Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-27 / 150. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS III. évfoljjm, 150. szám. ARA: 50 FILLÉR » Péntek, 1958 június 27. Bátoszéhen hallottuk... Befejezték az ősziárpa aratását a Bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben. A gyors munkát a kévekötő aratógépek jó munkájának köszönhetik a tsz tagjai. Az aratógépek nyomában a várdombi gépállomás traktorosai a tarlóhántást és a másodnövények vetését végzik. A learatott árpa helyébe másodnövénynek napraforgót vetnek zöldtrágyázás céljára és siló- kukoricát az állatállomány részére. A Búzakalász Termelőszövetkezetben az idén négyszer kapálták a ku koricát, a napraforgót háromszor, a burgonyát pedig kétszer „töltögették.” A kiváló talajmunka következtében néhány napon belül a tsz kukoricáján már a „címer’’ megjelenése várható. * A községfejlesztési alapból ebben az évben 5000 forintot fordítanak Bátaszéken a községi könyvtár fej-, lesztésére. Az olvasottság növekedése szükségessé teszi, hogy a jövő évben újabb 15 000 forint értékű könyvvel bővítsék a könyvállományt. Megváltoztatják a bátaszéki piac helyét. Ugyanis eddig a piac a Fő utcán volt s akadályozta a közlekedést. A tervek szerint az 1848-as emlékmű mögé telepítik a piacot. Az emlékmű mögé park és gyermek- játszótér létesítését is tervezik. * A bátaszéki lakosok víztársulatot szerveznek. A társulathoz a lakosságnak eddig már 55 százaléka csatlakozott. A társulás célja, hogy az egész község területén közös erővel vízhálózatot létesítsenek. A vízháló-, zat létesítéséhez a társadalmi munkán kívül családonként 700—800 forinttal kell hozzájárulni a bátaszé- kieknek. A lakosok a pénz hozzájárulást. részletekben fizetik. Hatalmas víztoronnyal tervezett korszerű vízhálózat, amely előreláthatóan még a>* 1959-es évben elkészül, a tervezés szerint kétmillió forintba kerül. A szekszárdi művelődési ház előadásai e hónap végén A Szekszárdi Városi Művelődési Ház nyári programjában még két előadás szerepel június hónap végére. Június 29-én a balettanfolyam évzáróját rendezik a művelődési ház színháztermében. Az előadás az eddigieknél is színvonalasabbnak ígérkezik, hiszen az elsőéves növendékek is most már egy egész év munkáját tudják bemutatni. Uj, értékes könyvek a gerjeni könyvtárban A községi könyvtár könyvállományának bővítésére 2000 forint támogatást adott a gerjeni tanács a községfejlesztési alapból. Ebből az összegből Horváth Ferenc pedagógus, a könyvtár vezetője 96 kötet könyvet vásárolt Budapesten. Az értékes könyvek között szép szám mai szerepelnek magyar klasszikusok művei — többek között Mikszáth, Móricz, Jókai sorozat és külföldi írók könyvei is. A könyvállomány bővülése nyomán növekedett a könyvtár forgalma is. Kedden délután — ilyenkor van kölcsönzés — nagy számmal látogatják fiatalok és idősebbek is a könyvtárat. Június 30-án a Sörkertben rendezi a Városi Művelődési Ház „Piros duplán fizet" című kabaréműsorát. A műsorban fellép Kabos László („vörös Kabos”) és Madaras Vilma. Mindketten a Vidám* Színpad művészei. A zongorakíséretet Ötvös Marcell látja el. Közreműködik a Városi Művelődési Ház 11 tagú tánczene- kara is. Kasza alá érett a gabona szerte a megyében s mindenütt javában folyik az aratás. A paksi járás na-, gycbbik részében már végeztek is az őszi árpa aratásával. Ugyanígy a szekszárdi járás felső részén is. A tengelici Petőfi Tsz-ben például 170 holdon aratták le az őszi árpát és mindjárt megkezdték a kenyérgabona aratását is. Ebben a szövetkezetben teljes egészében géppel aratnak. Itt adunk hírt áriról is, hogy a gépállomások teljes kapacitással dolgoznak a földeken. Szűcs Géza várdombi gépállomás traktorosa — aki tavaly első volt az aratógépkezelők versenyében — szerdán estig 60 holdról aratta le a gabonát. Olvasói megbeszélés a könyvtárban Jankovich Ferenc Kossuth-díjas író és Oláh László író, július elsején az ünnepi könyvhét alkalmából Szekszárdra látogatnak és délután 6 órakor a Megyei Könyvtár olvasótermében olvasói megbeszélést tartanak. Ennek során ismertetik