Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

Szerda. 1958 június 25. ARA: 50 FILLÉR PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A legjobb ifjú kombájnom cím elnyeréséért A megyei KISZ bizottság a nagy nyári munkák sikeres elvégzése ér­dekében versenyt hirdet a megye legjobb AG és AMG Ifjú kombáj- nosa cím elnyeréséért. A legjobb kombájnosok azok kö­zül kerülnek ki, akik gépállomáso­kon 100 holdon felüli területről és 900 mázsa betakarított terményen felül a legtöbb eredményt úgy érik el, hogy a 2 százalék alatt a leg­kisebb lesz a szemveszteségük. Állami gazdaságoknál a kombáj- nosoknak arra kell törekedniük, hogy 200 hold területen felül és 2000 mázsa betakarított terményen felül a legtöbb eredményt érjék el, a leg­kisebb szemveszteséggel. A verseny feltételei közé tarto­zik, még az üzemanyagnormán be­lüli fogyasztás mértéke, a fő darab törések — főleg saját hibából ere­dő — megakadályozása. Számításba veszik az értékelésnél azt is, hogy az ifjú kombájnos az előírt karban­tartásokat is pontosan elvégezte-e. Az értékelésre az aratás befejezé­se után kerül sor, s a legjobb ered­ményt elérő gépállomási ifjú kom­bájnos 1000 forint jutalmat kap. Az állami gazdaságokban dolgozó ifjú kombájnosok közül a legjobb ered­ményt elérőnek a megyei igazgató­ság 1500, a másodiknak 1000 forint jutalmat ad. A dombori ifjúsági segítő brigád eredményei Domboriban a Szabadság Földje Termelőszövetkezetben is működik KISZ ifjúsági segítő brigád. A fia­talok lelkesen kiveszik részüket a vállalt munkából, így többek kö­zött ideiglenes színpadot építettek, átalakították a sportpályát s rend­behozták a tekepályát. Természete­sen mindezt a rendes munkaidőn felül, ellenszolgáltatás nélkül vé­gezték. A brigád tagjai közül a leg­többet, 20 munkaórát, a következő tagok teljesítettek: Berényi István, Kiss József, Illés József, Ambrus Pál, ifj. Trozer György és Boros Sándor. A segítő brigád többi tag­jának teljesítménye 15 munkaóra. As országban is egyedül álló kisgépet szerkesztett Több mint 500 látogatója volt az alsónánai himzö- és rajzkiállításnak Az alsónánai kultúrotthonban működő hímző szakkör kiállítást rendezett a helyi általános iskola legnagyobb termében. A kiállított tárgyak között sárközi, székely, ka­locsai és matyóhímzéseket láthattak a látogatók. Nagy tetszésnek ör­vendett egy szép hímzésű ukrán te­rítő is, amelyet Bognár Jenőné, az általános iskola pedagógusa és a szakkör vezetője készített. A kiállí­táson tizenöt alsónánai asszony mu­tatta be hímzéseit. A hímző szakkör kiállított tár­gyai mellett az általános iskolások legszebb rajzaiban is gyönyörköd­hettek a látogatók. A kiállításnak több mint 500 látogatója volt. Kovács József a tamási járás fő- agronómusa. Már a múlt év őszén gondolt arra, hogy kellene egy olyan mezőgazdasági kisgépet ké­szíteni, amelynek segítségével hat­hatósan lehetne védekezni a mind­inkább elterjedő burgonyabogár kártétele ellen. Az elhatározást tett követte és elkészült a burgonyabo­gár szedőgép, első mintapéldánya. Az új találmány aránylag olcsón előállítható, mindössze 1500 forint­ba kerül és egy ember, — mivel a tolókapához hasonló, — maga előtt tolva 10 órai munkaidő alatt 12—13 holdról képes a burgonyabogarat összeszedni. A kis gép lényege, hogy a tolókapa elejére egy 120 centimé­teres csónak van szerelve, amely­nek két oldalán két terelő a