Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-14 / 112. szám

TOLNA M «VEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 112. szám. ARA: 56 FILLÉR. Szerda. 1958 május 14. Három éves a varsói szerződés Jelentés a tavaszi munkákról Három évvel ezelőtt, 1955 május 14-én nyolc szocialista ország, Al­bánia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, a Szov­jetunió és a Csehszlovák Köztár­saság képviselői Varsóban szerző­dést írtak alá, amelyben barátsá­guk, együttműködésük és kölcsö­nös segélynyújtásuk alapelveit fektették le. Az így létrejött var­sói szerződés az európai béke és biztonság egyik biztosítéka lett, amely épp védelmi jellegénél fog­va hathatósan ellensúlyozza azo­kat a nyugati katonai tömörülése­ket, amelyek a keleti országok, a népi demokráciák ellen irányul­nak. A Kínai Népköztársaság bár nem tagja a varsói szerződésnek, de teljes egészében támogatja azt s ez a tény rendkívül növeli a varsói szerződés tekintélyét. Az elmúlt három esztendő azt mutatja, hogy a szerződést kötő szocialista országok elérték cél­jukat. A varsói szerződés bebizo­nyította, hogy Európa közepén hathatós biztonsági szövetséget le­het kötni, amely nemcsak a szer­ződést aláíró országok védelmét szolgálja, hanem az egész európai béke ügyét is. A NATO legutóbbi tanácskozása után különösen éle­sen mutatkoztak meg a varsói szerződés és a NATO közötti kü­lönbségek. A NATO-tanácskozás nem hagyott kétséget aziránt, hogy agresszív katonai csoportosu­lás, amely a nemzetközi feszültség enyhítése helyett újabb rakéta­kilövő pályákkal, újabb fegyver­kezési hajszával akarja fokozni a hidegháborút. A varsói szerződés védelmi szövetség: a benne részt­vevő országok a békés egymás mellett élésre alapozzák külpoliti­kájukat s készek résztvenni min­den olyan nemzetközi megmozdu­lásban, amely a béke ügyét szol­gálja. Ezt mutatja a szerződésben résztvevő országoknak az a kije­lentése Is, amely szerint a varsói szerződés automatikusan megszű­nik, ha egy kollektív európai biz­tonsági szerződés léphet a helyé­be. A mi számunkra különös jelen­tősége van a varsói szerződésnek s egyáltalán nem véletlen, hogy az ellenforradalmi időkben a hazai reakció elsősorban a varsói szerző­dés felbontását követelte. A szer­ződés felbontása egyértelmű len­ne azzal, hogy hazánkat kiszolgál­tatják a nyugati imperialistáknak, az ellenforradalomnak pedig ép­pen ez volt a célja. 1956 októberében, amikor az egész nemzetközi reakció Magyar- ország ellen támadt s attól sem riadt volna vissza, hogy hazánkat egy új Világháború tűzfészkévé és hadszínterévé változtassa, a var­sói szerződés volt az, amelynek alapján a belső és a külső ellenség ellen segítségül hívtuk a Szovjet­uniót. A szovjet segítség eredmé­nye volt, hogy le tudtuk verni a minden oldalról ránk törő ellen­séget s biztosítani tudtuk tovább­ra is a békés, alkotó munkát. Az imperialistáknak látniok kellett, hogy a varsói szerződés olyan erő, amellyel számolniok kell. S amennyire gyengíti ez a szerződés az imperialista törekvéseket, ugyannyira gyarapítja saját ere­jét. Mert az elmúlt három év alatt a varsói szerződésben résztvevő államok ereje, nemzetközi tekin­télye egyre növekedett s a szo­cializmust építő országok biztosan