Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-20 / 117. szám
1958 május 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 HÍREK Mit vár a faddi Kossuth Termelőszövetkezet a gépállomástól? — „Jó munkát!” — ezzel a két rö_ vid szóval válaszol a legtöbb termelő szövetkezeti tag a kérdésre, de a többi kérdésekre adott válaszok alapján nagy nehezen mégiscsak kialakul előttünk a szövetkezeti parasztok véleménye és óhaja, amit örömmel tolmácsolunk a szedresi gépállomás felé. A KAPÁLÁS a legsürgősebb teendő jelen pillanatban. A szövetkezet többek között 90 kataszteri hold kukoricát szerződött le a gépállomással, kétszeri gépi kapálásra. Az idén már géppel akarnak kapáltatni a Kossuth Tsz tagjai. Tavaly azonban kézzel kapáltak, s ennek a tavalyi kézzel végzett kapálásnak érdekes története van. Ugyanis két évvel ezelőtt, 1956 nya rán a termelőszövetkezet 60 kataszteri hold kukorica kétszeri gépi kapálására kötött szerződést a szedresi gépállomással. A gépállomás gépei meg is jelentek a szövetkezet földjein, de nem végeztek megfelelő munkát. A szövetkezet tagjai reklamáltak a gépállomás vezetőségénél, de ez nem segített. Nagy területen termesztett ebben az évben kapásnövényt a szövetkezet és kevés volt a szövetkezeti tag, így aztán a végén, a minőségileg kifogásolható munkát is kénytelen volt elfogadni. De volt ennek más oka is, s ezt Bagoly Árpád, a szövetkezet jelenlegi mezőgazdásza mondta el, aki akkoriban gépállomásról kinevezett agronómus volt a Kossuth Tsz-ben. — Két tűz között voltam akkor — mondja Bagoly Árpád. — Ha nem fogadtam volna el a gépállomás mun káját, amit a tsz-nek végzett, szembekerültem volna a gépállomással, ahonnan a fizetésemet kaptam. A gépállomás kenyéradó gazdám volt. Ma már más a helyzet. Bagoly Árpád az agronómus, a szövetkezet tagja. Egyedüli kötelessége, hogy a tsz érdekeit tartsa szem előtt. A gépállomásról js másként vélekednek a tsz tagok most, mint akkor vélekedtek, de azért úgy gondolják, hogy nem árt figyelmeztetni a gépállomásiakat. — Az idei gépi kapálásnak minőségi munkának kell lennie, olyannak, hogy senki szeme ne találjon kifogásolni valót benne. A KÖZELGŐ ARATÁSSAL kapcsolatban is akad néhány óhaj a szövetkezet tagjainak. Tavaly ugyanis nagyon sok kifogásolni valót hagyott maga után a gépállomás aratási munkája. Az elmúlt évben 80 kataszteri hold gabonanemű gépi aratásával kapcsolatban kötött szerződést a Kossuth Tsz a szedresi gépállomással, a gépállomás azonban nem tudott elegei tenni a szerződésnek és mindössze 35 kataszteri holdat vágott le a tsz gabonájából. Vajon hogy történt ez? Miért kellett a tsz-nek az egyéb, szintén lényeges munkaterületekről elvonni az embereket és beállítani a gabonába, hogy kézi erővel vágják a gabonát? Az ok egyszerű volt. A kévekötő aratógép, amelynek rendes üzemeltetés esetén az aratás ideje alatt legalább 100—150 kateszteri holdat le kellett volna aratni, sokkal többet állt, mint dolgozott. A traktorista a gépállomást szidta, amiért a gépállomás vezetői télen alapos karbantartással nem készíttették elő a szerelőkkel a gépet az aratásra. A gépállomás vezetői viszont a traktoristát szidták, mivel szerintük a traktorista ügyetlensége miatt állt elő a gépnél a naponkénti meghibásodás. A Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya a TTIT karöltve rendezte meg a szekszárdi „Dalos majálist”, amelyen a megye tíz legjobb énekkara