Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1958 május 6.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának levele a Belga Szocialista Párthoz

Moszkva (TASZSZ) A Pravda vasárnapi száma teljes szövegében közli azt a levelet, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Belga Szocialista Párthoz intézett.

A levél megemlíti, hogy a Központi Bizottságban mély csalódást keltett a Belga Szocialista Párt 1957 októberi határozata. A KB e csalódás ellenére levéllel fordul a Belga Szocialista Párthoz, mert úgy látja, hogy a világesemények fejlődése a legutóbbi időkben veszélyesre fordul.

A levél ezután részletesen foglalkozik a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésének azzal a határozatával, hogy atomfegyverrel szereli fel a Bundeswehr!. A Bundeswehr atomfegyverrel való felszerelése Belgium létét fenyegeti. Belgium egy emberöltő alatt kétszer vált a német militarista erők agressziójának áldozatává.

A levél ezután felhívja a Belga Szocialista Párt figyelmét azokra a fontos lépésekre, amelyeket a Szovjetunió a legutóbbi időkben tett, hogy megkímélje az emberiséget az atomháború veszélyétől.

A Központi Bizottság kifejezi azt a reményét, hogy a Belga Szocialista Párt, amely mint kormányzópárt súlyos felelősséggel tartozik hazájának védőjéért, kellő figyelmet tanúsít a szovjet kormánynak az atomfegyver-kísérleteket megszüntető mélységesen emberi kezdeményezése iránt.

Megnyílt a HATÓ külügyminisztereinek koppenhágai értekezlete

Koppenhága: (MTI) Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter hétfőn délelőtt megnyitotta a NATO külügyminisztereinek koppenhágai ülésszakát. Megnyitó beszédében egyebek között azt mondotta: „Kivonnánk magunkat az országaink népeivel szemben ránk háruló felelősség alól, ha nem vizsgálnánk meg az enyhülés minden lehetőségét”. A továbbiakban kijelentette: nem lehet kétséges, hogy a nyugat tárgyalni akar a kelettel. Minden országban. s talán elsősorban Dániában, teljesen tudatában vannak annak, hogy feltétlenül erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi feszültség enyhítésére. Tekintettel területünk szerény méreteire, földrajzi helyzetünkre és korlátozott erőforrásainkra, nekünk és a világ minden más országának is érdekében áll a sziláid és békés helyzet kialakítása a világban. Ezért kísérjük figyelemmel a Moszkvában folyó diplomáciai előkészítő tárgyalásokat — mondotta többek között a miniszterelnök.

Paimiro Togliatti cikke az Unitéban

Róma: (TASZSZ) Az Uni ta közölte Paimiro Togliattinak, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának cikkét. Togliatti élesen bírálja az amerikai militaristák politikáját, amely lehetővé teszi, hogy amerikai bombázó repülőgépek atomterhükkel provokációs repüléseket hajtsanak végre a szovjet határok közelében. Az Olasz Kommunista Párt főtitkára leleplezi az amerikai diplomáciának azt a propagandamanőverét, hogy a Biztonsági Tanács elé az északi-sarki térség felügyeletére vonatkozó javaslatot terjesztett.

Togliatti, érintve a provokációs repülések ellen beterjesztett szovjet tiltakozást, a következőket írja:

..Igazságos dolog-e egy olyan hatalom elítélését követelni, amely azzal a rögeszméjével, hogy az egész emberiséget világméretű konfliktus szélén akarja tartani, minden népet esztelenségből, tévedésből, őrületből kitesz e konfliktus veszélyének?

Azt hiszem, hogy nincs egyetlen olyan lelkiismeretes ember sem, aki ne ismerné el jogosnak a Szovjetunió lépését. Ez a lépés nem csupán annak az érdekeit szolgálja,

aki megtette, hanem minden más nép és főként a kis országok népeinek az érdekeit is. Mindenki előtt ismeretes ugyanis, hogy egy atomkonfliktus kirobbanása esetén leginkább a kis országok szenvednének, amelyek esetleg teljesen megsemmisülnének. A továbbiakban Togliatti hangsúlyozza: „Teremtsenek légi ellenőrzést, ha ez szükséges, de ennek csak abban az esetben lesz jelentősége, ha e légi felügyelet segítségével ellenőrzik majd a leszerelésről és az atomfegyver eltiltásáról, egész térségeknek ilyen fegyverektől való mentesítéséről szóló, előzetesen megkötött egyezményeket. Ilyesmiről azonban az Egyesült Államok nem akar hallani. Nem akarja megszüntetni az alomkísérleteket, elutasítja az atommentes övezet megteremtéséről szóló lengyel tervet, azt akarja, hogy a tömegpusztító fegyvereket szállító repülőgépek éjjel-nappal, mindenre felkészülve körözzenek. Az amerikai vezetők gengszter-módra kezdenek gondolkodni, „Aki csak akkor érzi magát biztonságban, ha ujját a töltött pisztoly ravaszán tartja és lő, számára a másik fél élete nem fontos.”

