Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-22 / 146. szám
1958 .június 22. TOLNA MEGTEI NÉPÚJSÁG 9 Lehet-e azonosítani a megyei téglagyárakat ? — Megjegyzések a téglagyárak munkaversenyérői és a termelés alakulásáról — Nemcsak a szakemberek, hanem a kívülállók is tudják, hogy téglagyártó iparunk fejlesztésre szorul. Sokat, nagyon sokat kell tenni azért, hogy az év nagyrészében a nyersgyártást folytatni lehessen, hogy az egyre növekvő téglaszükségleteket kielégítsük. A legnagyobb elismerés hangján lehet nyilatkozni a megyei téglagyártó ipar vezetőinek lelkiismeretes munkájáról, amit a gyárak korszerűsítése, a termékek költségének csökkentése, a termelési szezon meghosszabbítása érdekében tesznek. Az idén, csakúgy, mint minden évben a rossz tavaszi idő miatt több tízezer darab téglát nem tudtak elkészíteni. Kölesden, Csatáron, Bony- hádon és egyebütt is ez a helyzet. Kölesden beszélgettünk a téglagyári munkáról, a szakma jelenlegi gátló körülményeiről. S amit ott a vezetők és munkások elmondtak, megszívlelendő javaslatok, melyek alkalmazása, megvalósítása bizonyára elősegítené a több és jobb termelést. Helyes-e a korai szezonkezdés? Évtizedes bevett szokás az, hogy március végén már megkezdik a nyerstéglakészítést. Az idén is ez történt a megye gyáraiban. Az idő becsapta a tervezőket, s amikor március '20-án megkezdték a présgépekkel a munkát, néhány napos üzemeltetés után le kellett állítani a termelést a fagyveszély miatt. A téglaiparban, több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkező vezetők vannak. Már ők is gondolkodtak azon, helyes-e a túl korai szezon kezdés, éppen az eddigi tapasztalatok figyelembevételével. Ugyanis kevés olyan gyár van, ahol ne ment KISZ aratóbrigádokat szerveznek a paksi járásban A paksi járásban — a járási KISZ bizottságtól nyert értesülésünk szerint — az önkéntes segítő brigádokból aratóbrigádokat szerveznek. Az aratóbrigádok a községekben azoknak az idős családoknak segítenek, akik maguk nem, vagy nehezen tudnának végezni az aratással. Segítenek még olyan családoknak is, ahonnét a család fiatal férfi tagja katonai szolgálatot teljesít. volna veszendőbe 15—20, sőt még ennél is többezer darab tégla. Azt javasolják a munkások, hogy kezdjék később a téglagyártást, és az éves tervet úgy osszák el, hogy a nyári hónapokra több tégla legyártását tervezzék. Ehhez természetesen alapos meteorológiai ismeretekre is szükség van. II nagyteljesítményű présgépek és szárítófészerek, tárolószinek aránytalansága Mint már fentebb említettük, a legfontosabb téglagyártó üzemeket gépesítették, többé kevésbé korszerűsítették. A nagyteljesítményű présgépek mellé azonban nem készítettek megfelelő mennyiségben szárító és tárolófészereket. S az miatt sok-sok ezer darab tégla megy veszendőbe, amit elemi kárként könyvelnek el. Ezt is el lehetne kerülni, talán gondosabb, előrelátóbb tervezéssel. Ha csak a kölesdi példát vesszük figyelembe, akkor is ez az álláspont helyes. Ha pedig a bonyhádi és csatári gyárak esetét vizsgáljuk, akkor meg kell állapítani, hogy ott bár vannak szárítófészerek, azonban azok mindenre kiválóan alkalmasak, csak téglaszárításra legkevésbé. A jövőre nézve bizonyára ez is hasznos tapasztalat lesz, és ajánlatos lenne az is, ha a bánya és építőanyagipari egyesülés vezetői, látogatásokat tennének a téglagyári egyesülés üzemeiben, ahol alacsonyszárítókat alkalmaznak, melyek olcsóbbak és jobbak mint amelyeket Bonyhádon és Csatáron állítottak fel. A megyei tanács legutóbbi ülésén megvitatták a III. negyedévi munkatervet. A jóváhagyott munkaterv szerint szeptemberben hívják össze a megyei tanácsülést, amelyen a végrehajtó bizottság jelentést tesz a munkájáról, külön napirendi pontban pedig megvitatják a 3004-es kormányhatározat végrehajtása során szerzett tapasztalatokat. Végrehajtó bizottsági ülésen is foglalkoznak ezzel a problémával önálló napirendi pontként. Beszámoltatják