Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-25 / 148. szám
Szerda. 1958 június 25. ARA: 50 FILLÉR PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A legjobb ifjú kombájnom cím elnyeréséért A megyei KISZ bizottság a nagy nyári munkák sikeres elvégzése érdekében versenyt hirdet a megye legjobb AG és AMG Ifjú kombáj- nosa cím elnyeréséért. A legjobb kombájnosok azok közül kerülnek ki, akik gépállomásokon 100 holdon felüli területről és 900 mázsa betakarított terményen felül a legtöbb eredményt úgy érik el, hogy a 2 százalék alatt a legkisebb lesz a szemveszteségük. Állami gazdaságoknál a kombáj- nosoknak arra kell törekedniük, hogy 200 hold területen felül és 2000 mázsa betakarított terményen felül a legtöbb eredményt érjék el, a legkisebb szemveszteséggel. A verseny feltételei közé tartozik, még az üzemanyagnormán belüli fogyasztás mértéke, a fő darab törések — főleg saját hibából eredő — megakadályozása. Számításba veszik az értékelésnél azt is, hogy az ifjú kombájnos az előírt karbantartásokat is pontosan elvégezte-e. Az értékelésre az aratás befejezése után kerül sor, s a legjobb eredményt elérő gépállomási ifjú kombájnos 1000 forint jutalmat kap. Az állami gazdaságokban dolgozó ifjú kombájnosok közül a legjobb eredményt elérőnek a megyei igazgatóság 1500, a másodiknak 1000 forint jutalmat ad. A dombori ifjúsági segítő brigád eredményei Domboriban a Szabadság Földje Termelőszövetkezetben is működik KISZ ifjúsági segítő brigád. A fiatalok lelkesen kiveszik részüket a vállalt munkából, így többek között ideiglenes színpadot építettek, átalakították a sportpályát s rendbehozták a tekepályát. Természetesen mindezt a rendes munkaidőn felül, ellenszolgáltatás nélkül végezték. A brigád tagjai közül a legtöbbet, 20 munkaórát, a következő tagok teljesítettek: Berényi István, Kiss József, Illés József, Ambrus Pál, ifj. Trozer György és Boros Sándor. A segítő brigád többi tagjának teljesítménye 15 munkaóra. As országban is egyedül álló kisgépet szerkesztett Több mint 500 látogatója volt az alsónánai himzö- és rajzkiállításnak Az alsónánai kultúrotthonban működő hímző szakkör kiállítást rendezett a helyi általános iskola legnagyobb termében. A kiállított tárgyak között sárközi, székely, kalocsai és matyóhímzéseket láthattak a látogatók. Nagy tetszésnek örvendett egy szép hímzésű ukrán terítő is, amelyet Bognár Jenőné, az általános iskola pedagógusa és a szakkör vezetője készített. A kiállításon tizenöt alsónánai asszony mutatta be hímzéseit. A hímző szakkör kiállított tárgyai mellett az általános iskolások legszebb rajzaiban is gyönyörködhettek a látogatók. A kiállításnak több mint 500 látogatója volt. Kovács József a tamási járás fő- agronómusa. Már a múlt év őszén gondolt arra, hogy kellene egy olyan mezőgazdasági kisgépet készíteni, amelynek segítségével hathatósan lehetne védekezni a mindinkább elterjedő burgonyabogár kártétele ellen. Az elhatározást tett követte és elkészült a burgonyabogár szedőgép, első mintapéldánya. Az új találmány aránylag olcsón előállítható, mindössze 1500 forintba kerül és egy ember, — mivel a tolókapához hasonló, — maga előtt tolva 10 órai munkaidő alatt 12—13 holdról képes a burgonyabogarat összeszedni. A kis gép lényege, hogy a tolókapa elejére egy 120 centiméteres csónak van szerelve, amelynek két oldalán