csó­nak fölé hajlítja a leveleket. Nagy jelentősége azonkívül, hogy a bur­gonyabogarakat azonnal a csónakba kotorja még az, hogy a kis gépre szerelt, állítható két porozó a bur­gonya fonák leveleit azonnal bepo­rozza. A holdankénti védekező anyag szükséglet mindössze 3 és fél kiló. A burgonyabogár szedőgép nagy jelentősége továbbá az is, hogy nemcsak a burgonyabogar szedésé­re alkalmas, hanem a csónakot le­szerelve más növényféleségek, pél­dául cukorrépa, takarmányrépa ve­szedelmes kártevőit is porozni, pusztítani lehet. Ma lesz Tolnán az óvodák alapításának 130. évfordulója alkalmából rendezendő emlékünnepély 1828-ban nyílt meg Budán az első magyar „angyalkert” Brunswick Te­rézia alapításában. A 130 éves év­forduló alkalmából szerte az or­szágban emlékünnepélyek zajlanak le. Tolna megye is részt kér az em­lékezésből annál is inkább, mert Tolnán működött az ország első óvónőképzője és a tolnai óvoda is az egyik legkorábbi alapítású in­tézmények egyike volt. Éppen ezért kerül sor ma éppen Tolnán a me­gyei ünnepségekre, amelynek mű­sora a következő lesz. A délelőtt 11 órakor a mözsi ál­lomásra érkező vonattal érkező vendégeket a mözsi óvodások fo­gadják a vasútállomáson. A foga­dás után a vendégek külön autó­busszal mennek be Tolnára. Az emlékünnepély fél 12 órakor kezdődik a községi kultúrotthon­ban. Az emlékbeszédet Hunyady Károly, a Hazafias Népfront me­gyei titkára tartja. A műsorban Sá­ra Piroska óvónő szavalattal és Mátrai János hegedűszámmal mű­ködik majd közre. Fél 1-kor kerül sor az emléktáb­la leleplezésére, amelyet az első tolnai óvoda falára Tolna megye tanácsa helyeztetett el. Fél kettőkor Tolna község közön­sége ebéden és azt követően ba­ráti találkozón látja majd vendé­gül a meghívottakat. Az ebéd után 3 órakor a tolnai óvodások játékbemutatója lesz a községi kultúrotthonban. A megyei ünnepségek iránt nem­csak Tolnán és a megyeszékhelyen, de megyeszerte is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Értesülésünk szerint az ünnepségeken közel 100 óvónő is résztvesz. A meghívottak ré­szint nyugdíjas óvónőkből, részint pedig a megye legjobban dolgozó óvónőiből kerülnek ki. EMBEREK Vékony, hosszúkás arc, három­négy napos szakállal. Az egész ember egy kékruhába bujtatva. A ruhátból csak a két szőrös kézfej, a mészfröccsös bakancs orr, meg a fej látszik ki. Németh József kőműves. Nagy hangon odaszól a segédmunkásoknak: — Gyerünk már, itt van az ebédidő s még alig dolgoztunk valamit! Keveset beszél, szavának azon­ban súlya van. Amolyan brigád­vezetőféle ember. Átmenet a „szürke” kőműves meg a kiemelt brigádvezető között. Csak névle­gesen brigá.dvezető. Ezt egyénisé­ge emeli ki, tettével, viselkedésé­vel emelkedik társai fölé. Lassúnak tűnő, kényelmes moz­dulatokkal teríti a maltert a tég­lán. Amikor egy ládáravalót fel­ken, elkezdi rakosgatni a téglát egymás mellé egymás fölé, úgy hogy kötése legyen. Néha a víz­mérőt illeszti a falhoz, azután meg a függővassal egyensúlyoz- gatja, jól áll e munkája. Megelé­gedetten dobja le a földre a sú­lyos vasat. Azután újabb malter terítés, egy sor tégla és így megy ez nap mint nap... malter... tégla ... vakolás ... S az ő keze nyomán is egyre emelkednek a falak ... jelenleg a bölcskei isko­lánál. * A munkateremben nyers búto­rok: konyhaszekrények, asztalok, székek, kombinált szekrények. Kopott szürkekalapos ember jön elő a bútorok