Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-18 / 116. szám
TOLNA MEGYF* VILAQPROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! mamsBsaäSiäMßsm III. évfolyam. 116. szám. MA 10 OLDAL. ÄRA 60 FILLÉR. Vasárnap, 1953 május 18. 9 muSt évi zárszámadásról, az idei költségvetésről és a népi ellenőrzésről tárgyalt a Megyei Tanács pénteki illése Pénteken ülést tartott a Megyei Tanács. Az előző tájékoztatásunktól eltérően nem tárgyalták az erdőn kívüli fásításra és a fatermékek szállítására vonatkozó tanács-rendelet tervezetet. A múlt évi költségvetési zárszámadás ról szóló beszámoló, amelyet Vígh Dezső elvtárs, a Megyei Tanács VB elnöke terjesztett a tanácsülés elé, többek között megállapította, hogy az ellenforradalom utáni időszakban sok nehézséget kellett leküzdeni a gazdálkodásban, de ennek ellenére az év végére mégis sikerült olyan eredményt elérni, hogy jó eredménynyel tudták zárni az évet a tanácsok. Az 1956-os évről „áthozott’’ bevételi hátralék összege például felére csökkent. A beszámoló részletesen foglalkozott az idei költségvetéssel. A korábbi Megyei Tanácsülésen megvitatott és jóváhagyott költségvetési ösz- szeget jóváhagyta az országgyűlés is. A költségvetés szerint az idei évben közel 14 millió forint a beruházások és több mint 10 millió forint a felújítások összege. Az idei költségvetés összege a múlt évi eredeti előirányzathoz viszonyítva 26 millió forinttal magasabb. Ezen belül a beruházások összege két, a felújítások összege pedig fél millió forinttal magasabb, mint amekkora a múlt évben volt. Külön meg kell jegyezni azt is, hogy az idei tanácsi költségvetés a dolgozók kulturális és szociális igényeinek fokozott kielégítését biztosítja. Az egészségügyi ellátásra több mint 4 és félmillió forinttal, a kulturális és népművelési tevékenységre pedig több mint 10 millió forinttal többet fordíthatnak a tanácsok a költségvetés szerint, mint az elmúlt évben. Amint megállapította a beszámoló, jelentős javulás van a befizetések terén, ami tulajdonképpen az alapja a költségvetés végrehajtásának. Az első negyedévi adófizetés például 108 százalékos volt és a második negyedév első hónapjában, áprilisban is naprakész volt az adófizetés. Különösen örvendetes, hogy javulás van a községpolitikai munkában, aminek eredményeként — élve az önállóságadta lehetőségekkel — igen sok helyi jellegű feladatot tudnak megoldani. Igen jelentős a községfejlesztési hozzájárulás összege, amelyet a tanácsüléseken megszavaztak és ami különösen nagy eredménynek könyvelhető el, több községben hosszabb időre előre megszavazták a községfejlesztési hozzájárulást. Ezen kívül igen jelentős az a társadalmi munka is, amelyet a lakosság végez a különféle helyi jellegű feladatok megoldásánál. A beszámoló után vita következett. A felszólalók valamennyien helyeselték a beszámolóban elmondottakat és többen beszéltek arról is, hogy mit kell tenni az idei eredményes gazdálkodás érdekében s végül jóváhagyták a múlt évi zárszámadást és az idei költségvetést. I A második napirendi pontként ' megvitatta és jóváhagyta a tanácsülés a Tolna megyei Népi Ellenőr- ; zési Bizottság 1958. évi munkater- I vét. A Megyei Népi Ellenőrzési Bi- I zottság rövid működése alatt már igen sok . hasznos feladatot oldott meg. Amint a munkatervből kiderül, a továbbiakban még sokoldalúbb, széleskörűbb lesz a munkája: mindenekelőtt szélesítik a népi ellenőrök hálózatát, megszervezik többek között a területi népi ellenőrző bizottságokat is és úgy szervezik a munkát, hogy egy-egy bizottság mellett jelentős számú népi ellenőr dolgozzék. Széleskörű ellenőrzéseket, vizsgálatokat folytatnak a közvagyon védelme érdekében, különböző szakbizottságokat hoznak létre az ellenőrzések eredményesebbé tétele érdekében. Amint az a munkatervből is kiderül, de az eddigi gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, nagy gondot fordítanak a dolgozók beadványainak, panaszainak elintézésére. 