Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

Éjjel nappal folyik a felvásárlás a dunaföldvári földművesszövetkezetben

A DUNAFÖLDVÁRI földművesszövetkezet felvásárlótelepén kora hajnaltól késő éjszakáig nagy a sürgés-forgás. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, éjjel-nappal folyik a felvásárlás. Mióta a szövetkezet a tavalyi évhez hasonlóan ez évben is megkezdte a gyümölcs és zöldáru felvásárlását, napról napra emelkedett a forgalom, nőtt a felvásárolt áruk mennyisége. A termelők fogatai gyümölcs és zöldáruval megrakva lucatszámra érkeznek a felvásárlótelepre,

A szövetkezet már eddig is nagy- mennyiségű zöldárut, mintegy 30 vagon zöldborsót és gyümölcsöt vásárolt. A felvásárolt árumennyiség innen „vándorol” teherautókon a konzervgyárba feldolgozásra és a belföldi fogyasztásra. E mellett exportra is ikerül a felvásárolt árukból, főleg a baráti népi demokratikus országokba.

Ahogy a szövetkezetnél elmondták,

a dolgozó parasztság megelégedett az átvételi árakkal. Ezt mutatja az a tény, hogy a szövetkezet naponta 2.5 vagon árut vásárol. Még a szomszédos megyék községeiből is a dunaföldvári fmsz-hez viszik értékesítésre a termelők a gyümölcsöt és zöldárut egyaránt. Itt meg kell azt is említeni, hogy a termelők között sokan vannak olyanok, akik keveset adnak az áruk minőségére, és így anyagiakban rosszabbul járnak azoknál, akik az árut mielőtt eladják minősítik, osztályozzák. Pl. a június 24-i áraknál 1 kg I, o. meggyért 7 forintot, a II. o. meggyért 4 forint felvásárlási árat fizetett a földművesszövetkezet, így aki a meggyet úgy vitte a szövetkezethez értékesíteni, hogy előbb azt osztályozta, anyagiakban jobban járt annál, aki ezt elmulasztotta.

A SZÖVETKEZET felvásárlói szerint a felvásárlás zavartalan lebonyolítását nehezíti, hogy a bank a

felvásárlás méreteihez viszonyítva, kisebb összeget engedélyez a házi pénztárban tartani, ami zavaró körül ményként hat a felvásárlás folyamatára. Helyes lenne, ha az illetékesek ezt a kérdést megvizsgálnák és e téren a szövetkezet segítségére lennének.

A termelők részéről nagy érdeklődés mutatkozik a szőlőértékesítési szerződés iránt. A szőlőtermelők közül máris sokan vannak olyanok, akik szeretnének a szőlő értékesítésére szerződést kötni a szövetkezettel, azonban, ahogy a szövetkezetnél elmondták, a MÉK többszöri kérésükre sem adta meg e téren a terv-, számot és nyomtatványt sem biztosított és aggályaikat fejezi ki, hogy mind a tervszámokat, mind a nyomtatványokat nem kapják meg időben, ami a munkájukat nehezíti. Reméljük hogy a MÉK intézkedik és a szövetkezet aggályai megszűnnek.

A vadvirágos szederindás határban

Innen már csak a zergék hiányoznak, méltatlankodtam' — amikor a parlagokon bukdácsolva másztük a meredek lejtőket, hogy elérjük a Mó- rágyi Gyümölcstermelő Szakcsoport birodalmát.

A korai kánikula után bőségesen hullott az „áldás’’ a tavaszi telepítésű gyümölcsfákra, de azért megnézzük gyakran átjárva az egész területet, hogy milyen az eredési százalék. Főleg a gesztenyék érdekelnek bennünket — noha ezen a területen

ős honos —, mégis csak dr. Bonitz Mátyás biztatására került a mórágyi földbe belőlük pár száz szép, fiatal fácska. Csak röviden: az eredés kitűnő nemcsak a gesztenyéknél, hanem a barack- és diónál is. De van itt más szép eredmény is. Aratják a szakcsoport közös területén vetett őszi árpát. Ez már közös tulajdon, az ára a közös pénztár forintjait növeli.

