hogy a távoli jövőben a különböző nyel­ven beszélp emberek elektronikus jelekkel értetik meg magukat. A tudós közölte, hogy az UNESCO nemzetközi nyelvészeti bizottsága egy olyan módszeren dolgozik, amely feleslegessé tenné az egyik nyelvről a másikra történő fordítást. Az elgondolás szerint például Washingtonban angol szövegeket helyeznek el egy elektronikus be­rendezésbe és Moszkvába már az orosz fordítás érkezne meg. A pro­fesszor ezt az elektronikus nyelvet a jelenlegi nyelvektől annyira elté­rőnek határozta meg, mint ameny- nyire eltér például a madárcsicser­gés az emberi társalgástól. Hat ál­Az indokolás logikus. Csak az a helytelen, hogy az AKÖV egyes be­osztottjai nem áldoztak arra időt, hogy amit nekünk elmondtak, azt elmondják a panasztevőknek is. A régi módszer, amely néhány eluta­sító szóval tudtára adta a panaszte­vőnek, hogy panasza teljesíthetetlen, Híres emberek Felfedezők — utazók ■ / L Î s í ? / •9 /•O sdm h M /3 A TT rí & \ ■ '9 ío n li IS test ffIteÉ jr T. ií V • ■ [Ü a SjJ Igg \sr Zb n §S£ u I i; ■ V. t! fcz |§§ vv w jppj;*' % m it Y4 f 7b n 1 fJL II n Sí a |ff «------» ■ Vízszintes: 1. Elsőnek hajózta körül Afrikát. 9. Időhatározószó. 10. Test­rész. 11. össze-vissza rángat. 12. Kö­tőszó. 14. Hibáztat. 16. Becézett női név. 18. A földet munkálva. 20. Amerika felfedezője. 23. Csinálni. 25. Szájunk. 27. Győri labdarugó csapat. 28. Sarki utazó. 32. Kínai név. 33. Ellenkezőleg védelmez. 34. Művészi alkotások. 35. Hat, római számokkal. 36. Becézett női név; 38. Török Lajos. 38/a. Majdnem egy óira. 39. Prémes víziállat. 40. Nát­rium vegyjele. 42. Előadandó anyag. 43. E nap. 44. Ez a bárányka. 46. Rombolások. 47. Magyar utazó, aki megtalálta az ősmagyarokat Ázsiá-. ban. 50. Személyes névmás. 52. H. L Z. 53. Végnélkül iszik! 54. Vallás­rövidítés. 55. Híres magyar Ázsia- utazó. Függőleges: 1. Nem lát. 2. Görög bölcselő. 3 Króm vegyjele. 4. Belül­ről korrupt! 5. Keleti faj. 6. Hiba­hang. 7. Kártyalap névelővel. 8. Ut- latinul — fordítva. 9. Az utóbbi években megmászott hegycsúcs a Himalájában. 13. Felderítésük még napjainkban is folyamatban van 15. Ablak oroszul. 17. Mulatozó. 19. Fo­naldarab. 21. Híres magyar zene­szerző 22. Kocsis kellék népiesen. 24. Angol egyetemi város. 26. Szint. 29. Régi fegyver. 30. Orosz folyó. 31. Királyi hely. 37. Becézett férfinév — fordítva. 39. Német hegység. 41. Né­met iparvidék, névelővel. 42/a. Le. 43. Hegyre menő. 45. Rendben lévő dolog. 46. Csend legyen, drasztiku­san! 48. Szovjet motorkerékpár már­ka. 49. Forrasztóanyag — fordítva. 51. Igevégződés. 54. A tetejére. lám, a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és néhány európai ország már most is intenzíven dolgozik az elektronikus nyelv megteremtésén. WEEKENDHÁZAK ALUMÍNIUMBÓL Az egyik francia cég a napokban újfajta „szétszedhető aluminium- házat” dobott a piacra. A házat, amely nemcsak mint munkásbarak, hanem mint vadászlak, vagy wee- kendház is használható, 13, egyen­ként nem egészen 30 kilogram sú­lyú előregyártott fal- és tetőlapból szerelik össze. Tehát az egész alu- miniumház súlya az egy tonnát sem éri el. A fal- és tetőlapok könnyen egymásra rakhatók és tehergépko­csival szállíthatók. Az alumínium- ház lakóterülete 52 négyzetméter. KOREA ÉPÍTETTE AZ ELSŐ PÁNCÉLOS HADIHAJÓT Kevesen tudják, hogy a koreai fél­sziget partján építették a világ első páncélos hadihajóit; a XIV, század végén. Amikor Korea partjaihoz ha­talmas japán inváziós flotta köze­ledett, a koreai Si Szeon-szin tenger­nagy arra a gondolatra jutott, hogy a