Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
fi TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 majsft 1. fi pálfai pártoktatás tapasztalatai A pálfai pártszervezet vezetősége 1957 nyáréin örömmel fogadta a járási pártbizottságtól azt a javaslatot, hegy náluk is szervezzenek párt- oktatást. Ez az örömmel fogadott javaslat nagyon szép eredménnyel is járt. A pártvezetőség még a nyár folyamán megkezdte a pártoktatás szervezését, amely nem ment nehezen, mert amilyen örömmel fogadta a vezetőség a pártbizottság javaslatát, éppen olyan örömmel és lelkesedéssel fogadta a párttagság is a vezetőség felszólítását arravonatkozólag, hogy minden párttag vegyen részt a pártoktatásban. A pártvezetőség javaslatára a tagság taggyűlésen megválasztotta a propagandistát: Pável Tamásné elvtársnő személyében. Ez a választás nagyon jól sikerült választás volt. Pável Tamásné elvtársnő a pártvezetőséggel közösen nagyon jól megszervezte az oktatást és azt lemorzsolódás mentesen az oktatás befejezéséig végig is vezette. Persze ehhez, hogy ez ilyen szépen folyt, hozzájárult a Pável Tamásné elvtársnő szorgalmas és alapos felkészülése minden egyes foglalkozás megtartására. Nagyon helyesen, szerveztek be pártonkívüli pedagógusokat is a pártektatásba. Ezért a jó munkáért dicséretet érdemel a pártvezetőség, Pável Tamásné elvtársnő és az összes oktatásban résztvevők. Kérjük minden egyes pártszervezetünket az elkövetkezendő 1958/1959 es oktatási év megszervezésében és az egész oktatás ideje alatt kövessél; a pálfai pártszervezet példáját. Séta Béla Gyönk, JB. munkatársa. Kihasználják a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit... A forradalmi munkás-paraszt kormány 3004-es határozata sokoldalú segítséget ad a tsz-eknek. A cél az, hogy a tsz-ek minél előbb sok árut termelő és értékesítő szocialista nagy üzemekké váljanak. A határozat végrehajtását segítik elő a megyei, illetve a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai, amelyek a segítségre szoruló termelőszövetkezeteket felülvizsgálják és intézkedéseket tesznek e termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítására. A sárpilisi Uj Élet Tsz-ben öttagú bizottság működik. A bizottság a tsz vezetőségével együtt intézkedési tervet dolgozott ki arra vonatkozólag, hogyan emelhetnék az egy holdra eső árutermelést. A tsz-ben jelenleg ugyanis kevés az állatállomány, s erre való tekintettel egy kateszteri hold szántóra 1282 forintba állapították meg az árutermelést. A tsz-ben jelenleg 9.6 holdra egy darab számosállat jut. A bizottság javaslata szerint megvan a feltétele annak, hogy az év végére kétszeresére emeljék az állatok számát. A bizottság a tsz vezetőségével egyetértésben kialakította a tsz takarmánybázisát: a szántóterület 21.7 százalékán takarmányt termelnek. A talaj táperejének növelésére is nagy gondot fordítanak, egy kataszteri holdra 118 kilogramm műtrágya felhasználását irányozták elő. A tsz a 3004-es kormányhatározat alapján nitrogén műtrágyánál 25 százalék, foszfor műtrágyánál 50 százalék, káli műtrágyánál pedig 75 százalékos kedvezményben részesül a vételárnál. ! A sárpilisi Uj Élet Tsz-ben a tava- i szí talajmunkákat jó minőségben végezték el. A tavasziakat, a burgonya és kukorica kivételével elvetették. Szép munkát végeztek a tagok a 11 holdas gyümölcsös telepítésénél is. Az állatállomány fejlesztésének is megvan a feltétele: 53 