Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-22 / 146. szám
Javítsa meg munkáját a madocsai földművesszövetkezet mezőgazdasági üzemága ANNAKIDEJÉN megírtuk, hogy a madocsai földművesszövetkezet milyen eredménnyel végezte el a termeltetéssel reá háruló szerződéskötéseket. Cukorrépából pl. 35 holdas szerződtetési tervét 52 kh-ra teljesítette, amiért a szövetkezeti sajtón keresztül is dicséretben részesült. Azóta a földművesszövetkezetnél mezőgazdasági üzemág létesült, hogy a termelést közvetlenebbül is irányítsa a szövetkezet, szaktanácsokkal lássa el a termelőket, s többek között szervezze a termelési szak- bizottságokra támaszkodva a növényvédelemmel kapcsolatos munkálatokat. Ha ez utóbbit vizsgáljuk, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ezeknek a munkáknak elvégzése terén a szövetkezet mezőgazda- sági üzemága nem állott hivatása magaslatán. EZT MUTATJA pl., hogy nem hívták fel időben a termelők figyelmét a cukorrépa kártevők elleni Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ javaslatára az Országos Takarékpénztár fiókjai útján kedvező feltételű kölcsön folyósításával segíti elő a kisállományú és kezdő méhészek méhészetének fejlesztését, illetve, vásárlását. Ki vehet igénybe kölcsönt? 1. Kölcsönt bérből és fizetésből élő nyugdíjas, vagy másfoglalkozásúak, pl. őstermelők egyaránt igénybe vehetnek, feltéve, hogy a kezdő méhészek, vagy 5 korszerű kaptárnál, illetve 10 családnál nem nagyobb állományú kisméhészek. 2. A kölcsönt az OTP, megyei és járási fiókjai útján megfelelő fedezet mellett engedélyezi. Fedezetként védekezésre, s így a szárazság következtében fellépett bolhakártétel a kiszántáshoz juttatta a leszerződött cukorrépa területek egy részét. Még szerencse, hogy a második vetés után a mulasztást igyekezett pótolni. Felhívta a termelők figyelmét a védekezésre és ennek következtében 750 kg HCH tartalmú porozószert vettek a termelők igénybe, mellyel a második vetés kártevőit sikerült megfékezniük. Az üzemág munkájának egyik fő gyengesége abból is adódik, hogy nem támaszkodik a legtapasztaltabb gazdákból alakított termelési bizottságra, hanem az agronómus egyszemélyben akarja ellátni a növényvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Többek között ezzel függ össze az is, hogy a burgonyabogár elleni védekezéssel a szövetkezet -nem foglalkozott a veszély nagyságához mérten kielégítően, a védőszerekkel való ellátáson kívül. Ezek a tapasztalatok arra kell, hogy ingatlan, vagy kezességvállalás, állami kölcsönkötvények jöhetnek számításba. Kölcsönt csoporttagnak 3 évi lejáratra, csoporton kívüli méhésznek 2 évre adják, évi 8 százalékos kamatra. Ki igazolja a kölcsönre való jogosultságot? Az, hogy az igénylőnek méhcsaládjai még nincsenek, vagy állománya 5 korszerű kaptárnál, vagy 10 családnál nem több, a lakóhelyi szerint illetékes tanács igazolja a méhegészségügyi felelős véleményezése alapján. A kölesön feltételeire vonatkozóan a további részletes tájékoztatást az OTP fiókjai adják meg. figyelmeztessék a szövetkezet mezőgazdasági üzemágát, de a szövetkezet vezetőségét is, hogy időben tegye meg intézkedését a magasabb terméshozamok kialakítása érdekében. HELYES LENNE pl., ha már most gondoskodnának a répalevéltetű elleni védekezés megszervezéséről, beleértve a termelők védekezőszerrel való ellátását is. Helyes lenne az is, ha a termelők körében szerveznék a lucernások védelmét, különösen azokon a területeken, ahol magfogásra fognak szerződtetni. Mi fel a szövetkezet mezőgazda- sági üzemága egymagába-véve a termeltetéssel járó sokrétű feladatokat jól megoldani nem képes, helyes lenne, ha támaszkodnának arra a termelési tagbizottságra, amely azért lett létrehozva, hogy segítse a szövetkezet mezőgazdasági üzemágának felelősségteljes, bonyolult munkáját. Láttuk — hallottuk .., hogy a Szakcs és Vidéke Takarékszövetkezet megkapta a működési engedély-okiratot és a takarék- szövetkezet megkezdte működését. Átmenetileg a földművesszövetkezet adott ehhez helyiséget a takarékszövetkezetnek. * .., hogy a felügyelőbizottságok munkájának megjavítása érdekében a szekszárdi FJK 2 hónaponként tapasztalatcsere értekezletet tart a felügyelőbizottságok elnökei részére. A tapasztalatcserét annál a fmsz-nél tartják, melynek a felügyelőbizottsága a legjobban dolgozik. OTP