Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-29 / 152. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MAGYA III. évfolyam, 152. szám. MA 10 OLDAL, ARA 60 FILLÉR YIL ATKOZ AT a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásairól Ennivaló . A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi munkásparaszt kormány küldöttsége a Bol-, gár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására 1958 június 23—28 között baráti látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban. A Magyar Népköztársaság küldöttsége üzemekben, termelőszövetkezeti gazdaságokban, az ország különböző városaiba> és falvaibat látogatott el és mindenütt szívélyes és örömteli fogadtatásban részesült. Testvéri fogadtatásban részesült az egész bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság kormánya részéről. A magyar párt- és kormányküldöttség bulgáriai tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Nép- köztársaság kormányának küldöttségével. A tárgyaláson részt vettek: A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság eíső titkára, államminiszter, a küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai. A Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titkára, a nemzetgyűlés elnökségének tagja, a küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai. A rendkívül szívélyes és baráti légkörben megtartott tárgyalásokon a küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik életéről és tevékenységéről, országaik helyzetéről. Eszmecserét folytattak a két testvérpárt együttműködéséről, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről, a szocialista építés terén elért sikerekről és tapasztalatokról, s megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit. A két küldöttség megállapította, hogy a találkozásokon és megbeszéléseken megtárgyalt valamennyi kérdésben teljes egység és egyetértés nyilvánult meg. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt képviselői megállapították, hogy a kommu-, nista- és munkáspártok 1957 novemberében Moszkvában megtartott értekezletén elfogadott nyilatkozat és békekiáltvány helyessége és történelmi jelentősége igazolódott. A kommunista és munkáspártok testvéri közössége, valamint a Szovjetunió vezette szocialista tábor egysége tovább erősödött. A Magyar Szocialista Munkáspárt igen nagyra értékeli a Bolgár Kommunista Párt vezette munkásosztály és az egész bolgár nép sikereit. A Bolgár Kommunista Párt közelmúltban megtartott VII. kongresszusa, amely a szocializmus bulgáriai győzelmének jegyében folyt le, lelkesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt minden tagját, az egész magyar népet. A Bolgár Kommunista Párt a revizionizmus határozott elítélésével jelentősen hozzájárult a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocializ mus ügyéhez. A Bolgár Kommunista Párt üdvözli a Magyar Szocialista Munkáspártnak a népgazdaság és a kulturális élet fejlődésében, a dolgozó tömegek életszínvonalának emelésében elért nagy sikereit, valamint az ellen- forradalom maradványainak felszámolásáért, a magyar nép ellenségeinek és árulóinak, az imperializmus ügynökeinek megbüntetéséért folytatott következetes elvi politikát, a magyar igazságszolgáltatás által Nagy Imrére és csoportjára, a szocializmus és a magyar nép árulóira mért igazságos ítéletet. A bolgár nép szilárd elhatározottságának ad kifejezést, hogy megvédi népi demokratikus rendjét és szocialista vívmányait. A két testvérpárt elsőrendű feladatának tartja a revizionizmus, az (Folytatás a 2. oldalon.) Mintegy 450 vagon gyümölcsöt és zöldséget vásároltak fel eddig a megyében — továbbra is biztosítva van e tekintetben az ellátás A megye zöldség és gyümölcsellátása nagyrészben a szövetkezetek megyei értékesítő központján múlik. Ezért felkerestük Csapiáros Lajost, a központ áruforgalmi főosztály- vezetőjét, aki erről lapunknak a következő tájékoztatást adta: — Ismeretes, hogy az első zöldfőzeléknek való — a borsó — kevesebb termést adott, mint amire számítottunk. Ezért nem tudtunk annyit