Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-25 / 122. szám
A téli alma termesztésének lehetőségei^ Bölcskén A társadalmi és gazdasági rendünk alapvető változása az élet minden vonatkozásában mélyreható változásokat idézett elő. A szocializmust építő hazánk mezőgazdaságának zöme a szocialista fejlődésben előrehaladott. Mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, termelékenységében az iparral szemben komoly lemaradás mutatkozik. Állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezeteink a szocializmust képviselik, viszont az elaprózott magángazdaságok még fennálló rendszere erősen fékezőleg hat a mezőgazdaság szocialista fejlődésére. Ez utóbbi szektor nem képes a bővített újratermelésre, magas a termelési költsége, mivel a belterjességhez szükséges eszközökkel nem rendelkezik. Mind a megnövekedett belföldi fogyasztás, mind pedig a külföld felé egyre inkább fokozódó kivitel sürgetően követeli, hogy az eddigi termelésünket mennyiségileg és minőségileg a legrövidebb időn belül felemeljük. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a fentiek figyelembevételével állandóan fokozzuk az azonos terület- egységre eső termelvény mennyiségét, azaz többet és olcsóbban termeljünk. Ezeket a célkitűzéseket és végrehajtásának módját világosan tükrözi a pártunk „agrárpolitikájának tézisei”-t is. A tézisek az egész népgazdaság egészével foglalkoznak, de ennek minden község a maga termelési apparátusával aktív részese kell, hogy legyen. Bölcske község termelésének mikéntjét is ennek a tükrében vizsgálva szükséges a későbbiek megértéséhez egy-két dolgot elöljáróban megvilágítani. A fentiekből következik, hogy meg kell keresni minden növény számára azt a legkedvezőbb termelési feltételt, amely mellett az a legtöbb gazdasági hasznot hozza a legkisebb termesztési költség fel- használása mellett. Ezt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi termesztendő növény legkedvezőbb (optimális) termőtája az a földrajzilag meghatározható terület, melyen belül ez a növény a legkisebb munka és anyagráfordítással a legnagyobb gazdasági eredményt adja. Ez viszont ott van, ahol: 1. a természeti tényezők és 2. a gazdasági (társadalmi) tényezők a legtökéletesebben fedik egymást. 1. Természeti tényező áll: a) a növény faja, fajtája, b) talajadottság (kötöttség, tápanyag, domborzat, stb.), c) éghajlat (csapadék, hőmérséklet, pártartalom, stb.). 2. Gazdasági (társadalmi) tényező áll. a) piac nagysága, felvevő képessége, távolsága, stb., b) szállítási viszonyok (közlekedés, úthálózat, stb.), c) munkaerővel való ellátottság. A fenti tényezők közül, míg a természeti tényezők viszonylag állandó (kivéve egyes természetátalakító eljárásokat), addig a gazdasági (társadalmi) tényezők változása gyors (városépítés, úthálózatbővülés). Ezek után a termelő és a szakember feladata világos. Körültekintő, alapos munkával meg kell vizsgálnia a rendelkezésre álló adottságokat és a fentiek figyelembevételével azon a helyen ki kell alakítania a legmegfelelőbb növényi kultúrát. Természetes, ez nem olyan egyszerű feladat, feltétlen megköveteli az állami és társadalmi szervek legaktívabb támogatását. Ezek figyelembevételével kívánom I én is Bölcske község termelését vizsgálni. Tekintettel, hogy a természeti és gazdasági tényezők, különösen a télialma gazdaságos termesztése mellett szólnak, így az elemzést ezzel kezdem. Természeti tényezőit vizsgálva megállapítható, hogy a talajtani és éghajlati viszonyok ugyan lehetővé teszik egyéb növényi kultúrák termesztését, azonban legkedvezőbben a télialma termesztésével használható ki ez az adottság. Ismerve a télialma termesztésbeli tulajdonságát megállapítható, hogy „öreg sziget” —, de