irodalmunk jelenlegi problémáit és saját műveikből adnak elő. A Megyei Könyvtár rendezvénye iránt máris nagy az érdeklődés. Az őszi árpa holdankénti termésátlagát illetően is érkeztek hírek. A harci Petőfi Tsz kombájnnal aratott őszi árpáján 13 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. A szedresi Serne- vál pedig 18 mázsa árpát takarított be egy holdról. A termelőszövetkezetekhez hasonló an az állami gazdaságokban is beindult az aratás. Tegnapi jelentés szerint eddig 751 holdról takarították be a gabonát, aminek a felét kombájnnal aratták, csépeltek. Itt a termésátlag 13 mázsa 84 kiló holdanként. összegezve: A sokszáz kasza mellett mintegy 60 kombájn és 120 aratógép kezdte meg“ tégnap reggel a munkát szerte a megyében a gabonaföldeken. Hatvan kombájnnal és százhúsz aratógéppel dolgoznak a gabonaföldeken Csinytevők A vasúti kocsi kupéjában négyen ültek. Fiatalok, valamennyi fiú. A fiatalsággal járó vidámság tölti be a kupét. A legszőkébbik viszi a szót. A többi hallgat, majd felkacag, biztosan valamelyik csínytevését meséli. A mesét új felszálló zavarja meg, de csak egy percre, mert a fiúk nem figyelnek rá különösképpen. Nem zavartatják magukat akkor sem, amikor a nénike letelepszik melléjük. De a néni — idősebb emberek szokása szerint — beszélgetni kezd. Elmondja, hogy a városba utazik, s bort visz. Később kiderül az is, hogy rendszeresen „üzletel” a borral. — Jó is az, — mondja a néni, aztán gondol egyet s nagyot húz a fonott üvegből. Úgy látszik kedve kerekedik az iváshoz, mert néhányszor megismétli. Nem is ritkán. Csak az egyik üvegből, a kisebbikből, amit valószínűleg saját magának hozott az útra, mert a nagyobbik sértetlenül várja, hogy rendeltetési helyére érkezzék. Egyszercsak elnyomja az álom. A fiúk egyre gyakrabban nézegetnek az öregasszony felé. Hallgatnak. Látszik, azon törik a fejüket, hogyan kóstolhatnák meg ők is a sokat dicsért nedűt. Hiába a nagy erőlködés, semmit sem tudnak kisütni. Alagúton halad át a vonat. Teljes sötétbe borul a kupé. Az orra hegyéig sem lát senki. Ekkor a néni kiáltása töri meg a csendet: — Jaj, a szemem világa! Nem látok! Hirtelen ébredve az álomból, nem tudta, hogy alagútban járnak, azt hitte, egyik pillanatról a másikra megvakult. A fiúk rögtön látták, hogy itt a „nagy alkalom”. Most, vagy soha. — Csak nem? Szegény néni! De milyen szerencséje van, hogy éppen velünk utazik. Mert mi orvostanhallgatók vagyunk. Csak csinálja azt, amit mi mondunk. Először is hunyja be a szemét. Erősen. De ne tessék kinyitni, csak ha mi mondjuk. Addig elvégezzük a „műtétet”, — hadarta egyik fiú. Es ezzel maszírozni kezdte az öregasszony szemét vízszintes, függőleges és minden elképzelhető irányban. Közben a korsó kéz- ről-kézre vá.ndorolt... Amikor már végképp kiürült a bütykös, megszólalt a „műtétet” végző fiú: — Hát akkor tessék megpróbálni. Ilyen nehéz „műtétet” már igazán régen láttam. A néni megpróbálta kinyitotta szemét, „csodák csodája”: újra látott. — Jaj aranyos doktor úr ... csakhogy újra látom ezt a gyönyörű világot... mivel hálálhatnám meg? — Meghálálta azt már nénikém! — kacagnak fel a fiúk, s mindannyian szedik cókmókjukat, hogy a vonat másik végébe költözzenek. SCHMIDT EDIT Munkában a pártaktivák A Dombóvári Járási Pártbizottság széleskörű aktíva felhasználásával nagyarányú kutató munkát fejt ki a járás falvaiban. Brigádokat hoztak létre, amelyek megvizsgálják a községek gazdasági, poli- itikai helyzetét, a pártszervezetek 'tevékenyíségét,' a tömegszervezetek munkáját, a tanács tömegkapcsolatát. Ezen belül külön témaként vizsgálják meg a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai helyzetét. A széleskörű munkában a szegény- és középparsztok egymáshoz való viszonyáról, valamint az osztályellenség 'tevékenységéről is tájékozódnak. A falvakban végzett munka a befejezéshez közeledik — a tapasztalatokra későbbi időpontban lapunkban is visszatérünk. A járási pártbizottság azt is tervezi, hogy megvizsgálja a járásban lévő munkások helyzetét. Erre mintegy két hónapi munkát fordítanak. A brigádokban, amelyek a munkát