japánokénál jóval kisebbszámú hajóinak deszkabordázata fölé vas­lemezeket szerel. Ilyen módon a ko­reaiaknak sikerült a japánokat nyo­masztó fölényük ellenére visszaver­ni, sőt legyőzni. Jóllehet a koreaiak kultúrális téren, a festészetben és az irodalomban sokat tanultak nyu­gati szomszédaiktól (ezt aztán át­alakítás nélkül átadták a japánok­nak), mégis számos saját alkotás­sal is dicsekedhetnek. A XV. szá­zadban koreai tudósok 112 kötetből álló enciklopédiát állítottak össze, és már a VII. században egy Kiang Yu nevű csillagász asztronómiai megfigyelő állomást építtetett, amelyben még ma is dolgoznak a tu­dósok és figyelik a csillagokat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a XVI. században a koreaiak építették a világ első függőhídját. A GABONA SZÁRÍTÁSA INFRAVÖRÖS SUGARAKKAL Olaszország mezőgazdasági szak­emberei hosszabb idő óta kísérletez­nek a gabona szárításának új eljá­rásával. Infravörös sugarakat hasz­nálnak hozzá. A gabonát szárítósza­lagra szórják amelyre 60, 1.200 wat­tos, infravörös égő bocsátja a suga­rakat. A gabona nedvessége 2 perc alattit 16 százalékról 13 százalékra csökken. AZ EMBRIÓ ÉLETE AZ ANYA TESTÉBEN A biológia minden ismert szabá­lya szerint az emberi embriónak, de minden emlősállat embriójának már az anya testében az állapotos­ság ideje alatt el kellene pusztulnia; s hogy ez mégsem történik, ez egyi­ke a tudomány számos még megol­datlan problémájának. Minden embrió ugyanis csak részben örök­li az anya adottságait, más része az apától származik, ezért a gyermek, vagy az állatok kicsinye, biológiai­lag nem más, mint anya. Ismeretes körülmény azonban, Rogy például bőrátültetés csak egypetéjű ikrek között sikerül, vagyis biológiailag teljesen egyforma élőlények között. Az átültetés azonban sohasem sike­rül, ha azt különböző adottságú élőlények között kísérlik meg, mint amilyen például az anya és a gyer­mek is. így tulajdonképpen a fogam­zás után röviddel az anya sejtjeinek már el kellene pusztítaniok az emb­rió sejtjeit. Az embrió különleges helyzetét a biológusok vagy egy egészen rendkívüli immunitással magyarázzák a terhesség alatt, vagy pedig azzal, hogy az anya és a gyer­mek között olyan fizikai válaszfal van, mely megkadályozza az anyai sejteknek, hogy hozzáférjenek az embrióhoz. Dr Woodruff, az ismert angol bio­lógus kísérleteket végzett a patká­nyokkal, amelyek azt látszanak alá­támasztani, hogy a döntő tényező a még nem pontosan kikutatott fizikai elválasztottság. Dr Woodruff két kü­lönböző patkány között úgy hajtott végre bőrátültetést, hogy az átülte­tett bőrdarab és az alatta levő izomszövetek közé egy darab cello- fánt helyezett. A cellofánmembrán- nak a pólusai elég nagyok voltak ahhoz, hogy átengedjék az átülte­tett bőr számára szükséges tápanya­gok molekuláit, — de túl kicsinyek ahhoz, hogy egész sejtek áthatolá­sát lehetővé tegyék. És ezek a bőr- átültetések sikerültek! Ez a kísérlet előreláthatólag nemcsak a tudomány egyik régi rejtélyének felderítésé­hez segít majd hozzá, hanem eset­leg általános gyógyászati jelentősé­ge is lesz. ©MPA© FIÂIÂIOK manapsag mar nem megengednem. A panasztevők türelmes és alapos magyarázatot várnak és megoldást, amellyel át lehet hidalni a menet­rendváltozással kapcsolatos zavart­Mi azt tanácsoljuk a panaszosok­nak, hogy mivel autóbuszuk érte­sülésünk szerint már reggel 6 óra 55 perckor Szekszárdon van, kezdjék meg félórával előbb munkájukat hi­vatalukban, ha ez lehetséges, hogy délután félórával előbb befejezhes­sék. (- H -)

Next

/
Thumbnails
Contents