a határ egyéb részein is legnagyobb gazdasági eredményt a télialma termesztése biztosít. A meglévő gyümölcsfaállomány állaga és termelési értéke is ezt igazolja. Különösen kedvező a Duna közelségéből származó, viszonylag magasabb páratartalom, amely mérséklő hatásával fejt ki nagy hatást a gyümölcsfák vízgazdálkodásában. Laza öntéstalaja jól hasznosítja a szervestrágyát és elég mennyiségű humusztartalma a víz és levegő gazdálkodást teszi kedvezővé. Laza kötöttségénél fogva a művelés könnyen, aranylag olcsón megoldható. A terület sík volta magában rejti azokat az előnyöket, hogy az öntözés viszonylag kevés területrendezési munkával megoldható, valamint a növényápolási és védelmi munkák könnyebben elvégezhetők. A Duna közelsége annyiban hátrányosnak mondható, hogy az általa megtermett „mikroklíma“ ’ különösen a gabona kártevőkre is kedvező, valamint az időközönként medréből kilépő Duna okozhat károkat főleg akkor, ha jégárról van szó. Ez utóbbi lényegesen csökkenthető megfelelő partmenti erdősítéssel és esetleges folyamszabályozással. Az itt termelt Jonathán-alma ízben, zamatban, béltartalomban felülmúlja a Szabolcsban termelt gyümölcsöt. Sajnos jelenleg még sok az elhanyagolt, vagy szakszerűtlenül gondozott gyümölcs, ami miatt egyelőre exportképes gyümölcs egyáltalán nincs. Akad olyan gyümölcstermelő (Varga), aki már régebb óta komoly súlyt helyez a szakszerű és rendszeres növényvédelmi munkára, sőt már a maga módján a gyümölcsfák ötözését is megoldotta. Természetes, az így kapott többlet jövedelem bőven ellensúlyozza a több és gondosabb munkát. Végül és összegezve a bölcskei „öreg sziget” természeti tényezőit vizsgálva megállapítható, hogy a felsorolt előnyök a még meglévő hátrányok leküzdése, vagy csökkentése mellett nagyon alkalmas télialma termesztésére. Ennek érdekében az alábbiakat kell sürgősen érvényre juttatni: 1. Minden gyümölcstermelő időben és szakszerűen végezze el a szükséges növényvédekezési munkákat. Különös súlyt fektessenek a kaliforniai pajzstetű, levéltetű, almamoly, fuzikládium és a lisztharmat leküzdésére. Ezek leküzdéséhez szükséges vegyszer korlátlan meny- nyiségben a helyi földművesszövetkezetnél beszerezhető. 2. A telepítendő fajtát helyesen válasszák ki. Az „öreg sziget”-be telepítésre legjobban bevált a Jo- nathán, Starking, Red delicius. A Jonathán jobb megtermékenyülése érdekében kívánatos 20 százalékban jó porozó fajtát, nevezetesen Téli aranyparment a Jonathánnal vegyesen telepíteni. 3. Telepítéskor tartsák be a gazdák a legmegfelelőbb középmagas törzsű fáknak szükséges 10x10 méteres sor és tőtávolságot. Ennél a térállásnál fejlődik legjobban a gyümölcsfa és a sorközi művelés így oldható meg a legolcsóbban. 4. Minden gyümölcstermelő tartsa kötelességének a sorközök állandó gyommentesen való tartását, amivel komoly szolgálatot tesz a növényi kártevők és kórokozók elleni küzdelemben. 5. Telepítés előtt gondosan készítsék elő a talajt és lehetőleg 45— 50 cm. mélyen forgassák meg azt. (A gépállomás 990.— forintért forgat meg egy kh-t géppel.) 6. A szakaszos termés kikapcsolása érdekében rendszeresen gondoskodjanak a tápanyag utánpótlásáról (istálló- és műtrágya adagolásával). 