Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-21 / 118. szám
1958 május 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Minőségi változások a gyönki Vörös Csillag Tsz gazdálkodásában Hívők nélkül maradt a lelkipásztor Általános és örvendetes jelenség manapság, hogy a tsz-ekben egyre inkább érvényesül a tervszerű, alaposan átgondolt és a helyi viszonyokat szem előtt tartó ésszerű gazdálkodás. — Ugyanarról a földterületről több jövedelemre szert tenni, ugyanattól az állattól nagyobb termelési hozamot elérni viszonylag kevesebb költséggel — ez a fő törekvés érvényesül, s ez egyúttal a belterjesség felé fordulás legfontosabb ismertető jele is. A gyönki Vörös Csillag Tsz gazdálkodásában is jelentkeznek ezek a biztató jelenségek, s ezáltal a szövetkezet, amely a megye leggyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetei közé tartozott, máris kilendült elmaradott állapotából. Az állattenyésztés és ezen belül elsősorban is a szarvasmarhatenyésztés terén mutatkozott a legnagyobbfokú elmaradottság egy évvel ezelőtt. Ma már viszont itt mutatható ki a legerőteljesebb fejlődés. Tavaly májusban a tsz tulajdonában lévő 25 tehén naponként átlagosan 5 és fél liter tejet adott a tsz-nek 3,5 százalékos tejzsírtartalom mellett. Az idén viszont 35 fejőstehene van a tsz-nek, s a 35 fejőstehén naponta átlagosan 10 liter 3,8 tejzsír százalékos tejet ad. A megfelelő takarmányozás, a fejési időpontok betartása, az állatok rendszeres ápolása „kézzel fogható” és gyors fejlődést eredményezett. 1957. novemberében 4740 liter tejet fejtek, s a napi fejési átlag 5,8 liter tej volt. 1957. decemberében 6642 liter tejet fejtek, s ezáltal a tehenenkénti napi fejési átlag 7,6 literre ugrott. 1958. januárjában tovább emelkedett ez a szám. Ugyanis ebben a hónapban 7582 liter tejet adott a tsz tehénállománya, s az egy tehénre jutó napi fejési átlag 8 liter tej lett. Dr. Pinkovies József a tsz idős, nagy szaktapasztalatokkal rendelkező agronómusa Horizmikus számítási módszere alapján kimutatta, hogy a tejtermelés növekedése folytán egy liter tej előállítása ma, 1958. májusában 1 forint 72 fillérébe kerül a tsz-nek, ugyanakkor 1957. májusában az alacsony tejtermelés folytán 10 forint 46 fillérbe került a kifejt tej literje a tsz-ben. Az idős szakember állítása szerint ugyanis egy fejőstehén összes költségei (alaptakarmány, amortizáció, gondozás, alomszükséglet, egészségügyi szolgálat) fedezetet találnak abban az esetben, ha a tehén 1800 liter tejet, egy borjút és 120 mázsa istállótrágyát biztosít évente. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy arra a tehénre, amely (300 napos laktációt figyelembevéve) naponta a 6 liter tejet nem adja meg ráfizet a gazdálkodás. (Ebben az esetben ijesztően felszökik äz egy liter tej előállításához szükséges költség.) Viszont, ha a tehén naponta többet ad 6 liter tejnél, any- nyival válik olcsóbbá, az egy liter tej előállításának a költsége ameny- nyivel a tejtermelés a 6 liter fölött van. A takarmánybázis még sohasem volt biztosítva akkora mértékben, mint az idén. Ha a maximális szükségletet és a minimálisan rendelkezésre álló takarmánymennyiséget számítjuk, akkor is rendkívül kedvező képet kapunk. Ugyanis 1957—58-as gazdasági évben, ha csak a leglényegesebbeket említjük, kukoricából 932 mázsa, gazdasági abrakból 640 mázsa, ipari abrakból 150 mázsa, szénából 1988 mázsa, zöldtakarmányból 9499 mázsa, lédus takarmányból 8720 mázsa a szükséglet. Ugyanakkor a tsz-nek kukoricából 914 