két terelő a csónak fölé hajlítja a leveleket. Nagy jelentősége azonkívül, hogy a burgonyabogarakat azonnal a csónakba kotorja még az, hogy a kis gépre szerelt, állítható két porozó a burgonya fonák leveleit azonnal beporozza. A holdankénti védekező anyag szükséglet mindössze 3 és fél kiló. A burgonyabogár szedőgép nagy jelentősége továbbá az is, hogy nemcsak a burgonyabogar szedésére alkalmas, hanem a csónakot leszerelve más növényféleségek, például cukorrépa, takarmányrépa veszedelmes kártevőit is porozni, pusztítani lehet. Ma lesz Tolnán az óvodák alapításának 130. évfordulója alkalmából rendezendő emlékünnepély 1828-ban nyílt meg Budán az első magyar „angyalkert” Brunswick Terézia alapításában. A 130 éves évforduló alkalmából szerte az országban emlékünnepélyek zajlanak le. Tolna megye is részt kér az emlékezésből annál is inkább, mert Tolnán működött az ország első óvónőképzője és a tolnai óvoda is az egyik legkorábbi alapítású intézmények egyike volt. Éppen ezért kerül sor ma éppen Tolnán a megyei ünnepségekre, amelynek műsora a következő lesz. A délelőtt 11 órakor a mözsi állomásra érkező vonattal érkező vendégeket a mözsi óvodások fogadják a vasútállomáson. A fogadás után a vendégek külön autóbusszal mennek be Tolnára. Az emlékünnepély fél 12 órakor kezdődik a községi kultúrotthonban. Az emlékbeszédet Hunyady Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára tartja. A műsorban Sára Piroska óvónő szavalattal és Mátrai János hegedűszámmal működik majd közre. Fél 1-kor kerül sor az emléktábla leleplezésére, amelyet az első tolnai óvoda falára Tolna megye tanácsa helyeztetett el. Fél kettőkor Tolna község közönsége ebéden és azt követően baráti találkozón látja majd vendégül a meghívottakat. Az ebéd után 3 órakor a tolnai óvodások játékbemutatója lesz a községi kultúrotthonban. A megyei ünnepségek iránt nemcsak Tolnán és a megyeszékhelyen, de megyeszerte is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Értesülésünk szerint az ünnepségeken közel 100 óvónő is résztvesz. A meghívottak részint nyugdíjas óvónőkből, részint pedig a megye legjobban dolgozó óvónőiből kerülnek ki. EMBEREK Vékony, hosszúkás arc, háromnégy napos szakállal. Az egész ember egy kékruhába bujtatva. A ruhátból csak a két szőrös kézfej, a mészfröccsös bakancs orr, meg a fej látszik ki. Németh József kőműves. Nagy hangon odaszól a segédmunkásoknak: — Gyerünk már, itt van az ebédidő s még alig dolgoztunk valamit! Keveset beszél, szavának azonban súlya van. Amolyan brigádvezetőféle ember. Átmenet a „szürke” kőműves meg a kiemelt brigádvezető között. Csak névlegesen brigá.dvezető. Ezt egyénisége emeli ki, tettével, viselkedésével emelkedik társai fölé. Lassúnak tűnő, kényelmes mozdulatokkal teríti a maltert a téglán. Amikor egy ládáravalót felken, elkezdi rakosgatni a téglát egymás mellé egymás fölé, úgy hogy kötése legyen. Néha a vízmérőt illeszti a falhoz, azután meg a függővassal egyensúlyoz- gatja, jól áll e munkája. Megelégedetten dobja le a földre a súlyos vasat. Azután újabb malter terítés, egy sor tégla és így megy ez nap mint nap... malter... tégla ... vakolás ... S az ő keze nyomán is egyre emelkednek a falak ... jelenleg a bölcskei iskolánál. * A munkateremben nyers bútorok: konyhaszekrények, asztalok, székek, kombinált szekrények. Kopott szürkekalapos