számíthatnak a proletárinternacio­nalizmus szellemében megterem­tett egységükre. Éppen ezért, amint ezt a kommunista és mun­káspártok moszkvai tanácskozása is kimondta, tovább kell erősíte­ni a varsói szerződést, annál is inkább, mert a nyugati hatalmak, a Szovjetunió békekezdeményezé­sei ellenére, következetesen eluta­sítanak minden olyan javaslatot, amely a katonai tömbök felszámo­lását indítványozza. A három éves varsói szerződés eddig is nagy szolgálatokat tett az európai béke és biztonság ügyének. Semmi kétségünk nem lehet, hogy ezt a hivatást a jövő­ben is betölti s erejét növelve egyre biztosabb támasza lesz min­den békeszerető országnak, min­den békeszerető embernek. Szűcs Lajos, a megyei tanács fő- agronómusa a legutóbb beérkezett je­lentések alapján közölte, hogy a ter­melőszövetkezeti és egyéni paraszt­gazdaságokban hol tartanak a tavaszi mezőgazdasági munkákkal. Eszerint a tavaszi árpát, a zabot, a répa és borsóféléket szinte mindenütt kivétel nélkül elvetették. A kukoricavetéssel megyei viszonylatban 90 százaléknál tartanak, a burgonyavetés pedig meg közelíti a 100 százalékot. Folyamato­san végzik a termelőszövetkezetek­ben és egyéni parasztgazdaságokban a borsó és répák növényápolását. A takarmányrépa, a cukorrépa és a borsó első sarabolásának 50 százalé­kát már el is végezték. Ezenkívül fo- gasolják a korán vetett burgonyát és a hét végén megkezdik a korán ve­tett kukorica első növényápolását is. Május 22-én megyei borverseny Lapunkban hírt adtunk már arról hogy Pakson járási borverseny volt. Ezt követően május 22—23-án meg­rendezik a megyei borversenyt is, amelyet majd országos és nemzetkö­zi borverseny köveL A megyei bor­versenyre most folynak a jelentke­zések. Eddig bejelentette részvételét a Mecsekvidéki Pincegazdaság há­romfajta borával, öt állami gazda­ság, több termelőszövetkezet és szá­mos egyéni gazda-. A jelentkezések még folynak. A május 22—23-i bor­verseny után következő vasárnap Szekszárdon szőlőtermelési ankét lesz, ahol kihirdetik a megyei bor­verseny eredményét. Az MSZMP Tolna Megyei Bizott­sága kéri azokat, akik negyven évvel ezelőtt, az 1918. május 25-i pécsi katonai lázadásnak — amely az 1918-as forradalmi ese­mények kiindulópontja volt — részesei voltak, jelentkezzenek a megyei pártbizottságon, vagy a Tolna megyei Népújság szerkesz­tőségében, Szekszárd, Mártírok tere 15—17. „A felgyógyultak százai köszönhetik életüket a mentőszolgálatnak” — Halló, itt a 004 beszél... — Igen, a szekszárdi mentőszol­gálat. Tessék ... Még egy-két gyors kérdést tesz fel a drót túlsó végén beszélőnek Dobrovolni Dezső főápoló, a men­tőszolgálat őrsvezetője. A telefonbeszélgetés után egy perc sem telik el, s a mentőautó kigördül a kórház udvarából. Siet­ni kell, sürgős betegszállításról, emberéletről van szó. Érzi a fele­lősséget a mentőkocsi vezetője El­mauer György, de tisztában van a feladatával az ápoló is, egy perc késés is halált okozhat. Ezért kell sietni. Rohan a mentőautó és a fel-felsivító sziréna hangjára min­den jármű utat enged. — A felszabadulás előtti viszo­nyokkal össze sem lehet hasonlí­tani a jelenlegi mentőszolgálatot — mondja Dobrovolni elvtárs —, amikor mindössze egy kocsink volt. A főápoló ugyanis 17 