Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-03 / 129. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 1958 június 3. Szalonfai János eljutott a párthoz Szalontai János, a csibráki népfront bizottság elnöke (a baloldalon levő) munka közben. Egy kocsikerékre húzzák éppen az agykarikát. A kovács naphosszat verte a va­sat, szekereket reparált az erdő- gazdaság műhelyében. Azok közé az emberek közé tartozott, akik csak a munkájukkal törődnek, amit rábíznak, rendesen elvégzik, a po­litizálást, a közügyek intézését vi­szont másra bízzák. Az emberek becsülték, szerették Csibrákon. Né­ha talán hiányzott is neki, várta, hogy hívják valahova, megkérdezik a véleményét, de nyomban el is hessegette magától ezeket a gondo­latokat. — „Bizonyára azért nem hívnak, mert a vezetők az idetele­pültek közül kerülnek ki, és én pe­dig itteni születésű vagyok” — gondolta magában. így aztán — ne­hogy tolakodásnak vegyék — ő sem ment sehova, senkihez, pedig ma­gában ő is véleményt alkotott a vi­lág folyásáról. Végül ő maga csodálkozott a leg­jobban, amikor tavaly ősszel meg­hívták egy gyűlésre, amelyen a községi népfrontbizottságot válasz­tották újjá. Mivel meghívták ter­mészetesnek tartotta, hogy elmen­jen megtudni, kiket választanak meg, hiszen újságot olvasott, rádiót hallgatott, tudta, hogy milyen je­lentősége van egy község életében a népfrontbizottságnak. Amikor az elnökség tagjait vá­lasztották, megemlítették az ő ne­vét is. A gyűlés résztvevői úgy ta­lálták, hogy neki is helye van a bizottságban. Megválasztották el­nökhelyettesnek, majd nem sokkal azután, hogy az elnök különböző okok miatt lemondott, őt tették meg elnöknek . így lett Csibrákon a népfrontbi­zottság elnöke Szalontai János, az erdőgazdaság kovácsa. És elsősor­ban az ő érdeme, hogy a téli esték nem múltak el nyomtalanul a köz­ségben. Egymást váltogatták a kü­lönböző ismeretterjesztő mezőgaz­dasági, természettudományi, egész­ségügyi, politikai előadások, ame­lyek minden egyes alkalommal nagyszámú érdeklődőt, hallgatót vonzottak. Fellendült a népfrontbizottság tevékenysége, amelyben Szalontai Jánoson kívül része van a bizottság többi tagjainak, pedagógusoknak, tsz-tagoknak, egyéni parasztoknak Dombóvárott és általában minden olyan lakott helyen, ahol nagyobb üzemek vannak, az üzemek kultu­rális tevékenysége figyelemreméltó. Éppen ez a tény teszi szükségessé azt, hogy néhány szóval megemlé­kezzünk a vasutasok kultúrotthoná- nak munkájáról. Mint üzemi kultúrotthon, a cél elsősorban a vasutasok kulturális igényeinek kielégítése, szórakozta­tása, nevelése. A kultúrház többé- kevésbé ezeket a feladatokat — annyi más mellett — sikeresen old­ja meg. Néhány fiatalemberrel beszélget­tünk a vasútállomáson, akik azt ál­lították, hogy a községben nincs szó­rakozási lehetőség, a két kultúrház között —< járási és vasutas — állan­dó ellentétek vannak. Vizsgálataink nyomán csak részben adhatunk iga­zat az ilyen nézetet vallóknak. Egy rövid újságcikkben alaposan elemez­ni egy közel húszezer lakost szám­láló község kulturális munkáját nem lehet. Írásunknak nem is az a cél­ja inkább az, hogy bemutassuk mi­lyen lehetőségek vannak a kultúr- munka megjavítására, mit tettek eddig a munka megjavítása érdeké­ben. Az {általános iskolahálózat év­ről évre jobban teljesíti feladatát. Különösen az államosítás óta el­telt tíz esztendőben folyt jó mun­ka. Ennek ellenére azonban még mindig vannak, akik nem végezték el az általános iskola VIII. osztá­lyát. S rajtuk kívül számosán van­nak termelő munkában résztvevők, akiknek eddig nem állt módjukban középiskolai