ember jön elő a bútorok közül. Kvillmann András. Kíváncsian szemléli az idegent. „Bútort akar rendelni?... Sajnos ebben az évben már nem tudunk vállalni. Ott is hagyna, azután megáll, „Ja, igen, már találkoztunk”. Meséli, mondja, hogyan, miként készítik a bútort... Alig győzöm figyelni szavát: „A legolcsóbbak vagyunk, erre büszkék tagjaink. S ha majd meglátja a készbútorokat, azt fogja mondani, hogy jól dolgozunk.” Kísérem az asztalost a munkatermeken keresztül. Nem győzöm figyelni mozdulatait, ahogyan mutogat, szavát lesni ahogyan csendben beszél. Mint később megtudtam, a legjobb asztalosnak tartják a bátaszéki szövetkezetben. Csak 1952 óta KTSZ tag. De az is marad. Mert nézze... s ujjait segítségül hívja, mutogatja: A nagy ujjal kezdi: Ledolgozom a nyolc órát, szabad vagyok. A mutatóujj: Nincs adóm, megbecsülnek. A középsőujj: Szeretnek az emberek, itt jobban tudok tanítani. A gyűrűsujj: Ha megöregszem, nyugdíjat is kapok majd. A kisujj: A szövetkezésé a jövő, és nagyon sokat várnak tőlünk, nagyok a feladataink. Kezébe veszi az ecsetet, mutatja hogyan kell a híres bátaszéki módon, erezetten festeni a bútort... Régen ésimost... MAGYARORSZÁG földbirtokosairól és földbérlőiről egy Gazdacímtár fekszik előttem a 100 holdas és ennél nagyobb földbirtokokról az 1925. év eleji adatok alapján. S mivel legutóbb Mázán jártam, ennél a névnél ütöm fel a könyvet. Rövid két sort szenteltek akkor a községnek. Említésre érdemes gazdának csak Máza község erdőbirtokos- sága számított 297 holddal, no meg a pécsi római katolikus püspökség, de ez már 538 holddal. A többiek a kisföldűek, vagy isten bocsá‘ a nincstelenek, csak egy-egy haladó író, költő írásaiban láttak akkor napvilágot. Csak az emlékezés ad ma vissza valamit a két sor mögötti életről. Már akkor is, nem a föld adta soknak a megélhetést, hanem a környező bányák valamelyike. De milyen kenyér volt ez ... Erre a válasz ... Miért kellett akkor a Bencze Jánosoknak, a Horka Istvánoknak idegen országba vándorolniuk7 Igen, elmentek. szinte menekültek a hazai nyomorúság elől, ki Belgiumba, ki máshová. És ott sem volt jobb, sőt... TALÁN ELÉG is a szomorú múlt hány forgatásából, habár nem árt, hiszen hajlamosak vagyunk elfelejteni a régi rosszat. S a ma alapvetően megváltozott helyzetben is sokan előszeretettel a még meglévő hibákat igyekeznek még inkább felnagyítani. Ma bizonyára nem lehetne két sorban elintézni ezt a községet. A két sorba legfeljebb csak annyi férne ei, hogy a nagybirtokosok eltűntek s a föld azoké lett, akik megművelik. Az akkoriban kivándorolt bányászok pedig inkább hazajöttek, végre igazi hazára leltek. Néhány számadat a megváltozott élet érzékeltetésére: A bányászoknak az elmúlt években például 80 új ház épült. Saját erőből mintegy 40 ház készül, több mint a fele már kész is. A régi kivándorlókkal szemben a Búzás Mihályok, a Simon Endrék már új házaikban laknak. Steib Henrik bányász kölcsön nélkül épített házat magának. De lehetne őket sorolni még sokáig. ARRÓL SEM szabad megfeledkezni, hogy a munkáshatalom eltüntette a munkanélküliséget is. Érdekes megfigyelni, hogy az azelőtti egy-két motorral szemben, 40— 50 motor van a községben, de nem mint régen a kiváltságosoknak, hanem bányászoknak, munkásoknak, dolgozó parasztoknak. Van miből, a becsületes munka most méltó viszonzásra talál. Jó