Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-26 / 149. szám
TOLNA MEG* VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 149. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 június 26. Kiváló gabonatermést takarítanak be a Sárközi Állami Gazdaságban Dobi István elvtárs Is résztvett a tolnai óvodai ünnepségen Bensőséges ünnepség és találkozó keretében ünnepelték megyénk óvónői tegnap, június 25-én Tolnán az első magyarországi óvoda létesítésének százharmincadik évfordulóját. Június 1-én volt 130 éve, hogy 1828-ban Brunswick Teréz „Angyalkert” néven óvodát, vagy ahogy abban az időben hívták, kisdedóvót létesített Budán. Alig néhány hónappal, legfeljebb évvel, később — 1828 és 1830 között, erre nincsenek pontos adatok — Tolnán is létesül óvoda. Brunswick Teréz a fellelhető adatok szerint 1841-ben személyesen is meglátogatta az óvodát, amelynek munkájáról elismeréssel nyilatkozott. De ezen az ünnepségen nemcsak az első tolnai óvodáról emlékeztek meg a megjelentek, hetven óvónő és meghívottak, hanem arról is, hogy az országban, de feltehetően Közép-Európában is elsőnek létesült óvónőképző a Tolna megyei Belac községben, amelyet 1837-ben Tolnára helyeztek át. Itt is működött 1841-ig, amikoris Pestre helyezték át. Az első tolnai óvoda vezetője Warga István volt, aki később az óvónőképző igazgatója is lett. A tolnai óvoda ebben az épületben 1955-ig működött, ebben az évben azonban, mivel a hely kicsinek, az udvar szűknek bizonyult, a Kossuth Lajos utcába helyezték át sokkal tágasabb és szebb környezetbe. Lapunk június 15-i számában közöltük Géczi Károlynak, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága fő- agronómusának nyilatkozatát a Tolna megyei Állami Gazdaságok várható terméseredményeiről, A megyei fő- agrcrtómus a többi között kijelentette, hogy a Sárközi Állami Gazdaságban mutatkozik A LEGJOBB GABONATERMÉS AZ IDÉN, mintegy 60—70 százalékkal többet takarít be az állami gazdaság, mint a sárközi egyéni parasztok. Ezt a megállapítást sokan — még a Sárközi Állami Gazdaság vezetői is — irreálisnak tartották. Sőt a cikk megjelenése után az állami gazdaság szakemberei, majd hogy nem túlzott optimizmussal vádolták Géczi Károlyt. S amit „jósolt” mégis igaz. Ima erre néhány bizonyíték: A Sárközi Állami Gazdaság közel 10 OOO holdas határát járva, bárki megállapíthatja; gyönyörű minden. Az egyéni parasztok nap mint nap csodálattal és még mindig tartózkodóan ki is jelentik, hogy a föld megművelése, a termés — most is, mint az elmúlt évben már annyiszor — a nagyüzem fölényét igazolja. Farkas József hét holdon gazdálkodó decsi dolgozó paraszt szavait idézve: „Az állami gazdaság nagytáblái- rcl tcbb mint mégegyszer annyi gabonát takaríthatnak be, mint az egyéniek a kispareelláról. Nem kell messze menni, hogy erről meggyőződjenek. Itt van az én búzám, meg kell csak nézni milyen ritka, milyen kis, kalásza van. Nagyon elégedett leszek, ha a búza hat mázsa hcldankénti átlagot ad. Az őszi árpa valamivel jobbat mutat, itt várok 8—10 mázsa átlagot’’ — mondotta. Ma már a tények — melyeket nem lehet megmásítani — a következőképpen igazolják Farkas Józsefet és a nagyüzem fölényét. Az állami gazdaság őcsényi üzemegységében hétfőn megkezdték az őszi árpa aratását. Kedden délig kombájnnal 5 holdról takarították be a