tanulmányokat foly­tatni. Ezen az 1958—59-es tanévben csakúgy, mint az előző esztendők­ben a dolgozók esti tanfolyamszerű és levelező oktatásba való bevoná­sát vették tervbe a művelődésügyi szervek. Az érdeklődőket az aláb­biakban tájékoztatjuk az iskoláz­tatás módjáról: Középiskolák: Esti tanfolyam kö­zépiskolai oktatásban megyénkben is. — Pedig nem is olyan könnyű ez a tevékenység — mondja be­szélgetésünk során Szalontai János. — A népfront hatalmas mozgató­erő a párt és az egyszerű emberek között, az ifjúság, az asszonyok kö­zött, mindenkinek emberi köteles­sége a társadalom, a szocialista épí­tés vívmányait előbbre vinni. A népfrontnak meg kell találni az utat, amely az embereket elvezeti ahhoz, hogy együttes erővel dolgozzanak a párt célkitűzéseinek megvalósítá­sán. Szalontai János kovács, aki egy évvel ezelőtt még nem foglalkozott politikával, ma már tagjelölt a pártban. Februárban ezzel fordult Hajnal Lajos elvtárshoz, az akkori községi párt titkárhoz: — Szeretnék belépni a pártba. Úgy érzem töb­bet tudnék tenni, ott érzem a he­lyem ... A népfrontbizottság terveiről, el­képzeléseiről beszélgetünk Szalon­tai Jánossal. — Most, a sok munka miatt havonta csak egyszer jövünk össze, az embereket most nagyon Kevés üzemi kultúrotthonunk van, ahol rendelkeznek filmvetítő berendezéssel. A dombóváriak — szerencséjük mellett — szerencsét­lenségére éppen ez a filmvetítő be­rendezés okozza a legtöbb bajt. Ál­landó nézeteltérések vannak a nagy filmszínház és a kultúrotthon veze­tői között. A MOKÉP nem tartja be a megállapodásokat, műsorpolitiká­jával lehetetlenné teszi a kultúrházi mozi programját. Régi filmeket ját­szanak és éppen ezért sok esetben alig néhány néző van csak az elő­adásokon. A kultúrház vezetőjének, Tolnai Lajos elvtársnak és a vasuta­soknak is az a véleménye, hogy meg lehetne oldani az együttműkö­dést a két filmszínház között, tervet kidolgozni, hogy a nagymozi szün­napján olyan filmet játszanak, ami a közönséget vonzza. A mozi közötti nézeteltérésnél sokkal rosszabb a helyzet a járási kultúrházzal. A kultúrházban heten­ként kétszer tánciskolát, szombaton és vasárnap össztáncot tartanak, míg a kultúrotthonban havonta egy esetben tudnak táncmulatságot ren­dezni. Köztudomású, hogy minden kultúrotthon bevételi tervvel dolgo­zik, s azt teljesítenie kell hogy fenn az 1958—59-es tanévben nem lesz. Ezzel szemben levelező oktatásra minden általános gimnáziumban és közgazdasági technikumban sor ke­rül. A levelező tagozatra június 30-ig lehet jelentkezni azi iskolák igazgatóinál. Általános iskolák: Városokban és ipari gócokon június 1-től 30-ig, falun ezen kívül még szeptember 1- től 30-ig is lehet jelentkezni az is­kolák igazgatójánál mind esti tanfo­lyamra, mind pedig levelező okta­tásra. Ahol megfelelő számú je­lentkező lesz, ott beindítják a tan­folyamot, a tanulók saját falujuk­ban tanulnak és vizsgáznak, ahol nem lesz megfelelő számú jelentke­ző, ott a tanulók levelező formában otthon tanulnak, de vizsgázniok az anyaiskolában kell. leköti a határiján a munka. Most ez a legfontdsabb — mondja. — De készülünk rtiár nagyobb felada­tokra, az augusztus 20-i alkotmány- ünnepre, beszélgetünk a közelgő ta­nácsválasztásokról, kik lesznek a tanácstagságna számbavehető em­berek. Mi is részt akarunk venni a Kaposmenti napok megrendezé­sében. Az ősz folyamán további fá­sításokra kerül sor a községben és végül, már beszélgetünk az őszi, téli programról, a tavalyi tapasz­talatok alapján az ismeretterjesztő előadások megszervezéséről. Be­széltünk már például a körállator­vossal, aki megígérte egy