Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-18 / 116. szám

Hogyan dolgoznak a tamási járásban a földművesszövetkezetek választott szervei? A márciusban lezajlott vezetőség­választások nagyban elősegítették, hogy az fmsz-ek választott szervei eredményesebben tudjanak dolgozni. A vezetőségbe olyan fmsz-i tagok ke­rültek, akik élvezik a falu dolgozói­nak bizalmát és szívvel-lélekkel tud­nak dolgozni az fmsz-ek előtt álló feladatok végrehajtásáért. A vezetőségek újjáválasztása óta igen nagy eredményt értünk el ab­ban, hogy választott szerveink rend­szeresen üléseznek és hoznak határo­zatokat a további feladatok végzésé­re. Az FJK. Igazgatósága is havonta rendszeresen megtartja ülését, ahol egy-egy előadó beszámol elvégzett munkájáról, és a havonként megtar­tott igazgatósági üléseken hozzák meg a határozatot a további munkára vonatkozóan. Ilyen határozat szüle­tett a március 24-én tartott igazgató- sági ülésen, ahol a nőbizottságok munkájának felülvizsgálását, az ok­tatások ellenőrzését, valamint a gépi munkák szerződtetésének felülvizsgá­lását hozták határozatba. Hz fmsz-ek igazgatósági ülésein is hasonló határozatok születnek, aminek végrehajtása nagyban előse­gíti az fmsz-ek eredményes működé­sét. Igen örvendetes, hogy az igazga­tósági ' üléseken a vezetőség olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a szövetkezetek nyereségét jól vagy rosszul, de befolyásolják. Ilyen volt például Felsőnyéken az elmúlt na­pokban megtartott vezetőségi ülés, ahol Teszler elvtárs, a felügyelőbi­zottság tagja igen erélyesen, de na­gyon helyesen kifogásolta, hogy mi­ért volt szükség arra, hogy az fmsz. az I. negyedév folyamán 100 ezer darab téglát, valamint 15 vagon sze­net vegyen át akkor, amikor az fmsz-nek pénzügyi nehézségei van­nak. Jogos a felháborodásuk az fmsz. nél működő választott szerveknek, annál is inkább, mert felettes szer­veinknek feladatát abban látjuk, hogy elősegítse a szövetkezet munká­ját és nem lehet egyetérteni azzal, hogy erőszakkal kényszerítsék az fmsz-t ilyen nagymennyiségű áru át­vételére. A felügyelőbizottságok tagjai is mindinkább magukévá teszik azt, hogy az ellenőrzési munka igen fon­tos a szövetkezetek életében. Éppen a fentiek alapján emelkedik ki Magyarkeszi, Iregszemcse, Szakály, Felsőnyék, valamint a tamási fmsz. felügyelőbizottságának munkája, akik amellett, hogy rendszeresen el­lenőriznek, meg is teszik észrevéte­lüket az észlelt hiányosságokról. Feljegyzést készítenek ellenőrzéseik­ről és azt minden esetben továbbít­ják az igazgatóság elnökéhez. Van­nak még olyan esetek is, amikor a felügyelőbizottság tagjai ellenőrzést ugyan végeznek, azonban erről nem tájékoztatják az igazgatóság elnökét. Járásunk területén minden fmsz- nél működik a nőbizottság A II. negyedévre vonatkozóan a nő- bizottságok részére munkatervet dol­goztak ki. Ebbe főfeladatként a tag­szervezést és részjegybefizetést jelöl­ték meg. Igen helyes pl. a Nagykónyi fmsz. nőbizottság munkája, ahol a baromfitenyésztés jelentőségével, va­lamint a baromfitenyésztési szerző­dések előnyösségével foglalkoznak. Igen helyes a tamási fmsz. vezetősé­gének munkája, melyet a nőbizottság * munkájának megjavítása céljábóli! végez. A tamási fmsz-től is konkrété e Jenőrzési féladatokat kapnak as 'S asszonyok. A munka végzését rcnd-x szeresen havonként nőbizottsági ülé-fj! sen értékelik és itt szabják meg további feladatokat. Ezekre az ülé- 4 sekre rendszeresen meghívják ét X részt is vesz Somorjai elvtársnő, akiK a községi nőtanács elnöke. A nőbi-jfl zottság tagjai rendszeresen foglal-4 koznak az fmsz. női dolgozóinak élet-x és munkakörülményeivel. Ezt iger.f ! nagy örömmel fogadják az fmsz w nődo.gozói. 