szemet. Csonka Károly agrármérnök, az üzemegység vezetője kiszámította és elmondotta, hogy az 5 hold 128 mázsa szemet adott. Ez megfelel HUSZONÖT MÁZSA HATVAN KILOS HOLDANKÉNTI ÁTLAGTERMÉSNEK Ez az edemény még optimális időjárás mellett is jó, az idei viszonyok mellett pedig kiváló, mondhatni rekordtermés. Az első eredmény tehát már megvan, Az állami gazdaság szakemberei azonban még mindig tartózkodóak, szerények, mindenkinek azt mondják 15—16 mázsa lesz az állami gazdaság gabcnatermési átlaga. — Ez biztos, hogy meglesz, amivel mi nagyon elégedettek vagyunk. Ha több lesz, az csak jól jön, de nem szeretünk semmit előre elkiabálni — mondotta Osztermajer János, az igazgató. Ennyit a gabonatermésről. Külön kell szólni a szőlőről. Az állami gazdaságnak ugyanis van 60 hold nagyüzemi termő szőlője. Ez ma rekord- termést ígér A több évtizede szőlő- termeléssel foglalkozó Szíjártó János, a gazdaság szőlésze szerint, ilyen terméskilátásra nem emlékszik. Ha nem lesz jégverés, egy holdról 50 mázsa szőlőt takarítanak be. A tavalyi alig több mint 30 mázsa volt, amiről elkönyvelték, hogy ebben az évtizedben a legjobb termés volt. Persze, itt meg kell említeni azt is, hogy kifogástalan szakszerűséggel gondozzák a szőlőt. Állandóan porozzák, mindig tisztántartják, s mihelyt a percnoszpóra veszélytől tartani lehetne, azonnal permetezik. Mindazt, amit a fentiekből elmondottunk, egy tapasztalatcsere-látoga-. tás alkalmával megállapították a sárközi egyéni parasztók és a termelő- szövetkezetek képviselői is. CSAK DICSÉRNI TUDTÁK A NAGYÜZEMET, az állami gazdaság szakembereit és azokat a munkásokat, akik dolgoznak a földeken Meg is érdemlik a dicséretet, hiszen a Sárközi Állami Gazdaságban takarítják be a legjobb gabonatermést az" idén, ami nemcsak megyei, de országos viszonylatban is kiemelkedő. Vasutas Napi előkészületek Bétaszéken Egy hónap múlva tartják csak meg a vasutas napot, de máris megkezdték Bátaszéken az előkészületeket. A több éves hagyomáSi keres kötői©versenyt rendezett Tolnán a Vöröskereszt A Vöröskereszt megyei titkársága a bonyhádi és szekszárdi járási Vöröskereszt alapszervezetek (tagjai részére Tolnán kötözési versenyt rendezett. A verseny keretében az elsősegélynyújtásból elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt jártasságról kellett tanúságot tenniük a részvevőknek. A versenyben 33 vöröskeresztes tag vett részt. Egyénileg Horváth Józseíné, a szekszárdi Patyolat dolgozója, a szekszárdi alapszervezet tagja lett az első, a második helyen Szabó Imre decsi vöröskeresztes tag végzett. Harmadik lett Kovács István, Decs. A csapatok versenyében a legjobb teljesítményt a decsi csapat •nyújtotta, a lehetséges kilencven pontból 88-at ért el. Külön dicséretet érdemelnek még a ibonyhád- varasdi alapszervezet tagjai. Társadalmi munka niséuánán Az idén 600 méter hosszúságban építettek betonlapos járdát Alsó- nánán. A járdaépítés nagyrészét a falu lakói társadalmi munkával végzik. Eddig mintegy 28 000 forint értékű társadalmi munkát fordítottak a járdaépítésre. A tervezett további 400 méter hosszú járda építésében is nagy szerepet szánnak majd a társadalmi munkának. Az idén összesen T000 méter hosszú új járda épül Alsónánán és ezáltal a saráról hírneves falu arculata megváltozik. A legelők fogasolását is társadalmi munkával végzik