I

Jó munkájukhoz további sikereket kívánunk.

Láttuk

— hallottuk

... hogy a Sárközi Állami Gazdaság Ledneczki pusztai üzemegységében a bátaszéki fmsz. boltoskocsma jellegű boltot nyit, hogy az állami gazdaság dolgozóinak áruellátását ezen keresztül is megjavítsa. A bolt létesítéséhez szükséges helyiséget, raktárt és berendezést a Sárpilisi Állami Gazdaság biztosítja.

*

Tolna község Szövetke zeti Tanácsa készül

a Nemzetközi Szövetkezeti Nap megünneplésére

Tolna község Szövetkezeti Tanácsa a közelmúltban megtartott ülésén kidolgozta a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepi programját, július 6-ára. Az Iparos Székházban tartandó szövetkezeti gyűlésre a község szövetkezeteinek tagjai, dolgozói szervezetten vonulnak fel, hogy meghallgassák Biber László ünnepi beszédét. A gyűlés után egész napot betöltő műsort biztosítanak Délelőtt tekeverse- pyek lesznek a különböző szövetkezetek csapataival. Délután barátságos labdarúgó mérkőzések lesznek, amit gazdag kultúrműsor fejez be az Iparos Székházban.

... hogy a hőgyészi fmsz. kezdeményezésére megalakult a Hőgyész és Vidéke Takarékszövetkezet. A takarékszövetkezet megalakításában Keresztes Lőrinc, Ulrik Ferenc, Szo- boszlai B. Józsefné, Erdész Károly, Mórágyi Ádám és Fux Fülöp elvtársak lelkiismeretes, dicséretet érdemlő munkát végeztek;

BÁTAI IGAZSÁGOK

Mielőtt Bátára mentem, sokan mondták, hogy a község nemcsak hosszú utcájáról, kiváló halász- levéről, hanem az emberek barátságosságáról és közlékenységéről is nevezetes. Igazuk volt!

Ahogy a buszról leszálltam és a tejszövetkezetről érdeklődtem, egyik gazdától, — éppen kocsival ment valahova — rendkívül barátságosan maga mellé invitált a kocsira. Üljön fel, majd elviszem, addig legalább egy kicsit elbeszélgetünk —* * mondta —. Megtudtam, hogy a községben másfél évvel ezelőtt alakult tejszövetkezet is mennyire öregbíti a község hírnevét. Egy bátai asz- szonyka még azt is elmesélte, hogy olyan hosszú pince van a község alatt, amelynek még senki nem jutott a végére. Igaz, voltak akik próbálkoztak ezzel, de nem jutottak el a végére, mert közben egy hordó bort találtak. Igaz, hogy ez alvadt volt, de csak megtalálták és visszafordultak.

Fene nagy pincét csináltak ezek a törökök! Nem hiába sokáig voltak annakidején Magyarországon, — fejezte be az asszonyka a pince történetét. —

*

A bátai tej szövetkezet 1956. decemberében alakult. Megalakulása után rövidesen megkezdte

működését, melyben nagy a szerepe Babos Istvánnak a szövetkezet elnökének, Vörös Mihálynak és a vezetőség többi tagjainak is. Jelenleg a tejszövetkezet tagságát 64 egyéni dolgozó paraszt, a Rá- kószi Tsz 14 és a Vörös Zászló Tsz 105 taggal teszi ki. A befizetett részjegyösszeg 7400 Ft. A szövetkezet kezdetben csak a tej szervezett összegyűjtésével és értékesítésével foglalkozott. Jelenleg már a fölözéssel is a tejszövetkezet foglalkozik és így a tej melléktermékei a községben maradnak, amit az állattenyésztésben hasznosítanak. A szövetkezet a múltévi tartalékalapból és a részjegyekből egy villanymotoros tej- szeparátort vásárolt, amely már a szövetkezet fel nem osztható közös alapját képezi. A szövetkezeti tagság mióta a szövetkezet végzi a tej fölözését, aktivizálódott és megelégedését fejezi ki a szövetkezet munkája iránt.