7. A fentiek legolcsóbb és szakszerűbb végrehajtása érdekében alakítsanak termelési társulást, vagy szakcsoportot, ami azzal az előnynyel jár, hogy a szükséges drágább beruházásaik megvalósítása érdekében a földművesszövetkezeteken keresztül hiteltámogatásban részesülnek. így megoldhatóvá válik nagyobb teljesítményű növényvédelmi gépek beszerzése, valamint öntözési hálózat kiépítése. Ezzel a gazdálkodás lényegesen olcsóbbodik és a jövedelem emelkedik. A fentiek minél eredményesebb végrehajtása érdekében kérjék termelőink minden esetben a tanács és a földművesszövetkezet vezetőségének és szakbizottságának támogatását, amit azok minden esetben meg is adnak. Szakmai képzésük érdekében minél nagyobb számban vegyenek részt a gazdagyűléseken és a télen megindult és minden tél folyamán működő ezüstkalászos tanfolyamon. A gazdasági (társadalmi) tényezők értékelésekor az alábbi helyzetképet kapjuk. Az ország és Tolna megye szükségletét véve alapul, megállapítható, hogy a fennálló és állandóan fokozódó szükségletet a jelenlegi gyümölcsfaállományunkkal korántsem tudjuk kielégíteni. A termelés fokozása mellett szól az a tény is, hogy külföld fele korlátlan piaci lehetőség kínálkozik. A télialma a szállítást jól bírja és a szállítási költsége az ország és külföld bármely részére gazdaságos. A hullóalmának pedig a paksi konzervgyár állandó felvevője. Szállítási viszonyainkat nézve is kedvező helyzetben vagyunk. Egyaránt rendelkezünk vasúttal, viziúttal és elfogadható műúttal. Azonban a szállítási lehetőség a termelőt ez esetben nem is érinti, mivel többnyire termelvényét a helyi földművesszövetkezeten keresztül értékesíti, mely rendelkezik megfelelő felvásárlói apparátussal és felvevőké- péssége e téren korlátlan. Munkaerőellátottsága jelenleg nem a legkíelégítőbb) mivel Sztá- linváros közelsége sok munkaerőt elvont. Azonban ez időleges, mert a rendelkezésre álló munkaerő is képes lesz megfelelő munkaszervezés és gépesítés mellett ellátni a felmerülő munkát. A gépesítés fokozása pedig a termelőkön múlik. Mind a természeti, mind a gazdasági (társadalmi) tényezők kedvező megléte olyan kedvező helyzetet kínálnak a bölcskei gyümölcstermelőknek, amelynek kihasználása a fentiek megvalósításán keresztül rövid éveken belül virágzóvá teszi a gyümölcstermesztést Bölcskén. VÏNCZE JÓZSEF mérnök Pénzjutalmat kapott a dombóvári földművesszövetkezet Az elmúlt év részjegynövelési munkájában a dombóvári fmsz érte el megyeileg a legjobb eredményt, amiért a SZÖVOSZ 3000 Ft pénzjutalomban részesítette a szövetkezetét. 82 000 Ft-os részjegynövelési tervüket a tavalyi évben több mint 100 000 Ft-ra teljesítették. A szövetkezet 140 dolgozója közül 125-en aktívan résztvettek a részjegynövelési versenyben. Ezek közül 20-an 100 000 Ft-on felüli részjegyösszeget fizettettek be a szövetkezet pénztárába. A pénzjutalom átadása céljából összehívott üzemi értekezleten Bertus elvtárs, a szövetkezet igazgatósági elnöke örömteli szavakkal köszönte meg a szövetkezet kollektívájának a részjegynövelésben kifejtett odaadó, áldozatkész munkáját, sikert kívánva a további munkákhoz. Az értekezleten Kovács András elvtárs, a dombóvári FJK elnöke is jelen volt és felszólalásában meleg szavakkal beszélt a szövetkezeti dolgozók fáradságot nem ismerő lelkes munkájáról, de nem feledkezett meg a szövetkezet vezetőségének érdemleges munkájáról sem. Kérte, hogy a szövetkezeti dolgozók továbbra is ápolják, fejlesszék egymás között a kollektív szellemet és még több szeretetet adjanak bele a munkába, hogy a szövetkezet országosan is első legyen. Ezután a részjegynövelésben legjobb munkát végzett igazgatósági tagok és szövetkezeti dolgozók, ösz- szesen 28-an kisebb-nagyobb pénzjutalomban részesültek, amit a MÉSZÖV részéről megjelent Orbán János elvtárs adott át a dolgozóknak. A takarékosság feltételei Napi munkánk során sokszor szóba kerül a takarékosság, költségcsökkentés a jövedelmezőségi terv és annak teljesítése. Sokan úgy vélik, hogy mindent megtettek a terv teljesítése érdekében, amikor a napi munka során megtakarításokat érnek el. Pl. mérlegelik a költség- csökkentés lehetőségeit, megszervezik a gépkocsi, fogat jobb kihasználását. Földművesszövetkezeteink tisztában