mázsa, gazdasági abrakból 634 mázsa, ipari abrakból 482 mázsa, szénából 2000 mázsa, zöldtakarmányból 9500 mázsa lédus takarmányból 8800 mázsa áll rendelkezésére. A szántóföldi növénytermesztés vonalán is jelentős fokú minőségi változás észlelhető a gyönki Vörös Csillag Tsz-ben. Növekedett a szerződéses termelvények aránya. Tavaly 30 kataszteri hold étkezési borsót, 2 kataszteri hold cukorrépát, 2 kataszteri hold rostkendert, 5 kataszteri hold lencsét termeltek szerződéses alapon. Az idén 50 kataszteri holdas étkezési borsó, 4 kataszteri holdas cukorrépa, 4 kataszteri holdas rost- kender és 10 kataszteri holdas lencsetáblája van a tsz-nek. Ezenkívül 10 kataszteri hold „kisvárdai rózsa” burgonyát és 22 kataszteri hold „Aranyözön” kukoricát vetettek. A minőségileg kiváló vetőmagból termesztett szerződéses növények emelik a tsz kataszteri holdankénti jövedelmét. A „Kisvárdai rózsa” vetőmagburgonyát például a közönséges burgonya árnak csaknem háromszorosáért tudja értékesíteni a tsz, az „Aranyözön” kukoricának pedig minden mázsája után egy mázsa 20 kiló szabványkukoricát és 50 forint felárt kap értékesítéskor. A jövő még nagyobb eredménnyel kecsegtet Huszonöt kataszteri hold gyümölcsöse van a tsz-nek. A kajszi barack, alma, cseresznye és szilvafák egyrésze az idén hozza az első termést. Jövőre pedig már mind a 25 hold terem. A 25 holdas gyümölcsös, ha a fákat rendesen gondozzák „aranybányája” lesz a tsz-nek. (HAYPÁL) „Ezzel a pappal is megvert bennünket az isten” — mondogatják mostanában elég gyakran a váraljai reformátusok. Hogy aztán csakugyan az isten keze van-e a dologban, azt döntse el mindenki saját meggyőződése alapján, miután elolvasta az alábbi történetet. BÁLLÁ SÁNDORBAN, a váraljai lelkészben egy évvel ezelőtt még úgy hittek a református hívők, hogy tán az istenben sem jobban. A községi református egyházközség vezetői, akik különben becsületes, jószándékú, többnyire parasztemberek, olyan szik- laszilárdan védelmezték, hogy ez megható, regénybe illő. Mikor szájra kapott a faluban a hír, hogy a pap kicsapongó, a falusi reformátusok egységbe tömörülve megtalálták a további „pletykák” megelőzését. A papot a szó legszorosabb értelmében megnősítették. A mintegy 550 református hívő mesébe illő lakodalmat tartott a papnak. Az egyik egyház- községi vezetőségi tag ökröt ajándékozott a lakodalmi torhoz, a többi 549 pedig 250—500 forintig terjedő „aprópénzzel" járult hozzá a lakodalom sikeréhez. Megülték tehát a lakodalmi tort... örültek a kedves, bájos asszonykának, no és persze annak, hogy ezzel a humánus tettel, sikerül valamennyi hívő bizalmát a pap számára visszanyerni. AZ ÖRÖM AZONBAN túl korai volt. A pap, a kimondottan becsületes, szemre való asszonyka mellett sem lett erkölcsös, sőt az új asszonyt is tönkretette. Dolgoztatott vele annyit, mint más a cselédjével, durván, gorombán bánt vele, s mindennek azt lett a következménye, hogy 7 hónapi házasság után a menyecske otthagyta. S mivel a hívők hiszékenységének is van határa, ők már elálltak attól, hogy mégegy- szer valaha higyjenek neki. A szó legszorosabb értelmében kitiltották a templomból, nem prédikálhat többé. Így maradt hívek nélkül a váraljai lelkipásztor ... Mert ugye azért az istenfélő váraljai reformátusoknak is van annyi előrelátásuk, hogy olyan papot nem tűrnek meg, aki a szószékről vizet prédikál, a templomajtón kívül pedig bort iszik. Eszük ágában sincs többé olyan emberrel cse- resznyézni egytálból, aki szemközt köpi őket a magjával. Az Sïitiiæé§e§ gazdálkodás jelentősége (X) A mezőgazdaságban egyre jobban tért hódít az öntözéses gazdálkodás, amely aszályos időben szín te felmérhetetlen jelentőséggel bír — pótolja az esőt, és mindenkor nagyobb termést biztosít az átlagosnál. Jövedelmező tehát az öntözéses gazdálkodás bevezetése, mert az öntözőberendezésre fordított összeg a többlettermés árából hamarosan megtérül. Megyénkben igen kedvező lehetőségek vannak az öntözéses gazdálkodás bevezetésére, részben a Duna mentén, aztán a Sió, a Sárvíz, a Kapos, a Koppány árterületén. Nemrégiben kétnapos öntözéses gazdálkodási ankét volt Szarvason, az Öntözéses Kísérleti Intézetben állami és termelőszövetkezeti vezetők részére, amelyen megyénkből a MEZÖJ'ZÖV részéről Veílisch Pál és Klein József, valamint az Állami Gazdaságok Igazgatósága részéről Juhász János vett részt. Az ankét azt a célt szolgálta, hogy megismer ^ tesse a öntözéses gazdálkodás kísérleti eredményeit és ezen keresztül minél szélesebb körben elterjessze a gyakorlatban, illetve nagyüzemi méretekben. A látogatókkal az intézet igazgatója és főmérnöke ismertette a különböző növényeknél az öntözés segítségével elért terméseredményeket. Elmondották, hogy például a szálkás-perjés vöröshere az öntözéses termeléssel 102 mázsás, a kukorica 72 mázsás, a takarmányrépa 620 mázsás, a silókukorica 640 mázsás termést hozott. Az öntözés alkalmazása minden terményfélénél az átlagosnál lényegesen magasabb termést hozott. Elmondották például azt is, hogy bevezetés alatt van a cukorcirok öntözéses termesztése, amelynek 16 százalékos cukortartalma van, holdanként mintegy 50 mázsás magtermést ad. A Szarvason folytatott kísérletek szerint paprikatermelésnél az öntözéssel három- szor-négyszerte nagyobb termést lehet elérni, mint a rendes termeléssel. Megyénkben is növekszik az érdeklődés az öntözéses termelés iránt. A Gerjeni Állami Gazdaság 60 hold, a bonyhádi termelő és értékesítő szövetkezet 30 hold, a szekszárdi Béke Tsz 12 hold területen vezeti be az öntözéses gazdálkodást. A gerjeni gazdaságban már felszerelték az öntözéshez szükséges csőrendszert, amelynek hosszúsága mintegy ötszáz méter. Bonyhádon is előrehaladott állapotban van a berendezés elkészítése, olyannyira, hogy a közeli napokban már megindulhat az öntözés. A termelőszövetkezetek, szakcsoportok, állami gazdaságok részére a kormányzat azzal is megkönnyíti az öntözéses gazdálkodás bevezetését, hogy erre a célra hosszúlejáratú hitelt biztosít. Érdemes tehát kihasználni a lehetőségeket. Hogyan segítik a gépészeti jellegű újítások a termelést a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár gépészeti szakemberei hosszú esztendők óta élen járnak az újítási mozgalomban. Valamennyi értékes újításukat nehéz lenne felsorolni, itt éppen ezért csak néhány jelentősebbről lesz szó, amelyek elterjedése igen hasznos lenne a cipőiparban. Üzemünkben az aljaüzemi futószalagokon korábban a meghajtás „rángatós” módszerrel töiént. Ez a módszer nem vált be, mivel igen gyakran szakadoztak a terhet viselő láncszemek és emiatt gyakori volt az állási idő. Egy jól sikerült újítás révén, roncsmotorokból és alkatrészekből került összeállításra egy újtípusú meghajtómű. mely folyamatos, rángatásmentes meghajtást biztosit. Ez újítás bevezetésével jóval kevesebb lett a lánc- szakadás okozta állásidő, zavarmen- tesebb a termelés. Ma már mindkét aljaüzemi futószalagunk e módszerrel működik. A másik igen jelentős újításunk a részes pórósarok és alsófoltok csiszolásának gépesítése. E