Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-29 / 152. szám
1958 június 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Még egyszer a kocsolai termelőcsoportok helyzetéről Eredményekben gazdag munkaesztenddt hagyott maga mögött a szekszárdi Zeneiskola Alig három hét leforgása alatl két alkalommal is elég terjedelmes cikkben foglalkozott a sajtó a ko- csolai Rákóczi és a Búzakalász Termelőcsoportok helyzetével. Miután a Tolna megyei Népújságban és a Népszabadságban közölt cikk hom- Ickegyenesen ellentétes áll pontot foglalt el ebben a kérdésben a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya, a járási pártbizottság és a járási tanács a cikkek nyomán meg vizsgálta a helyzetet. A járási párt- bizottság egyik cikket sem tartja megfelelőnek arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését elősegítse; a Tolna megyei Népújság cikkét a termelőcsoporton belüli hatása miatt, míg a Népszabadságban közölt Salamon elvtársnő cikkét a termelőcsoporttagok és az egyénileg gazdálkodók közötti kapcsolat alakulására tartja károsnak. A vizsgálat során az említett szervek a következőket állapították meg: mindkét cikk a helytelen informálás eredményeként született meg, éppen ezért mindkét cikkben ténybelileg több hibás tétel és helytelen következtetés van. II ftSzség közvéleménye szerint a vitában szereplő Rákóczi és Búzakalász Termelőcsoportokban — Salamon elvtársnő cikkével ellentétben — a közös munkát sok esetben napszámosokkal végeztetik el, különösen az oda belépett különböző községi funkcionáriusok. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy bizonyos alapja van a közvélemény ilyen alakulásának. Valóban létezik a termelőcsoportoknál a napszámosok alkalmazása. Az elmúlt napokban Koczka András, aki a Búzakalász Termelőcsoport tagja, más csoporttagoktól elvállalta a burgonya töltögetését. A vállalt munka elvégzésére maga mellé vette Márton Gyulát, akinek napszámként 50 forintot fizetett. A megyei tanács szövetkezeti csoportjának vizsgálata szerint Keller Adám, a községi szövetkezeti kocs- máros Wéber Jánost alkalmazza az aratási idényben, akinek munkájáért naponta 100 forintot fizet napszámbérként. A kivizsgálás során a megkérdezettek közül senki nem látta, hogy Selmeczi János szövetkezeti ügyvezető családja dolgozott volna egyetlen alkalommal is a közös földterületen. Selmeczit pedig éppen elfoglaltsága miatt képtelennek tartják arra, hogy maga művelje meg a ráeső földterületet. Selmeczi a községi tanácsnál elismerte, hogy a munka elvégzése érdekében alkalmaz napszámost. Amikor megállapítottuk, hogy a termelőcsoportba tömörült különböző funkcionáriusok egy része a Tolna megyei Népújság állításainak megfelelően napszámosokat alkal- ' máz, meg kell mondani, hogy mind a községi tanács, mind a község közvéleménye és az információk alapján a Tolna megyei Népújság is a tényleges helyzetet eltúlozza. Nem veszik figyelembe a termelőcsoportok egy éves fejlődését, a fellotSés tendenciáját, amely egyre inkább pozitív irányba hat, amit a többi között az egyre csökkenő napszám is mutat. Amit a Búzakalász Termelőcsoport baromfi neveléséről írt Salamon elvtársnő — vizsgálataink szerint — helytállóak. Sajnos a község lakossága, valamint a községi tanács a Tolna megyei Népújságban felvetetteknek megfelelően ismeri a helyzetet. A Tolna megyei Népújság az idevonatkozó információit a községi tanácstól szerezte, s azt az illetékes megyei szerv is megerősítette. Amikor a vizsgálatban résztvevő szervek egyetértenek a Nép- szabadság idevonatkozó megállapításaival, kijelentik, hogy a baromfi- tenyésztésnél csak akkor tekintik véglegesnek és helyesen megoldottnak a kérdést, ha a csoport tagjai közül valamennyien részesülnek a baromfitenyésztésből, vagyis ha az rövid időn belül a termelőcsoport összességének vagyonát képezi. A Népszabadságban megjelent cikk arra enged következtetni, hogy az említett községben a két termelőcsoportban minden rendben van. Ez nem áll fenn. Erre utal egyébként a járási pártbizottság 1957. november 16-i határozata, amely többek között említést