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, s így össze tudja hasonlítani a múl­tat a jelennel. — Jelenleg 4 jól felszerelt men­tőautónk van és a kivonulások szá­ma havonta átlagban 400-ra tehe­tő. Ebben az évben például, ja­nuártól má,jus 1-ig 70 000 kilomé­ter utat tettek meg a mentőszol­gálat mentőautói. Sok beteg, a felgyógyultak szá­zai köszönhetik életüket a mentő- szolgálatnak, a mentőszolgálat leU kiismeretes dolgozóinak. — Nagy jelentősége van az Or­szágos Mentőszolgálatnak, amely jelenleg 5 repülőgéppel rendelke­zik. Ezt mi is igen gyakran igény­bevesszük, különösképpen a kora­szülöttek elszállításánál. Havonta átlagban 2—3 koraszülött szállí­tás fordul elő, de nem is olyan ré­gen kifogtunk egy olyan napot, amikor délelőtt is, délután is volt egy repülőgéppel történő szállítá­sunk — mondja egy pici kis mo­soly kíséretében. — Egy idősebb házaspárnak hosszú évek után első gyermekük született. A kicsi a vártnál előbb jött a világra, s a súlya 2 és félkilogrammnál is ke­vesebb volt. Ezenkívül olyan gyenge volt, hogy életben tartásá­ra olyan speciális eljárásokra volt szükség, amelyre a mi kórházunk koraszzlött osztálya nincs beren­dezkedve. A megfelelő előkészítés után a koraszülöttet párnákkal bélelt ko­sárba rakják, ezenkívül melegvíz­zel töltött termoforokkal melegí­tik. A megfelelő hőmérsékleten való tartás a legfontosabb követel­mény a koraszülöttnél, mert ha a gyermek teste lehűl, ez a halálát jelentheti. A repülő mentőszolgá­lat igénybevételével az őcsényi re­pülőtérről 50 perc alatt a rászorul­tat, legyen az koraszülött gyer­mek, vagy esetleg felnőtt beteg, Budapestre szállítják a megfelelő gyógyintézetbe. — Fáradtságos, de szép munka a mi feladatunk — mondja bú­csúzóul. — Es meg is becsülnek bennünket. Most is írásbeli dicsé­retet kaptunk felettes szerveink­től jó munkánkért, amelyre rá is szolgált a mentőállomás mind a 17 dolgozója. És mivel az elisme­rés, a jó szó mindig jól esik, a felgyógyultak nevében mi is kö­szönetét mondunk a mentőszolgá­lat dolgozóinak. POZSONYINE Tapasztalatcsere látogatások az állami gazdaságokkal! A termelőszövetkezetek és egyéni parasztok kérését figyelembevéve, a megye illetékes szervei úgy döntöt­tek, hogy május 25—30-a között ta­pasztalatcsere látogatásokat szer­veznek az állami gazdaságokban. Egy-egy állami gazdaságba elláto­gatnak a legközelebb eső községek és termelőszövetkezetek parasztjai, megtekintik a nagyüzemet, megis­merkednek a nagyüzemi termelés egyes gyakorlati fogásaival. A ta­pasztalatcsere folyamán a megye szinte minden állami gazdaságába, kísérleti és tangazdaságába tesznek látogatást termelőszövetkezeti és egyéni parasztok. Célprémium a legjobbaknak Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Gazdaságában az üze­mi bizottság és a gazdaság vezetősége 13 200 forint célprémiumot tű­zött ki azok között a gazdasági dolgozók között, akik a növény- termesztésben és állattenyésztés­ben ezév augusztus 20-ig a leg­jobb eredményt érik el. Az a brigád, amelyik területén a legjobb munkát végez a szénabetakarí­táskor és azt esőmentesen betakarít­ja, első díjként 2000 forint prémiu­mot kap. A zetoros fűkaszálásnál a legjobb munkát végző és legtöbbet teljesítő zetcrcs első díja 