4 Járásunk területén az előző évek ÎJ hez hasonlóan W szakbizottságok £ működnek, amit az FJK április 12-érfj tartott választmányi ülésén választót-4 tak meg. A szakbizottságok is rész-! J letes munkatervet készítettek, mely-H nek alapján ellenőrzéseiket végzik A szakbizottságok munkáját igen fon^j tos tényezőnek tartjuk a szövetkeze-)^ tek életében, éppen ezért bízunk ab-4 ban, hogy járásunk területén a hoz- ! | zájuk fűzött reményt be fogják vá.-v> tani. Munkájukhoz igen nagy segít séget ad az, hogy az fmsz-eknél foly oktatásokon számos olyan tapasztala­tot gyűjtöttek, amit eredményesei' tudnak felhasználni ellenőrzési mun­kájukban. Bízunk abban, hogy járásunk terü­letén valamennyi választott szerv, í jövőben csak úgy, mint ezideig, ered­ményesen fog ténykedni és mindin­kább rászolgálnak arra a bizalomra melyet szövetkezeti tagság helyezeti beléjük. Papp Mátyásáé FJK. Tamási. Egy színvonalas vezetőségi ülésről A termelékenység tokozása érdekében Népgazdaságunk fejlődése mindig nagyobb és nagyobb követel­ményeket támaszt ahhoz, hogy a lakosság szükségleteit mi­nél jobb minőségű áruval és olcsóbban tudja kielégíteni. Ennek elő­feltétele, — mezőgazdasági vonalon az egységnyi terület tökéletesebb ki­használása. Ahhoz, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljünk, sok­féle befolyásoló tényezőt kell figyelembe vennünk: tájegységünk, — ta- lajminőségünk és éghajlati viszonyaink alapos ismerete, termelvényeink értékesítésének lehetősége. Ösztönszerű munkánkat fel kell, hogy váltsa a céltudatos, tervsze­rű munka, amely számol a lehetőségekkel, s az adott körülményt ész­szerűen használja fel. Hogy közsé günkben mindez hogyan valósul meg, nagyban hozzájárul szövetkezetünk élénk tevékenysége. A tavaszi munkákat a szövetkezetünk által rendezett szakelőadások sorozata előz­te meg. Ismertetve gazdatársainkkal a talaj szerkezetét, s ennek jó kiala­kítását, tápanyagfeltárásának, s termékenységének fokozását, növény- féleségeink, s tenyésztett állataink tápanyagszükségletét, s tartási viszo­nyait. Hogy a népgazdaság és a term slők érdekét hogyan igyekszik szö­vetkezetünk szorosabbá fűzni, arra talán legjobb bizonyítékok a követ­kező számok. ^ gépállomás és szövetkezetünk által betervezett 282 n. hold ta­vaszi szántással szemben 321 n. holdat teljesítettünk. A von­tatókkal kiszállított 740 munkaórai trágyát, szinte máról holnapra le­szántottuk, s így a száradás okozta tápanyagveszteséget a minimálisra csökkentettük. Talajunk szervesanyag pótlására 20 kh. zöldtrágyázási te­rületet állítottunk be kísérletképpen, napraforgót akarunk vetni tarlóba. A növényvédelem terén is figyelemmel kísérjük és kísértetjük a növé­nyi kártevőket. Megteremtettük a védekezés előfeltételét azáltal is, hogy 15 q. 10 százalékos D.D.T. és 5 q. 10 százalékos H.C.H. növényvé­dőszerről gondoskodtunk, s a szükségletnek megfelelően gondoskodni is fogunk. Porozóinkat és permetezőinket megjavíttattuk, s a gazdatársak­nak rendelkezésére bocsátjuk. Igyekezzünk kimélyíteni a termelők viszonyát a gépállomással és a termeltető vállalatokkal, hogy a mindnyájunk érdekét szolgáló termelé­kenység fokozása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Szerződéses nö­vényeink vetése befejeződött, s megkezdődött a tavaszi növényápolás. A további munkákat is a legmesszebb menően támogatjuk, s