Betartja az alapszabályt, a tejet nem a piacon, hanem saját szövetkezeténél értékesíti. Ezt mutatja az a tény is pl., hogy míg 1957. januárjában 22 000 forintot fizetett ki a szövetkezet a gazdáknak a tej ellenértékeként, addig 1958. januárjában már 108 457 forintot fizetett ki a gazdáknak.

örvendetes, hogy a földművesszövetkezet főkönyvelője segíti a tejszövetkezet munkáját úgyis, hogy a tejszövetkezetnél a könyvelés rendszeres és naprakész. Azonban, ha a szövetkezetek közösen összefogva többet foglalkoztak volna az állattenyésztés fejlesztésével, akkor a fehér hússertés jobban elterjedt volna Bétán. Jelenleg pl. helyes lenne, ha foglalkoznának olyan kérdések megoldásával, mint pl. a tehenek törzskönyvezése, a legelők víztelenítése, védgátépítés, takarmánybázis megteremtése, csakhogy egy-kettőt említsünk, amelyek megoldása az állattenyésztés fejlesztését előbbre lendíti.

*

A községben szőlőtermelő és à cukorrépatermelö szakcsoport is van. Sajnos ezek munkájáról nem mondható el, hogy azt a földművesszövetkezet kellően segítené. A szakcsoportok tagjai is beszélgetésük alkalmával ezt kifogásolták. Az fmsz. nem szeret dicsekedni azzal, hogy ilyen szakcsoportok is vannak a községben. Helyesebb lenne, ha a szakcsoportokkal többször tanácskoznának és segítenék munkájukat úgy, hogy ezzel is növekedjék a község hírneve.

B—L

Vasáenapi

J? ossz csillagzat alatt születtem — amiről igazán nem tehetek. — Szeretem a békés nyugalmat, a romantikát és mindent, ami mögött nem lapul meg semminemű rossz és nem serceg benne az átkozott „fúró’’.

A balszerencsém viszont kísér és rendszerint ha a Múzsát érzem felém közeledni, rögtön megjelennek a fúrók és vége mindennek, a dülöngélő sorok újra egy panasz válaszaként folydogálnak és még vasárnaponként Dezséri László írásait alig várják a rádió hallgatói, hogy felolvassa, addig az én írásom egyeseknek vörös posztó, másoknak egy dühös pillantás, krákogás kíséretében: —

már megint teregeti a panaszosokat, fúj! — Ez a vasárnapi rovat. —

Hogy ellenem teljes legyen az összeesküvés a szerencse részéről, cuppogó cipőben, ütemesen, de nem halkan koppanó esőben igyekszem küldetésem célja: Páli felé, ahol gondoltam hegyekben áll a záptojás, mert értékesíteni nem lehet. — Ezt a tényt az újságban olvastam, valami titokzatos —Cs—Ë. cikkéből, amelynek margóját azóta a rakoncátlan egerek biztos brüsszeli csipkének alakították át a Pári szövetkezet boltjában.

Átkozott hely lehet ez, nem is beszélve arról, hogy az embert még ki is dobják a boltból, pláne, ha észreveszi, hogy a boltvezető kartárs az egy rőf sifon helyett csak háromnegyedet vág le.

Én csak egy doboz „Kossuth-ot” akarok venni előre megfontolva, a markomba szorítom a háromszor megolvasott 3 Ft-ot, sáros cipőm talpát jól leköszörülve illedelmes köszönéssel lopakodók be a boltba.

— Hogy? ... Jó napot kívánok. — Tetszik valamit parancsolni, — megtetszett ázni ugye,

— átkozott idő! Ez aztán váratlan meglepetés. A díj birkózó kidobó helyett egy kedves kereskedő áll a pult mögött és még az előttem álló néninek csomagolja gyors, gyakorlott mozdulattal a „kérek forintért élesztőt”, de már engem az ismeretlen új vevőt a 3 forintomért élő prospektussal lát el, arról is tájékoztat, hogy van a boltban lágyhuzal is — ha esetleg érdekelné...

isszatért újra belém a vásárló önbizalma, ezen túl- menve a vásárló kötekedése is a nyelvem hegyére próbált telepedni. Körüljártam a boltot. A sok, de igazán szépen elhelyezett áru mellett a falon függő dicsérő elismeréseket is megnézegettem. Többek közt egy — a múlt évekből

— arról tanúskodik a dicséretek közül, hogy: elsők lettek a könyvhéten a könyvárusításban. Szólni akartam azonnal, hogy a könyvárusítás most újra aktuális, de már elkéstem. Az egyik sarokban szögletes asztalon választékosán elhelyezett könyvek várják vevőiket, olvasóikat.