férőhelyes, modern istállójuk, ezenkívül egy modern sertés- fiaztatéjuk is van, amelybe a villanyt és a vízvezetéket is bevezetik. Erre a célra hosszúlejáratú hitelt kapnak. A 3004-es kormányhatározatban nyújtott támogatásokban és kedvezményekben az jut kifejezésre, hogy pártunk és kormányunk a tsz-ek támogatásának módszerét az áru termelésének fokozása irányában alakította ki. A Városi Művelődési Ház május havi programjából A szekszárdi Városi Művelődési Ház május hónapra is széleskörű programot állított össze. Négy színielőadásra kerül sor. Május 5-én a Budapesti Madách Színház Kamara Színháza mutatja be Tolnai Klári Kossuth-díjas kiváló művész és Gábor Miklós Kossuth-díjas felléptével Jan De Har- tog: Családi ágy című háromfelvoná- sos vígjátékát. Május 14-én a Déryné Színház Gombos Imre: Pataki szüret című zenés vígjátékával szerepel városunkban. Május 21-én az Országos Kamara Színház együttese mutatja be Eise- mann Mihály: Zsákbamacska című zenés víg játékát. A főszerepet Tábori Nóra Jászai Mari-díjas szín- művésznő, a Néphadsereg Színház tagia játssza. A simontornyai diákok Szegeden Szigorúan felelősségre vonjuk a társadalmi tulajdon ellen vétőket Az 1956-os októbervégi ellenforradalom leverése után a nyugati hír- ügynökségek arról beszéltek, írtak, hogy a „forradalmat” a munkások indították el. Ebből csak annyi igaz, hogy az ő „munkásaik” robbantották ki az ő „forradalmukat”. Az ellen- forradalmi erőknek nem sikerült a munkásosztály egységét megbontani, most még erősebbek vagyunk, mint 1956 előtt, egységesebb osztályunk, mint bármikor volt. Az ellenforradalom alatt létrejött munkástanácsok, nem töltötték be, nem is tölthették be hivatásukat. A selyemfonógyárban is ez volt a helyzet. A munkás-paraszt kormány és a szakszervezeti tanács határozata az üzemi tanácsok alakításáról tett pontot arra, hogy a gyárak munkásainak tanácskozó testületét, az üzemi demokrácia legtökéletesebb formáját válasszuk meg. A határozat értelmében 1958. január 10-én dolgozóink nagy körültekintéssel választották meg az üzemi tanács tagjait. Üzemi tanácsunknak 51 tagja van. A tagság kétharmad része szakszervezeti aktíva, míg egyharmadrésze az üzemrészek küldötte, választott képviselője. A február 11-én megtartott alakuló ülésen az üzemi tanács tagjai helyesen foglalkoztak a gyár problémáival, és a határozatok is azt 'gazolják, hogv az üzemi tanács a dolgozók érdekében, a dolgozók képviseletében működik. Üléseinken leggyakrabban azokról a kérdésekről tárgyalunk, melyek a gyár, a népgazdaság, a munkások érdekeit érinti. Az országos ügyeket helyileg is megvizsgáljuk, és a helyi sajátosságok figyelembevételével hozunk határozatokat is. Legutóbbi ülésünkön például értékes javaslatok hangzottak el a takarékosság és a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban. Az a vélemény alakult ki az üzemi tanács tagjaiban, hogy szigorúan felelősségre vonjuk, a hanyagokat a népva- gyon elherdálóit. Elhatároztuk, hogy gyűléseken, értekezleteken, névsze- rint megmondjuk a munkásoknak, akik a társadalmi tulajdon ellen vétenek, nagy gondot fordítunk a portások, éjjeliőrök, motozók ellenőrzésére is. A műhelyekben szerszám- könyvet vezettetünk, és a lopáson ért dolgozót azonnali hatállyal elbocsátjuk, és ellene az eljárást a bűnüldöző szervekkel megindíttatjuk. Mindezek az intézkedések a munkások helyeslésével találkoztak, és biztosak vagyunk abban, hogy