végrehajtó bizottA téglagyárak azonosításáról, a munkaversenyröl Elismerés illeti a Bánya és Építőanyagipari Egyesülés vezetőit, hogy annyira szívükön viselik a munkaverseny sorsát, hogy minden alkalmat megteremtenek ahhoz, hogy a munkások, a gyárak versenyezni tudjanak egymással. Azonban ez esetben úgy véljük, átestek a „csille” másik oldalára. Ugyanis egyforma mércével bírálják el a jól és kevésbé jól felszerelt üzemek munkáját, ha például azonos mennyiségben kell mindkét gyárban téglát készíteni. Ez a tény, azonban helytelen, mert bár egyik gyárban — a jobb technikai adottságokkal rendelkezőben — elégedettséget szül a könnyű győzelem, elsőség reménye, de a másikban például Kölesden, a dolgozók s vezetők nem tetszésével találkozik. Mi lenne a megoldás? Nem célunk, hogy oktassuk a téglaipar vezetőit. írásunkban csupán azokat a problémákat vetettük fel, amelyek a gyárak vezetőit, munkásait foglalkoztatják. S valljuk be, néhány kérdésben igazuk van. Meg lehet találni annak a módját, hogy a cikkben felvetetteket orvosolják, figyelembe vegyék a következő évek tervezési, irányítási munkáiban, és hogy igazságot tegyenek a munkaverseny elbírálásának kérdésében is. S végül, még tovább kell fejleszteni azt az egészséges szellemet, amely már meghonosodott a téglagyárakban: a munkások felelősnek érzik magukat a gyári helyzetért, s képesek mindent megtenni, hogy jól, eredményesen dolgozzanak. Pálkovács Jenő sági ülésen a bonyhádi járási tanács végrehajtó bizottságát a községpolitikai tervek végrehajtásáról. Napirendre tűzik az államosítás alól mentesített házak visszajuttatásával kapcsolatos tapasztalatok megvitatását. Nagyon örvendetes, hogy a végrehajtó bizottság a következő negyedévben az egyik v. b. ülésen megvitatja a Tolna megye területén élő cigányok helyzetét is. A tamási járási tanács végrehajtó bizottságát az ellenőrző és irányító tevékenységéről számoltatják be. Miről tárgyalnak a következő negyedévben a Megyei Tanács végrehajtó bizottsági ülésein Mit kell tudni a meghántott tarló ápolásáról Hogy a talaj nedvességtartalmát minél jobban megőrizzük és ezzel a humuszképződést tökéletesebbé, a gyom és kultúrmagvak kikelését gyorsabbá tegyük, a meghántott tarlón apró morzsás takaróréteget kell előállítani és fenntartani. A meghántott tarlót tehát fogasoljuk és hengerezzük meg. Ha a meghántott tarló talaja beéredett, a tarló kizöldül, kigy ©mosódott: tárcsázással, kultivátorozással irtsuk ki a gyomokat, állítsuk újból elő a porhanyított talajfelszínt. A munkát mindig fogasolással és hengerezéssel fejezzük be. A tarló ilyen ápolására akkor van szükség, ha nem trágyázunk, s az őszi mélyszántás ideje még nem ér-| kezett el. Amit a repce tárolásáról tudni kell Június végén az őszi káposztarepce magja a raktárba kerül. A kicsépelt repcét 4—5 centiméter vastag rétegben kiteregetve néhány napig állandó forgatás mellett szárítjuk. A kellően kiszáradt repce megmarkolva kipereg az újjak közül. A nyári sarabolás sietteti a növények beérését Különösen áll ez a késői kukoricára, amely a bőséges talajnedvesség hatására erős vegetatív életet él. A porhanyítás elősegíti a tápanyag feltárását, nagyobb lesz az anyagcsereforgalom, a tápanyagoknak a csövek-, be, szemekbe való bevándorlása. A száraz esztendők gyakran tapasztalt kukoricakényszerérésével szemben csapadékos nyár után a sekély sarabolás elősegíti a szemek tökéletesebb kifejlődését és gyorsabb beérését. Hogyan végezzük el a pótbeporzást? Kukorica. A kukorica pótbeporzásához akkor fogjunk hozzá, amikor a táblán a csövek nagy tömegben megjelentek. Előbb azonban nagymennyiségű virágport gyűjtsünk, hogy megkönnyítsük és meggyorsítsuk a munkát. A beporzáshoz csak érett virágport használhatunk. A kukoricatábla minden második—harmadik sorában, minden harmadik—ötödik növényről rázzuk le a virágport. így a természetes beporzásra is egyenletes elosztásban marad belőle elegendő. A