mutatta be tudását vasárnap a régi megyeháza nagytermében. Körülbelül nyolcszáz énekes vonult fel a nagyszabású seregszemlére, amelynek legfontosabb és legszembeötlőbb eredménye az a fejlődés volt, amit kórusaink az utóbbi néhány évben elértek. Számszerint nem szaporodtak az énekkarok, a mennyiségi gyarapodásért azonban bőségesen kárpótol a minőségi ugrás: ma már a megyében több olyan kórus is van, amely bárhol megállja a helyét. Az énekkari kultúrát sajnos eléggé elhanyagoltuk, nemcsak itt, hanem az egész országban, jóllehet Bartók és Kodály munkássága nyomán épp az ellenkezőnek kellett volna bekövetkeznie. A vasárnapi hang verseny viszont azt mutatta, hogy minden alap és minden remény megvan ahhoz, hogy az elmúlt esztendők mulasztásait pótoljuk. Hatnyolc éves diákoktól meglett, őszülő munkásokig együtt énekeltek vasárnap Szekszárdon, ami azt bizonyítja, hogy énekkari kultúránkat tovább lehet fejleszteni s a szép minőségi előrehaladás után most már a kórusok mennyiségi gyarapítására is lehet gondolni. A vasárnap bemutatkozott énekkarok közül messze kimagaslott a AZ IDÉN a múlt hibái ellenére is nagy a bizakodás a tsz tagok körében, és ennek a bizakodásnak a reális alapja is megtalálható. Ugyanis a múlt évben az őszi szántási munkáknál és az idei hengerezések alkalmával kiváló, gyors és pontos munkát végzett a szedresi gépállomás a Kossuth Tsz földjén. A bizakodás okának egyik magyarázata továbbá az is, hogy az idei munkáknál a tsz vezetősége beleszól hat már abba, hogy személy szerint ki legyen az a traktoros, aki a tsz földjére megy dolgozni. A jó traktoristáknak sok munkájuk lesz, s a hanyag traktoristák is rászorulnak ezúttal majd arra ,hogy figyelmesebb munkát végezzenek. A traktorista munkájának ugyanis a leghitelesebb elbírálója a gépállomás vezetősége mellett a termelőszövetkezet. (Haypál) bátaszéki MÁV énekkar, amely Gaszner István vezetésével egészen magasrendű kultúrált produkciót nyújtott. Elsősorban a Giardini-mű előadása mutatta, hogy mire képesek a bátaszékiek. Méltán képviselik a megye kórusait a Székesfehérvárott megrendezésre kerülő dunántúli kórus-találkozón. De mellettük sem halványultak el a többiek, elsősorban a mözsi földművesszövetkezeti kórus, a dombóvári és a du- naföldvári gimnazisták, vagy a szekszárdi KISZÖV-énekkar. Amire azonban fel kell hívni a figyelmet: a műsort mindig a kórus adottságainak megfelelően kell összeállítani, példa rá az egyébként jó képességű dunaföldvári gimnáziumi énekkar. Külön szólni kell a bemutatkozott általános iskolai énekkarokról, amelyeknél nehéz sorrendet találni. Ha azt mondjuk, hogy legjobban talán a teveli általános iskolások tetszettek, ez nem jelentheti azt, hogy nem érdemli meg a legnagyobb elismerést és dicséretet a pálfai, a paksi, vagy a szekszárdi fiú- és leányiskolák kórusa. Végső összefoglalásként: hasznos, értékes munkát végzett a tanács mű velődésügyi osztálya, amikor megrendezte a „Dalos majálist”. A közönség számára komoly zenei élményt jelentett, a kórusoknak pedig okos ösztönzést adott a további munkához. CS. L. — A bclecskai Szabadság Termelő szövetkezetben a fejési átlag a téli 7.4 literről a tavaszi zöldtakarmányozás bevezetésével 10 literre emelkedett. — A gyönki járás termelőszövetkezetei terveik szerint az idei évben 132 szarvasmarhát, főként tehenet és 322 sertést vásárolnák. — A bonyhádi úttörőház biológiai szakköre kismértékben