felvásárolni, mint amennyit szerettünk volna. Összesen 3000 mázsát vásároltunk fel, ami 100 vagont jelent. A megyei szükségletet mindmáig biztosítani tudtuk, ellenben kevesebbet küldtünk iparvidékekre, mint ameny- nyit vártak volna a megyétől. De ennek ellenére exportáltunk is zöld-, borsót, mintegy öt vagonnal — mondotta Csapiáros Lajos. Cseresznyéből és meggyből a tavalyihoz hasonlóan kielégítő "olt a A 3004-es kormányrendeletről tárgyal a Megyei Tanács VB a legközelebbi ülésén A megyei tanács végrehajtó bizottsága legközelebb szerdán délelőtt tart ülést, amelyen Walter János, a mezőgazdasági osztály vezetőjének beszámolója alapján megvitatják a 3004-es kormányrendelet végrehajtását és az azzal kapcsolatos feladatokat. Ezenkívül megvitatnak több egyéb problémát, köztük magánjellegű kérelmet is és döntenek sorsuk felett. termés. Ennek alapján a tavalyinál nagyobb volt a felvásárlás is. A tegnap reggeli jelentés szerint cseresznyéből és meggyből összesen 54 vagonnal vásároltunk fel. A meggy felvásárlása most is folyik. Exportáltunk is az említett két gyümölcsből, mégpedig cseresznyéből öt vagonnal, iiveg- meggyből — ami szokásos exportcikk — szintén öt vagonnal küldtünk Csehszlovákiába. Ugyanakkor exportáltunk tíz vagon cigánymeggyet is. Ezt azért fontos megemlíteni, mert Tolna megyéből még soha nem küldtek külföldre. Természetesen a megyei igényeket is kielégítettük és még a szezon tart, biztosítani is tudjuk a kiskereskede-, lem ilyenirányú áruellátását — mondotta. Néhány nappal ezelőtt megkezdődött az újburgonya felvásárlása is a megyében — Burgonyából mintegy háromszáz vagonnal vásároltunk fel, amiből kétszáz vagonnal exportáltunk. A felvásárolt mennyiség túlnyomó többségét Mözsről szállítottuk el. Tudtommal a belföldi szükségletet mindenütt biztosítani tudták, ugyanakkor mi is maximális mértékben kielégítettük a megyei fogyasztók igényeit. Az eddigi tapasztalatok alapján van-e biztosíték arra, hogy zöldségből és gyümölcsből egész éven át elegendő áll a kiskereskedelem rendelkezésére? — kérdeztük. — Mivel ismerem a helyzetet, ki merem jelenteni, hogy a megye zöldség- és gyümölcsellátását egész éven át biztosítani tudjuk, biztosítani is fogjuk. Ezen túlmenően pedig összességében felvásárlási tervünket is teljesítjük. Eddig ugyanis — a zöldborsó kivétem lével — mintegy 10 százalékkal több zöldséget és gyümölcsöt vásároltunk fel, mint az elmúlt év hasonló időszakában — fejezte be tájékoztatását Csapiáros Lajos. Értékes leletre bukkantak a szekszárdi levéltár munkatársai, ugyanis a Csapó család levéltárában megtalálták az 1764—65-ös országgyűlésről készített naplót. A napló írója eddig még ismeretlen. Arra következtetnek, hogy a vármegye valamelyik követének jurátusa készítette. A naplóban az 1764—65-ös ország- gyűlés vitáinak részletes leírását találhatjuk. A vita hű képet ad a vármegyék és Mária Terézia közötti ellentétekről, ugyanis Mária Terézia a hét éves porosz—osztrák háború után egy millió forintot akart megszavaztatni az országgyűléssel, de az országgyűlés csak 600 ezer forintot szavazott meg. Az 1046 oldal terjedelmű naplót latin nyelven, kézzel írták. w (Fotó: Janiin*) A könyv ünnepére Az elmúlt évekhez hasonlóan most is megrendezzük hazánkban a könyv ünnepi hetét június 29 és jú lius 6. között. Olyan időpontban történik ez, amikor íróink közül egyre többen hallatják szavukat, és a mai magyar művek, de a világirodalom legjobb alkotásai is a felszabadulás óta soha nem látott mennyiségben kerülhetnek az olvasni vágyók népes táborának kezébe. Olyan időpontban, amikor egyre szebb, jobb lesz életünk azáltal is, hogy népünk mindinkább nagyobb mértékben részesül a kultúra áldásaiban, és a művelődés kincseiből való rendszeres részesedés szerves része lesz életének. Egy ember élete rövid és mindenképpen csak egy élet. Pedig mindenkiben él a vágy, hogy megismerje a világot, az emberiség egész történelmét, más emberek gondolatait, érzéseit. Ez a tudásvágy, a környező világ megismerésének vágya az az igen fontos hajtóerő, mely elősegítette az emberiség