segítenek is megoldani ezeket a feladatainkat. Novak Nándorné a Tolnai Selyemfonógyár üzemi tanács elnöke A simontornyai állami általános iskola Vili. osztályos tanulói a tanév eleje óta készülődtek tíznapos osztálykirándulásukra. Készülődésük eredményeként az április 4—13-ig terjedő időt Szegeden töltötték, ahol megismerkedtek a város és közvetlen környékének nevezetességeivel. A méreteiben és erdményeiben egyaránt nagyszabású kirándulás gazdag élményeiből kiemelkedett az első nap esti programja, amikor is a tanulók és nevelőik teljes számban résztvettek a felszabadulás emlékére a Nemzeti Színházban rendezett ünnepi díszelőadásokon. Másnap a Széchenyi-tér parkjait és szobrait, a Nemzeti Emlékcsarnokot, s az aradi vértanúk kertjét tekintették meg a diákok. Délután pedig ifjúsági előadásban Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát nézték meg. Április 6-án, vasárnap délben a Fogadalmi templom művészi freskóiban és mozaik képeiben gyönyörködtek és szakszerű magyarázat kíséretében megszólaltatták előttük a közel 12 009 sípból álló hatalmas orgonát, amely a kiváló karnagy ujjal alatt teljes hanganyagának pompás játékával leírhatatlan hatást keltett a hallgatókban. Délután úgynevezett könnyű program keretében a Kicsik és nagyok című jugoszláv partizánfilm szerepelt. Az ünnepek utáni első hétköznapon a Szegedi Textilkombinát és a Ruhagyár tanulmányozására került sor, este pedig a Csendes otthon című magyar filmvígjátékot nevették végig a pajtások. Április 8-án, kedden délelőtt a világhírű Pick szalámi gyárat, s az üzem kulturális intézményeit tekintették meg. Délután résztvettek a Juhász Gyula állami általános iskola úttörő műsorán, este pedig a Szegedi Kamara Színházban a Szabin nők elrablása című zenés bohózaton mulattak. Másnap délelőtt a gyufagyárat tekintették meg. Délután fürdés volt a városi Május 1. Nemzetközi Munkásünnep. 340 éve, 1618-ban született Zrínyi Miklós a költő. Május 3. ötven éve, 1908-ban halt meg Türr István. Száz éve, 1858-ban született Madarász Gyula ornitológus. Május 4. Anyák Napja. Május 5. 140 éve, 1818-ban született Marx Károly. Május 8. Nyolcvan éve, 1878-ban született Pentelei Molnár János festőművész. 190 éve. 1768-ban született Dayka Gábor költő. gyógyfürdőben. Este lefekvésig úgynevezett csendes program: játék, levél- és naplóírás. Április 10-én, csütörtök délelőtt kirándulás Újszegedre. Az Egyetemi Füvészkert, a Szegedi Állami Virágkertészet, majd utána a Múzeum megtekintése következett. Délután a Szegedi Cipőgyár megtekintésére került sor, este pedig dr. Homoki Nagy István: Cimborák című színes állatfilmjét nézték meg tanulóink. Másnap a város vendégeiként a tanácsháza nagy tanácstermét és a Szegedi Állami Levéltárat tekintették meg, majd utána kirándultak Tápéra, ahol a gyékényfonást és szövést tanulmányozták. Délután a Szegedi Paprikafeldolgozó Üzem megtekintése szerepelt a műsoron. Április 12-én délelőtt a tanulók Kiskundorozsmára rándultak ki az Árpádkori emlékmű és a dorozsmai szélmalom megtekintésére. A kora délutáni órákban sétarepülésen vettek részt a város felett 600 méter magasságból 17 percig gyönyörködhettek Szeged és közvetlen környékének ragyogó panorámájában. Utána fürdés volt a városi gyógyfürdőben. Este pedig Ábrahám Pál: Bál a Savoyban című látványos nagyoperettjét tekintették meg a Szegedi Nemzeti Színházban. Másnap, április 13-án Szeged nagyjairól