közül. Kvillmann András. Kíváncsian szemléli az idegent. „Bútort akar rendelni?... Sajnos ebben az évben már nem tudunk vállalni. Ott is hagyna, azután megáll, „Ja, igen, már ta­lálkoztunk”. Meséli, mondja, ho­gyan, miként készítik a bútort... Alig győzöm figyelni szavát: „A legolcsóbbak vagyunk, erre büsz­kék tagjaink. S ha majd meglátja a készbútorokat, azt fogja mon­dani, hogy jól dolgozunk.” Kísérem az asztalost a munka­termeken keresztül. Nem győzöm figyelni mozdulatait, ahogyan mutogat, szavát lesni ahogyan csendben beszél. Mint később megtudtam, a legjobb asztalosnak tartják a bátaszéki szövetkezet­ben. Csak 1952 óta KTSZ tag. De az is marad. Mert nézze... s uj­jait segítségül hívja, mutogatja: A nagy ujjal kezdi: Ledolgozom a nyolc órát, szabad vagyok. A mutatóujj: Nincs adóm, megbe­csülnek. A középsőujj: Szeretnek az emberek, itt jobban tudok ta­nítani. A gyűrűsujj: Ha megöreg­szem, nyugdíjat is kapok majd. A kisujj: A szövetkezésé a jövő, és nagyon sokat várnak tőlünk, nagyok a feladataink. Kezébe veszi az ecsetet, mutat­ja hogyan kell a híres bátaszéki módon, erezetten festeni a bútort... Régen ésimost... MAGYARORSZÁG földbirtokosai­ról és földbérlőiről egy Gazdacímtár fekszik előttem a 100 holdas és ennél nagyobb földbirtokokról az 1925. év eleji adatok alapján. S mivel leg­utóbb Mázán jártam, ennél a névnél ütöm fel a könyvet. Rövid két sort szenteltek akkor a községnek. Említésre érdemes gazdá­nak csak Máza község erdőbirtokos- sága számított 297 holddal, no meg a pécsi római katolikus püs­pökség, de ez már 538 holddal. A többiek a kisföldűek, vagy isten bocsá‘ a nincstelenek, csak egy-egy haladó író, költő írásaiban láttak ak­kor napvilágot. Csak az emlékezés ad ma vissza valamit a két sor mögötti életről. Már akkor is, nem a föld adta sok­nak a megélhetést, hanem a környező bányák valamelyike. De milyen ke­nyér volt ez ... Erre a válasz ... Miért kellett ak­kor a Bencze Jánosoknak, a Horka Istvánoknak idegen országba ván­dorolniuk7 Igen, elmentek. szinte menekültek a hazai nyomorúság elől, ki Belgiumba, ki máshová. És ott sem volt jobb, sőt... TALÁN ELÉG is a szomorú múlt hány forgatásából, habár nem árt, hiszen hajlamosak vagyunk elfelej­teni a régi rosszat. S a ma alapvetően megváltozott helyzetben is sokan elő­szeretettel a még meglévő hibákat igyekeznek még inkább felnagyítani. Ma bizonyára nem lehetne két sor­ban elintézni ezt a községet. A két sorba legfeljebb csak annyi férne ei, hogy a nagybirtokosok eltűntek s a föld azoké lett, akik megműve­lik. Az akkoriban kivándorolt bá­nyászok pedig inkább hazajöttek, végre igazi hazára leltek. Néhány számadat a megváltozott élet érzékeltetésére: A bányászok­nak az elmúlt években például 80 új ház épült. Saját erőből mintegy 40 ház készül, több mint a fele már kész is. A régi kivándorlókkal szem­ben a Búzás Mihályok, a Simon Endrék már új házaikban laknak. Steib Henrik bányász kölcsön nélkül épített házat magának. De lehetne őket sorolni még sokáig. ARRÓL SEM szabad megfeledkez­ni, hogy a munkáshatalom eltüntette a munkanélküliséget is. Érdekes megfigyelni, hogy az az­előtti egy-két motorral szemben, 40— 50 motor van a községben, de nem mint régen a kiváltságosoknak, ha­nem bányászoknak, munkásoknak, dolgozó parasztoknak. Van miből, a becsületes munka most méltó vi­szonzásra talál. Jó most összehason­lítani a