tesz a kocsolai termelőcsoportokról, mint olyanról, amelyek nem tartják be az alapszabályt, többségükben egyénileg gazdálkodnak de ugyanakkor részesülnek a kedvezményekben A határozat személyesen Tóth József elvtársat, a községi tanács elnökét teszi felelőssé — mint a párt- bizottság tagját —, hogy ezt a helytelen állapotot számolja fel. Az alapszabályellenes működés — bár kisebb mértékben mint előzőleg — ma is fennáll. Amikor az alacsonyabb típusú termelői társulások védelméről van szó, szükséges megemlíteni — éppen a termelőcsoportok érdekében —, hogy van például a Búzakalász Termelőcsoport tagjai között olyan, aki 13 és fél hold földjét nem vitte be a közösbe, hanem kishaszonbérletbe adta ki Taracski Józsefnek, Ekkert Györgynek, Pravics Lajosnak, Kó- kai Istvánnak, Oszbach Józsefnek és Tillmann Ferencnek. A Tolna megyei Népújság cikkírója Tóth József elvtárstól szerezte azt a helytelen információt,- hogy a községi tanács kérte a két termelőcsoport feloszlatását. Ez a valóságban nem történt meg, csupán arról van szó, hogy a községi tanács kérte \a járási tanács pénzügyi osztályától, mivel a csoportok alapszabályellenesen működtek a 20 százalékos adókedvezmény megvonását. Ez meg is történt. Miután az adókedvezmény megvonása nem mezőgazdasági osztályra tartozik, így természetesen nem állnak azok a tételek sem, amelyek Schmidt Jánosra vonatkoztak. A kivizsgáló szervek helytelenítik, hogy sem a Tolna megyei Népújság, sem a Népszabadság cikkírója nem szóltak arról a barátságról — sőt Salamon Magda egyenesen irigységről beszél —, amely termelőcsoporttagok és az egyénileg gazdálkodók között az elmúlt esztendőben kialakult. Nem vették észre a cikkek szerzői, hogy a tszcs tagok és az egyéniek igen sok esetben segítik egymást, különösen akkor, amikor a mező- gazdaságban egyszerre jelentkezik a munkák zöme. Igaz, s ez mentségükre legyen mondva, sem a községi párt- szervezet, sem a községi tanács — amely pedig ott él a faluban —, nem figyelt fel erre. Ez pedig sokkal jelentősebb, nagyobb súllyal esik latba, mint azok a hiányosságok, amelyek jelenleg még fennállnak. A hibák felszámolása érdekében a kivizsgáló szervek úgy vélik, hogy a termelőcsoportok felszámolása helyett a községi tanács és a községi pártszervezet vezetőinek sokkal többet kell a termelőcsoportokkal, mint szocialista szektorokkal, foglalkozniuk. Ezeket az alacsonyabb társulási formákat is épp úgy szocialista szektornak kell tekinteniük, mint ahogy annak idején a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet tekintették. Je lenleg, sajnos, sem a tanács, sem a pártszervezet — éppen a tőlük való elzárkózottság miatt — nem ismerik kellően a csoportok mindennapi életét, gondjait, s a tények helyett, azok ismerete nélkül a szóbeszéd alapján — amely nem minden esetben felel meg a valóságnak — tájékoztatják a felsőbb szerveket és a sajtó munkatársait. György József K. Balog János A szerkesztőbizottság nem ért egyet Salamon elvtársnő cikkének hangjával és az ilyen megállapításokkal: „a fokozatosság elvéről annyit tudnak, hogy az egy lenini elv és pont”. Ez a megállapítás is, mint a cikkben több hasonló következtetés minden alapot nélkülöz. WÏSSÏÔ! Gyűjtsünk fehérürmöt A fehérüröm fiatal leveles hajtásait gyűjtsük. Gyomorerősítő, étvágygerjesztő, emésztést előmozdító, vértisztító, bélféreg űző hatású. A gyógyászatban az úgynevezett keserű teakeverékek alkatrésze. Alkoholos kivonatát rovarcsípés ellen, az élősdiek elűzésére használják Gyökér pora a gennyes daganatokat és furun- kulusokat kifakasztja Amit a szérűk kijelöléséről tudnunk kell A szérűk kijelölésénél már előre biztosítani kell az asztagok célszerű -elhelyezését. Az asztagok, illetőleg maga a szérű olyan helyen legyen, ahová a víz nem fut össze. Ne legyen közel lakóépülethez, vagy közvetlenül az úthoz. Célszerű, ha ikerasztagokat rakunk. Az ikerasztagok egymással párhuzamosan és egymástól olyan távolságban legyenek, hogy ülepedésük után a cséplőgép az oldaldeszkák leeresztése után éppen elférjen közöttük. Óvjuk a gabonakereszteket az eső ellen A