most összehasonlítani a régi kivándorlók nyomorúságát a mostani olyan családok életével, ahol 2—3 kereső esetén havonta 6—7 ezer forint az összjövedelem. Ilyen életkörülmények között természetesen a művelődési hajlam is igen megnőtt. Néhány számadat ebből is: Körülbelül 300 ház van a köz-, ségben. s 306 az üzemben tartott rádiók száma. Közel 60 féle sajtótermék jár a faluba, messze túlhaladva a 300-as példányszámot. És még egy tapasztalat ismét a motorokkal kapcsolatban. Az első időkben a kismotorok vásárlása folyt. Most már minden felől hallani, hogy eladó ez a motor is, az is. Cserélik nagyobbra, rendszerint Pannóniára. S végül egy másik vélemény — a bányásznapra úgy hallatszik — egykét személyautó is kerül a községbe. A régi gazdacímtár helyett tehát egy ilyen összeállítást lehet ma csinálni. Kétségtelen, vannak még ba-, jók, hibák, erről is lehetne írni. De milyen problémák ezek a mostaniak? Kicsi például a kultúrotthon, nagyobbítani szeretnék. Az anyag egy részét, a társadalmi munkát hozzá, biztosítanák, de mégis nehezen megy. nehezen indul... Több segítséget várnak ebben a felsőbb szervektől. Mindent egybevetve azonban a fejlődés. az előrehaladás útja nyílt itt is meg, s ha akarjuk észrevenni, ha nem, vezet tovább is. De mennyivel könnyebb a továbbjutás, ha ezt elismerjük? (i—e) 9.1 százalékkal több tartós használati cikket, 50 százalékkal több ruházati cikket vásároltak a népboltokban Az idén lényegesen több tartós használati cikket (motorkerékpár, mosógép, háztartási villamos készü^ lékek) vásároltak a megye népboit- jaiban, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A ruházati cikkek összforgalma 1957. I. negyedévéhez viszonyítva 50 százalékkal, a tartós használati cikkek forgalma pedig 9.1 százalékkal volt magasabb ae 1957-es év első negyedévének forgalmánál. A megnövekedett forgalom új üzletek létrehozását tette szükségessé. A Népbolt Központ két új műszaki boltot nyitott Szekszárdon. A Rét műszaki bolt létrehozása félmillió forintba került. Az idén új ruházati boltot létesítenek Simontornyán, a napokban pedig már megindul a forgalom a korszerűen berendezett pák-, sí cipőboltban is, amely 100 000 forintjába kerül a népbolt vállalatnak. A meglévő népbolt üzletek korszerűsítésére 100 000 forintot fordítanak ebben az évben. Szekszárdi gazdák látogatnak Villányba A Népfront szekszárdi bizottsága és a TIT, szekszárdi gazdák részére villányi kirándulást tervez. A gazdák meglátogatják a híres villányi borvidéket, és a Villányi Állami Gazdaság oltványtelepét, valamint pincészetét. A gazdákkal a TIT egyik munkatársa is elutazik, aki útközben bemutatja nekik Baranya megye történelmi nevezetességeit. Az autóbusszal tervezett társas- utazásra a szekszárdi népfrontbizottságnál, valamint a városi tanács titkárságánál _lehet jelentkezni. A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola ma délután 6 órai kezdettel a zeneiskola nagytermében tartja évzáró hangversenyét, amelyen az iskola legjobb növendékei működnek majd közre. Csütörtökön délelőtt 10-től 12-ig és délután 5—7-ig lesznek a felvételi vizsgák azok számára, akik az 1958—59. tanévben a zeneiskolába kívánnak járni. A felvételi vizsgák eredménye alapján válogatják majd ki azokat, akik beiratkozhatnak. A beiratkozás időpontjára vonatkozólag később adunk majd tájékoztatást.