kölcsönakció indult Hol áll meg a vándorzászló ? Korábban lapunk egyik számában hírt adtunk arról, hogy a földművesszövetkezetek kezdeményezésére egy bizottság munkaverseny feltételeket dolgozott ki jutalom kitűzése mellett a mezőgazdasági üzemágak részére. Igaz, hogy a mezőgazdasági munkák egész sora lett feladata — szerződéses termeltetés gépi munkák, szerződtetése és végeztetése, szakcsoportok létrehozása és működtetése, fokozottabb mérvű felvásárlás — szövetkezeteinknek és bizony sokszor nem kis gondot okoz minden követelménynek eleget tenni. Jelentkeznek a kezdeti nehézségek, dolgozóink nem eléggé jártasak az új munka minden területén. Nagy általánosságban azonban az' tapasztalható, hogy mindent elkövetnek az fmsz-ek, hogy munkájuk gördülékennyé váljon s az eredményeik növekedhessenek. Sok szövetkezet látott segítséget a versenyfelhívásban. Elfogadva a feltételeket, párosversenyre hívták ki egymást és érdeklődéssel figyelték a lassan felfelé haladó grafikon görbéjét, latolgatták, hogy kik az esélyesek. A bizottság értékelést végzett a pontok alapján és a vándorzászlót a Decs és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez vitte el, onnan indította „vándorútra”. A decsiek örömmel fogadták a zászlót és nyomban ígéretet tettek, Méhészbál Bátaszéken A bátaszéki földművesszövetkezet keretében műdödő méhész szakcsoport szakelőadással egybekötött mé- ! hészbált rendez. A rendezvényen az i Országos Méhészeti Szövetkezeti | Központ igazgatója, Kocsis Sándor elvtárs tart előadást. hogy a vándorzászlót nem engedik tovább vándorolni szövetkezetüktől, mindent mozgósítanak annak érdekében, hogy az elsőséget biztosítsák maguknak. Rövid kis röpgyűlésen Kasza Aurél agronómus elvtárs megbeszélte a verseny jelenlegi állását a dolgozókkal és próbáltak újabb célkitűzéseket állítani, hogy a hátralévő fél hónapban 100 százalékos tervteljesítésről adhassák meg a jelentésüket, és nem utolsó sorban ők kaphassák meg a vándorzászlót, a velejáró jutalommal. — b — Erik a meggy ••• Érik a meggy Szép piros már, Szemezi egy Szép piros lány. Távolból egy Ifjú legény lesi a lányt Boldog hetykén. S mikor a lány Észre-veszi, Hogy a legény Nézi, lesi Ügy elpirul Zavarában, Hogy az estnek Homályában Jobban virul A szép leány, Mint a legszebb Gyümölcs a fán. Reseterits István Egy panasz nyomában Sárszentlörincen T ustán csobog az artézi kút- ^ bál a víz, öreganyóka kopott cserépkorsót tart alá remegő kézzel, hosszan elgondolkozva figyeli az edény telését. Mintha az idők „csobognának” e percben, mintha a nyolcvan egynéhány esztendő emlékeinek cseppjeiből várna össze egy kancsónyit, amelyben a jelen, a napfény bekandikáló sugara ezer színben törik meg. Délidő van — a falu csendes mozdulatlansággal viseli a 29 Celsius fok meleget. — Az emberek kint kapálnak a mezőn a kiskapuk csukva vannak, a házőrző kuvaszok az árnyékban álmodoznak, észre sem veszik, hogy az előrenyújtott lábukon az apró baromfi csintalanul szaladgál keresztül. A fmsz. irodája előtt állunk meg, ahol vagy három motorkerékpár van „kipányvázva”. Vgy látszik itt valami nagyon érdekli a szövetkezet felettes hatóságait. A csendes „jónapot” után körülnézünk. Egy év előtti jegyzőkönyveket, könyvelési adatokat néz Éber Imre MÉSZÖV főfelügyelő kartárs. Mellette zöld levélboríték; a Szabad Föld-tői jött, afféle panaszos levél. A szövetkezet dolgozói nyugodtan dolgoznak, végzik a napi munkájukat, így nem gyanítom, hogy a panasz komoly bajt rejtegetne. Lassan kibontakozik a titokzatosságból a tiszta kép, amely a pa- naszoltakat is még inkább tisztán mutatja. Ugyanis Borsos István sárszent- lőrinci lakos úgy vélte, hogy sok „disznóság” történik a helyi földművesszövetkezetnél, amit meg kell írni a Szabad Földnek, hogy aztán csapjon szét a „csalók, — lopok és sikkasztok” között. Most folyik a vizsgálat és „pillanat képeket” próbálunk tollhegy re venni belőle. Borsos István elsőnek veti fel azt, hogy „a fmsz. vezetősége, igazgatósága, fejenként vagy 500 forintot sikkasztott az évvégi nyereségből”. Mi itt a valóság? A szövetkezet igazgatóságómak a nyereségből bizonyos százalékot a közgyűlés jóváhagyott, tiszteletdíj címén, és a véletlen úgy hozta, hogy a panaszos által írt összeggel azonos is. Ez tehát nem áll fenn és nem áll fenn a többi rágalom sem, amely