keresztekbe a kévéket úgy rakjuk össze, hogy a csapadék víz, a kévék töve felé folyjon, így még a nagyobb esőzések idején sem ázik be a gabona. Az alsó kéve kalászait hajtsuk be, mert különben — különösen rozsnál — ez a kéve könnyen „leragad”. A kereszteket jó erősen kössük le, hogy a nagyobb szél se tudja szétdobni. A keresztekbe rakott gabonában a baromfi és sertés igen sok kárt tehet, ne engedjük tehát az állatokat a tarlóra. A szalmadarázs elleni legjobb módszer A szalmadairázs lárvája (a szárkukac) aratás idején már az általa tönkretett gabonaszár földfelszínen levő csonkjában tartózkodik és szövedékben várja a, tavaszt. Szovjet adatok szerint az idejében végzett tarlóhántás megfelelő védekezésű mód a szalmadarázs ellen. A répamagvak cséplésénél gyakran előforduló helytelen módszert kiküszöbölhetjük, ha a répamagvak cséplésénél rendes dobot használunk 500—600 percenkénti fordulattal. A dobkosarat lemezzel nem szükséges bevonni; közepén 50—60 milliméterre állítjuk. Például a takarmányrépamagnál árparostát tudunk leginkább használni. A rostákra kis széláramlatot eresztünk. A toklá- szolót és az osztályozóhengert nem használjuk. A vetőburgonya nyári ültetése A vetőburgonyát június 15-től július 15-ig ültetjük. Ezen a határidőn belül előbb a kései érésű fajtákat, majd a középérésű fajtákat, legkésőbben a korai érésű fajtákat kell kiültetni. Aszerint, hogy az egyes fajtákat mikor ültetjük ki, kell kezdeni a vetőburgonya jarovizálását (előcsíráztatását). Az ültetésnél 70 cm sor és 35 cm növénytávolságot tartsunk be. Az ültetés mélysége homoktalajon 15 cm közepesen kötött talajon 10—12 cm legyen, 8 cm-nél sekélyebben még kötött talajon se ültessünk. Hol lesz vásár? Országos állat- és kirakodó vásár lesz:- június 30-án, hétfőn: Ozorán. Július 2-án, szerdán: Hőgyész, Tab, Villány. Július 3rán csütörtök: Sásd. Július 5, szombat: Szabadbattyán. két és fél esztendős múltra visszatekintő szekszárdi zeneiskola szerdai tanévzáró hangversenyéről már beszámoltunk olvasóinknak. Husek Rezső tanévvégi beszámolója azonban több olyan adatot tartalmazott, amellyel foglalkoznunk kell. De a hangverseny is több olyan gondolatot vetett fel bennünk, amelyre feltétlenül vissza kell térnünk. Megállapította az igazgató és ezt a megállapítást támasztotta alá a növendékhangverseny is, hogy a növendékhangversenyeknek és a vizsgáknak a színvonala az elmúlt esztendőhöz viszonyítva jelentős fejlődésről ad számot. A zeneiskola nevelőtestülete elmúlt esztendei munkájával is kivívta mind a párt-, mind a tanácsszerveknek a megbecsülését és a megyei tanács április 23-i ülésén dicséretben részesítette a testületet odaadó munkájáért és a város kulturális életében a zeneiskola által betöltött szerepért. Szólt az igazgató az elmúlt év hangverseny-eseményeiről is. Megtudtuk a beszámolóból, hogy a zeneiskola tanárad 9 alkalommal, budapesti és pécsi vendégművészek 4 alkalommal hangversenyeztek Szek- szárdon, míg növendékhangversenyt 12-szer rendezett az intézet. Ezenkívül a tanári kar tagjai különböző társadalmi szervek felkérésére 17 alkalommal működtek közre rendezvényeken. összesen tehát 42 alkalom jelzi az intézet tevékenységét, amely azt jelenti, hogy szinte minden hétre jutott egy-egy esemény. A köszönet hangján szólt Husek igazgató a párt és a megyei tanács részéről az elmúlt esztendőben megnyilvánult erkölcsi és anyagi támogatásról, amelyek lehetővé tették azt, hogy a hangversenyidény végeredményben a nehézségek ellenére sem zárult ráfizetéssel. I? eszélt arról is, hogy milyen hihetetlen érdeklődés mutatkozik meg az intézet működése iránt. Az elmúlt tanévben a zeneiskolában 250, a munkaközösségben 300, magánosoknál mintegy 50 növendék tanult zenét. Ez tehát azt jelenti, hogy ma Szekszárdon a zenét tanulóknak a száma körülbelül 600 körül van. A tanév befejeztével pedig 100 előképzős kopogtat felvételért a zeneiskola ajtaján, pedig mindössze 20 üres hely áll rendelkezésre. Ez a körülmény ismét felveti a zeneiskola fejlesztésének a szükségességét. Nem közömbös ugyanis a város kulturális élete szempontjából az, hogy