1 A végrehajtóbizottság válaszolt Rúzsa János interpellációjára a tanácsok ifjúsági munkájáról szóló kormányhatározattal kapcsolatban. Eezenkívül Tuska Pál elvtárs, a végrehajtóbizottság elnöke tájékoztatót adott az idei évben megjelent fontosabb jogszabályokról. Ballagok Kedvezőre fordult az idő, egyelik a cukorrépát a Sárközben A május első napjaiban hirtelen melegre fordult időjárás visszavetette a növények fejlődését és nagy méreteket öltött a répakártevők garázdálkodása. Még a mélyebb fekvésű, hűvösebb sárközi földeken sem lehetett növényápolást végezni. Közismert ugyanakkor az is, hogy a meleg, csapadék nélküli időjárás nagyon kedvez a répabarkónak. De Sárközben a 258 holdnyi cukorrépát többszöri porozással sikerült megmenteni. S mivel pénteken kedvezőbbre fordult az időjárás, az állami gazdaságban azonnal hozzáláttak a cukorrépa egyeléséhez. Pénteken reggel 200 dolgozó látott munkához, s bár délután zivatar volt, mégis közel 10 holdon végezték el az egy elést. A répa ki- egyelése most a legsürgősebb a földeken. Ezért a Sárközi Állami Gazdaság vezetősége a répaegyelésben jó munkát végző dolgozókat premizálja. Aki megfelelő minőségben a megszabott időre elvégez egy hold cukorrépa egyelést. 200 forint prémiumot kap. Ez az intézkedés a dolgozók körében megelégedést váltott ki és gyorsítja a répaegyelést. Ha az időjárás kedvez, nem lesz eső, a jövő héten végeznek a cukorrépa egyeléssel a Sárközi Állami Gazdaságban. Az Épúletharbantartó KTSZ az első a tolnai htsz-eh versenyében Az év elején szocialista munkaverseny indult a négy tolnai kisipari szövetkezet között. Nemrég értékelték, hogy az első negyedév eredményei alapján hogyan alakult a verseny a KTSZ-ek között. Ennek alapján a verseny első helyezettje az Épületkarbantartó KTSZ lett, második a Fémtömegcikk, harmadik az Asztalos és Mázoló, negyedik a Ruházati és Szolgáltató KTSZ. Az elbírálásnál a döntő tényezők a tervteljesítéssel és a gazdaságos termeléssel kapcsolatos eredmények voltak. Az Épületkarbantartó KTSZ elsősége azért is figyelemre méltó, mert építőipari jellegénél fogva a kora tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt csak belső munkákat végezhetett. Tolna község tanácsa ezer forint pénzjutalmat és vándorzászlót adományoz a verseny első helyezettjének, amit a szövetkezet szokásos negyedévi közgyűlésén adnak át ünnepélyes keretek között. Bemutatkozott a bonyhádi cigány együttes Nagy sikerrel mutatkozott be „A cigányvajda leánya” című saját szerzeményű három felvonásos színdarabbal a bonyhádi cigányegyüttes a helybeli közönség előtt. A kísérő zenét a Dócsy-féle héttagú zenekar adta és kiegészítő műsorként cigány táncokat mutattak be. Dicséret illeti Baráth József zenészt, aki rengeteget fáradozott az előadás sikeréért. A cigány-együttes terveiben szerepel, hogy közkívánatra június 12-én ismét bemutatják Bonyhádon műsorukat, majd az előadással ellátogatnak a járás többi községeibe is. A szekszárdi középiskolák ballagói eljöttek a Megyei Pártbizottsághoz is. Képünkön Prantner József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára üdvözli az érettségizőket. Gyermeknapi előkészületek a mezőgazdasági üzemekben Mint ismeretes, május 25-én lesz a gyermeknap. Ezzel kapcsolatban a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke elmondotta, hogy minden mező- gazdasági üzemben megszervezik a gyermeknapi ünnepségeket. Az állami gazdaságokban, gépállomásokon és más mezőgazdasági jellegű vállalatoknál a szakszervezet nőbizottsága, illetve a szakszervezet nőfelelőse kapta a megbízást, hogy a gyermekek részvételével ünnepségeket rendezzenek, s vendégeljék meg a legifjabbakat. Ezen túlmenően május 25-én, a gyermeknap alkalmából