végzik, pártbizottsági tagok, közgazdászok, valamint pedagógusok is részt vesznek/ Természetesen e nagy munkában a járási pártbizottság több pártonkívüli dolgozó segítségét is igénybe veszi. Községi tanácsaink készülnek a könyvtárak tanácsosítására Számos községi tanács, így a ko- csolai, szakcsi, döbröközi, pincehelyi, iregszemcsei, tolnai, tengelici, bátaszéki, nagymányoki több mint 20 ezer forintos költségvetési hitellel, ezenkívül községfejlesztési támogatással kívánja szolgálni a jövő évben a jobb könyvtári munkát. ■ ■ Öntözéses legelőgazdálkodást terveznek a paksi járásban Madocsán vetődött talán fel először még 1954-ben, hogy az állat- tenyésztés fejlesztése érdekében több legelőre volna szükség. Mivel a földet nagyobbítani nem, de a hasznát növelni lehet, ezért kapott lábra az öntözéses legelőgazdálkodás gondolata. — Miért ne lehetne a Duna vizét erre felhasználni? — gondolták a gazdák. A megvalósítás azonban abbamaradt, csak a gondolat élt és él ma is. Sőt terjed, mert ilyen vélemények Gerjenben és Pakson is elhangzottak. Erre figyelt fel a Hazafias Népfront járási bizottsága és ennek nyomán alakult ki egy járási vízhasználati társulás megalakításának terve. Mindez még a kezdeti stádiumban van, de a községi népfront-bizottsági tagok már beszélgetnek róla a gazdákkal és ha vállalkozók lesznek e nagy terv végrehajtására, az ősszel társadalmi munkával és állami támogatással megkezdődhet a munka. Négy holddal növelték Közép-Enrópa legjobb komlótermő telepét Megyénkben először az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban próbálkoztak a komló telepítéssel és termesztéssel. 1954 óta a komló termesztés fokozatosan fejlődött s az elmúlt évben például holdanként 5 mázsa 60 kiló szárított komlótermésben mutatkozott meg. A szakemberek szerint ez a rekordtermés még Közép-Európában is egyedülálló. Tavaly még 10 holdon termeltek komlót az idei évben azonban újabb 4 holddal növelték. „Lassabban, vigyázz, potyog!!!” — visítja egy vékony kis hangocska. A hang irányába fordulva egy kétkerekű kocsit pillantok meg tele rongy és papírhulladékkal. Egy erősebb pirospozsgás, tömzsi kislány és egy 10 évesnfek látszó fiú képezi a húzóerőt a kisfogat hosszú rúdjá- nál. Hátul van az „anyagfelvigyázó”, ö olyan hangos. Folyton figyelmezteti társait, ha veszély van, „vigyázz potyog”. S most, mikor megpihennek megkérdem tőlük hová igyekeznek. — O hát a bácsi nem is tudja, ide a MÉH-be, hadarja pihegő mellel a bamaképű fiúcska és közben megtörli egy gyors mozdulattal kilógó inge sarkával izzadságcseppektől gyöngyöző homlokát. Miért gyűjtitek a papírt és ezt a sok ócska rongyot. Ezt már nem lehet használni semmire sem, teszem fel a kérdést. — Először is úttörőkötelességnek tartjuk a gyűjtést, másodszor pedig a sok hulladékból új füzeteket könyveket készítenek — s kezével hadonászva magyarázza a pirosmasnis értelmes „anyagfelvigyázó”. Még pénzt is kapunk érte, én focit fogok venni, már van 52 forintom —vágja ki egyszuszra az eleven fiú. A lányok nem nyilatkoztak a pénz fel- használásáról. Felcihelődnek ... nem tartóztatom fel őket. Zökkenve indul el a hulladékhegy. Jóleső érzéssel nézek utánuk... Úttörők vegyetek példát bonyhádi pajtásaitoktól. lb.) Tűz az őcsény—szőlőhegyi kul túr-otthonban Június 25-én éjjel két órakor tűz ütött ki az őcsény-szőlőhegyi kul- túrotthonban. A tűz egyik belső helyiségben keletkezett. Elégett több sportfelszerelés, lemezjátszó, hangerősítő, asztalok, székek, ajtók, ablakok és a helyiség felett mintegy 20 négyzetméternyi födém és tetőszerkezet. A tűz oltásához nyomban hozzáláttak a szőlőhegyi önkéntes tűzoltók, majd az állami tűzoltóság is segítségükre sietett, s így közös erővel mintegy másfélórai megfeszített munka után sikerült megfékezni és eloltani a tüzet, a nagyterem és egy másik helyiség így épségben maradt. A kár így is jelentős, hiszen az elégett felszerelés értéke mintegy 20 000 forint és a becslések szerint a helyreállítás körülbelül 50 000 forintba kerül. A tűzeset okának megállapítására a rendőrség megindította a nyomozást. i