vannak azzal, hogy a jövedelmező gazdálkodást nagyon sok tényező befolyásolja, és ezért minden alkalmat megragadnak, hogy tervüket teljesítsék. Ezen felül gondoskodnak a megfelelő áruellátásról, s ezen keresztül a lakosság igényeinek kielégítéséről. Ezek után felvetődik a kérdés, megtettünk-e mindent a jövedelmezőség biztosítása érdekében? Ezt a dolgok mélyére nézve láthatjuk szövetkezeteink napi életén keresztül. Nézzük a kölesdi fmsz. példáját, mely válaszul szolgál: A kölesdi fmsz. megvizsgálta az igaerő kihasználását és megállapította, hogy a lófogat nincs kihasználva, de annak fenntartási költségei nagyon is befolyásolják a jövedelmezőséget, mert az első negyedévben egy lófogat napra eső költség eléri a 140.61 Ft-t. Ez elsősorban azon keresztül csökkenthető, hogy munkát biztosítanak a fogatnak. A vezetőség mérlegelte a lehetőséget és talált kivezető utat. A pékséggel megállapodtak abban, hogy megfelelő térítés ellenében a kölesdi fmsz. szállítja ki a kenyeret saját boltjaiba, sőt még vidékre is. A szállításokat úgy szervezték meg, hogy a saját áru boltba való kiszállítását összehangolják a kenyérszállítással és így a probléma megoldódik. Az előzetes számítások azt bizonyítják, hogy a fogatos munkabérét a kenyérszállítás díjából fedezik, vagyis évi viszonylatban ez kitesz 15— 16.000 forintot. A gondolatért, valamint ennek gyakorlati megoldásáért dicséret illeti a kölesdi fmsz. vezetőit. Nézzük az érem másik oldalát is. Földművesszövetkezeti vezetőink néha elsiklanak nagyobb horderejű dolgok felett, melyek talán az események keletkezésének pillanatában látszólag jelentéktelenek. A kö'esdi fmsz. még 1956-ban faragott éger- gerendát vásárolt nagyobb tételben egy Somogy megyei fmsz-től. A két dolgozó a helyszínre utazott és megtekintette az árut. Ekkor bejelentették, hogy a leszállításra kerülő áru milyen nunőségű legyen. Az áru nemsokára megérkezett a kölesdi TÜZÉP-telepre, ahol megállapították, hogy a leszállított éger gerendák nagyrésze nem felel meg a minőségi követelményeknek. Ezt jegyzőkönyvben rögzítették melyből egy példányt a szállítónak, valamint egy példányt a MESZÖV- nek megküldték lebonyolításnál közbeeső szervnek. A jegyzőkönyvben utalás van arra, hogy a MÉSZÖV inkasszóját kifogásolják abban az esetben, ha nem történik soronkívül intézkedés a differencia ügyében. Intézkedés nem történt. A kölesdi fmsz. ennek ellenére elfogadta az inkasszót. Most felvetődik a kérdés, mikor adható el az éger gerenda mennyiség, alapul véve az 1390.— forint köbméterenkénti árat. Hányszor forgatható meg a készlet összértéke à 120/m. Ft., vagy csak úgy biztosítható az árunak eladása, ha a kifogásolt mennyiség 50 százalékát leárazzák? De akkor mi lesz a cca. 30/m. Ft árleszállításból eredő veszteség következménye? Úgy véljük, hogy a kölesdi fmsz. vezetői elháríthatták volna ezt a gondot, ha idejében intézkednek. Bács József. körzeti ellenőr. A földművesszövetkezeti' nőbizottságok hírei Az őcsényi fmsz-i nőbizottság és a községi nőtanács közösen rendezi meg a „Bástya sétány 77” c. operett előadását. Az előadást 5 tagú zenekar kíséri. A díszletet Dőr Zoltán tervezte. A bevételből a községi óvoda berendezését korszerűsítik. * A bölcskei asszonyok 4600 db csirkére kötöttek szerződést. Látos Lajosné 500, Baracskai Ferencné 200, özv. Mérges Istvánná 200 db- ra kötött szerződést. * A paksi fmsz-i nőbizottság a nőtanáccsal közösen a szülői munka- közösség bevonásával a gyermeknap alkalmával délelőtt a járási művelődési házban bábszínházát rendez, délután pedig a gimnázium ad kultúrműsort a gyermekeknek. * A györkönyi fmsz-i nőbizottság pedig a gyermeknap alkalmával a községben a gyermekeket fagylalttal fogja megvendégelni.