a MEDOSZ Megyei Bizottságának Nőbizottsága mintegy 400 gyermeket lát vendégül, akiknek a szülei a Szekszárdi Gépjavítónál és a környező mezőgazdasági üzemeknél, vállalatoknál dolgoznak. A gyermekek részére a MEDOSZ Megye Bizottságán, az SZMT székházban uzsonnát adnak és kultúrműsort. Ma délután Ssehssárdon a „Dalos Majális* Ma délután 3 órai kezdettel a volt Megyeháza nagytermében rendezi a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya a megye legkiválóbb énekkarainak részvételével a „Dalos majális”-t. A bemutatón résztvesz többek között a bátaszéki vasutas kórus, a mözsi Bartók Béla Énekkar és a megye legjobb általános iskolai kórusai. Ülést tartott az Alsóleperdi Állami Gazdaság üzemi tanácsa Pénteken, a megye legnagyobb állami gazdaságának üzemi tanácsa ülést tartott, amelyen mintegy 60 kiváló állami gazdasági dolgozó és az üzemi tanács tagjai vettek részt. Ez alkalommal az üzemi tanács tagjai három napirendi pontot tárgyaltak. A munka és a védőruha elosztásával kapcsolatos rendeletet ismertette az üzemi tanács elnöke és megállapodtak abban, hogy ki, melyik munkaterületen ellenőrzi a munka és védőruhák törvényes és igazságos elosztását, a kihordási idők betartását. Ezenkívül megvitatták az elmúlt gazdasági év mérlegét és a so- ronlévő mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos tennivalókat. Az üzemi tanács 6 pontból álló határozatot is hozott, melyek mind kapcsolatban vannak a gazdaságosabb termeléssel, az önköltség csökkentésével. Ä négy faddi tsz közös terve A Győzelem, a Kossuth, az Uj Élet és a Szabadság Földje Termelőszövetkezet tagságát közös probléma foglalkoztatja. Ugyanis a négy tsz mindegyikében fellendült az állattenyésztés, de egyik tsz-nek sem áll rendelkezésére jelen pillanatban a növendékállat nevelésnél nagy jelen, tőséggel biró bőséges fehérjetartalmú Á szekszárdi kenyérgyár építkezésén II Sárközi állami Gazdaság zászlót ajándékozott a várdombi úttörőknek A várdombi úttörők régi kívánsága volt már, hogy csapatzászlójuk legyen. Ezt a kívánságot teljesítette a közelmúltban a Sárközi Állami Gazdaság, csapatzászlót adományozott az úttörőknek. A csapatzászló átadása ünnepélyes keretek között történt. Erre az alkalomra meghívták a kiegészítő parancsnokság egyik tisztjét is. A gazdaság igazgatója, Osztermajer József adta át a zászlót. Az átadási ünnepség befejezéseként az úttörő- csapat tisztelgett a felvont csapat- zászló előtt. gyors ütemben halad a munka. Képünkön Rohr János művezető Matesz József segédművezetővel és Fruzsina Mihály ács brigádvezetővel éppen „haditanácsot’’ tart, a tervrajz alapján a zsaluzást beszélik meg. fölözött tejből még a legminimálisabb mennyiség sem. A négy termelőszövetkezet vezetői összeültek és megbeszélték, hogyan lehetne ezen a problémán segíteni. Úgy döntöttek, hogy közös „tejházat” hoznak létre. A „tejház’‘-hoz szükséges felszerelés beszerzése nem okoz a tsz-eknek különösebb problémát. Ugyanis a Szabadság Földje Tsz-nek vadonatúj fölözőgépe, a Kossuth és Uj Élet Tsz-nek pedig tejhűtő berendezése van. Csupán egy jégszekrény hiányzik még, s a tejház üzemeltetésének minden előfeltétele biztosítva lesz. Kovács Sándornak, a Győzelem Tsz agronómusának számítása szerint az őszre 190 fejőstehene lesz a négy faddi termelőszövetkezetnek, s a 190 fejőstehén hozzávetőleges számítások alapján 190 000 liter tejet ad, és ha ezt sikerül lefölözni. akkor ebből mintegy 170 000 liter fölözött tejet nyernek. s ezáltal lehetővé válik a mesterséges borjúnevelés és az olcsó húsmalac nevelés a termelőszövetkezetekben. A tejszín eladása okozott problémát kezdetben a faddi termelőszövetkezetek vezetőinek. A legutóbbi értesülések alapján azonban a kölesdi tejüzem a tsz-ek összes tejszín termelését átveszi abban az esetben, ha az minőségileg is megfelel a követelményeknek.