foglalkozik primőráruk termesztésével is. Az üvegházi uborka már termést is hozott. A „kertészkedéssel’’ az a célja a szakkörnek, hogy segítse a fiatalokat a mezőgazdasági gyakorlati tapasztalatok megszerzésében. — A világ legkisebb könyvét nemrégiben árverezték el Stockholmban. Ennek a könyvnek a mérete mindössze 18x8 milliméter. Ez a miniatűr könyvecske eddig a stockholmi városi könyvtár tulajdona volt és értesüléseink szerint az árverésből befolyó összeget a vakok intézetére fordítják. — A Tolna megyei úttörők közül is többen részt vettek az Állami Biztosító Főigazgatóság és a Pedagógus Takarék .közös 'számrejtvénypályá!- zatán. A helyes megfejtők száma hat volt, ezek valamennyien jutalomban részesülnek. A különféle tárgyjutalmakat május 14-én ünnepség keretében sorsolták ki. — A Népek Barátsága Hónapja során a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Szekszárdi Zeneiskola és a TTIT hangversenysorozatot rendez a zeneiskolában. Május 20-án este 8 órakor: Világhírű szovjet előadóművészek estje (hanglemezekről). ElőTolna megye kevés természeti szépséggel dicsekedhet, éppen ezért érthető, hogy a természetjárás nem lett tömegmozgalom. Ennek érde- kébfcn a TTIT megállapodást kötött az IBUSZ-al, hogy a megye közelében és részben a megyében fekvő Mecsek hegység természeti szépségeinek megismertetésére rendszeres kirándulást tervez szakszerű vezetéssel. Az első autóbuszkirándulás május 11-én a legteljesebb siker jegyében zajlott le az alábbi útvonalakon: Szekszárd—Mecseknádasd— Pécsvárad—Pécs—Dömörkapu—Lapisi vadászház—Árpádtető—Sikonda és onnan vissza Komlón, Magyareg- regyen és Szászvár, Bonyhádon keresztül. A negyven főnyi kiránduló- csoportnak bőséges alkalma nyilt a Mecsek természeti és kulturális értékeinek megismerésére, sőt a TTIT földrajzi szakosztálya elnökének előadásain keresztül a Mecsek gazdasági értékeivel is. adó: Létay Menyhért. Május 23-án: Kórus est, közreműködnek: a zeneiskola vegyeskara, vezényel Bodonyi Ferenc, a KISZÖV férfikara, vezényel Bodonyi Ferenc, a fiúiskola énekkara, vezényel Gerse József, a leányiskola énekkara, vezényel Végh Mátyásné. Magyar, szovjet és orosz művek kerülnek előadásra. Május 29-én délután fél hat órakor ünnepi növendékhangverseny lesz, amelynek keretében magyar és szovjet műveket adnak elő a zeneiskola növendékei. Július 5-én este 8 órakor Kusek Rezső zongoraestje lesz a műsoron. — A Kanacsi Állami Gazdaság Gyapa pusztai üzemegységében az elmúlt 5 év alatt 20 parkettás, fürdőszobás, 2 szobakonyhás, vízvezetékkel ellátott lakóházat építettek a gazdaság dolgozói számára. Az idén már hetenkint egyszer mozivetítést is tartanak az üzemegységben. — Szekszárdon megkezdték a Marx Károly utca kövezését. Szekszárd város egyik legsárosabb utcája volt ez és most a kövezéssel az utca lakóinak régi kívánsága teljesül. — Kirántani való csirkét az idei évben a tolnai Alkotmány Termelő- szövetkezet vitt elsőnek a piacra a megye termelőszövetkezetei közül. A csirkék párját 40—50 forintos áron értékesítették is 160 darabot adtak el. — Mi újság a szekszárdi piacon? Az utóbbi napokban már 30—40 fillérre csökkent a fejessaláta ára, míg egy héttel ezelőtt még 70—80 fillért kértek érte. A kirándulók megtekintették Pécs nevezetességeit, fürödtek Sikondán, gyalogsétát tettek a mánfai Kőlyuk- barlanghoz és Komlón a .,Fekete Gyémántok” bányász-vend‘églőben hangulatos cigányzene és nóta