állat­egészségügyi előadás-sorozat tartá­sát. Ezen a télen még több érdek­lődőre számíthatunk, mint tavaly, mert egyre bővül az emberek látó­köre. És nekünk a népfrontbizott­ságban ez az egyik legfőbb felada­tunk. Nevelni, tanítani az embere­ket, közelebb vinni a párthoz. ... hogy végül ugyanúgy eljussa­nak, mint Szalontai János. Bognár István. kultúrmunka tudja magát tartani. A vasutasoknak az a véleménye, hogy hetenként, szombaton vagy vasárnap járási, míg a másik napon a vasutas kul­túrotthon tartson táncmulatságot. Megyeszerte híres kultúregyütte- sük van a vasutasoknak, jelenleg is színdarabot tanulnak. Idős, fiatal vasutasok jönnek össze minden este próbákra, és előadásaikkal járják a környező falvakat. A kultúrház tánc- és fúvószenekara szintén a bevételi terv teljesítését hivatott emelni. Bár a 251 tagú zenekar költ­ségei nincsenek arányban a zene­karhozta bevétellel. A színjátszókat nem becsülik a vasútnál. Példának megemlítették az egyik műkedvelő vasutas esetét, aki egy hónapban a 210 munkaóra helyett „csak” 240 órát teljesített és ezért a legrosszabb munkásnak nyil­vánították az állomáson. Közel tíz szakosztály működik a vasutas kultúrotthonban. Azt mond­ják a vasutasok, hogy a járási kul­túrház nem tölti be köznevelő fel­adatát. Ha valamilyen ünnepi mű­sort kell adni, akkor a vasutas, vagy a gimnázium kultúrcsoportját viszik el. A kultúrház tevékenyke­dése csupán a vidéki színtársulatok fogadására irányul. Nem törődnek a község vezetői ai vasutasokkal. Még egyetlen előadásukat sem nézték meg, nem érdeklődnek problémáik felől. Viták és nézeteltérések van­nak a vasutas kultúrház és a járási kultúrház között. S a vitát a dombó­váriak érzik, akik nem kapják meg azt a szórakozási, művelődési lehe­tőséget, mint amit kellene. Több vasutast lés ikultúrmunkást megkérdeztünk, milyen megoldást javasol a jelenlegi áldatlan állapot megszüntetésére? Egybehangzó vé­lemény az volt: Versenyezzenek a kultúrházak egymásközött, tisztessé­ges alapon, ne egyik vagy másik kultúrotthon befagyasztására tö­rekedjenek, és ami talán a leg­fontosabb, ismerjék el a kultúrmun- kások tevékenységét és sokkal több segítséget adjanak nekik, csak így tudnak a két tűz közül kijutni, csakis így tudnak többet és jobbat adni a lakosságnak, szórakozásban, művelődésben egyaránt. P. J. Két tűs kösött a dombóvári Esti tanfolyam és levelezi tagozat az általános és középiskolákban HÍREK Bazsai Márton koppányszántói la­kost hat hónapi börtönbüntetésre és 5C0 forint pénzbüntetésre ítélte a tamási járásbíróság dr. Málinger ta­nácsa, társadalmi tulajdon sérel­mére ismételten elkövetett sikkasz­tás büntette miatt. Bazsai a termelő­szövetkezetet károsította meg. — A mezőgazdasági üzemekben a balesetek megelőzése érdekében ok­tatják a dolgozókat a biztonságtech­nikai rendszabályok betartására. Az oktatást július 15-ig fejezik be a gazdaságokban. A gépállomások ve­zető beosztású dolgozói részére május 28-án Szekszárdon tartott biztonság- technikai vizsgát a MEDOSZ Megyei Bizottsága és a Gépállomások Me­gyei igazgatósága. A Palánki Téglagyárban megkezd­ték a földet szállító csillék vontatá­sához vásárolt kis mozdony bejáratá­sát. Eddig a földkotrógéptől lóvonta­tással szállították a földet a prés­géphez. — A nagy melegre való tekintettel nem rendeznek előadásokat a városi kultúrházban. A szabadtéri színpad elkészültéig a művelődési ház veze­tői a Sörkertben és a közeljövőben megnyíló művelődési ház kerthelyi­ségében rendez műsoros esteket fő­városi művészek vendégszereplésé­vel. — A hét folyamán ismét megjele­nik a Tolna megyei