R szovjet kormányküldöttség Rrgentinában

Buenos-Aires: (TASZSZ) Mint ismeretes, szovjet kormányküldöttség tartózkodik Argentínában abból az alkalomból, hogy Arturo Frondizit beiktatták a köztársasági elnöki tisztségbe. Május 3-án M. P. Tara- szov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, a küldöttség vezetője és V. V. Kuz- nyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, a küldöttség tagja fogadta Bitart, az Egyesült Arab Köztársaság küldöttségének vezetőjét és beszélgetést folytatott vele.

V. V. Kuznyecov és M. A. Kosztiljev, a Szovjetunió argentínai nagykövete látogatást tett Carlos Floritnál, Argentina külügyminiszterénél. M. A. Kosztiljev, a Szovjetunió argentínai nagykövete május 3-án nagy fogadást adott a szovjet kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson jelen volt az argentin képviselőház elnöke, külügyminisztere, belügyminisztere, egészségügyi és népjóléti minisztere, továbbá a Frondizi beiktatására Argentínába érkezett küldöttségek vezetői és tagjai, a diplomáciai képviseletek vezetői és munkatársai, tudósok, írók, művészek, a politikai pártok és a társadalmi szervezetek képviselői, helyi és külföldi újságírók.

— Az egyik newyorki híd 49 méter magas acéloszlopának tetejére felkapaszkodott egy fiatalember. Alant óriási tömeg veTődött össze és csakhamar egy rendőr js előkerült, aki merészen felmászott utána és „megmentette”. Utóbb azonban kiderült, hogy a fiatalembernek esze ágában sem volt az öngyilkosság, hanem egyszerűen csak a munkáját végezte. A közmunkatanács alkalmazottja volt és kötelességéhez tartozott időnként ellenőrizni a híd acélszerkezetét.

ESEMÉNYEK A Pravda Marx Károly

SOROKBAN születésének 140. évfordulójáról

Peking (Uj Kína). Pekingben hétfőn nyílt meg a Kínai Kommunista Párt VIII. országos kongresszusának második ülésszaka. A kongresszuson több mint ezer delegátus és pótdelegátus vesz részt. Továbbá a városi, megyei, községi, üzemi stb. bizottságainak titkárai, az állami intézmények vezető funkcionáriusai, a kínai

néphadsereg képviselői.

>1«

Koppenhága (AFP). Dulles amerikai külügyminiszter vasárnap délután Koppenhágában „időszerű kérdésekről” megbeszélést folytatott Selwyn Lloyd angol külügyminiszterrel.

Moszkva (TASZSZ). A Pravda vezércikkben foglalkozik Marx Károly történelmi szerepével és jelentőségével abból az alkalomból, hogy május 5-én ünnepelték a marxizmus megalapítójának 140. születési évfordulóját. A vezércikk egyebek között meg állapítja; a marxizmus—leninizmus örökké eleven, fejlődő tanítás. Szakadatlanul gazdagodik a szocializmus és a kommunizmus építésének azzal az új tapasztalatával, amely a Szovjetunióban és a többi szocialista országban kialakult, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatával is. Ezt a tanítást alkotóan továbbfejleszti a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint minden testvéri kommunista és munkáspárt. Marx Károly születésének 140. évfordulóján még szorosabban tömörülnek a világ haladó erői a proletárnemzetköziség, a győzedelmes marxista—leninista eszmék zászlaja alatt.

Marx Károly

a proletárnemzetköziségről

Genf: (AFP) Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára vasárnap a kora délutáni órában New Yorkból Brüsz- szelbe és Párizson keresztül Genf- be érkezett, ahol részt vesz az ENSZ adminisztratív egyeztető bizottságának ülésén május 5-én és

6-án.

rA Reuter vasárnapi lapértesülésekre, hivatkozva jelenti hogy Dulles amerikai külügyminiszter Koppenhágában a héten tanácskozni fog Selwyn Lloyd brit külügyminiszterrel a nukleáris kísérletek esetleges megszüntetéséről a jelenlegi, csendes-óceáni angol és amerikai kísér- letsorozat befejezése után.