virágport különböző edényekbe, vödrökbe gyűjtjük. Az így összegyűjtött virágport a sorok mentén haladva ráhintjük a bibékre. A mesterséges pótbeporzás legjobb és legalkalmasabb ideje: a reggel, amikor a harmat felszáll. A munka mindaddig eredményesen folytatható, amíg a nappali erős felmelegedés nem veszélyezteti a megtermékenyítés sikerét. A nagy melegben nemcsak a pótbeporzást, hanem a virágpor gyűjtést is sza-, kítsuk meg, mert a virágpor a nagy meleg miatt jelentős mértékben veszít életképességéből. Leghelyesebb, ha egyszerre két sor pótbeporzását végezzük el, vigyázva arra, hogy a virágok ne a saját virágporukkal porozódjanak be. Felvételt hirdet a mezőgazdasági szaktanárképző A mezőgazdasági szaktanárok képzése az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézetében folyik. A tanárképző szakon az oktatás időtartama 10 és fél hónap. Felvételi pályázatokat július 10-ig lehet beküldeni az egyetem címére (Bp., XII. kerület, Villányi út 5—7). Felvételre jelentkezhet minden 40 évet még be nem töltött mezőgazdasági szakem- , bér, aki felsőfokú mezőgazdasági ok- ! levelet szerzett és az egyetem (főiskola) elvégzése óta legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A felvételi vizsga augusztus 20-án kezdődik. A hallgatók a tanulmányi idő alatt, előző keresetük alapján —• családi állapotuknak megfelelően 50 —90 százalékos keresettérítést kapnak. Az intézethez tartozó kollégiumban ingyenes ellátásban (élelmezés, lakás, fűtés, világítás, mosás) részesülnek. Hol lesz vásár? Országos állat- és kirakodóvásár lesz június 23-án, hétfőn: Dunapataj, Dunaszekcső, Sárosd, Nagydorog. Június 25-én, szerdán: Mágocs. Gazdász élet • • . Nem könnyű legyőzni a természetet, és bizony sokoldalú képzettséget kíván a föld, de talán ami a legnehezebb: sok ember megannyi akaratát kell úgy megoldani, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. Talán így lehetne tömören meghatározni azt a hivatást, amelyet röviden nevezzünk gazdász életnek. A gazdász a szocialista nagyüzemi gazdálkodás szakembere, kora hajnal ban már az istállót járja, figyelemmel kíséri az állattenyésztők munka-; ját és ahol, és amikor kell, szívesen ad tanácsot, később, amikor a harmat felszáll a határt járja, beindítja a munkát, ellenőrzi a gépeket és végzi a fáradságos gazdász élet nagyon sok kisebb, nagyobb munkáját. Fáradságos, de szép hivatás ez — mondjuk mi, de így vélekedik Szőke Géza, a dombóvári Vörös Sugár Tsz gazdásza is, aki bár alig 23 éves, mégis egy több mint 500 holdas szövetkezeti gazdaság szakmai irányítását végzi. Szőke elvtárs négy évvel ezelőtt végzett, azután állami gazdaságba került és most aratáskor lesz egy éve, hogy szövetkezetben hasznosíthatja tudását és az ő életében ez az első szövetkezeti állomás. Amikor a párt szavára búcsút mondott az állami gazdaságnak és termelőszövetkezetbe ment, éppen az aratást fejezték be és ő késedelem nélkül látott a munkához. „Szívesen jöttem, mert tudom azt, hogy főleg a termelőszövetkezetben tudja az ember szakmai tudását gyarapítani, a tanultakat hasznosítani.” A betakarításnál már nagy hasznát vették a szövetkezetiek, javaslatára úgy történt a táblák letakarítása, hogy mindig nagyobb terület legyen szabaddá, hogy végezni tudják a tarlóhántást és ennek a javaslatnak az igazi hasznát a vetésforgó kialakításánál látta a tagság. Megmagyarázta türelmes szóval a tagságnak, hogy jó búzatermést csak akkor tudnak elérni, ha nem kalászos kerül kalászös után, hanem gondoskodnak jó előveteményről. De sikerült azt is elérnie, hogy más táblába vessék az idén a kendert, mert eddig hét éven keresztül mindig abba a földbe tették. Kenderük jó, az istálló trágyázott talajba gyönyörűen indult fejlődésnek a növény. Az elgondolásokat, a szavakat tett követte. Az idén 20 holdon vetettek borsót, rávetésként 40 holdon lucernát és jövőre tovább akarják gyarapítani a pillangós virá- gúak területét. Az