300 forint, második díja 200 forint. A díjazások között jelentős össze­gek szerepelnek. Ilyen például a kombájnaratás első díja. a 850 forint. A kévekötő aratógép első díja 600 forint, a legjobb fogatos csoport munkája utáni első díj 800 forint és a második díj 700 forint. A célprémium ismertetése után a gazdaság dolgozói még nagyobb lel­kesedéssel láttak a munkához és Szabó István növénytermelési brigád ja (Középhidvég) versenyre hívta Varjas István brigádját (Alsóhidvég). A kihívást elfogadták. Naponta 5 mázsa fagylaltot fogyasztanak Szekszárdon A gyors felmelegedés, a szokatlan tavasz nem érte váratlanul a Szek­szárdi Vendéglátó Vállalatot. Va­sárnap és hétfőn a fagylaltozók igé­nyeit ki tudták elégíteni, közel húsz­ezer adag fagylaltot adtak el. Ma készül el a fagylaltkészítő üzem, s a továbbiakban is biztosíta­ni tudják majd a kánikula alatt a fagylaltmennyiséget. Az új üzem­rész beindításával helyben oldják meg a főzést és fagyasztást, és in­nen látják majd el a mozgóáruso­kat is, míg a cukrászdák sajátké­szítményüket árulják. Vasárnap és hétfőn öt-öt mázsa fagylaltot adtak el a cukrászdák és mozgóárusok. Szerkesztőségünket úgy tájékoztat­ták, hogy az idén nem lesz hiány­cikk a fagylalt, a gépiberendezés megfelelő és kiváló fagylaltkészítő szakmunkások állnak rendelkezésre. À szekszárdi vásáron Színes a vásári forgatag, az asz- szonyok apró székekre telepedve kí­nálják áruikat: maguk szőtte sző­nyeget, a múlt év nyarán gondosan eltett cseresznyepaprikát, lucerna­magot és ki tudná megmondani, hogy hányféle fajta egyéb apró mag­vakat. Tódul a nép s az az általános vé­lemény, hogy nem mostanában volt ilyen nagy vásár Szekszárdon. Leg­nagyobb a vevőközönség a sertés­piacon, de gazdát cserélnek a lo­vak, tehenek és borjak is. A szarvas jószágok drágák, külö­nösen a növendékek, s ez azzal ma­gyarázható, hogy a növendék kor­ban beállított és hizlalásra lekötött tinóért és bikáért jó pénzt fizet az állam. Egy hathónapos bikabor­júért 2500 forintot is elkértek, egy hathetes borjút 1350 forintért adtak el. A 11 hónapos bikáért 3200 forin­tot kértek, míg egy jó fejőstehén 5700 forintért cserélt gazdát. Nagyobb volt a kínálat, mint a vá­sárlás a lovaknál. Egy darab 7 éves sodrott lóért 7500 forintot kértek, míg egy darab éves csikó 3000 fo­rintért kelt el. Lehet azt mondani, hogy a leg­nagyobb érdeklődés a sertéseknél volt és délelőtt 10 óráig mintegy 200 darab különböző korú sertést vettek meg. Az árak nagyon különbözőek voltak a hat hetes választási malac párjáért 950 forintot kértek, a nyolc- kilenc hetes malacokat 1500 forintra tartották. De lehetett szép pár ma­lacokat kapni 1200 forintért is. A Tanácsi Építőipari Vállalat munkájáról, a vezetők és munkások viszonyáról, tárgyal legközelebbi ülé­sén az építők szakszervezetének me­gyei elnöksége. Az ülésen a koráb­bi gyakorlattól eltérően, az építő vál­lalat szakszervezeti elnöke mond be­számolót, melyet majd vita követ. Ugyancsak ezen az ülésen tájékoz­tatják a szakmai elnökséget a bérek alakulásáról és a szakmák közötti bérarányról. Új színfolttal Foto: Mestyán gazdagodott Szekszárd központja. Az ízléses újságpavilonban rengetegen vásárolják a heti és napilapokat.

Next

/
Thumbnails
Contents