keretében fejezték be a jólsikerült túrát. Az első kirándulás sikerén felbuzdulva már az első kirándulócsoport zöme jelentkezettt a következő túrára, melynek útvonala: Szekszárd—Mecseknádasd— (autóbuszszal) Óbánya—Kisujbánya—Püspök. szentlászló—Zengővár-csúcs—Pécsvárad és onnan autóbusszal haza. Reméljük, hogy a TTIT a kezdeményezése fellendíti megyénkben is a természetjárás nemes és egészséges sportját és a dolgozók nemcsak kellemesen töltik el szabad vasárnapjukat, hanem a szakszerű vezetéssel hazánk kulturális és gazdasági értékeit is alaposabban megismerik. Nagy sikere volt a szekszárdi „Dalos majálisainak TTIT—IBUSZ természetjárás Pirkadattól — alkonyaiig — Pedagógusok látogatása Tengelicen — A TENGELICI vasúállomáson megszokott látvány a nagy forgalom. Csütörtökön reggel a megszokás ellenére is feltűnt az a csoport amely a tengelici Petőfi Tsz látogatására érkezett. Lehettek vagy negyvenötén idősebb, fiatalabb pedagógusok. A szekszárdi járás általános iskoláinak igazgatói úttörő vezetői jöttek el Tengelicre, hogy megnézzék a tsz-t és a Középhidvé- gi Kísérleti Gazdaságot. A látogatókat a tsz elnöke Hosnyánszky János elvtárs é§ a párttitkár Horváth István elvtárs fogadta. * A szokásos üdvözlések után a tsz községben lévő műhelyeit tekintették meg a látogatók. A tsz tagokkal történő személyes beszélgetés nyomán egyre fesztelenebb lesz a légkör. Bálint Elemér járási tanulmányi felügyelő, Benizs József bognárral beszélget: — Ki tudja használni a tsz ezeket a gépeket? — érdeklődik a tanulmányi felügyelő a modern famegmunkáló gépek láttán. — Hogyne tudná, — hangzik a válasz — egész évben el vagyunk látva munkával, mert nemcsak bognár munkát végzünk, kocsikat és kereket javítunk, hanem új ajtókat, és ablakokat is készítünk. A tsz- ben ugyanis állandó építkezés folyik s tagjaink arra törekszenek, hogy kis családi házat építsenek maguknak. * A sertésszálláson is sok volt a látnivaló. A tsz 655 darabból álló sertésállományából 67 darab az anyakoca. A vendégek valameny- nyien megcsodálták a legutóbbi Mezőgazdasági Kiállításon díjat nyert 6 éves anyakocát, amely évenként 18—20 malacot fialt. A sertésszálláson jelenleg is építőbrigád szorgoskodik. Disznóólakat építenek saját erőből s erről Szűcs bácsi az egyik sertésgondozó, a következőket mondja: — Állandóan bővíteni kell a férőhelyeket, mert a saját tenyészszük- ségletünk kielégítése után, köztenyésztésre alkalmas anya- és apaállatokat nevelünk, amelyeket a tenyészállatforgalmi irodán keresztül értékesítünk, de foglalkozunk hizlalással is — sorolja nagy szakértelemmel és tájékozottsággal. NAGY VOLT AZ ÉRDEKLŐDÉS a tsz tehenészete iránt is, amely 132 darabból áll. Az állatokon meglátszik a szakszerű gondozás. A tsz jelenleg 21 darab szarvasmarhát hizlal. A korszerű magtárpadlásos 100 férőhelyes istállót Horváth elvtárs úgy mutatja meg, mint a tsz egyik büszkeségét. A látogatók körében méltán keltett érdeklődést az istálló sarkában épített hideg és melegvízzel, káddal mosdókkal és négy zuhanyozóval felszerelt fürdőszoba, amely a tehenészetben dolgozók tisztálkodását szolgálja. * — Beszélgessenek az elvtársak a fiatalokkal — biztatja a látogatókat Horváth elvtárs — és a beszélgetés során meggyőződhet mindenki arról, hogy szép a tsz-ben dolgozó ifjúság élete. Vidáman végzik munkájukat, és méltóak a szülőkhöz, akik a tsz megalakításán dolgoztak. Vidámak, és látszik