Ezekután mutatkoztam be Hohner kartársnak a földművesszövetkezet boltvezetőjének. Most már nyugodtan végigszemléltem a „portáját”. A rend és tisztaságon kívül szembetűnő, hogy minden egyes árucikken nagy betűkkel van felírva a fogyasztói ár. Zománcos táblák hívják fel a vevők figyelmét az árucsoportokra. A szép, választékos méteráru mellett a mezőgazdaság, a falu életéhez, munkájához minden kellék megtalálható itt, csak éppen egér és udvariatlanság nem.

Újra az utcát járom; most már érdekel nemcsak a boltos személye körül szállongó intrika, hanem az egész tagszövetkezet élete. A felvásárlóhely felé tartok, közben csatlakozom a járókelőkhöz. Kezdtem érdeklődni a szövetkezetük menetéről, a boltvezetőről is szó esett. így aztán megtudtam, hogy 1949-ben kérte meg a szövetkezet Hohner kartársat, hogy zárja be a szatócs boltját és jöjjön a szövetkezet boltjába, mert hát becsületes, jó kereskedőre van szükség. El is fogadta a meghívást és azóta a 28 000 forintos készletű bolt ma a háromszázötvenezer felé ballag. És a forgalom? a második negyedévi tervet e hónap 15-ével már teljesítette, így szép prémiumra számít. Szereti a falu lakossága elő-] zékenységéért, ő is szereti vevőközönségét, szereti a szakmáját és segíti a szövetkezeti mozgalom fejlődését.

A lakosságot a kilométeres gyaloglástól megkímélve, a földművesszövetkezet új kis boltot létesített. Hohner kartárs egyik tanítványa, aki most „szabadult” fel, lett az új bolt vezetője. Reméljük, amit a mestertől tanult, azt gyümölcsöztetni is fogja.

A felvásárlóhelyhez értünk. A kartársnő éppen a hazamé-, netele előtti szokásos takarítást végzi. Szép rend van nála is, van meggy, zölddió egy egész ládasor de még tojás is, amit természetesen ő vásárolt fel. Pontos nyitvatartási ideje van, így nem ökoz problémát a lakosságnak az értékesítés, ha valaki eladni akar, azt éjjel nappal átveszem —• mondja. Úgy vélekedik, a szövetkezet helyi vezetőivel együtt, hogy: „nem kell a boltost

szapulni1’ a tojásfelvásárlás miatt. Ez a munka rám tartozik és el is végzem becsülettel.

Kedves Cs É. cikkíró kartársnő, vagy kartárs!

Vásárló Ön is, én is, mint sok más. Néha megesik az is, hogy ballábbal „mászunk” ki az ágyból, vagy odaég a „babcsuszpeiz- nek’’ szánt rántás és a kozmás illat hatására még egy békés házasélét is hajótörést szenvedhet, de ennek igazán nem oka a léghuzat- iroda cugfékezője, de még a Pári földművesszövetkezet boltvezetője sem. Ne okozzunk magunknak, sem másnak felesleges gondot, mér get és bosszúságot Ilyen kis jelen-, téktelen felindulással a felettes hatóságot ne mozgósítsuk, ami nem utolsó sorban pár száz forint autóköltséget és napidíjat emészt fel.

I

Búcsúzóul azt indítványozom, hogy Luca napján ne varrjon, mert akkor bevárja a tyúkok... fene tudja miért, akkor nem tojnak, pedig hát épp azt kívánom, hogy legyen minél több tojása, várja a felvásárló kartársnő, nem gond a tojás értékesítése Páriban.

Balsai László