emlékeztek meg a tanulók. A várostól való búcsúzásuk alkalmából megtekintették: Dankó Pista, Dugonics András, Juhász Gyula, Klauzál Gábor, Móra Ferenc és Tömörkény István szobrát, s a fent nevezett kiválóságok sírjait is felkeresték, ahol elhelyezték kegyeletes megemlékezésük virágait. A simontornyai diákok a tíznapos tanulmányút nagyszert élményeivel és felejthetetlen sok szép emlékével tértek haza. Most a látottak, s tapasztaltak utinapló- szerű feldolgozásán fáradoznak, s bizonyára ez a munka is sok sikert és új örömöt hoz majd számukra. G. K Május 9. Negyven éve, 1918-ban halt meg Hollósy Simon festőművész. Május 12. Huszonöt éve, 1933-ban halt meg Krúdy Gyula. Május 14. Hatvan éve, 1898-ban adják ki az első magyarországi moziengedélyt (Décsi Gyulának Budapesten). Május 23. Negyven éve, 1918-ban halt meg Vay Sándor (Sarolta) írónő Május 27. 250 éve, 1708-ban halt meg Esze Tamás kuruez hadvezér. Jelentősebb évfordulók májusban Történet egy májusi éjszakáról... Először készültünk ilyen izgatottan a május elsejére, mert a legények sorába tartoztunk, akiknek — úgymond — illik és szabad már májusfát állítani annak a lánynak, akit többet táncoltattunk egy-egy bálon a többi néL Nekem megtiltotta az apám, hogy utolsó éves gimnazista létemre májusfát állítsak, különösen egy olyan lánynak, aki másnak a menyasszonya, de azt nem tilthatta meg, hogy barátomnak segítsek ebben az izgalmas vállalkozásban. Barátaim — mivel hazulról jártam be busszal az iskolába — parasztfiatalok voltak, akik később szabadultak az ekeszarva mellől, vagy a kapanyéltől. mint én az iskolapadból, s így csak estefelé találkozhattunk, hogy még egyszer részletesen megbeszéljük a haditervet, amit az éjszaka folyamán kívántunk végrehajtani. Sok mindenre kellett gondolni, sok mindenről kellett gondoskodni: többek között ásóról, lapátról, fűrészről, baltáról, s gondoskodni kellett arról is, hogy a májusfa. amit felállítunk, meg is érje a reggelt ott ahova állítjuk, mert előfordult nem egy esetben az is, hogy kivágták a májusfát, ismeretlen tettesek. Ez az ismeretlen tettes minden esetben az udvarló fiú rivá'isa volt, csak nehezen lehetett rajtakapni a csíny elkövetésén. Heccből azt is megcsinálták az előző évben a nagyobb fiúk, hogy a leállított májusfákat elcserélgették; az egyiket elvitték a másik helyére és fordítva. Természetesen, hogy ebből félreértések származtak, nagy szerelmek bomlottak föl, a csinytevők pedig nevettek a markukba. Mi ettől a kellemetlenségtől is meg akartuk menteni magunkat, s elhatároztuk, hogy őrködünk a májusfák fölött. Szép, melng, nyárias éjjel volt, s minden a legnagyobb rendben ment. A kiszemelt fákat — pontosabban négyet — szerencsésen kiloptuk az erdőből. Ilyenkor általában az erdészek is — valószínű a fiatalok iránti szolidaritásból — az idősebb erdőt őrzik, ahonnét úgy se lopnak fát, s elkerülik a fiatalost, ahol szép, sudár májusfának való fák nyújtóznak. A fákat kocsin szállítottuk a kert- végibe és onnét vállon a tett színhelyére. Elmúlott már éjfél, amikor az utolsó fáért mentünk, s visszajövet, furcsa esetet pillantottunk meg. ... Amint az egyik kertben cipeltük az udvar felé a sudár fát, észrevettük, hogy vagy három portával odébb, szintén visznek né- hányan valamit, de nem be, hanem a kertvége felé. Ök még nem vettek bennünket észre, s hogy azt el is kerüljük, szép lassan letettük a fát és a bokrok védelme alatt visszaosontunk a kertvégébe csörgedező patai; felé, hogy meglessük virrasztótársaink munkáját. Amint közeledtek felénk, felismertük, hogy egy ágyat visznek, s nem tudtuk elképzelni, hogy miért és hova igyekeznek vele. Csakhamar megtudtuk ezt is. Az ágyat letették keresztbe a patakon és félrevonultak tanácskozni. Nem hallottuk, hogy mit beszélnek, csak nagy meglepetésünkre az egyik közelebb ment az ágyhoz és elkiáltotta magát: „Tűz van! Tűz van!’’ és futásnak eredt. Hirtelen mj is azt gondoltuk, hogy tűz van és ijedten néztünk körül, s ezzel majdnem elárultuk magunkat. Az ágyból két alak ugrott ki, egyik az egyik felől, a másik a másik felől lépve a patak hideg vizébe. Most már megértettük, hogy csinvtevés az egész, nincs tűz a faluban, s jó behúztuk fejünket, nehogy a két pórul járt felismerjen bennünket, s mi igyuk meg a levét a heccnek. Az ágy nő lakója ijedten felsikított, amikor a hideg vízbe pottyanva felébredt, a férje — mert az volt — pedig, itt le nem írható barátságtalan szavakat hangoztatott a csinytevők felé. atoknek csörtetése már a szőlők közül hallatszott, amint szaporán menekülni igyekeztek a tett színhelyéről... A kellő pillanatban aztán — amikor a házaspárt lefoglalta a visszaköltözés gondja — észre vétlenül elódalogtunk mi is félbenha- gy ott munkánk befejezésére . .. Pista volt a legizgatottabb köztünk, mert csak az ő májusfája volt vissza ... Szép, nagy gödröt ástunk neki, s Pista olyan odaadással, olyan szenvedélyesen döngölte a földet a májusfa törzse köré, mintha ettől függne... Ezzel is elkészültünk, s mi elindultunk, hogy megnézzük előbbi munkánk eredményét, vajon nem tett-e bennük kárt valaki. Csak Pista maradt a tett színhelyén... A többi fánál is minden a legnagyobb rendben volt, a hajnali szél vidáman lengette a májusfák piros és zöld szalagjait. Visszatérve Pistához, azt nagy izgalomban találtuk a kerítés tövéhez lapulva. Elmondta, hogy kilestek bennünket, s Éva apja, alig, hogy mi elmentünk, kijött és megnézte művünket. Amikor bement — nyilván felköltötte Évát, ha az mór nem volt ébren — és az első szobában hangos szóváltásra került sor apa és leánya között. Az apa egyre azt hangoztatta, hogy egy téeszcsés az ő lányának nem állíthat májusfát. Mit szólnak a faluban, ha megtudják, hogy az a cselédivadék májusfát mert állítani az ő lányának. És, hogy 6 ezt tűri... Ezt a csúnya megjegyzést már mi is hallottuk, amikor odalapultunk a falhoz az ablak alatt. — Édesapám is cseléd volt, maga mesélte... — kockáztatott meg egy közbeszólást Éva, s ezt hallva Pista, megrántotta a kabátom! sarkát és felsóhaj lőtt: — persze. Be az apa hajthatatlan maradt, megtiltotta a lánynak, hogy amíg ö adja neki a kenyeret, addig szóbaáll- jon Pistával, s közölte vele azt is, hogy most kimegy és tövestől kivágja a májusfát... Aztán becsapódott a szoba ajtaja és röviddel ezután fejszével a kezében megjelent az apa az udvaron és munkához látott. És nekünk ezt végig kellett nézni, mert az apa ellen mégse tehettünk semmit, ha szólunk, talán utánunk dobta volna a fejszét is, amilyen mérges volt. Pista is nézte, a kerítéshez szorítva homlokát és egy könnycsepp gördült végig az arcán ... ... A történet hitelességének a kedvéért is, el kell mondanom, hogy azóta Pista és Éva boldog házasok, van egy szép kislányuk, Bodor Mihály bácsi periig annak a termelőszövetkezetnek az elnöke, ahol Pista brigádvezető... BojnS