állattenyésztésben javaslatára bevezették az egyedi takarmányozást. Az állatok termelésük után kapják az abrakot. Egy éve már, hogy az 500 holdas szövetkezeti gazdaság szakembert kan pott és ez az egy év munkája bizonyítja, hogy ahol a tagság megérti a szakember javaslatát és igyekszik azt végrehajtani, az eredmény több mázsa gabonában, szebb állatállományban mutatkozik meg. Azt mondotta, szereti hivatását és megszerette a szövetkezeti életet. Nem kis büszkeséggel beszélt a tervükről. Gazdálkodásukat belterjessé kívánják tenni, kertészetet hoznak létre, amelyet már jövőre elkezdenek, egyelőre 10 holdon és ami megszívlelendő, főleg olyan növényeket kívánnak termelni, amelyeket az állattenyésztésen keresztül értékesíteni lehet. Még az idén építenek egy tejházat, a feldolgozó gépek már meg-; vannak. Ilyen a gazdász, tele tervekkel, ambícióval, amelyet a szövetkezeti parasztokkal közösen valósít meg. Pálkovács Róza „Szépülő Szekszárdért" TEKINTETES SZERKESZTŐSIG! Olvastam Miszlay István vasárnap, valamint T. L. kedden megjelent cikkét, azokkal teljes egészében egyetértek, mégis azzal a lényegtelen megjegyzéssel, hogy e probléma nemcsak a „város szülötteit” kell, hogy érdekelje. Miután én sem vagyok az, de ugyanakkor a tettek embere és sok szép kezdeményezést láttam már a kezdeti fellángolás után ellaposodni, megteszem az első lépést: Mindenkori fizetésem fél százalékát felajánlom a „Szépülő Szekszárdért” mozgalom javára s csatoltan megküldöm a június havi 10 forintot azzal a kéréssel, hogy az összeget az illetékes helyre jüttatni szíveskedjenek s közöljék, hogy a továbbiakban hova juttassam el azt. Remélem nem egyedül leszek s a sok kis ösz- szeg komoly eredményeket fog szülni. Dr. Komlósi Andor, a Tolna megyei Húsipari Vállalat főkönyvelője * \ SZERKESZTŐSÉGÜNK örömmel adott és ad helyet minden olyan írásnak, amely a megyeszékhely további szépítését célozza és segíti elő. Üdvözöljük ezt a mozgalmat, támogatjuk s a magunk részéről mindent megkívánunk tenni annak érdekében, hogy mennél nagyobb ered ményeket hozzon. Dr. Komlósi Andor első 10 forintját eljuttattuk a városi tanácshoz és kérjük mindazokat, akik a mozgalom részeseivé kívánnak válni ebbeli szándékukat a városi tanáccsal közöljék. Helyesnek tartanánk a dolgozók egyéni felajánlásain kívül a vállalatok is támogatnák a „Szépülő Szekszárdért” mozgalmat, s kinyilvánítanák milyen összeggel kívánnak hozzájárulni a megyeszékhely szépítéséhez. Érdeklődésünkre közölték, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága örömmel fogadta a dolgozók alulról jövő kezdeményezését s tekintettel arra, hogy a Tolna megyei Népújságban megjelent cikkekkel kezdeményezett dicséretes mozgalom a dolgozók támogatásával találkozott, a végrehajtó bizottság rövidesen közölni fogja elképzeléséit és azt is, felajánlásaikat hova juttassák el a dolgozók. A Városi Művelődési Ház hírei Nótapárbaj címmel vidám, zenés estet rendez június 23-án este fél 9 órai kezdettel a Sörkertben a Városi Művelődési Ház. A műsorban fellépnek: Borvető János, a Fővárosi Operettszínház bonvivánja, Kardos Magda, a Fővárosi Operettszínház szubrett primadonnája, Kovács Ibi, a Fővárosi Operettszínház primadonnája, és Szentesi Zoltán, a Fővárosi Operettszínház táncos komikusa. A műsorban zongorán kísér Csathó Andor, az Operettszínház karnagya. * A Szekszárdi Városi Művelődési Ház vezetősége az általános és középiskolai tanulók részére rajz, foto és irodalmi pályázatot hirdet. A művelődési ház vezetőségét az a cél vezérli a pályázat meghirdetésekor, hogy valamilyen formában, a szórakozás és pihenés mellett művészeti munkára ösztönözze a fiatalokat. A pályaművek elbírálásánál 200 forintos I. díjat, 150 forintos II. díjat, 100 forintos III. díjat és 50 forintos IV. díjat adnak ki. A pályázatok beküldési határideje augusztus 30. Nyilvános eredményhirdetés szeptember 25-én lesz a „Dupla, vagy semmi” című műsor keretében.