milyen utánpótlást kap a város aktív zenei élete és a zenekedvelők tábora. Akik ma a zeneiskolában zenét tanulnak, néhány ess- tendő múlva a felnőttek sorába lépve elsősorban fognak majd utánpótlást biztosítani a hangversenyek számára. Ez pedig azt jelenti, hogy Szekszárdon a hangversenyélet néhány esztendő leforgása alatt soha nem látott magaslatokra emelkedhet. Szekszárdnak hagyományai vannak ezen a téren. Ha csak a Liszt Ferenc szekszárdi tartózkodásával kapcsolatban, a múlt században rendezett hangversenyekre, vagy az 1947—49-ben megrendezett 30 hangversenyből álló sorozatra gondolunk, akkor lehetetlen nem éreznünk, hogy komoly követelményeket támaszt velünk szemben a jelen is és ennek a követelménynek a még oly kedvező zeneiskola adta keret ellenére is csak úgy tudunk megfelelni, ha az arra hivatott szervek olyan összefogással végzik munkájukat, mint amilyet az elmúlt esztendő is mutatott. li/f indent egybevetve, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a zeneiskola mind pedagógiai téren, mind pedig a hangversenyélet fejlesztése terén dicsérendő eredménynyel működött az elmúlt esztendő folyamán és töretlen volt az a fejlődés, amely a zeneiskola szervezésével 1956 januárjában megindult T—Ê Nagyssékelyben as idén már minden utcában less járda A nagyszékelyi tanács is nagyszabású községfejlesztési tervet dolgo-i zott ki Ennek az egyik legjelentősebb pontja az, hogy az idei évben már minden utcában építenek járdát, ahol eddig még nem volt. Összesen 1200 méter hosszú járdát építenek az idei évben. A járdaépítéshez szükséges mintegy 50 000 forint értékű anyagot a községfejlesztési alap-) ból vásárolják meg és ezenkívül biztosítanak mintegy 24 000 forint értékű társadalmi munkát is. Úgy szervezik meg a járdaépítést, hogy a saját háza előtt mindenki saját maga végzi el a szükséges munkálatokat egy-egy szakember irányításával. Már eddig közel egymillió forinttal segítették a szülői munkaközösségek megyénk iskoláit A most befejezett tanév folyamán is jól dolgoztak a Tolna megyei szülői munkaközösségek s mindenütt jelentős összeggel segítették elő az iskolák munkáját. • Évente kétszer, márciusban és októberben végez fel-, mérést a megyei művelődésügyi osztály a támogatás összegének megállapítására. A márciusi felmérés szerint az év első részében 650 000 forintot juttattak szülők az iskoláknak, az egy tanulóra eső átlag elérte a 15 forintot. A második időszak felmérése még nem történt meg, arra csak októberben kerül sor, a szakemberek becslése szerint azonban már eddig megközelítette az összes támogatás az egymillió forintot, októberig vi-, szont mintegy másfél millió forintra fog növekedni. Ez annyit jelent, hogy az egy tanulóra eső átlag is meghaladja majd a harminc forintot. A szülői munkaközösségek révén juttatott tekintélyes összegből, illetve nagyértékű társadalmi munkával számos régi tantermet kijavítottak, rendbehoztak, másutt az iskolai szertárakat, könyvtárakat bővítették. A tanács csupán a cementet biztosítja Ahány község, úgyszólván, annyi módja van a községfejlesztésnek. Egyik helyen aránylag nagyobb százalékban állapították meg a községfejlesztési hozzájárulást és kevesebb társadalmi munkát végeznek, másutt viszont a hozzájárulás összege kevesebb és több a társadalmi munka. Végeredményben mindegyik módszer ugyanahhoz a célhoz vezet. Gerjen azok közé a községek közé tartozik, ahol a községfejlesztési hozzájárulás kevesebb. Itt a hozzájárulás mértékét négy százalékban szavazta meg a tanácsülés, a lakosság nagyobb mértékű társadalmi munkája mellett. A közeljövőben kezdődik meg a községben összesen ezer méter hosz- szúságú járdaépítés. A tanács csupán a cementet biztosítja a községfejlesztési alapból. A község lakossága pedig — amelyet a járdaépítés érint — fizeti a szakmunkást, elvégzi a segédmunkát — vagy fizeti — és az előkészítő földmunkát. A terv az, hogy a járdaépítést egy héten belül megkezdik. A számítások szerint naponta mintegy 140 méter hosszúságú szakasz készül el, eszerint pedig egy hónap aiatt elkészül áz egy kilométer hosszúságú járda.