Helikopterekkel egy árvízsújtotta szovjet falu lakosságáért

Moszkva: (MTI) Az idei elhúzódó tavasz az Altáj vidékén megnehezítette a hó olvadását, a jégpáncél levonulását a folyókról. Az Ob és mellékfolyói több helyen kiléptek medrükből. Uszty-Anuj kisközség közelében Veszedelmes jégtorlasz keletkezett s azzal fenyegetett, hogy a medréből kilépő folyó az egész vidéket elönti. A helyi hatóságok a légierőt hívták segítségül. A légierő alakulatai szétbombázták a jégtorlaszokat, de a folyó áttörte a gátakat, elöntötte Uszty-Anuj községet. A szorongatott lakosság segítségére ekkor a légierő helikopterei siettek. A repülőgépek azonban nem tudtak leszállni a községben a fák és a házak miatt. A bátor repülők ekkor kötéllétrák segítségével csaknem négyszáz gyermeket, asszonyt és idős férfit mentettek meg az áradás elől. A helikopterek pilótái éjjel-nappal állandóan szolgálatban voltak és nem egyszer a gép személyzete ereszkedett le a jeges ártól elöntött házak közé, hogy kihozza a há.zakból a gyermekeket és a magatehetetlen öregeket.

II Szovjetunió

állami népi táncegyüttesének sikere New Yorkban

New York: (TASZSZ) A Szovjetunió állami népi táncegyüttese három hete szerepel a legnagyobb amerikai városokban. Eddig minden fellépésük a szovjet népi művészet valóságos diadalmenete volt. New Yorkban a 3800 személyt befogadó I Metropolitan Operában lépett fel az ; együttes. A nézőtér zsúfolásig megtelt. A nézőközönség az együttesnek minden számát nagy lelkesedéssel fogadta és újrázást követelt. A zárófellépés végére a moszkvai együttes meglepetést tartogatott. Műsorának befejezése után szűnni nem akaró taps közben ukrán táncjelmezben amerikai népitáncot mutatott be. A zene szinte egyáltalán nem volt hallható, mert a közönség óriási tetszéssel fogadta ezt a számot, ütemesen tapsolt hozzá és több mint negyedóra hosszat ünnepelte a szovjet együttest.

A szovjet együttes még fellép majd New Yorkban a legnagyobb amerikai városokban sorrakerülő vendégszereplése után.

írta: D. S

Marx legnagyobb érdemei közé tartoznak a nemzetköziségre, a dolgozók és a felszabadulásukért küzdő összes népek barátságára és testvériségére vonatkozó gondolatai. Marx szenvedélyesen harcolt a különböző országok dolgozói nemzetközi testvéri szövetségének létrehozásáért, az elnyomók elleni közös harc érdekében. „A múlt tapasztalata megmutatta, hogyan bűnhődtek a munkások ossz. hang nélküli erőfeszítéseik közös kudarcával, mert semmibevették azt a testvéri köteléket, amelynek fenn kell állania a különböző országok munkásai között és ösztönöznie kell őket arra, hogy szilárdan kitartsanak egymás mellett a felszabadulásért vívott minden küzdelmükben — írta Marx Károly 1864-ben; „A nemzetközi munkásszövetség alapító üzenetében“’ (Marx—Engels Válogatott

Művek, I. kötet, Szikra. 1949. 361. oldal).

Marx nemzetköziségének alaptétele az a gondolat, hogy a népeknek a forradalom és az ellenforradalom közötti döntő összecsapás pillanatában a forradalom oldalára kell állmok. A kommunizmus nagy tudomá. nyos megalapítója a nemzetközi viszonyokat olyan kérdésnek tekintette, amely a néptömegek felszabadító mozgalma érdekeinek van alárendelve. Ezért Marxnak a XIX. század derekán kiadott jelszava — „Világ proletárjai, egyesüljetek!” — a népek testvéri egysége győzelmének jelszavává, a háború ellen, a tartós békéért vívott harc jelszavává vált. „A világ munkásainak szövetsége végülis lehetetlenné tesz minden háborút” — írta Marx 1870-ben az I. Internacionálé tagjaihoz intézett felhívásában. Felszólította a munkásokat, harcoljanak az államok olyan külpolitikájáért, amely gátat vet a nemzeti torzsalkodás szításának és a rablóháborúk előkészítésének.