régi kivándorlók nyomorúsá­gát a mostani olyan családok életé­vel, ahol 2—3 kereső esetén havonta 6—7 ezer forint az összjövedelem. Ilyen életkörülmények között ter­mészetesen a művelődési hajlam is igen megnőtt. Néhány számadat eb­ből is: Körülbelül 300 ház van a köz-, ségben. s 306 az üzemben tartott rádiók száma. Közel 60 féle sajtóter­mék jár a faluba, messze túlhaladva a 300-as példányszámot. És még egy tapasztalat ismét a motorokkal kapcsolatban. Az első időkben a kismotorok vásárlása folyt. Most már minden felől hal­lani, hogy eladó ez a motor is, az is. Cserélik nagyobbra, rendszerint Pan­nóniára. S végül egy másik vélemény — a bányásznapra úgy hallatszik — egy­két személyautó is kerül a községbe. A régi gazdacímtár helyett tehát egy ilyen összeállítást lehet ma csi­nálni. Kétségtelen, vannak még ba-, jók, hibák, erről is lehetne írni. De milyen problémák ezek a mostaniak? Kicsi például a kultúrotthon, nagyobbítani szeretnék. Az anyag egy részét, a társadalmi munkát hozzá, biztosítanák, de mégis nehezen megy. nehezen indul... Több segítséget várnak ebben a felsőbb szervektől. Mindent egybevetve azonban a fej­lődés. az előrehaladás útja nyílt itt is meg, s ha akarjuk észrevenni, ha nem, vezet tovább is. De mennyivel könnyebb a továbbjutás, ha ezt el­ismerjük? (i—e) 9.1 százalékkal több tartós használati cikket, 50 százalékkal több ruházati cikket vásároltak a népboltokban Az idén lényegesen több tartós használati cikket (motorkerékpár, mosógép, háztartási villamos készü^ lékek) vásároltak a megye népboit- jaiban, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A ruházati cikkek össz­forgalma 1957. I. negyedévéhez vi­szonyítva 50 százalékkal, a tartós használati cikkek forgalma pedig 9.1 százalékkal volt magasabb ae 1957-es év első negyedévének forgalmánál. A megnövekedett forgalom új üz­letek létrehozását tette szükségessé. A Népbolt Központ két új műszaki boltot nyitott Szekszárdon. A Rét műszaki bolt létrehozása félmillió fo­rintba került. Az idén új ruházati boltot létesítenek Simontornyán, a napokban pedig már megindul a for­galom a korszerűen berendezett pák-, sí cipőboltban is, amely 100 000 fo­rintjába kerül a népbolt vállalatnak. A meglévő népbolt üzletek korsze­rűsítésére 100 000 forintot fordíta­nak ebben az évben. Szekszárdi gazdák látogatnak Villányba A Népfront szekszárdi bizottsága és a TIT, szekszárdi gazdák részé­re villányi kirándulást tervez. A gazdák meglátogatják a híres vil­lányi borvidéket, és a Villányi Ál­lami Gazdaság oltványtelepét, va­lamint pincészetét. A gazdákkal a TIT egyik munka­társa is elutazik, aki útközben be­mutatja nekik Baranya megye tör­ténelmi nevezetességeit. Az autóbusszal tervezett társas- utazásra a szekszárdi népfrontbi­zottságnál, valamint a városi ta­nács titkárságánál _lehet jelentkez­ni. A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola ma délután 6 órai kezdettel a zene­iskola nagytermében tartja évzáró hangversenyét, amelyen az iskola legjobb növendékei működnek majd közre. Csütörtökön délelőtt 10-től 12-ig és délután 5—7-ig lesz­nek a felvételi vizsgák azok szá­mára, akik az 1958—59. tanévben a zeneiskolába kívánnak járni. A felvételi vizsgák eredménye alap­ján válogatják majd ki azokat, akik beiratkozhatnak. A beiratkozás idő­pontjára vonatkozólag később adunk majd tájékoztatást.

Next

/
Thumbnails
Contents