az alsóná- naiak. A Kossuth és a Dózsa György utca fásítását és a kultúr- ház társalgójának építését szintén társadalmi munkával akarják megoldani az alsónánai KISZ fiatalok. Egy újítás révén egy év alatt 45 ezer forintos megtakarítás Lapunkban egy hónappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a Duna- földvári Cipész Kisipari Szövetkezetben tervet készítetitek arról, hogy milyen módon kívánnak takarékoskodni. A terv megvalósítása révén már ezideig is több ezer forint értékű új anyagot takarítottak meg hulladék felhasználásával. Juhász Istvánnak, a szövetkezet elnökének tájékoztatása szerint a szövetkezet egyik tagja olyan újítást nyújtott be, amellyel évenként 45 ezer forintos megtakarítást lehet elérni. A gumicsizma bélésrögzítő szalagot eddig új méteráruból, kenő- masszával lekenve készítették. Az újítási javaslat szerint a bélésbe be akasztható hulladéklemezből készített és hulladék gumival összekötött kettő darab bélésrögzítő kapocs ugyanazt a célt, hasonló eredménnyel szolgálja. Az újítást alkalmazzák a termelésben. nyokhoz híven, az idén is a vasutasok kimagasló termelési sikereket akarnak elérni augusztus 10- ig. Április elseje óta tart az a munkaverseny-szakasz, mely a vasutlas napon fejeződik be. Több ezer forint jutalom vár a verseny első helyezettjeire. Jelenleg még nem lehet megállapítani, hogy a vaisútállomás melyik brigádja a legesélyesébb a pénzjutalomra, de Fellegi János, a Marinkovics, Zá- dori és a Hajas brigádok elsőszámú esélyesként állnak a verseny élén. A tejfeldolgozó ipar /te % /' < * /> H ^ ■ egyik legjobb munkását örökíteti meg a fényképezőgép. Friedrich Sár dcrné, a Kölesdi SajtUzemben dóig« zik. A tejfeldolgozás minden munkí folyamatát ismeri, s ha az átvéte hez, vagy a sajtkészítéshez, vagy aká a kannamosáshoz állítják, mindenül megállja helyét. Friedrichnét megbi csülik munkatársai, szeretik a cser des, szorgalmas asszonyt. I Délelőtt fél 12 órakor a községi kultúrotthon nagytermében került sor a díszünnepségre és a legkiválóbb Tolna megyei óvónők találkozójára. A színpad fölött helyezték el a lánglelkű asszony, a nagy előd, Brunswick Teréz arcképét. De az ünnepséget megelőzően a Tolna— Mözsi vasútállomáson száz mözsi óvodás száz szál piros szekfűvel fogadta, az érkező vendégeket. Az ünnepségen hetven Tolna megyei óvónő jelent meg, résztvettek megyénk állami és társadalmi életének vezetői és a tolnai dolgozók képviselői. Orosz György községi tanácselnök megnyitója után Hunyadi Károly elvtárs, a Tolna megyei Párt Végrehajtó Bizottság tagja, a Hazafias Népfront megyei titkára tartott ünnepi beszédet. — Ma, amikor a Tolna megyei és országos óvodai nevelési eredményekről beszélünk, mindenekelőtt a nagyszerű asszonyról, Brunswick Te- rézről kell megemlékeznünk. Arról, hogy az ő munkájának eredményei hogyan gyümölcsöztek a mi jelenünkben, a mi megyénkben is — mondotta bevezetőben Hunyadi elvtárs. Ezután részletesen beszélt Brunswick Teréz munkásságáról, majd arról, milyen hatalmas eredményeket ért el óvodai nevelésünk, különösen a felszabadulás óta. Beszélt arról, hogy a pedagógusoknak és az óvónőknek nemcsak a gyerekek neveléséből, hanem az egész község társadalmi életéből ki kell venniük részüket. Beszédét így fejezte be: — Az a célunk, hogy a mi gyönyörű szocialista jövőnkért mindent