műveletet tudomásunk szerint az ország valamennyi cipőgyárában kézierővel végzik, vagyis darabonként, kézbefogva. A munka így egyrészt alacsony termelékenységű, másrészt igen sok baleseti veszélyt rejt magában, mivel a dolgozó keze alig egykét centiméterre van a sebesen forgó durva csiszolóhengertől. Az újítók roncs alkatrészekből szerkesztettek egy igen elmés gépet, amely asztalszerű kiképzést kapott. Ennek felső lapján két hanglemez nagyságú és alakú vastányért alkalmaznak, ezekben van egymás mellett a. sarokfelsőfolt és részesfolt alakjának megfelelő kivágás. Alatta van elhelyezve a csiszolókő. A két tányéron — mely közös meghajtással működik — egyszere részes és egész felsőfelt csiszolását is el tudja végezni teljesen balesetmentesen egy dolgozó. Üzemünkben alig néhány hónappal ezelőtt valósítottuk meg a sarokosztály futószalagjának megépítését. Kicsit fáztunk ennek megvalósításától, kevés volt a bizalmunk, hogy ez valóban beváltja a hozzáfűzött reményeket. Még vezető dolgozóink egy része is félt ettől. Az újítás azonban nem várt eredményt hozott. Ma már kiválóan működik a sarokosztály futószalagját Bármennyire is jó volt az új futószalag, egy hibája mégis volt. Probléma volt ugyanis a ragasztóval bekent alkatrészek elhelyezése, szárítása. Ennek megoldásában is az újító mozgalom segített. Az újítók létrehoztak a futószalag tetején egy „törpe“’, fogas kiképzéssel ellátott szalagot, amely azonos sebességgel halad az alatta lévő futószalaggal. Ezek be a fogas részekbe helyezik el a ragasztóval bekent anyagot, megoldódott ezzel a szárítás és a szállítás is. Ezek az újítások igen jelentősek az üzem munkájában, de sokat segíthetnének más cipőgyáraknál is a termelékenység emelésében, a gazdaságosabb termelés megvalósításában. Mi örömmel vennénk, ha új módszereinket. újításainkat átadhatnánk más vállalatoknak. Nyernének ezen az átvevő vállalatok, a népgazdaság is. E kis cikk nem lenne teljes, ha kihagynánk belőle azt, hogy az újítások megvalósítása, tervezése elsősorban Felszegi Ferenc Munka- érdemérmes karbantartó művezető érdeme, aki munkatársaival együtt igen sokat tett azért, hogy vállalatunknál nagyszerű gépészeti, technikai újítások valósultak meg. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár I HE Az ankét résztvevőinek bemutatták az öntözéses gazdálkodás talajelőkészítő módszereit is. A bemutatót megtekintették a szarvasi mezőgazdasági technikum tanulói is. A résztvevők az SZ. 1-es szórófej működését szemlélik, amely 60 méteres körzetben egyenletesen öntözi meg a talajt. — Az Állami Faluszínház ebben az évben 84, más hivatásos együttesek pedig 62 előadást tartottak megyénkben. Az előadásoknak közel 30 000 látogatója volt. — A teveli úttörők a pedagógusok vezetésével dicséretes munkát végeztek a kolorádóbogár irtásában. A teveli Kossuth Termelőszövetkezet burgonyaföldjén nagymennyiségű bogarat szedtek össze. — Hétfőn az esztergomi gimnázium egy kiránduló csoportját látták vendégül a dunaföldvári gimnázium tanulói. — Bonyhádról az idén is több különvonatot és autóbuszt indítanak kirándulóhelyekre. Az első különvonatot június elsején indítják Har- kányfürdőre. A nyár folyamán többek között Fonyódra, Siófokra, Pécsre indítanak különjáratot Bonyhádról. — A dunakömlődi KISZ fiatalok Szigligeti Ede Liliomfi című színművét tanulják. A bemutatót akkor tartják, ha a kultúrház javítása befejeződik. — Az ozorai községi tanács televíziós készüléket vásárolt, amelyet a kultúrotthonban szerelnek fel a közeljövőben.