a piszkos, rossz minőségű, sáros kenyér árusításra vonatkozik. Sok rosszat mond el a fmsz. kocsisáról, összejátszást említ a ló vásárlásnál, de itt is azt állapította meg a vizsgálat, hogy egy meggondolatlan, vagy nagyon is meggondolt rosszindulatúságról van szó. e hát vajon miért volt erre szüksége a feljelentőnek? Borsos István az 1956-os ellenforradalom előtt a sá.r szentlőrinci szövetkezet kocsisa volt. Sokat része- geskedett, elhanyagolta a lovat, nem etetett, nem itatott, a kiadott munkákat nem végezte el. Próbálták jobb belátásra bírni a szövetkezet vezetői szép szóval, feddéssel, de nem használt. Aztán jött az 1956 október, Ö meg elment szó nélkül egyenesen Pestre, ahol már javában folyt a lövöldözés és áldást osztva szónokolt Mindszenty hercegprímás úr. Nyomban vissza is fordult Borsos barátunk és — ahogyan a párttitkár és a v. b. elnök elvtárs mondta — Sárszentlörincen ő lett a „főmatador”. Leverte a táblákat, máglyára vetette a kommunista könyveket, és úgy gondolta, hogy most már az övé az egész világ. Előtte is már összeütközésbe került a tanáccsal. A nép vagyonából — a tűzoltó szertárhoz készülő lajt árából — tetemes összeget sikkasztott el, amelyért fel is jelentették. Most, amikor fokozottabb mértékben kötelessége ügyelni mindenkinek a népi vagyonra, mondhatnám köszönettel vesszük minden panasz, minden hiányosság bejelentését, ami jogos! Ez esetben csak intrikáról van szó, amely ugyan tisztázódott, szerencsére időben, a valótlan hírek nem kóborolták végig a falut, a járást, nem állította pellengére a szövetkezeti dolgozók becsületét. A szövetkezet vezetősége és dolgozói ezzel befejezettnek tekintik az ügyet és pontosan ennek a levélnek hatására is munkájukat igyekeznek még inkább megjavítani, igyekeznek mindent a község lakossága érdekében tenni. z igazgatóság elnöke még mielőtt elbúcsúztunk volna, egy problémával hozakodott elő, kért, hogy hallgassuk meg. Ugyanis Sárszentlőrinc közel 4000 lakosú község, termelőszövetkezete is van, az egyénileg gazdálkodók is jól dolgoznak, így a vásárlóerő is megnövekedett, aminek következménye, hogy a földművesszövetkezet vegyesboltjai kicsinek bizonyulnak. Ezért elhatározták, hogy szakosítják a kiskereskedelmet, de ehhez új helyiségre lenne szükség. Találtak is egyet, amelyet a községi tanács is kiszemelt patika céljára. Annak ellenére, hogy a szövetkezetnek a helyi tanáccsal nagyon jó a kapcsolata, mégis úgy nézett ki, hogy ezen a kétkirakatos bolthelyiségen fognak összeveszni. Később, amikor összeültek a két szerv vezetői, hogy megtárgyalják az üzlet sorsát, mégis csak megértették egymást, belátta a v. b., hogy a lakosság jobb ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges egy textil szaküzlet és így minden támogatást meg is adnak, hogy minél előbb meg is nyithassák. A bolt épületének tulajdonosa Nagy kartárs, aki jelenleg a kölesdi földművesszövetkezet textil szaküzletének a vezetője. Éppen kapóra jött és így ővele is közöltük a szövetkezet indítványát. Természetesen kértük tőle, hogy adja bérbe a szövetkezetnek úgy a helyiséget, mint a berendezést és nem utolsó sorban, mint szakember, vállalja el az üzletvezetését is. Nagy kartárs meglepetten és őszintén azt válaszolta: „Én szívesen dolgoznék a falumban a szocialista kereskedelem felvirágoztatásáért, a falu lakosságának jobb áruellátásáért. Hosszú évek óta ismerem a szocialista kereskedelmet és mindig a legjobb tudásomat próbáltam belevinni a munkámba és az eredményeknek ami ebből született, talán én tudtam legjobban örülni.” D ízünk abban, hogy a kezde- ményezés életképes lesz, hiszen minden előfeltétele biztosítva van. Nagy kartárs biztos itt is a jó munkája nyomán kamatoztatja a szövetkezeti tagság forintjait, fellendíti a kiskereskedelem ezen ágát, mint ahogyan már tette Nagydorogon és Kölesdenis. A fejlődés Sárszentlörincen ebben is megmutatkozik és nem is fog itt megállni, mert a növekvő igényeket csak az állandóan fejlődő szövetkezeti üzemágak tudják kielégíteni. A Petőfi emlékét őrző volt gimnázium előtt beszélgető községi vezetőktől lassan búcsúzunk és kértük őket, hogy ne feledkezzenek meg egy pillanatra sem az előbbi ígéreteikről, segítsék minden eszközzel a földművesszövet- kezetet, hogy panasz nélkül folyhasson az élet, virágozhasson a szövetkezet. — bl —