igyekezni fo­gunk hogy szövetkezetünk hivatásának megfeleljen. Antal János agronomus. Dombóvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetőségi ülését az elmúlt hét folyamán Nak községben tartotta. Minden igazgatósági tag írásban megkapta a beszámolót és a határo­zati javaslatot. Dombóvárról az ülés napján kora reggeli órákban négy motoron 8 vezetőségi tag ment ki a körzeti községekbe. Lápafőn, majd Várongon minden egységet leláto­gattak. boltokat, felvásárlóhelyeket, ipari üzemeket sorra ellenőriztek. Ugyanezt a feladatot Nakon is el­végezték. Este 8 órakor a gyűlésre buszon, kerékpáron gyülekeztek a választott szervek, az ellenőrzőbizottság és az intézőbizottság tagjai, az érdekelt községek helyi szervei, tanácselnö­kei, párttitkárai egyaránt. De a ve­zetőség között ott láthatjuk a járási szervek vezetőit: járási pártbizott­ság, járási tanács és az FJK titkárát és elnökeit. Sorra teszik fel a kér­déseket. Az agronómusok számolnak be a gépi szántásról, a tavaszi mun­kák állásáról, műtrágya és növény­védőszer készletekről. A kártevők elleni közös védekezés megszervezé­séről, a vegyszeres gyomirtás közös bemutatóját is megtárgyalták: a mi­nőségi munka ellenőrzéséről és a szakcsoportok társulások szervezése, támogatása is a „szőnyegen” szere­pelt. Elismeréssel kell megemlékezni Pál Géza, a dombóvári fmsz agro- nómusáról, nem különben Cserép Imre, Nak és körzete agronómusá- ról, akik komoly felkészültségről és tájékozottságról tettek tanúbizony­ságot. Szeretik és értik szakmáju­kát. A dolgozó parasztok és a ve-f zető funkcionáriusok élénk érdek-* lődés mellett hallgatták a kialakult, vita során a feladatok megvalósítá-i sára kidolgozott programot. (i Nyugodtan megmondhatom, hogy,i megyei szinten mozgott és zajlott lef a vezetőségi ülés. Minden igazgató- sági és vezetőségi tagnak megvan a maga füzete amit gyűlés előtt a jegyző'Könyvvezető kioszt a jelenlé­vők között. Mindenki jegyzi az őt érdeklő problémát és sorjában te­szik fel a kérdéseket, egészen par­lamentárisán. Érezni lehetett, hogy mindenki tu­dásának a legjavát kívánta az ülé­sen kamatoztatni. Sorra szedték a boltokat, a felvásárlók munkáját pe­dig kielemezték. Egy-egy beszá­moltatott — amikor tisztázta a munkakörének a problémáját —, az­zal a nyugodt érzéssel távozott, hogy őt a munkájában a vezetőség támo­gatja, segíti, tehát mérlegelte mun­kájával egyetemben. Üj és tiszta levegő tört be a naki* szövetkezés légterébe ... Egy-két csellengőt az elnökség,, amiért késett, megbírált és követen-, dő példaként a helyieknek a dombó-1 vári elvtársakat állította, akik nagyi távolság ellenére, fáradtságot nemi kímélve, pontosan beérkeztek az1 ülés kezdetére ... A szövetkezeti dől- ' gozók, az egész szövetkezeti tagság érzi, hogy a vezetőség törődik a, földművesszövetkezet sorsával, törő-| dik a falu dolgozó parasztsága élet- körülményeinek a megjavításával, i A tagság arccal a szövetkezet felé fordult i ; Tapasztalat a termelési bizottságok tevékenységéről Járásunk területén minden köz­ségben létrehozzuk a termelési bi­zottságokat. A termelési bizottságok feladata: 1. Segítse a községi tanácsok me­zőgazdasági állandóbizottságaival kar­öltve az egyéni parasztok termelési tevékenységét. 2. Segítse a fmsz-ek által termel­tetett ésl felvásárolt cikkek ellen­őrzését. 