Marx Károly műveiben jelentős helyet foglal el a gyarmati országok felszabadításának kérdése. Marx gyűlölte a gyarmati rendszert és a faji megkülönböztetés minden fajtáját. Az India történetére vonatkozó jegyzeteiben kifejti, hogyan növekedett Nagy-Britannia gyarmati impériuma az Indiát lakó népek vére árán. Marx a következőket írta: „Indiai uralmuk történetének lapjai aligha tanúskodnak másról, mint rombolásról. Az alkotás munkája alig tűnik elő a romhalmazból.” (Marx- Engels Válogatott Művek, I. kötet, Szikra, 1949. 329. oldal).

Marx előre látta, hogy az angol uralom bukása Indiában elkerülhetetlen. „A más népet leigázó nép saját bilincseit kovácsolja” — ez volt a nemzetköziség nagy előharcosának jelszava.

Az elnyomott népek gyarmatosítás elleni nemzeti mozgalma tapasztalatainak alapján érett meg Marxban az a gondolat, hogy ezt a mozgalmat össze kell kapcsolni a világvárosok proletariátusának felszabadító harcával.

Marx gyarmati kérdésre vonatkozó nézeteinek megértése szempontjából igen érdekes az a levél, amelyet Engels — Mara zseniális harcostársa — 1882-ben írt Kari Kautskyhoz. A levélben Engels rámutatott, hogy az angol munkásosztály azáltal, hogy az angol gyarmati uralom gyümölcseit élvezi, saját erejét gyengíti, az

angol burzsoáziától függő helyzetbe kerül és saját osztályfeladatait nem képes megvalósítani. A győztes proletariátus véget kell, hogy vessen a gyarmati háborúk politikájának, mivel egyetlen idegen népet sem boldogíthat kényszer útján anélkül, hogy ezzel saját győzelmét alá ne ássa. Engels kifejti azt a mély gondolatot is, hogy ha az európai országokban végbemennek a szocialista át alakulások, „ez olyan óriási erőt, olyan példát fog adni, hogy a félig civilizált országok maguktól követik azt.” (Marx—Engels Válogatott Levelek, Szikra kiadás, 1950. 416. oldal.)

A történelem teljes mértékben igazolta ezt a zseniális előrelátást.

Mara és Engels harca a nemzetköziség elveiért különösen nagy lendületet kapott a Párizsi Kommün idején. Marx ás Engels a kommün első napjaitól kezdve az I. Internacionálé Főtanácsának élén állva felhívták a Főtanács valamennyi szakosztályát, az egész nemzetközi proletariátust, a dolgozók első államának védelmére. Számos üzenetet küldtek a világ minden részébe, s ezekben megmagyarázták a párizsi proletárok fellépésének világtörténelmi jelentőségét és minden ország munkásait felszólították: védelmezzék meg a francia testvéreiket.

Marx a nemzetközi munkásmozgalom vitathatatlan kötelességének tartotta, hogy teljes és osztatlan támoga tásban részesítse azt az országot, ahol a nép kezében van a hatalom.

Marx minden nemzet számára ugyanazt a feladatot tűzte ki: a nép politikai hatalmának kiharcolását, s ugyanekkor megjegyezte, hogy e cél elérésére nem mindig alkalmasak ugyanazok az eszközök.

Az egyik vagy másik ország nemzeti viszonyai által meghatározott konkrét kérdések megoldásában lehetőnek tartotta a harci eszközök és módszerek változatosságát; „Tudjuk, hogy számolnunk kell az egyes országok intézményeivel, jogaival és hagyományaival“ ’ — mondotta Marx 1872. szeptember 8-án az amsterdamj nagygyűlésen tartott beszédében. „Mivel azonban a gazdasági és politikai fejlődés alapvető törvényszerűségei mindenütt azonosak, ezért a proletárpolitika elvei és céljai mindenütt. legalábbis minden nyugati országban ugyanazok lesznek.“’

Marx a leghatározottabban elítélte azokat a kísérleteket amelyek a nemzeti érdekeket szembe akarták állítani a nemzetköziekkel, a nemzeti eszmét a nemzetközi eszmével. Mindig abból a gondolatból indult ki, hogy a munkásmozgalomban a valódi nemzeti érdekek ugyanakkor valódi nemzetközi érdekek is.

A dolgozók nemzetközi ^szolidaritása, a harc, amelynek Mara Károly életét szentelte, ma a XX. század közepén hatalmas erővé vált. A szocialista szovjet köztársaságok megbonthatatlan szövetsége, a szocialista országok megingathatatlan testvérisége, a tartós békéért, az imperialista reakció és a gyarmati rendszer ellen harcoló államok együttműködése, a népek egyre növekvő egysége az atomháború veszélye elleni harcban — lám, ezek a nemzetköziség híveinek kétségbevonhatatlan eredményei.