Moziüzemi mű­sorfüzet, amely a hónap filmújdon­ságait ismerteti gazdag képillusztrá­cióval. — Június 6-án a Sörkertben Dupla vagy semmi címmel műsoros estet rendez a Városi Művelődési Ház. A műsorban fellépnek Latabár Kálmán Kossuth-díjas kivágó művész, Tihanyi Magda, Hajdú Júlia, valamint a Köz­ponti Művészeti Együttes tagjai kö­zül Murányi Mária és Szentgyörgyi Kálmán és a Vasipari Vállalat száj- harmonika ötöse. — A nyár folyamán Moszkvában találkoznak majd azok a tudósok, akik részt vesznek a Nemzetközi Geofizikai Év keretében lefolytatott kísérletekben. Ebből az alkalomból megvitatják majd azt a kérdést is, hogy a Nemzetközi Geofizikai Évet 1958 december 31-én túl is meghosz- szabbítják. — A Magyar Állami Népi Együt­tes csehszlovákiai turnéja után Szek­szárdon tartja első előadását július 26-án. Ezt az előadást már az új szabadtéri színpadon rendezik. — Három női nadrágot, 4 ruha- övet, 2 melltartót, egy pár félcipőt, 2 pár selyemharisnyát és egy pár nylonzoknít találtak. Jogos tulajdo­nosa a B. M. Járási és Városi Rendőr kapitányságon átveheti. Új gépek, berendezések a Dombóvár I. Téglagyárban Az elmúlt évben kezdték meg a Dombóvári Téglagyár átépítését, korszerű gépekkel való felszerelését. Az idén a tavalyi munkát folytatva számos jelentős létesítményt valósí­tanak meg. A Téglagyári Egyesülés vezetői az üzemben olyan gépeket szereltetnek fel, amelyek a termelés költségét csökkentik és könnyebbé teszik a téglagyártási munkát. Az idén átalakítással kezdték meg a nagyteljesítményű présgéppel a munkát. A négyszázas présgép csak­nem a kétszeresét termeli a tavalyi mennyiségnek. Az országban is rit­kaságszámba menő termelési ered­ményeket érnek el a géppel. Ugyan­is nem ritka az olyan műszak, ami­kor 50 ezer darab téglát készítenek. A gép üzemeltetésével az idén sok­kal olcsóbban tudják a téglát elő­állítani, mint - az elmúlt években. Hasonló létszámmal és géppel ta­valy 24—25 ezer darab, az idén pe­dig 38 ezer darab téglát készítenek átlagosan egy-egy műszakban. Megkezdték egy újabb szárítófé­szer építését is. Dombóvárott is a szárítóhely hiány miatt nem tudták az elmúlt évben a termelést növel­ni. Most a fészer felépültével — 80 méter hosszú — az esős időben is tudnak termelni, illetve tárolni a nyerstéglát. A jövő héten állítják munkába a földbányászok munkájának meg­könnyítésére a kotrógépet, amellyel a préshez szükséges földet készítik elő. A gép üzembeállításával nyolc földmunkás szabadul fel és a fizi­kai munka megszüntetése mellett azt is jelenti, hogy a földkiterme­lést olcsóbbá tudják tenni. Ugyan­csak a kotrógéphez érkezett a múlt héten egy kismozdeny, mellyel a csilléket vontatják majd, ezideig a földdel telt csilléket lovakkal von­tatták a présgéphez. Az ország egyik legkorszerűbb ke­mencéjében — Dombóvárott — az idei tégla égetését kezdték el. Az idén az égetett tégla nagyrésze első­osztályú, leértékelt tégla a kemen­céből alig kerül ki. Az új kemencé­vel az idén kezdték meg a rendsze­res munkát és azt tervezik a gyár­ban, hogy tovább korszerűsítik a kemencét: a szénszállítást gépierő­vel oldják majd meg. Feltétlenül vásároljon most . földművesszövetkezeti boltokban, mert a vásárlásainak két előnye van: 1. A szezonvégi kiárusítás alkalmával olcsóbbak aa egyes: textiláruk vegyi cikkek vasáruk mezőgazdasági szeráruk műszaki cikkek üveg- és porcelánáruk mezőgazdasági kisgépek és műanyagcikkek alkatrészek 2. A földművesszövetkezeti boltokban történt vásárlásait a visz­szatérítési könyvébe bejegyzik, amely vásárlás után vásárlási visz­szatérítést kap.

Next

/
Thumbnails
Contents