rajtuk, hogy nem valamilyen kényszer hatása alatt végzik a munkát. A tsz ugyanis két hold szerződött ricinust ajándékozott a kiszeseknek, akik társadalmi munkában végzik a ricinus megművelését. A harminchat KISZ tagból huszonegyen a kora reggeli órákban hozzáfogtak a ricinus kapálásához. — Nagy a szorgalom és az igyekezet, hisz a két holdon megtermelt ricinus jövedelme, amely 8—10 ezer forintot tesz ki a kiszeseké lesz. Úgy tervezzük, hogy kulturális beruházásokra fordítjuk, — mondja Major József KISZ titkár. * Amerre csak megfordultunk, mindenfelé rendet és tisztaságot láttunk — mondja elismeréssel Gálos Ferenc, a sióagárdi általános iskola igazgatója. Gálos elvtárs nemcsak kérdezget, és érdeklődik a tagoktól, hanem fényképezőgépével felvételeket is készít, mert az a terve, hogy tanítás közben, amikor a tsz-ekről beszél majd diákjainak, a képeken is bemutatja a szocialista mezőgazdaság fölényét, a kisüzemi gazdasággal szemben. A műemlékként nyilvánított kastélyt és a parkot is — dicséretükre váljék a tsz-eseknek — szépen rendbehozták. És azok a pedagógusok is, akik a látogatás kezdetén arról beszéltek; „Könnyű a Petőfi Tsz tagságának, mert egy kész birtokot kaptak — a látottak nyomán később már így vélekedtek: „Jól működik ez a tsz és amit itt látunk a kedvező adottságokon kívül, feltétlenül a tagság becsületes munkáját dicséri.” A tsz tagok háztája a megváltozott életről tanúskodik. Az újonnan épült házak jól fel vannak szerelve, van rádió, varrógép, új bútor, öreg, fiatal egyaránt jól öltözik. És ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy a tsz tagok gyermekei közül több mint húsz zeneórákra jár, Balia Tibor pedagógus, zenetanár feleségéhez — ehhez nem kell külön kommentárt fűzni. * DÉLUTÁN a Középhidvégi Kísérleti Gazdaságot látogatták meg a szekszárdi járás pedagógusai. Ez a látogatás volt a kirándulás fénypontja. Az itt látottakról, az országos jelentőségű bonyhádi vörös tarka és dán vörös szarvasmarha keresztezéséről, a borjak, sertések, juhok neveléséről folyó kísérletekről Czapári Lászlónak, a gazdaság igazgatójának külön előadást kellett tartani. Gyönyörű volt a baromfitelep is, ahol csak rántanivaló csirkéből hétezer darab nyüzsög a korszerű telepen. * Pirkadattól alkonyaiig járta ten- gelic határát a szekszárdi járás negyvenöt pedagógusa, akik ízelítőt kaptak egy kilenc éve működő termelőszövetkezet és egy ugyancsak kilenc éve fennálló kísérleti gazdaság életéből. Ízelítőt kaptak a szocialista nagyüzemi gazdaság szervezeti felépítéséről, működéséről, amelyek ismertetésének igen nagy jelentősége van a falu szocialista át- nevelésében, amikor a falusi emberek fejében mind gyakrabban merül fel a kérdés, a gondolat: Hogyan tovább? Mind a tsz-ben, mind a kísérleti gazdaságban látottak, igen nagy hatással voltak a pedagógusokra s valamennyien egyetértettek abban: Jó és hasznos volt a látogatás. — Eddig is beszéltünk az iskolákban a tsz-ekről, állami gazdaságról, a nagyüzemi gazdaságról, de valahogy úgy éreztük, mintha szemléltető eszközök nélkül magyaráztunk volna a tanulóknak — mondja Molnár József elvtárs, a járási oktatási osztály vezetője. ' J ! A szekszárdi járási pártbizottság és a járási tanács kezdeményezése a pedagógusok tsz látogatásának megszervezése hasznos és jó volt és ha a pedagógusok a tapasztalatokat nevelőmunkájuk során fel is használják, azt mondjuk, meg is érte. POZSONYI IGNÁCNÉ