haladását. E megismeréséhez, a tudás megszerzéséhez pedig minden időben legjobban a könyvek segítettek és segítenek hozzá. Gercen a nagy forradalmi demokrata igen szépen így fogalmazta meg a könyvekről véleményét: „A könyv az egyik nemzedék végrendelete a másik számára, a halott hősök tanácsa az utódoknak, akik most kezdik az életet, parancs, melyet a leváltott őr ad a helyébe lépő őrnek. Az emberiség egész élete egymást követő rétegekben rakódott le a könyvekben. Népek, emberek, államok pusztultak el, de a könyv életben maradt. A könyv együtt -nőtt fel az emberiséggel, benne jege- cesedett ki minden agyvelőt megrázó tudás és szívet megrendítő szenvedés. Az emberiség viharos életének hatalmas gyónása íródott mega könyvben, az a hatalmas önéletrajz, melyet világtörténelemnek nevezünk. A könyvben azonban nemcsak a múlt van, hanem olyan dokumentumokat is tár elénk, amelyek segítségével birtokba vehetjük mindazt az igazságot és erőt, amelyet másképp sokszor csak véres szenvedések árán találhatunk meg. A könyv így nemcsak a múlt történelme, hanem a jövő programja is. Ezért becsüljük meg a könyveket.” Vagy ahogy Arany János mondja a könyvről: „Hogy tévedt, sújtott embertársainak irányt adjon s erőt, vigasztalást.” Ha az ünnepi könyvhét változatos tartalmú, színes összetételű könyvei közt válogatunk, — mert a gazdag könyvanyag erre minden lehetőséget megad — emlékezzünk e szavakra, és mi is ezt lássuk a könyvekben, különösen pedig a szocializmus ügyét szolgáló írói alkotásokban. Valóban a könyvek embernevelő, társadalomformáló, a szellemi életet irányító hatását lépten-nyomon tapasztalni lehet. Ugyanis a remek szépirodalmi munkák, a jó szakkönyvek olvasása, a városokat, gyárakat, gépeket alkotó munkás, a földből ezernyi életet sarjasztó paraszt, a dolgozók egészségéért küzdő orvos, a mindig újat, szebbet, jobbat alkotó mérnök, a tudományok mézét az ifjú és felnőtt lelkekbe csepegtető pedagógus munkájában nemesedik leírhatatlan erővé válik, dolgozóink egyre növekvő kulturális szükséglete kielégítésének hatékony eszközévé. Látjuk ezt nagyon jól a mi megyénkben is, ahol több mint 30 000 ember olvas rendszeresen csak a közművelődési könyvtárakban és igényli hétről hétre az egyre nagyobb számban megjelent jobbnál jobb könyveket. Különösen most, amikor új társadalmunk építésében olyan nagy szerepe lett a kulturális nevelőmunkának, kétszeres szeretettel kell adóznunk e munka legfőbb fegyverének, a könyvnek. Amikor az ünnepi könyvhétre megjelent szépirodalmi műveket, Fodor József: Idők útján, Balázs Béla: Mesék a szerelemről, Becher. A búcsú, Erdős László: Levelek Bécsbe, Goda Gábor: A planétás ember és a többiek, Molnár Géza: Hullámverés, Szendrei József: Lesz még gyümölcs a fán, vagy Stendhal: Pármai kolostor, Hemingway: A folyón át a fák közé c. műveket, vagy a politikai, történelmi, nevelési, képzőművészeti, tudományos technikai és egyéb ismeretterjesztő munkákat nézegetjük, a könyvtárakból olvasásra megkapjuk, vagy éppen saját részünkre megvásároljuk, gondoljunk arra, hogy mennyit fejlődött hazánkban a könyvkiadás s kormányzatunk milyen nagy súlyt helyez könyvekkel való ellátásunkra. A mi megyénkben pedig ebből a szempontból még többet ígér a jövő év, amikor a könyvtárakat tanácsaink saját kezelésbe veszik és még jobban gondoskodnak könyvekről, folyóiratokról, könyvtári helyiségekről, felszerelésről, mint az a központi ellátás idejében történt. Biztosak vagyunk benne és az ünnepi könyvhéten nem feleslege* ennek hangot adni, hogy a helyi tanácsok a következő évben sajál anyagi erőfeszítéseik árán mindent elkövetnek, hogy megyénk valamennyi községében dolgozóink kulturálódási vágyát, könyvéhségét egy új, tartalmasabb könyvtári élet elindításával kielégítik. Legyen az ünnepi könyvhét a t anácsosításra való felkészülésnek i* nagy segítője, melynek sikeres megvalósítása után megyénk dolgozói az új jó könyvekkel, a szépen felszerelt községi könyvtárakban is egyre többet kapjanak a művelődés forrásának tiszta, friss vizéből. DR. MÁTÉ GÉZA megyei könyvtárvezető