megtegyünk munkában és áldozatban. A párt és a pedagógusok munkája nyomán a szemünk láttára születik az új magyar falu. És ebből a munkából nem lehet kimaradni, ebben a munkában, a lelkesítő feladatok megoldásában mindannyiunknak részt kell vennünk, s minden nevelőnk részt is vesz. Hunyadi Károly elvtárs nagy tapssal és lelkesedéssel fogadott beszéde után az emléktábla felavatására került sor, amelyet azon az épületen helyeztek el, amelyben az első tolnai óvoda működött. Rövid ünnepség keretében Bősz József a Tolna megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője leplezte le az emléktáblát, majd Takács Mihályné, a Megyei Nőtanács elnöke helyezte el a nőtanács koszorúját. Tolna dolgozói a kultúretthonban ünnepi díszebéden látták vendégül a megjelent óvónőket. Ezután került sor a tolnai óvodások előadására. Dobi István elvtárs megtekintette a tolnai óvodások előadását Közben kedves vendége érkezett az óvónőknek és a megjelent tolnai dolgozóknak. Megérkezett Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke is. aki a tolnai Alkotmány Termelőszövetkezetben tett látogatást, de megtekintette az óvodások előadását. D-'bi elvtársat nagy lelkesedéssel fogadták a megjelentek. Az óvodások virágcsokorral köszöntötték. Dobi elv társ az előadás után elismerésének adott kifejezést. L. Gy. Á Paksi Konzervgyár életéből Még az idén elkészül az új raktár és a velőtároló Kétmillió-hétszázezer forint értékű beruházást végeznek el az idén önköltségcsökkentési bankhitelből a gyárban A másfélmilliós költséggel épülő, száz vagonos vasbeton velőtároló munkái már szépen haladnak, a kőművesek a szigetelőfalazatnál elérték a falegyent, rövidesen megkezdik a betonozást is. A mintegy 150 vagonos befogadó- képességű .raktárhoz folyamatosan ! érkeznek az előregyártott alkatré- 1 szék. A múlt hét végén elkezdték a munkát a raktár építésénél is. Mindkét létesítmény még az idén elkészül. Napi két vagon cseresznye- befőtt A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt gyenge volt a borsótermés, ezért a gyár zöldbcrsófeldolgozási tervét nem tudja teljesíteni. A kiesést most más árukkal akarják pótolni, elsősorban cseresznyével és meggyel, valamint savanyúsággal. „Teljes gőzzel" folyik a. cseresznye-feldolgozás, á gyárnak mind a két béfőttkonyhá- ján. Naponta két vagon üveges cseresznye-befőtt kerül a gyár raktáraiba. Csemegeuborka-gyártás Faddon. A faddi paprikaféldolgozó üzemben — amit paprikafeldolgozásra csak ősszel szokott használni a kalocsai vállalat — ideiglenesen csemege- uborka feldolgozásra rendezkedett be a Paksi Konzervgyár. A napokban fejezték be a sterilizáló berendezés felszerelését és rövidesen meg is kezdik a csemegeuborika konzerválását. Mintegy ötven vagon csemegeuborka feldolgozására számítanak, aminek zöme angol exportra kerül. Üj készítmények — meggyből A most beérő — és igen bőséges termést ígérő — meggyből nem csak a „hagyományos’’ gyártmányokat fogják készíteni, hanem néhány új cikket is. így például két és. fél vagon szeszes meggyet gyártanak majd, amit a cukorka- és csokoládéipar használ fel, ezenkívül mintát készítettek a belkereskedelmi szervek részéi-e rétesmeggyből, amit kima-, gezva, saját levében, dobozokban tesznek el. Amennyiben a kereskedelem rendel belőle, úgy ebből az új cikkből is gyártanak.