3. Segítse a termelési társulások tevékenységét. Termelési: bizottságaink' közül többen igen helyesen kezdték meg munkájukat. Közösen szervezték meg a növényi kártevők elleni vé­dekezést. Az fmsz. igazgatóságának határozata alapján a termelési bi­zottság előkészíti a permetlevet és a gazdáknak térítés ellenében adják Ki. Ez megkönnyíti a parasztok mun­káját, mert nem kell minden gaz­dának külön permetlevet készíteni, de komoly segítséget ad a györei fmsz-nél a gazdáknak a mezőgazda- sági üzemágvezető, aki a termelési Dizottságokat irányítja. Eredményes mjunkát végez járásunkban a mó- rágyi fmsz. termelési bizottsága is. Itt a termelési bizottság tagjai több régükben gyümölcstermelési szak­csoport tagjai és állandó segítséget adnak egyéni dolgozóknak a gyü­mölcsfa ültetésében. Annak ellenére, hogy vannak jól működő termelési bizottságaink, mégsem mondhatjuk, hogy a kon­gresszus határozatainak végrehajtá­sa érdekében mindent megtettünk járásunk területén. A termelési bi­zottságok többségükben nem dolgoz­nak. Erről természetesen nem a ter­melési bizottsági tagok tehetnek. Ak­kor, amikor a termelési bizottságok munkáját szaképzett mezőgazdászok irányítják, feltétlenül éreznünk kell a felelősséget. Nem lehetünk meg­elégedve azzal a nézettel, hogy „úgy nem csinálnak semmit” a termelési bizottság tagjai, mint ahogy ezt mondja Lehel István, a kisvejkei fmsz. mezőgazdásza. Amikor meg­kérdeztük tőle, hogy kik a termelési bizottság tagjai, kiderült, hogy nem is tudja. Ez a jelenség megmutatko­zik több fmsz-nél is. Ott, ahol a termelési bizottságokat megfelelően irányítják, ott eredmény is van, amit bizonyít a györei, vagy a mórágyi példa. Meg kell érteni az fmsz-üzemágve- zetőinek, vagy ügyvezetőinek, hogy az fmsz-ek előtt álló feladatokat a legrátermettebb dolgozó parasztok be­vonása nélkül eredményesen meg­oldani nem tudják. János Jeromos _____________ pol. előadó. T ojásértékesítési gondok Páriban B—B. A májusi meleg idő a mezőre csalja a föld minden munkását. S ez Így van rendjén Pariban is, ahol a parasztság szorgos munká­val igyekszik a kései kitavaszo­dást behozni. Nem szégyen, mert az értékesí­tés gondjait is el kell látnom, ha tojást adok el, amit átvenne a szövetkezet, gondoltam, és tojásos kosarammal elindultam, hogy fel­keressem boltunkat, s Hóner kar­társat. Talán átveszi tőlem a to­jást hogy cserébe kenyeret és más egyéb dolgokat kapjak. Ügy gondolom, nem árt ha idé­zek a boltvezető kartárs, vala­mint a köztünk lefolyt beszélge­tésből: „a tojást nem vehetem át, a felvásárló kifogásolja.” Igaz nem köteles átvenni, — mint nekem mondotta a felvásárló, mert nem akarnak vele vesződni. Hiába kértem, vegye át, hajthatatlan maradt és mint a pulyka egyre mérgesebb lett. „Ha nem tetszik, ott a panaszkönyv írjon bele” — mondta. Válaszoltam: „Nem írok bele, majd illetékes helyen kívánom megtudni át lehet-e venni, vagy nem!” A hangja továbbra is ke­ményen pattogott. „Vigye az ital­boltba talán átveszik.” Hiába minden. Szegény vásár­lók tudjátok meg, nem tiértetek vannak a bolti dolgozók, hanem ti vagytok ő értük. Boltosunk udvariasságát a ve­vőkkel szemben hangulata vezér­li. Egyik vevőtől így kérdezi: „Ma­ga mit akar?” A másiknak udva­riasan mondja: „Tessék paran­csolni”. Azt hiszi, egyszemélyben ö a szövetkezet. A boltban nyitott fiókban ki­öntve nápolyi és keksz „kínálja” magát megvételre. Meg is vennék, ha nem futkosna rajta az egér. Szóvá tettem, de vesztemre, mert a boltkezelő helyett kislánya így válaszolt: „Nem köthetem meg sem a lábát, sem a farkát”. Ezúttal is szeretném és kérem, hogy a Tamási Körzeti Fmsz. ve­zetősége akadályozza meg a fen­tebb említett boltos kilengést”. (—cs —é) fmsz. tag, Pári

Next

/
Thumbnails
Contents